Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-03 / 51. szám

1911 március 3 DELMAGYARORSZAG 3 Földes Béla „részletes vitájában" ezek voltak a főbb vitapontok, — de ezek is alkalmasak annak a megvilágítására, hogy az ellenzék mint kezdi meg az első napon — farsang után — a részletes vitát. Természetesen ebből az ellenzéki vitából nem maradhat el Polónyi Géza. Aminthogy nem is maradt el ma se. Többek között ő is fölszólalt és az 5 beszéde képviselte elkésetten bár, — a farsangi hangulatot. A mai illés féltizenegy érakor kezdődött. Elnök: Berzeviczy Albert. Az elnöki bejelentések során szóba kerültek a válasz nélkül maradt interpellációk, amelyek száma már negyven. A Ház még a cimükre sem volt kíváncsi. A Iondoni első nemzetközi faji kongresszus elnöke utján megkereste a magyar parlamentet, hogy vegyen részt a kongresszuson. A képviselőház ós főrendiház elnökei egy magyar bizottság alakítását határozták el. Napirenden van a bankjavaslat részletes tárgyalása. Minthogy a banka'apszabályok módosított cikkeit szombaton letárgyalták, a törvényjavaslat szakas/onkint. való tárgyalása következett. (Az elaó szakasz.) Az első szakaszhoz Földes Béla szólt, aki a törvényjavaslat általános vitáját bírálta ós gáncsolta a kormánypártot, amiért nem vett részt az általános vitában. Az elnök rácsöngetett és figyelmeztette, hogy — részletes vitáról lóvén szó — ragaszkodjék a szakaszhoz. Földes Béla ezután összehasonlította a tőrvényjavaslat magyar ós németnyelvű szövegeit, amelyek nem egyeznek. — Ez a nemzetkőzi egyezmény — kiáltotta Holló Lajos. Földes Béla követelte, hogy a közgyűlés a részvényesek nemzetiségére való tekintet nélkül hol Budapesten, hol Bécsben tartassák. (Helyeslés.) Az első szakaszba foglalt alapszabálycikkek közül birálta azokat, melyek nem módosítottak ós amelyekről eddig nem lehetett szó. Föl világosi tásokat kért a kamatlábról, az értekezlet állásáról. (A pénzügyminiszter beszéde.) Lukács László pénzügyminiszter azonnal válaszolt Földesnek. Konstatálni kívánta, hogy a javaslatot a parlamenti szokásnak megfelelően, széles mederben tárgyalták, immár két hónapja. Pedig kívánatos, hogy a vita véget érjen, mert az országgyűlésnek határidőhöz kötött súlyos teendői vannak. A tárgyalt anyag kisebb, mint 1899-ben volt és mégis tovább tart a vita, mint akkor. A tárgyalás módja ellen tekét nem lehet kifogás. A bankalapszabályokhoz benyújtott módosításokat nem fogadhatja el, mert ez fölfordítaná az egész szervezetet. Közgyűlést egyszer Budapesten, egyszer Bécsben azért nem lehet tartani, mert a kényelmes részvényesek olyan k's számban jelennének meg, hogy a közgyűlés nem lehetne határozatképes. A kamutláb kérdésében fönnáll a kormány e'lenőrző szerepe, amely ellen nem hangzott el kifogás. A biráló-bizottságok összeállítása az egyes vidékek viszonyaihoz volt mérve. Az érckészletre részletes kimutatás van, amilyet szívesen az érdeklődő képviselők rendelkezésére bocsát. . , ö maga is ajánlott azonban egy módosítást az első szakaszhoz. E szakaszban ez a kitétel van: „a bank érvényben ióvö 1—2 szakaszai Minthogy azóta a bankszabályok elvesztettek érvényüket, kérte az „érvényben lévő" szavak kihagyását, (Helyeslés.) (Polónyi Géza.) A miniszter befejezte szavait és fölkelt Polónyi Géza Az elnökhöz kérdést intézett, h°gy az első szakaszban foglalt módosított alapszabálycikkelyekhez egyenkint vagy összesen szólhat-e hozzá? Az elnök fölvilágosította, hogy a hazszaiiai.vok szerint minden szakaszhoz csak egyszer iehet szólni, akármi van bonne. Polónyi Gézát ez a föivilágositás nem re;tengette vissza. Uj szöveget ajánlott a* első szakasz helyébe, de ugy, hogy annak milíüon szavát külön bírálta, Konstatálta többek közt azt is, hogy a bank a magyar nyelvű alapszabályokat sohasem hajtotta végre, mert a németnyelvű alapszabályokat fogadta el, ezek pedig, mint Földes kifejtette, sok helyen nem egyeznek, nem is szólva arról, hogy közjogellenes kitételek vannak benne. Félegy órakor Polónyi szünetet kórt, azután tovább folytatta beszédét. Polónyi Géza határozati javaslatot terjesztett be a belső üzletkezelésben a magyar nyelv használata, a magyar részvényeken pedig a magyar közjognak megfelelő címeres pecsét alkalmazása iránt. Az elnök kijelentette, hogy Polónyi módosításai közül nem bocsáthatja szavazás alá azokat, amelyek a napirendre nem tűzött szakaszokra vonatkoznak. Az elnök kijelentésével szemben a baloldalról Holló Lajos, Batthyány Tivadar gróf, Sághy Gyula, Jusf'fy Gyula, Bakonyi Samu, Polónyi Géza és Ábrahám Dezső azt hangoztatták, hogy az elnök fölfogása ellenkezik a házszabályok intencióival. Az elnök ismételte, hogy a tárgyalás alá nem kerülő cikkelyekhez módosítások benyújtását nem engedheti meg. Batthyány Tivadar gróf szólt ezután hozzá az első szakaszhoz s azt fejtegette, hogy a statutumon eszközölt módosítások nem elegendők a paritás biztosítására és a magyar állam megóvására. Az ülés három érakor végződött. A tanárok nyugdíjazása. — Harmadolás a fizetési rangban. — (Saját tudósítónktól.) Szerdán megjelent számunkban budapesti értesülés alapján azt a hirt közöltük, hogy a kultuszminisztériumban kiírták a főigazgatók, igazgatók és tanárok névsorából azokat, akik hosszú szolgálatuknak ós haladott koruknál fogva rászolgáltak a megérdemelt nyugdíjra. A nyugdíjba vonuló igazgatók névsorában két szegedi intézet két kiváló igazgatója is szerepelt: Homor István és Kárpáthy Károly dr. Munkatársunk érdeklődött ma a két igazgatónál, hogy kaptak-e már értesítést a nyugdíjazás ügyében a minisztériumtól? A válasz az volt, hogy nem. Bizonyos tehát, hogy a többi fölsorolt igazgatókkal és tanárokkal sem közölték azt, hogy julius elsejei kezdettel nyugalomba küldik őket. Egyelőre tehát nyugdíjazásról nincsen szó. A névsor egyébként is hibás és valószínűtlennek tetszik, mintha a kultuszminisztériumból eredne. A tanárok körében az a nézet erősödött meg, hogy a névsort valamelyik budapesti tanárember kombinálta és egyik estilap utján nyilvánosságra hozta, A névsorban ugyanis olyan szarvas hiba van, amilyet a minisztériumban nem követhetnek el. Szerepel a nyugdíjas igazgatók között Laukó Albert erzsébetvárosi igazgató neve is, aki pedig mintegy két évvel ezelőtt már nyugalomba vonult. Kizártnak tekinthető eként, hogy ezt a kultuszminisztériumban nem tartották nyilván. De egyéb körülmények is megerősítik azt az általános meggyőződóst, hogy a tömeges nyugdíjazás kezelése most még korai. Lehet, hogy több harminc éven felüli szolgálatot teljesített igazgatót és tanárt nyugdíjba menesztenek, de csakis móltányos uton. Ez a méltányosság pedig az igazgatók fizetési rangfokozatának harmadolásában áll. A tömeges nyugdíjazásoknál amellett a szempont mellett, hogy az öreg, érdemes és hivatásukat becsülettel ós kifogástalanul betöltött igazgatók helyére uj, erőteljes és haladni vágyó tanári generációt neveznek ki, azt a méltányossági szempontot is figyelembe veszi a kultuszminiszter, hogy ezeket a régi harcosokat az igazgatói fizetések legmagasabb fokozatába lépteti elő. Ez az úgynevezett harmadolás, amikor is a nyugdíjba menőket a minisztériumban három csoportra osszák. A legöregebb és leghosszabb szolgálatot teljesített igazgatókat a hatodik fizetési rangfokozatba sorozzák. Ebben érvényesül a méltányossági szempont, mert a hatodik fizetési fokozat az a végső fok, amelyet egy igazgató hosszú tanári szolgálatának jutalmául elérhet. Ebből tehát a harmadolással végeznek a minisztériumban és csak azután jtörténhetik meg a nyugdíjazás. A harmadolás azonban most késik s ennek oka a képviselőház ellenzékének folytonos akadékoskodása, céltalan huza-vonája, amely a minisztériumok munkáját minden vonalon föltartóztatja. Az ellenzéki frázis dörgedelmek tehát az ország többi népei közt még a tanácsának is ártalmára vannak. A büntető novella a gyakorlatban — Perjéssg Mihály dr fölolvasása. — (Saját tudósítónktól.) Perjéssy Mihály dr, királyi ítélőtáblai biró csütörtökön folytatta és egyben be ís-fejezte a szegedi jogászegyesületben a büntető novelláról szóló fölolvasását. A szegedi ügyvédi kamara helyiségét ezúttal is sokan keresték föl, hogy a kiváló jogászember fejtegetéseit meghallgathassák. Kray István táblai elnök, a jogászegyesület elnöke nyitotta meg a fölolvasó ülést, üdvözölte a jelenvoltakat, majd fölkérte Perjéssy Mihály dr-t, hogy fölolvasását tartsa meg. Perjéssy Mihály dr nagy érdeklődés mellett folytatta ma fölolvasását, amelyből az alábbi érdekes részletet közöljük: Egyik fontos alapföltétele a törvény helyes alkalmazásának a helyes birói szervezet: Amerikában és Angliában, ahonnan e rendszer hazánkba áthozatott, külön gyermek-, illetve fiatalok bírósága készíti elő és intézi a gyermekek és fiatalkorúak bünüeyeit. Ott a külön bírósági szervezet és eljárás törvényileg van szabályozva s külön hivatali helyiségek, megfelelő javitó-iskolák, intézetek állanak a gyermekbiróságok rendelkezésére. Hazánkban, amint méltóztatnak tudni, az 1909. évi január 1-én életbe lépett 1908. évi 10.003 sz. I. M. R. folytán járásbíróságoknál az e célra kijelölt járásbiró törvényszékeknél a szintén kijelölt tanács külön napokon tárgyalja a fiatalkorúak ügyeit. Nálunk a fiatalkorúak ügyeit ellátó birok egyben a felnőttek birói és esküdtbirói ügyeinek ellátásával, sőt polgári perekkel is bőségesen el vannak látva. Nem csoda azután, ha a halmozott teendők mellett nem képesek a fiatalkorúak ügyeivel oly behatóan foglalkozni, amint az kívánatos volna. Innen van azután, hogy a fiatalkorúak ügyei igen sokszor kellő előkészítés és megfelelő adatok nélkül kerülnek Ítélkezés alá és a biró örül, ha Ítélettel befejezheti az ügyet; különben elmerül az aktahalmaz tengerében. Ehez járul még az a körülmény is, hogy a fiatalkorúak főtárgyalásainak elnökére annyi sok előkészítő jellegű teendőt ró a végrehajtási rendelet, hogy ez egyéb teendői mellett nem ér rá azok gondos beszerzésére és a hiányok pótlására, — utóbbira még azért sem, mert az adatok késedelmesen érkeznek be és a kitűzött főtárgyaiások elnapolásától elnök, tanács — könnyen megérthető okból irtóznak. Kisebb baj, — de azért mégis az, hogy külön váró- és tárgyaló helyiség nem áll a bíróság rendelkezésére, enélkül pedig — még ha külön tárgyalási nap van is — az elkülönítés lehetetlen, — a más biró vagy birói tanács felnőtt szereplőivel mégis csak összejön a fiatalkorú. Nincsenek külön nyomozó közegeink se, a fiatalkorúak ügyeiben a nyomozást ugyanazok teljesitik, mint a felnőttek ügyeiben, pedig már eddig is sok panaszra adott okot a külön büntető nyomozó rendőrség hiánya. Ez a hiány még fokozottabban érezhető a fiatalkorúak elleni nyomozásoknál és amint Karmán Elemér dr, nagyváradi királyi ügyész egy igen tanulságos értekezésében kifejti, még a királyi ügyész irányító, vezető és ellenőrző szerepe is ki van zárva, pedig bizony a vidéki nyomozó közegek ily ellenőrzése és vezetése, különösen a fiatalkorúak elleni nyomozatoknál fölötte kivánatos volna. Mit szóljunk a fiatalkorúak elleni bíráskodás legfontosabb bizonyítékát képező környezettanulmányokról. Hiszen azok legnagyobb része hiányos és teljesen megbizhatlan, mint Nagy Zoltán birótársunk egyik érkezéséből olvasom, »z (s megesik, hogy a pártfogó a főtárgyaláspa üresen hozza be a neki kiküldött űrlapot, T-r figt pedig, hogy épen a. legfóntosal)b