Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-24 / 69. szám

DELMAGYARORSZAG 1911 március 24 a belügyminiszternek, hogy indítsa meg ügyében a vizsgálatot. Másfél éve elkerült Aradról. Nemrég aztán a bátyja, Sándor József vasúti tisztviselő az aradi törvényszékhez azt a kérelmet intézte, hogy szüntessék meg a gondnokságot, mert öcscse képes ügyeinek vitelére. A törvényszék azonban arra való tekintettel, hogy Sándor perlekedési mániája nem szűnt meg és az igazságügyi orvosi tanács véleménye szerint is elmebajban szenved, a kérelmet ma elutasította. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Március 24, péntek: „ 25, szombat j> 25, „ „ 26, vasárnap „ 26, 27, hétfő: 28, kedd: „ 29, szerda: „ 30, csütörtök: „ 31, péntek: Április 1, szombat: „ 2, vasárnap ii 2, „ Cigányszerelem. (Páratlan '1,-os bérlet.) d. u.: Aranylokodalom. este: Hercegkisasszony. Bemutató előadás. (Páros 21,-os bérlet.) d. u.: Jómadarak. este: Hercegkisasszony. (Páratlan '1,-os bérlet.) Hercegkisasszony. (Páros '1,-os bérlet.) Hercegkisasszony. (Páratlan bérlet.) Sárga liliom. (Páros '1,-os bérlet.) Becstelen. Bemutató előadás. (Páratlan '1,-os bérlet.) Becstelen. (Páros ,-os bérlet.) Becstelen. (Páratlan '/,-os bérlet) d. u.: Medikus. este: Hercegkisasszony. (Páros 'l,os bérlet). Lenk Frigyes darabja. Csütörtökön este került először színre a szegedi Uránia-szinházban szegedi szerzőtől színdarab. Szegednek ez a vállalkozása, amely kétségtelenül a művészetet és a kulturát is szolgálja, ezzel a színdarabbal is beigazolta, hogy szívesen hoz szinre olyan munkákat, amelyeknek célja a szórakoztatva tanítás. Kína és Japán címmel irt színdarabot egy tehetséges szegedi honvédhadnagy: Lenk Frigyes, aki a mérnöki osztályban teljesit szolgálatot. A két fölvonásos darab iránt már hetek óta nagy érdeklődós nyilvánult meg és a bemutatót telt házban nézték végig. Nemcsak a szegedi helyőrség tisztjei, de a szegedi társadalom sok előkelősége tapsolta meg hosszasan a szerzőt. A mindvégig érdekes ós a figyelmet lekötő darab határozottan sikert ért el. Nem a sablónos mozidarab ez, hanem igazán értékes tapasztalatokat, útleírásokat, etnográfiái adatokat mond el. Bemutatja Kinát ós Japánt ugy, ahogy azt a huszadik században egy modern ember látja. A haladással hadilábon álló Kinát és a kulturát hajszoló Japánt a maguk teljes valójában ismerik meg a darabból azok, akik eddig csak hiányos leírásokban olvastak valamit erről a rejtelmes világrészről. A fölötte élvezetes szöveget Nagy József dr tanár, a szinház titkára olvasta föl. Az előadott képek művészi kivitele szintén megérdemli a dicséretet. Ezzel is megmutatta a szegedi Uránia-szinház igazgatósága, hogy szívesen áldoz a kulturáért ós nemcsak üres reklámmal dolgozik. * A tolvaj. Bernstein egyik legszenzációsabb drámájának, A tolvaj-n&k második fölvonása kétségtelenül a legraffináltabb színpadi technikával Íródott. Az egész detektivdrámában, de különösen ebben a második fölvonásban érzi az ember, hogy például micsoda kitűnő politúrozó lett volna ebből az emberből, aki maga is kezd szenzációsan érdekes, sőt érdekesebb lenni, mint a drámái. Dehát ö iró lett, színpadi iró. És ez az ő haszna, meg a mi bajunk. Ebben a tipikusan Bernstein-dráínában játszott ma este másodszor a szegedi közönség előtt Bihari Ákos. Ismert kvalitásai kitűnően érvényesültek, csak az a baj, hogy ma is sokszor „klaszszikus" volt, Hang helyett sokszor inkább talán hangulatokat kellett volna adni, amiket Bihari nem igen tud megfogni. A második felvonás hires és egyetlen jelenetében voltak játékának nagy és nemes részei is. Szinte szenzációkónt hatott ma Fodor Ella. Tavaly játszotta már ezt a szerepet, de egy óv alatt szédületesen sokat fejlődött. Imponáló megértéssel és átérzéssel adta szerepót. Egyegy jelenetben Biharival együtt a nagy szenvedélyek és szenvedések megrögzitésével gyönyörűségesen igaz ós nagy volt. A második felvonás után számtalanszor hivta őkot a hálás publikum a függöny elé. * Molnár Ferenc Szegeden. Molnár Ferenc, a kitűnő ird áprilisban a szegedi színházban fölolvasást tart. A színházban a kiváló iró egyik darabját játszák ós előzőleg Molnár Ferenc cseveg különféle aktuális irodalmi tómákról. * Az Frdélyi-jnbileum programja. Az Erdélyi-jubileum rendező-bizottsága elkészítette a március huszonötödikén este lefolyó ünnepség programját. Szeged város közönségének értékes és impozáns ezüstkoszoruját Lantos Béla igazgató-tanitó fogja beszéd kíséretében a jubilánsnak átnyújtani. Az ezüstkoszorut selyem, nemzetiszínű szalag disziti, amolyen ez az aranyozott fölirás van: „Erdélyi Kálmánnak Szeged város közönsége". A koszorú aranyozott csokorjába pedig ez van bevésve: „Magyar dal varázsa fogja el lelkünket, mikor halljuk sirni bűvös hegedűdet". Lantos Bála üdvözlő szavai után König Péter városi zenedei igazgató köszönti Erdélyi Kálmánt, akit megtisztel a zenede tanári karának zöld babérágával. Az irók és újságírók üdvözletét Sáfár László lapszerkesztő tolmácsolja s jubilánsnak és átadja az újságírói kar arany ceruzáját, utána pedig Hollósi Ödön lapszorkesztő mondja el ez alkalomra irt költeményét. Az emléktárgyak átadása következik ezután. A szegedi leányok értékes szent György-tallóros arányláncot, a Szegedi tisztviselők otthona pedig nehéz aranygyűrűt vettek a jubilánsnak. Ezeket Hauser Rezső Sándor nyújtja át, üdvözlő szavak kíséretében. Az Erdélyi-banda ezüstkoszorut, amelybe bele van vésve a zenekari tagok neve, ad át a vezérnek, akihez Vajda János helyettes-primás intéz beszédet. A zenészek feleségei külön emléktárgygyal kedveskednek. De lesz még ezenkivül több meglepetés is. Ajándékot ád a rokonszenves Kálmán bácsinak: Kass János, a Kass-kávéház személyzete, a Próféta, a Belvárosi-kávéház és a közönség köréből többen. A jubileum alkalmából a bizottság fáradhatatlan buzgósúgu elnöke, Hollósi Ödön emléklapot szerkesztett, amelybe Erdélyi Kálmánról szóló sorokat a szerkesztőn kivül irtak: Sáfár László, Pásztor József, Balassa József, Szalay János, Léhner István, Ortutay István, Cobor Péter, Tömörkény István, Móra Ferenc, Barabás Béla, Bihari Sándor, Szentiványi Gyula. Képeslapok is lesznek, Erdélyi Kálmán arcképével. A jubileumi ünnepség szombaton este kilenc órakor kezdődik a Kass-kávéházban. * Shakespearc-darabok a cirkuszban. Berlinből jelentik: Bonn Ferdinánd, a Shakespeare királytragódiák egész sorozatát dolgozza át cirkuszi előadások számára s most Busch-al tárgyal, hogy az ő cirkuszában legyenek az érdekes színházi előadások. Busch hajlandó vállalkozni. * Színigazgatóból orfeumi tag. Farkas Ferenc dr, a Magyar Szinház volt baritonistája, a szatmári szinház volt igazgatója a jövő hónap elsejétől kezdve a budapesti Royal-Orfeumlioz szerződött. Farkas Ferencnek jó színészi hírneve van ós igen valószínű, hogy az orfeumban nagyobb sikerei lesznek, mint direktori pályáján. Az uj tag felesége, Szalontai Ferike már régebben tagja a Royal-Orfeumnak. Támadás egy esküdt ellen. — Jogtalan jogászkodás a Szalma-ügyben. — (Saját tudósítónktól.) Szalma István halálra itéltetóse után a napilapok a Szalma-féle bűnügyet minden részleteiben megvilágították. Ennek során egy roszhiszemü jogi fejtegetés kedvéért pellengérre állítottak egy tisztességes ós mindenki által becsült szegedi polgárt is, ugy tüntették föl, mint akit nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt szabadságvesztésre ítéltek már. Sz. B. szegedi iparos, aki a Szalma' tárgyaláson az esküdtbíróság elnöke volt, előkelő társadalmi pozícióját látja ezzel megtámadva. Ügyének alapos ismerete nélkül irták meg az emiitett cikket, melyen komoly jogász emberek is érthető módon megütköztek. Sz. B. sohasem követett el nyereségvágyból büntettet. Igaz, hogy a szegedi királyi törvényszék őt, mint bűnsegédet zsarolás kísérletéért felelősségre vonta és el is Ítélte három napi fogházra, (Szeged és Vidékében a „három hónap" sajtóhiba) de miután a bünrészesség nem igazolódott be teljesen, Sz. B.-nek királyi' kegyeim utján sikerült a bíróság tévedését helyreigazítania. Sz. B.-t a iegfőbb biró kegyelme következtében csupán hatvan korona pénzbüntetésre itóite, amit Sz. B. a szegedi királyi ügyészségnél 1906. május huszonkilencedikén lefizetett, amivel a szabadságvesztésre vonatkozó itólet teljesen megszűnt. A bünrészesség vádja, mely Sz. B.-ót csupán jóhiszeműsége révén érte, nemcsak anyagi előnyökkel nem járt, hanem rá nézve nagyobb anyagi veszteséget jelentett. Ha nyereségvágyból követett volna el Sz. B. büncsolekmónyt ós azt a kilencvenkettedik szakasz alkalmazásával, bármily magas pénzbüntetésre változtatta volna a királyi kegyelem, még akkor is lehetett volna esküdt, de ebben az esetben szó sincs nyereségvágyból elkövetett vétségről ós azzal a ténynyel, hogy a büntetés pénzbirsággá alakult át, nemcsak, hogy egy ártatlanul bajba kevert ember kapott igazságot, hanem a Szalma-ügyben mindenáron szenzációt hajhászó szőrszálhasogatók terve is alaposari csődöt mondott. Ez ügyben közöljük a következő sorokat, melyeket Sz. B. ur bocsátott rendelkezésünkre: Tekintetes Sz. B. urnák Helyben. A Szegedi Napló 1911 március 23-iki számában a Szalma István bűnügyével kapcsolatosan megjelent cikknek azon része, amely azzal foglalkozik, hogy az esküdtek között részt vett Sz. B. iparos, aki nyereségvágyból eredő vétségért, tudniillik zsarolás vétségéért jogerősen fogházra volt elitélve, nyilvánvalóan önro vonatkozóan, kérésére ós az igazsághoz hiven kiadom önnek a következő nyilatkozatot: A följelentést annak idején én tettem meg zsarolás vétségének kísérlete miatt Szekeres Mihály nevü volt ügyfelem ellen egy hozzám intézett levél fenyegető tartalma miatt; az eljárás folyamán kitűnvén az, hogy a Szekeres Mihály által aláirt levél az ön kezeirása, ennek alapján ön ellen, mint bűnsegéd ellen foly4 le az eljárás. A bünpör folyamán kiderült, hogy Szekeres Mihály önnek távoli rokona lévén, a rokonság cimén vállalkozott ön arra, hogy kérésére s ő tollbamoudása alapján leirta a hozzám intézett fenyegető levelet, amit tanuk előtt Szekeres Mihály irt alá. A bünpörben még csak a legtávolabbi gyanijel sem merült föl arra, mintha ön vagyoni érdekből irta volna meg panaszkodó rokona levelét s a bűnügyi iratokból kitünőleg a bíróság Szekeres Mihályt Ítélte el zsarolás vétségének kísérlete miatt, önt pedig o kísérletben, mi'jfc bűnsegédet, az Ítélet szószerinti szövege szerin4, azért, mert „1901 február havában Szekeres Mihály tollbs* mondása alapján irta a fenyegető levelet." Tudtommal őfelsége, a király a bünsegédi b'1' nösségért önre kiszabott három napi fogházbüntetést kegyelemből törölte, pénzbüntetésre & endő átváltoztatását elrendelte s ennek következtében a bíróság önt hatvan korona pén^"