Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-15 / 61. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 március 17 1911 Ferenc igazságügyi miniszternél. A küldöttséget Latinovics Pál vezette. Mind a két miniszter meg­ígérte", hogy igyekezni fog a kérelmet teljesí­teni. Baja város a törvényszék építésére telket és 300,000 korona segitséget ad. 1911. TAVASZI ÚJDONSÁGOK Hői felsőkben, kostümékben, blúzokban, eredeti párisi fűzőkben raktárra érkeztek KÚP GYULA és TÁRSA női divatháza. RIAPI HÍREK A német-angol versengés. (Saját tudósítónktól.) Az angol alsóház teg­napi ülésén a tengerészeti költségvetésről volt szó és igy természetesen ismét szóba került az a versengés, melyet Angolország folytat Né­metországgal a tengeri hadierő fejlesztése te­rén. Igen érdekes és fontos nyilatkozatok hangzottak el a vita során egyrészt Mac Kenna, az admiralitás első lordja, másrészt Grey kül­ügyi államtitkár részéről. Inditvány történt ugyanis a flottaszaporitás csökkentésére, a fegyverkezés korlátozására és ennek kapcsán megvádolták az admiralitás első lordját, hogy a német hajóópités terjedelmének hamis fel­tüntetésével szavaztatta meg három évvel ez­előtt a nagy tengerészeti költséget ós félre­vezette a házat. Mac Kenna hosszabb beszédben felelt és az­zal igazolta magát, hogy a német tengerészeti költségvetés adataiból és a Németországból be­szerzett adatokból csak azt következtethette, hogy a németek gyorsabban épitenek vagy na­gyobb hajókat épitenek, mint ahogyan a költ­ségvetésből gondolni lehet. Időközben módosí­tások látszottak és ezért Angliának meg kel­lett tennie ellenintézkedéseit. — Ha a német flottatörvónyt nem módosít­ják többé — mondta Mac Kenna — ós miután okunk van föltenni, hogy ez bekövetkezni nem fog, akkor az 1912—13. évi költségvetés csök­kenést fog mutatni az 1911—12. évi költség­vetéssel szemben. De kötelezettséget nem vállal­hatunk addig, amig nem tudjuk, hogy milyen lesz az idegen flották fejlesztése. IGrey külügyi államtitkár Anglia külpoilitikai viszonyairól adott részletes fölvilágosítást. Ezek a fölvilágositások megnyugtatók, de kiderül belőlük az, hogy a fegyverkezés korlátozása ez­idő szerint csak álmodozók reménye, pedig, mint az államtitkár mondta, a fegyverkezés terhe nagyobb veszedelem, mint maga a háború, mert békében való elvérzést jelent. — Szegedről. Egyik, Budapesten megjelenő szépirodalmi folyóirat a szegedi árviz alkalmá­ból Szegedről a következőket irja: Március 12-ón harminckét esztendeje, hogy Szegedet, a patriárkális régi magyar várost, a megáradt Tisza özönvize eltörölte a föld színé­ről. Rettenetes katasztrófa volt az. A részvét­től az egész müveit világon minden sziv elszo­rult, de a legnagyobb fájdalom mégis csak ha­zánkat sújtotta. A kétségbeesés lidércei suhogó denevérszárnyakon röppentek föl a nagy rava­talról: vége a legmagyarabb városnak, sohasem lesz többó mása. Azóta három évtizednél több idő mult és épen a napokban hirdette ki ün­nepélyesen a város jelenlegi polgármestere, Lázár György dr az örömhírt, hogy Szeged la­kossága jelenleg százhuszonnógyezer lélek, vagyis a szaporodás huszonkétezer. A régi, patriárkális város holyón gyönyörű palotaváros épült; grandiózus sugárutakkal, nemcsak az or­szág, de a világ egyik legszebb és legművészibb kiképzésű terével; ós mindezt az uj csodát európai, de amellett törzsökösen magyar és so­vén kultura ragyogja be. Most kivált, amikor a népszámlálás oly lehangoló megállapításokat hozott, Szegednek ez a kivételes gyarapodása annál vigasztalóbb, sőt biztatóbb és lelkesitöbb, mert tudni való, hogy az a százhuszonnógyezer szegedi lakos egytől egyig színmagyar. íme minden okfejtésnél meggyőzőbb és minden szó­nál beszédesebb cáfolata ez annak a letargikus, köszvényes és pityergő szajnaparti siralomnak, hogy a magyarság, hiába a magyarság nem mogj élni való szerzet. Hát tessék csak észrevenni a magyar Moszkvát: Szegedet, a magyarság igazi fővárosát. Ott bizony nem pityeregnok a ma­gyarok, hanem dolgoznak. Eleven életenorgiá­tól duzzadó város, melynek kápráztató fejlődé­sét a magyar kulturlélek biztosította. Szeged azzal kezdte az újjászületést, hogy megcsinálta az ő sajátosan külön kulturáját ós bebizonyí­totta, hogy a kultura az a lélek, amely nélkül anyagi fejlődés nem képzelhető. És ezért, amelyik polgár, amikor március 12-én éjszaka, a városháza öreg harangjának kegyeletes zú­gását hallgatja, nemcsak a gyászos katasztró­fára gondol, hanem arra is, hogy azóta a mun­kának ós alkotásnak gigászi évei teltek el; a szegedi árvízkatasztrófa csaknem fölért a mo­hácsi vész siralmával; ámde bizonyos, hogy a nyomában fakadó tetterő, a mindazóta szaka­datlanul tartó és fejlődő kulturmuuka, nagy eredményeiben kétségkívül több sikert és dia­dalt jelent, mint nemzetünk hősi történelmének akármely fényes győzelmi ténye. Ezek a sze­gediek már modern hősök. Az elődök még ijjal, buzogánnyal ós karddal vitézkedtek: de az utódok tiszta magyar észszel és dolgos magyar kézzel bizonyultak móltónak a szent várakozá­sokra. Gyönyörű és lelkesitő az a kép, amelyet a magyarul fejlődő magyar Szegőd lángoltat előttünk nagyszerű perspektívában. — Áthelyezett állomásíőnökők. Az állam­vasutak szegedi üzletvezetősóge Faragó Ármin ujzsombolyai állomásfőnököt Ujzsombolyáról Nagybecskerekre helyezte át, aki a Nagybecs­kerek (régi) állomás vezetését át is vette. Ez­zel most Nagybecskerek .(régi) és Nagybecske­rek-Bógapart állomás külön-külön vezetőt ka­pott s csikszentmihályi Balta Atilla a Nagy­becskerek-Bógapart, mig Faragé Ármin Nagy­becskerek (régi) állomás főnöke. Miután ezzel az állomások vezetői hivatalukat el is foglal­ták, ennélfogva szinórszeghi Kereszthury Ala­dár eddigi állomásfőnököt a szolgálat alól vég­leg fölmentették és az uj szolgálati helyére, Szegedre már át is költözött. — Házasság. Ifjabb Arvay Sándor szegedi könyvkereskedő eljegyezte Sándor Annuskát, Sándor Ferenc földbirtokos leányát. — Változások a rendőrségen. Vadász La­jos szegedi felsőtanyai kapitány, nyugalomba vonult. A megüresedett állásra a polgármester kedden irta ki a pályázatot. Vadász Lajos he­lyére Pottyondy Miklós központi lovasrendőr­biztos pályázik, akinek megválasztása bizonyosra vehető. A pályázat igy nemcsak pusztai rendőr­biztosi, hanem esetleg megüresedő központi lovasrendörbiztosi, az esetleg megüresedő bel­területi rendőrbiztosi ós segédrendőrbiztosi ál­lásra szól. — A szegedi önkéntesek Nagyváradon. A 46. gyalogezred önkéntesei Planner Ottó kapitány ós Horváth Gyula főhadnagy vezeté­sével kedden hat heti gyakorlatra Nagyváradra utaztak, ahol a 17-ik gyaloghadosztály önkén­teseit összpontosították. — A hivatalos lapból. A király Habersmann Gusztáv pozsonyi törvényszéki jegyzőt a sze­gedi törvényszékhez albirónak nevezte ki. — Aicli Ferenc halála. A budapesti milliomosoknak halottjuk van: Aich Ferenc, a Dreher Antal sörfözde részvénytársaság vezérigazgatója, az éjszaka hirtelen meghalt San-Remóban. Aich néhány héttel ezelőtt betegen, cukorbetegen a Riviérára utazott. Ospedalettiben üdült, ahonnan tegnapelőtt indult el hazafelé a feleségével. A vezérigaz­gatót, aki mindössze negyvenkét éves volt. San-Remóban, amikor., a vonatról leszállt, szívszélhűdés érte. Összeesett és azonnal meghalt. A halál hire ma délután jutott el Budapestre és azokban az előkelő pénzügyi körökben, ahol Aich népszerű és közismert volt, nagy megdöbbenést okozott. Aich rend­kívül gazdag ember volt, tagja a milliomo­sok Unio-klubjának, igazgatósági tagja a Hazai Banknak, a Kereskedelmi Részvény­társaságnak és a Hitelbanknak ós más több nagy banknak igazgatója. A Haggenmacher­ós Dréher-családokkal rokonságban volt. — Száz gyermek halála. Hogy mint pusz­tít a járvány Biharmegye egyes részein, annak megvilágítására közöljük a béli járásban ural­kodott vörheny-járvany pusztításának lefolyá­sát. A járvány, amelynek főfészke Bólrogoz volt, Kislaka, Bélkirálymező, Sajád községekben pusz­tított. A járvány nagy arányai miatt a belügy­miniszter járványorvost küldött ki. Az erélyes intézkedések folytán a járvány végleg megszűnt. A járvány tartama alatt meghalt száz gyermek. Legnagyobb volt a halálozás száma Bélrogozon, ahol ötvenhárom gyermek pusztult el. A járvány most már teljesen megszűnt és a járványorvos a dezinficiálás foganatosítása végett időzik a járásban. — Halálozások. Deutsch Emiiné született Pollák Amália Ötvenhét éves korában meghalt. Március tizenhatodikán, délelőtt tiz órakor te­metik a szegedi Deák Forenc-utca 2. számú házból. Halálát kiterjedt rokonság gyászosa. —­Dömösi Sándor gépmester harminc éves korá­ban meghalt. Szerdán délután négy órakor te­metik a szegedi Hóbiárt basa-utca, 30. számú házból. — A Vezuv-vasut veszedelemben. Rómá­ból jelentik: A Vezúv nyugati megfigyelő állo­másáról jelentik, hogy a sodronyvasut felső ál­lomása valósággal a levegőben lóg, mióta a kráter délnyugati sziklakoronája lezuhant. Sze­rencse, hogy a hatalmas földtömegek nem a kráterbe hullottak, hanem a lejtős hegyolda­lon gördültek le s igy nem zárták el a vulkán torkát. A föld mélyéből akadály nélkül száll­hatnak föl a gázok, a tűzhányó csöndes. Nem földrengés döntötte le a vulkán sziklakoroná­ját. A szeizmografikus készülék tűje megbil­lent ugyan, de nem tellurikus rengéstől. A sodronyvasut felső állomását most alátámaszt­ják vasoszlopokkal. — Állam az államban. Amerikai több­szörös milliomosok kalandos terv megvaló­sítására szindikátust alapítottak. Arról van szó, hogy Közép-Amerikában megvásárolna* egy köztársaságot, amely természeti kin­csekben fölötte gazdag. A szindikátus ólén William A. Clark sokszoros milliomos ál'­Ez a szindikátus koncessziót szerzett Guat6' mala elnökétől, bogy harminc millió acr* területen, tohát az egész köztársaság háro»i' ír JÉoprao" • ingyen a vilÉi kukban

Next

/
Thumbnails
Contents