Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-19 / 65. szám

1911 március 19 DELMAGYARORSZAG 7 a DMKE irni és olvasni nem tudó felnőttek ré­szére a mult évben százharminc tanfolyamot tartott, amelyen nyolcszázhatvan egyént taní­tottak meg az irni-olvasásra. A tanfolyamok költségeit a közművelődési tanács fedezte. A kaszárnyákban is folyt a tanítás, eddig ugyan csak a honvédek részére, de a jövőben kiter­jesztik azt a közös hadsereg analfabétáira is. Ebben az évben a kultúregyesület ezirányu munkásságát sokkal intenzivebben kívánja gya­korolni. Gallovich Jenő főtitkár előadta, hogy az egye­sület, amely hét óv óta áll fönn, állandóan uj fiókokat és osztályokat alakit. Javaslatára az ülés fölhatalmazta az elnökséget, hogy uj fióko­kat és osztályokat létesítsen. Perjéssy László ügyvezető-alelnök bejelen­tette, hogy a bácsbodrogmegyei osztály és a zombori fiók vezetősége lemondott ós ott olyan hangok hallatszottak, hogy ez a két szerv ér­deklődés hiánya miatt föloszlik. Személyese* járt utána a dolognak és meggyőződött arról, hogy a tagok a legnagyobb lelkesedést fejte­nek ki és szó sincs a föloszlásról, sőt Bács­bodrogmegyében még több fiókot is fognak fölállítani. A bejelentést örömmel vették tu­domásul. A tanfelügyelők által kidolgozott program alapján az egyesület ifjúsági ós dalos-egyesü­letek megalakításán is dolgozik. Eddig Tömör­kényben, Csongrádmegye több községében és a krassószörénymegyei Szapárifalván ala­kultak meg az ifjúsági egyesületek és a DMKE daloskörök. Az aldunai öblözebek ármentesitóse ügyében az egyesület tudvalevően akciót indított. Most a miniszter értesítette a DMKE-t, hogy az ár­mentesítés legközelebb megtörténik, az öblö­zetek helyén mintagazdaságokat fognak alapí­tani ós azokat magyarokkal telepitik be. Az értesítést megnyugvással vette az igazgatóság tudomásul. Perjéssy László arról lett jelentést, hogy a DMKE-nek a háziipar fejlesztése érdekében in­dított akciója már eddig is eredmónynyel járt. A háziipart azonban fejleszteni kell ós épen ezért szükséges volna, hogy tanfolyamokon ké­pezzék ki arra a jelentkezőket és az egyesület gondoskodjék egyúttal a termékek értékesíté­séről is. Az ülés fölhatalmazta az elnökséget, hogy háziipari osztályt szervezzen és a kérdés­ben megfelelő intézkedéseket tegyen. (Iskolák és könyvtárak.) Bácsbodrog vármegye arra kérte a DMKE-t, hogy Zomborban egy fiuinternátust állítson föl. Az internátust a vármegye és Zombor is er­kölcsi és anyagi támogatásban részesítenék. Az ülés az elnökséget fölhatalmazta, hogy az in­texnátus fölállítása érdekében a szükséges lé­péseket tegye meg. Szabadkán az egyesület felsőnőipanskolát állított föl. Az intézet eredménynyel működik és a kereskedelmi miniszter támogatást és nyilvánossági jog megadását is kilátásba he­lyezte a részére, azonban bizonyos átszervezést követelt meg. Az elnökséget az igazgatóság fölhatalmazta, hogy az átszervezést foganatosítsa. Az egyesület fiókja ós osztálya részére DMKE könyvtárat állit föl, ahol pedig arra szükség Van, fölkérik a földmivelésügyi minisztert gazda­könyvtárak fölállítására. Most tervbe vette az elnökség lio"y a gyárakban is létesít ilyen könyvtárakat, amelyek részére segélyt kér a kereskedelmi minisztertől. Az ülés a jelentest örömmel vette tudomásul. Balogh Karoly ker­désére Gallovich Jenő elmondotta, hogy a DMKE eddi" hatvanöt könyvtárat állított fol. Elhatározta az igazgatósági ülés, hogy az egyesület függő kölcsönét amortizációs kölcsönné alakítja át, azonkívül fölhatalmazta az elnök­let, hogy a makói diákotthon folyószámla kölcsönónok átvállalása érdekében indítson tárgyalásokat. r .. , »lf Az aradi konviktus zárószámadasat es KOU­ségvetósót, továbbá a pénztár állapotáról szoto Jelentést hozzászólás nélkül tudomásul vettek. , Sáfár László megkérdezte az elnökségét, hegy igaz-e az, hogy a DMKE székhelyet Buda­Pestre teszi át? .., ...,„„ , Perjéssy László ögyvezotő-alelnok kíjplen­tette, hogy egyáltalában nem szándékozik az egyesület szókhelyét Szegedről elhelyezni, aminthogy erre semmi szüksége sincs. A ver­jen tartott igazgatósági ülésen elhatározták, h?gy a budapesti nagy iroda vezetesere lukül­djk Gallovich Jenő főtitkárt, akit Szegeden Hauser Rezső Sándor helyettesit. , Sáfár László a választ megnyugvással vette tudomásul Az ülés'végén várhelyi Bósa Izsó dr emelke­dett szólásra és általános figyelem mellett a következőket mondotta: (Ilósa Izsó beszéde.) — Azt hiszem mindnyájunkat élénk örömmel tölt el, hogy elnökünket ezen az ülésen üdvö­zölhetjük. Nem mulaszthatjuk el tehát, hogy a mai ülésen ezen örömünknek és személye iránt érzett tiszteletünknek kifejezést ne adjunk és ne biztosítsuk őt arról, hogy ha olyan kegyes volt vállalkozni az egyesület vezetésére és ide kölcsönözte nevét, egyéniségének egész súlyát, a magunk részéről is a legerősebben is támo­gatni fogjuk és megfogjuk valósítani azokat a reményeket, amelyet megnyitójában hangozta­tott. Remélem, hogy az igazgatóság hozzá fog járulni ahoz, hogy ez a kijelentés az ülés jegyzőkönyvébe is belekerüljön. Lelkes éljenzés és taps követte Bósa Izsó dr szavait. — Köszönöm — mondotta Dániel Ernő báró — hogy nehéz ós felelősségteljes működésem­ben önök támogatni fognak ós amidőn az ilyen szép számban való megjelenésért köszönetet mondok az igazgatóság tagjainak, az ülést be­rekesztem. Az igazgatósági ülés az elnök lelkes élteté­sével ért véget. * Dániel Ernő báró elnöklésóvel az ülésen részt vettek: Perjéssy László, Fekete Ipoly, Weiner Miksa, Szmollény Nándor, Straubert Gyula, Balassa Ármin, Gallér Kristóf, Buday János, Védffy Győző, Turóczy Mihály dr, Szinger Kornél, Ke­lemen Béla dr, Lázár György dr, Taschler Endre, Wimmer Fülöp, Perjéssy Mihály dr, Hauser R. Sándor, Pap Róbert dr, Holtzer Emil, Holtzer Aladár, Rósa Izsó dr, Szarvady Lajos, Szabó Gyula, Bokor Pál, Sáfár László, Regdon Sándor, Balogh Károly, Szivessy Lehel dr, Aig­ner Károly dr, Kószó István dr, Maiina Gyula, Gaál Endre, Szele Róbert dr, Ujj József dr, Scossa Dezső, Madzsar Gusztáv (Makó), Bar­czán Endre (Makó), Magyary József (Makó), Aczél Henrik (Szabadka), Gallovich Jenő ós Zsiross Mihály. MA, VASÁRNAP a játszik a ROYALBAN 1. Jubiació, látványos. 2. Csak magasan, humoros. 3. Első lépés, dráma. 4. Tavasz hírnöke, látványos. 5. Kalaphistória, humoros. 6. Mártírok, szines dráma. 7. Kecsege ur szerelmes, humoros. 8. Ajándék, nagyhatású dráma. Kéméin este 7 ÉS 9 órakor. Az Uránia teletaín Halálos itéBet a szegedi esküdtbíróság előtt. — Akasztanak Szegeden. — (Saját tudósítónktól.) Amit a Délmagyar­ország nemrég mint valószínűséget tárgyalt, szombaton este egy esküdtbirósági tárgya­lás páratlanul izgalmas levegőjében sötét valósággá lett: a makói rablógyilkost, Szalma Istvánt kötélhalálra Ítélte a szegedi királyi törvényszék, az esküdtek verdiktje alapján. Az utolsó pillanatig a várakozás, a találga­tás, a kétség valósággal inkvizitori módon feszitette, csigázta a teremben levők ide­geit. Mindenki érezte, hogy itt egy bűnben megrögzött élet sorsa fog eldőlni sápadt lámpa világnál, a zsúfolt teremben s min­denkit a halál közelsége fojtogatott, a Villon akasztófa-siralmainak hangulatai vibráltak körülöttünk. Pont tiz órakor aztán rásza­kadt a bizonyosság terhe a lelkekre: He­vesy Kálmán elnök fölindultságtól, remegő hangon hirdette ki, hogy a vádlottnak szörnyű bűneiért kötélhalállal kell veze­kelnie. Dermesztő csönd, aztán a rémület moraja, mint apró dobpergések, amikkel a vérpadra menőket kisérik. S ebben a fölindu­lásban, rémületben, halálborzalomban csak az elitélt maradt keménylelkü, dacos, meg­átalkodott. Visszautasított minden kegyel­met. Odadobta magát a gyalázatos halálnak, mint valami őrületes, pokoli ambícióval, azzal, amelyikkel embertásai vérére és vagyonára szomjazott. S ha királyi kegye­lem föl nem oldja az ítéletet, Szegednek nemsokára szomorúan illusztris vendége lesz: Bali Mihály és sötét látványossága lesz: egy bűnös ember belevonaglik a halálba az élete bűnei miatt. Részletes tudósításunk a szenzációs tár­gyalásról igy hangzik: Szalma István, a rablógyilkos makói cipész­segéd, már 1903-ban Borbiró Jánossal, hasonló korú csavargótársával elkövetett rablógyilkos­ságot, most egy hasonló véres rablógyilkosság miatt állott az esküdtbíróság előtt. Az 1903­ban elkövetett rablógyilkosság, mely cselek­mény miatt a lugosi törvényszék, mint esküdt­bíróság hét évi fegyházra ítélte Szalma Istvi nt, hasonló kegyetlenséggel hajtatott végre, mint a közelmúltban megtörtént makói rablógyilkos­ság, melynek főhőse szintén Szalma István volt. A gyilkost 1909-ben föltételesen szabad­lábra helyezték. A föltételes szabadonbocsátás ideje tavaly októberben telt volna le, de Szalma újra gyilkolt. Ugyanis megismerkedett Kovács Anna csongrádi leánynyal, feleségül is akarta venni, de nem volt elég pénzük a kihirdetésre. Szalma azzal biztatta a leányt, hogy nemsokára lesz pénzük, sőt tisztességes ruhát is vehet magának és akkor megtartják az esküvőt. A péuz forrásaként Váradi Antal makói gazdát szemelte ki, mert tudta, hogy Váradi eladott egy tehenet és a készpénzt a szekrényben őrzi. Néhány nappal előbb arra járt csizmát foltozni és ekkor meggyőződött, hogy a házra csak Juhos György béres ügyel, ki nyitott is­tállóban alszik. Karácsony másodnapján, mikor Váradiók be­tértek a tanyáról Makóra ünnepelni. Szalma elérkezettnek látta az időt, hogy véres, előre megfontolt kegyetlen tettét végrehajtsa. Ki­ment a tanyára ós belopódzott az istállóba, hol Inhos aludt és azt vasvillával agyonverte, zse­A „G0LYAH0Z" címzett divatáru-üzletben mélyen leszállított ár mellett árusít KLEIN MÖR, Feketesas- és Kígyó-utca sarok V

Next

/
Thumbnails
Contents