Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-25 / 70. szám

ius 25 H hangmint a em szölozta az kat. S a ;zabdalni, lakásra, ánkozók, már sejskyéknál, kinlódink észre c ez elolvastuk ,, csöndes ruság az vanötször 5ben ugy BS vasán enitéletek ín zokogte, hallotis ennek csak azt indolkozás atias gazhogy dusa nyomote húszon* na? Baganbereknek 5gy krajcár , is irtózateni. Mert slsőbb hateremtsen. inek van. ernek, de ltokat ki* armészeteSi •t ki akart* an bukott bői, oda * játszani * ág van, ott >n szeretik Mihály, aki mert nei* jutott be 9 lt rá pénz®' bbra akarj' * csavarj^ ;ta a vér $ noszat. Áll'' hogy ig®"' cselekedet' védje róla 11 nem tudó"1' ájunkról, ^ vádat, amáf fiút, mietft' késsel a k"' i bűnös, l®1^ z a gyerek tanulhatot' vágyakozol' Hogy akin®* ia a kezét'0; Ijátok, hof llarn, mo"d' ;: valaki inknak m®* a valaki"0 1911 március 25 DÉLMAGYARORSZAG nincs neve és a Domonkos Mátyás legyilkolásáért csak egy ember felel: Podovszky, az állatias. Cavallero. Szeged város részvénytársasága — Téglagyárat létesít a város. —. (Saját tudósítónktól.) Már sokszor fölmerült az a gondolat, hogy Szeged város létesítsen egy téglagyárat. A kérdés a közgyűlésen is szóba került, amely utasította Balogh Károly pénzügyi tanácsost, hogy foglalkozzék a dologgal és tegyen a közgyűlésnek konkrét javaslatot. Balogh Károly városi tanácsos a téglagyár kérdésének tanulmányozása során Tóth Mihály városi főmérnökkel együtt beható tárgyalásokat folytatott a Salgótarjáni részvénytársasággal, Ivont ós Gedeon műszaki irodájával, Bühler és Drösslor céggel, a Ganzgyárral és Vidic F. P. és társa laibachi gyárral. A mérnöki hivatal előterjesztése nyomán próba fúrásokat és ásatásokat, később pedig Próba égetéseket is végeztek ós megállapították, hogy a Csongrádi-ut mellett a vasút keresztezésénél lévő városi földterületen, a kellő szakértelemmel megválasztott gépek segítségével a legnagyobb könnyedséggel lehet jó minőségű, piacképes téglát, szalagcserepet, francia cserepet, alagcsővet ós a többi előállítani. Megállapították azt is, hogy az itt kibányászott földanyagok a gépeken könnyen földolgozhatok, a vizet könnyen fölveszik és égetés közben különös elváltozást nem mutatnak. A Ganz-gyár szerint öt millió tégla és két millió cserép előállítására alkalmas téglagyár költségei a következők: Gyárépületekre • K 242.700 gyárvezetőség épületeire K 77.800 különböző berendezésekre K 10.600 földérték K 25.000 gépberendezésre K 120.000 üzemtőkóre K 46.000 összesesen tehát K 522.000 korona szükséges. A Ganz és társa számitása szerint a gyár évi jövedelme 154.000 korona lenne, ebből költség és amortizáció cimén 55.737 koronát le kell vonni, a fenmaradó $8.763 korona tiszta haszon pedig a befektetett tőke tizennyolc százalékának felel meg. Tóth Mihály városi főmérnök is készitett cl külön költségelőirányzatot. A főmérnök szerint a gyár fölállítása ötszáznyolcvanezer koronába kerülne, ezzel szemben a tiszta haszon harmincháromezerötszáznegyven korona volna, amely összeg a befektetési tőke hat százalékának felel meg. A két számitás között levő nagy különbségnek az az oka, hogy mind a ketten más adatokat vettek alapul. A tanulmányok alapján Balogh Károly tanácsos most egy részletesen kidolgozott szakszerű javaslatot terjeszt a közgyűlés dé. Azt javasolja a törvényhatóságnak, hogy Százhuszonötezer korona alaptőkével alapítón a város egy részvénytársaságot, amelyek részvénytőkéjéből hatvan százalékot a város jegyezzen, negyven százalékot pedig legyzósre bocsásson, azonban a közönség által netán nem jegyzett részvényeket Szetted város vegye át. . A részvénytársaság elnöke a város mindenkori polgárméstere lenne, az igazgatóig: rajta kivül még hat tagból állana, akik *8yike a városi tanács tagjaiból, három a törvényhatósági bizottság kereskedő tagjail)öl, kettő pedig az érdekelt részvényesek s°rából kerülne ki. Azt is javasolja, a tanácsos, hogy mivel ez ? részvénytársaság a város egyéb üzemen f kezelés alá venné, annak „Szeged szabad Sályi város üzemeinek rész vény tár sasaga eeyen a hivatalos elme. A jegyzendő resz^nytőke összegének fedezóséro a tanácsos ? város törzsvagyonát képező takarekbe®teket és koronajáradékokat jelöli meg. Az érdekes inditványnyal a tanácsos csak pénteken készül el. Azt a március havi közgyűlésen minden bizonynyal előterjeszti a tanács ós igy remény van arra, hogy a vállalat hamarosan meg fog alakulni. A kérdéssel egyébként elsőnek a műszaki és pénzügyi bizottságok foglalkoznak, amelyek hétfőn délután együttes ülésen tárgyalják a tanácsos javaslatát. A földnélküli falu temetője. — Ahol nsm adnak földet a holtaknak. — (Saját tudósítónktól.) Sok ezer nádtetős kis faluja van ennek az országnak, fatornyos, fehérre meszelt házikós, kicsi magyar falucskái, amik körül dus, ezerholdas sikságok terpeszkednek. Kövér földek, amiken acélos buza terem. A sikságolc azonban máinem a községeknek termik az áldást. A szegényebb községek fatális helyzetben vannak : lassankint elfogytak a földjeik, de megteltek a temetőik. Mivelhogy pedig földjeik elfogytak és temetőik megteltek, ma nincs hova temetkozniök . . . Ilyen haláloá* dilemmába még nem estek a halottak. Hogy haljanak meg, ha nincs számukra hely ? Biharmegye egyik kis köz-égében épen most érett meg ez a tragikomikus temetői kérdés a közigazgatási rendszabályozásra. Piskolt község, az érmihályfalvai járás egyik kis faluja az idén észrevette, hogy a határban fekvő református temető megtelt. Nincs egy ásó-kapa terület a sírkertben, amiből uj gödröt lehetne kiszorítani. Ahová a veremvágó leér, mindenütt csontok és koporsókba ütközik. A jó piskoltiak pedig veszedelmesen öregszenek és egyikük-másikuk fellábbal már a sirban áll. A község képviselőtestülete tehát kimondta, hogy uj temetőről kell gondoskodni. Ez csak világos. De Piskolt is olyan falu, amelyiknek nincs földjeSifagy uradalomba van beékelve. Özvegy báró Horváth Ödönné született gróf Bhédey Johannáé minden : a föld, a pénz, a vagyon. A piskolti elöljáróság kénytelen-kelletlen Berger Árminhoz, az uradalom bérlőjéhez fordult egy kis földórt az uj temető számára. Berger Ármin kijelentette, hogy jószivvel adna, de az ingatlannak az özvegy báróné a tulajdonosa, ő rendelkezik fölötte. Erre Piskolt község kaligrafus írása, gyönyörűen kicirkalmazott kórvényben egyenesen báró Horváth Ödönné gróf Rhódey Johannához fordult istenes szándékú esdeklóseivel: nem ők, a halottjaik kérnek ... csak három katasztrális hold földecskéi . . . Az özvegy bárónő, hajdani grófkisasszony pedig sajátkezüleg csak ennyit válaszolt vissza falujának. Piskolti birtokomból semmi ámen nem adok e kérelemre. , : „ , . Özvegy baro Horváth Odonné gróf Bhédey Johanna. Wien, február 27. 911. A piskoltiak kétségbeestek. Most már meghalniok sem lehet nyugodtan. Wien a világ másik végén van, oda nem mehetnek mindennap instanciázni, mig megpuhul a méltóságos aszszony kemény szive. Mást határoztak. Tegnap kórvényt intéztek Biharmegye törvényhatóságához, amiben leírják szorult helyzetüket. Csatolják a grófnő kurta válaszát. Végül kérik a nemes vármegyét, hogy az egyháznak területkisajátitáshoz joguk nem lóvén, sajátítson ki a község részére három holdat a vármegye törvényhatósága, hogy az uj temetőt oda helyezhessék. Dobozy Kálmán főszolgabíró a község kérelmét helyeslően terjesztette be az alispáni hivatalhoz. Hadd gondoskodjanak a halottakról. Ha már az élőkről nem tudnak gondoskodni. Vallomások; a szatymaz-utcai gyilkosság ügyében. — A gyilkos védekezik. — A Podovszky-család nyomorgotl. — (Saját tudósítónktól.) Negyvennyolc óra alatt be kell szerezni a szegedi rendőrségnek azokat a terhelő adatokat, amelyekkel Podovszky Mihályra rábizonyítják a gyilkosság vádját. Ez minden jel szerint sikerülni is fog a rendőrségnek; egész sereg tanút hallgatott már ki Szakáll József dr, főkapitány, aki a nyomozást vezeti. Maga a gyilkos Podovszky Mihály, megrettenve védekezik a gyilkosság vádja ellen s azt szeretné beigazolni, hogy amit tett, azt jogos önvédelemből követte el. A fiatal gyilkos ugy tünteti föl a dolgot, mintha Domonkos Márton támadt volna rá revolverrel először s csak azután folyamodott Podovszky az élesre fent bicskához. Ezt a védekezést azonban semmi sem támogatja, sőt annak minden pontját halomra döntik a tanuk vallomásai, a gyilkosság helyén ós Podovszky ók lakásán tartott vizsgálatok tapasztalatai. Bizonyos tehát, liogy mindaz, amit az éretlen gyilkos a mentségéülelő ad, valótlan ós még csak a valószínűség látszatát sem tudja vele fölkelteni. Ezzel pedig csak önmagának árt, mert a törvénykezés mai rendszere nem kutatja a bűntények legvalódibb okait. Ennek a gyilkosságnak a legigazibb oka: a Podovszky-család rettenetes nyomora, A családapa — egy egyszerű vasúti őr — keres havonkint harminchat forintot s ebből a nevetségesen csekély óhbérből asszonyt ós öt gyermeket kell eltartania. Volt egy lakása a vasút közelében, egy dohos, földszagú, egészségtelen szoba — két ágy, egy asztal fór csak el benne — és egy még kisebb konyha. Fizetett érte tiz koronát havonkint. Február elsején fölemelték huszonnégy koronával s mert a fizetéséhez képest ilyen roppant magas összeget február elsejére előteremteni nem tudott, kiadták az útlevelét. Más lakás után hiába nézett, hiszen Szegeden lappangó lakásnyomor van már. A család kétségbe volt esve, a legidősebb fiát, a tizenhét éves Mihályt kitaníttatni nem volt miből, sőt még ruházni sem tudták rendesen — mindig rongyos cipőben járt — s a tizenhét éves Mihály gyerek éretlen észszel elhatározta, hogy boszut áll a család nyomoráért azon, aki miatt nemsokára földönfutókká lesznek. Készült rá, hogy megöli a dúsgazdag, többszörös háztulajdonos Do nonkos Mártont, napokon keresztül leste, egy ideig habozott is, hogy megölje-e vagy sem, de végül győzött a temperamentuma: gyilkossá lett. Ez a tanuk vallomásaiból kétségtelenné vált. A rendőrség még csütörtökön reggel öt óra után helyszini szemlét tartott a Szatymaz-utcában, ott, ahol a gyilkosság történt. Fölmérték a távolságokat, majd kipuhatolták a tanuk neveit s a vallani akarókat délutánra a rendőrségre idézték. A pénteki nyomozás eredményeiről és a tanuk kihallgatásáról az alábbi részletes tudósításunkban számolunk be: (A helyszíni szemle.) Csütörtökön, a kora reggeli órákban a rendőrség a gyilkosság környékén helyszini szemlét tartott. A hivatalos szemlének a célja az, hogy a környékről pontos leirást adjon, de különösen a környéknek ama részéről, amerre a gyilkosság történt. A hivatalos szemle a környék pontos leírásában megállapítja, hogy a gyilkosság a Siha-köz és a Szatymaz-utca sarkán történt. A Siha-köz és a Szatymaz-utca sarkán van egy petróleum-lámpa. Ettől néhány lépésnyire vérzett el az orvul leszúrt Domonkos Márton. A Siha-köz ós a Szatymaz-utca sarkán van a Szatymaz-utca 45. számú ház, mellette a 47. számú, ez a Domonkos Mártonék emeletes háza, amelyben Domonkos Márton lakott a családjával, e ház mellett áll 49-es számú, szintén Domonkos Márton tulajdona, de a lakásokat, albérlők lakják s az al-