Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-15 / 61. szám

1911 március 12 DELMAGYARORSZAG 7 negyedrészben kiaknázza az érceket és a drágaköveket. A szindikátus alaptőkéje egy­előre hetven millió korona, de szükség ese­tén fölemelik a tőkét kétszáznegyven mil­lióra. A szerződés értelmében a tiszta nye­reség tiz százaléka Guatemalát illeti, de a szindikátus korlátlan jogot nyer táviró- és telefonvezetékek építésére, a teljesen füg­getlen közigazgatásra és mint államhatalom rendezkedhetik be. Az óriási vállalkozáshoz már csak Guatemala szenátusának beleegye­zése kell. Clark azt állitja, hogy a terv ha­marosan megvalósul. — A gavallérság áldozata. Budapestről jelentik: Érdekes eseménye van 1 a Lipót-város­nak: Helter Gusztáv, a fakereskedelmi részvény­társaság cégvezetője nagy adósságai miatt kénytelen volt elhagyni Budapestet. A tékozló gavallér teljesen tönkrement. Tönkretették a barátnői, akiket erején felüli bőkezűséggel emelt a jólétbe. Azt lehet mondani, évenkint átlag százezer koronát költött el a metresszeiro. Az esztelen pródáiások már sokszor adóssá­gokba sodorták. Többször kifizette a családja a nagy summákat, de végül is megsokalták a folytonos adósságcsináh st. Keller maga hatá­rozta el, hogy családjának nem kellemetlenke­dik többé. Ezért lemondott állásáról és külföldre utazott nj életet kezdeni. Hellor igen előkelő családból származik. Az apja Heller Gábor, sok éven keresztül vezette a Heller M. és társai céget, amelynek nagy fiókintézete volt Szege­den. A szegedi fiókot ezelőtt három esztendő­vel átvette a magyar általános hitelbank, amely a budapesti üzletet is megvette. Hellert Szegeden is sokan ismerték ós eltűnése itt is feltűnést keltett. — Pierre Veber nj darabja. Pierre Veber­nek, a nálunk is ismert francia irónak uj darabja lesz a párisi Renaissance-szinháznak legközelebbi újdonsága. A „Loute" szerzője uj müvének Gamine a cime, hősnője pedig egy fiatal leány, aki egy korosabb urba, egy hires festőbe szerelmes és amikor szülei máshoz akarják nőül adni, megszökik hazulról, egyene­sen az öreg piktorhoz. Most aztán a festő szépen, apránkint megérteti a leánynyal, hogy «em valók egymáshoz és apai jóindulattal arra használja befolyását, hogy a leányt férjhez adja épen ahoz, aki elől hozzája menekült. — Száz évijj ólt. Ökrös Ferenc ószentiváni gazdálkodó, akinek gyermekei, unokái Szegeden (aknák, tegnap száz éves korában meghalt. Ökrös nemrég volt Szegeden látogatóban, innen sgészségesen utazott haza. A száz esztendős aggastyán különben sohasem volt beteg, csak az utóbbi napokban gyöngélkedett. Temetése kedden volt. — Halálos turista-baleset Erdélyben. Egy fiatalember haldoklik most Brassóban, aki a havasok szerelméért, a turista szenvedélyért fizet az életével. Nem hógőrgeteg, nem a szik­ek meredeke okozta vesztét, mint az Alpesek áldozataiét, hanem egy turistabotnak használt fegyver véletlen elsülése. Aronsohn Arnold a fiatalember neve. Föl akart jutni Nagykő havas tetejére s fölhaladtában az a fegyver, amely­nél a fölfelé menést meg akarta könnyíteni, beleakadt egy á"ba, elsült s Aronsohn balkarja ás válla között megsérült. A vele levő men­helyőr galyakkal próbálta elállítani a vérzést, szíjakkal odakötötte egy fához, mert attól felt, h°gy a vérveszteség következtében össze­esik, azután sietett az egy órányira fekvő faenlioly felé segítségért. Közbon a fiatal em­ber érezte, hogy ereje rohamosan fogy s mert «em akart ott pusztulni a fán, utolsó ereje megfeszítésével kiszabadította jobb karjat, elő­vette zsebkését s a szijkö tel éket levágta, el­fadult az országút felé. Két óráig vánszorgott, m'g az országútra ért. Ott aztán elfogyott az ereje és eszmólotlenül lebukott a földre. Kgy arrahaladó személykocsi kocsisa észrevette, felvette, bevitte a faluba, a szüleihez. Közben a szerencsétlen Aronsohn vérmérgezést kapott s jobb kezét amputálni kellett. Most élet és halál között van s a nagy vérveszteség való­színűleg hamarosan végez vele. — Tolstoj özvegye — felségsértő. Moszkvá­ban nemsokára szenzációs pör fog megindulni. Tolstoj Leó gróf özvegye, Tolstoj Zsófia grófné ellen ugyanis vádat emeltek felségsértés és az államhatalom ellen elkövetett izgatás címén, amit azzal követett el, hogy kiadta elhunyt férjének néhány betiltott müvét. Tolstojné tudva­levőleg még férje életében férje müveiből uj ki­adást rendezett sajtó alá. Ez a kiadás husz kötetre volt tervezve ós neki magának hetven­ötezer rubeljébe került. Ebből a kiadásból a moszkvai lvusnerow-fóle könyvkereskedésben most jelent meg a 18., 19. ós 20-ik kötet. Ezek a kötetek, amelyeket a cenzúra nyomban le­foglalt, adták meg az okot az eljárásra az öz­vegy, valamint a kiadótulajdonos ellen. A 18-ik kötet Tolstoj következő munkáit foglalja ma­gában : „Patriotizmus ós kormányzás", „Ne ölj", „A politikusokhoz", „A szociális mozgalmak Oroszországban", „Az állami erőszak", „Az orosz forradalom jelentősége" ós „Érintkezés az orosz néppel". Ezekben a munkáiban Tolstoj különö­sen éles modorban támadta az orosz kormány­politikát ós rámutatott, hogy mi az oka az Oroszországban egyre növekvő elégedetlenség­nek. A huszadik kötetben vannak Tolstojnak II. Miklós cárhoz intézett levelei. A legerősebb levelek ezek közül: „Levél a cárhoz a duho­borzokról", „A cárhoz ós tanácsadóihoz", „A cárhoz Oroszország helyzetéről". Ezekben a le­veleiben Tolstoj elrettentő kópét rajzolja meg az Oroszországban uralkodó tarthatatlan álla­potoknak. És mialatt Tolstoj Alexandra grófnő­nek megengedte a cár, hogy Golenissew Kutu­sov akadémikus felülbírálása után sajtó alá bo­csáthassa atyjának müveit, Tolstoj Zsófia azalatt a saját számlájára kiadta azokat. A büntetés, amely az özvegyet érheti, nagyon szigorú : háromtél nyolc évig terjedhető fegy­házat kaphat. — Orosz menekültek Szegeden. Már meg/irtuk, hogy Somogyi Szilveszter dr, fő­kapitánynál orosz menekültek kértek enge­délyt könyöradományok gyűjtésére. Kedden reggel megint egy szánalmasan lerongyoló­dott és kiéhezett család jelentkezett a fő­kapitány előtt. Rappapost Henrik és fele­sébe két gyermeke, sógora és annak há­romtagú családja kért koldulási engedélyt. Rappapost Henrik borzalmas dolgokat me­sél az orosz zsidó üldözésről. Többek között elbeszélte agg szülei meggyilkoltatását, gyer­mekeinek rémes megkínoztatását. Két gyer­mekét kezüknél fogva a falhoz szögezték. Ott jajveszékeltek, rimánkodtak: „Apa, apa, vegyél le, nagyon fáj!" — Tehetetlenül néztem gyermekeim kín­szenvedését. Hirtelen föltéptem az ablakot s feleségemmel, gyermekkel az utcára mene­kültem. Ugy, ahogy voltunk, éjjeli ruhában, pénz nélkül. Szerencsére szökésünket nem vették észre. Leírhatatlan küzdelem é.s öt­hónapi bujdosás után jutottunk el ide. A szerencsétlen ember előadta, hogy családjá­val együtt Palesztinába szándékozik menni. A főkapitány megadta az engedélyt a kö­nyöradomány gyűjtésére. —A nyomorogó Heimann-családnak. Becsei Bertalanná három, Schweiger Albert pedig két koronát küldött be hozzánk a nyomorgó Hei­mann-család részére. Az adományt a főkapitány­hoz juttattuk. — Szerbkeresztur határában. A Szeged-állomás rendőrségén azt panaszolta tegnap este Rajkov Lyubomir mramoráki, temesmegyei kovácssegéd, hogy Szerb­kereszturon, mikor a községből kijött, három ember megtámadta, ládáját, pénzét, óráját elvették, őt pedig leverték. Gyalog vánszorgott be aztán a Szeged-állomásra, hol panasztevés után eszméletét vesztette. A rendőrség a mentőkkel a kórházba szállít­tatta, sürgönyileg intézkedett a csendőrség­nél, hogy a rablók és azok társai kézre kerüljenek. — Szakelőadás és kiállítás. A Magyar­országi Könyvnyomdászok és Betűöntők Szak­egyosületéjaek szegedi helyi csoportja 25-én, szombaton a Munkás-otthon nagytermében (Laudon-utca 22. szám) a Könyvnyomdászok Szakköre támogatásával nyomtatvány-kiállítást és ezzel szakelőadást rendez. A szakelőadást Pollák Simon, a budapesti Világosság-nyomda igazgatója tartja. A kiállítás megnyitása dél­előtt tiz órakor történik, a szakelőadás pedig tizenegy érakor lesz. A kiállítást délután négy óráig mindenki megtekintheti. A megtekintés teljesen díjtalan. A kiállítást este tánccal egybe­kötött társasvacsora követi. Egy teríték ára 1 korona 60 fillér, amely áll marhapaprikás és turóslepónyből. A társasvacsorára előjegy­zések a rendező-bizottságnál ós Németh István vendéglősnél eszközölhetők. — A Tattersall alapitója öngyilkos. Ber­linből jelentik: Beermaim György dr, a berlini szinházi közönség kedvencének, Nusche Butze színésznőnek lérje, tegnap délután grosslichter­feldei nyaralójában agyonlőtte magát. Beermann néhány évvel ezelőtt feleségével együtt igaz­gatta a berlini Neues Theatert, majd megvált a színháztól és két fivérével közösen megala­pította a Tattersallt. Idegbaja kergette a halálba. — Egy herceg bünpöre. Budapestről jelen­tik: Három évvel ezelőtt Kordina Károlynó csalás miatt följelentést tett Pandolfi Jenő olasz herceg és Horn Gusztáv ellen. Az özvegy azt adta elö panaszában, hogy a herceg Horn közvetítésével kilencezernégyszáz korona köl­csönt yetí föl töle azzal az Ígérettel, hogy milliós házasságot fog kötni és rövid idő alatt visszafizeti. A váltók lejártak, a herceg nem fizetett, sőt nem is nősült meg. Kordina Ká­rolynó följelentésére letartóztatták a herceget. Közben egyezséget kötöttek a pörös felek, mire a herceget szabadlábra helyezték. A vád­tanács ma följelentés hijján megszüntette a to­vábbi eljárást. — Nem lesz háború Mexikóban. Agyő, háborús profóciék ! Agyő, ujjongó célzások 0 —Í IW I A „GULYÁHOZ" Címzett divatáru-üzletben mélyen leszállított ár mellett árusít KLEIN MÓR, Feketesas- és Kígyó-utca sarok sor II villamos uasuti jegyekre árban fogad el a „Délmaggarerszág" jutányos kiadóhiuatala.

Next

/
Thumbnails
Contents