Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-15 / 61. szám

1911 március 12 DELMAGYARORSZAG 7 negyedrészben kiaknázza az érceket és a drágaköveket. A szindikátus alaptőkéje egyelőre hetven millió korona, de szükség esetén fölemelik a tőkét kétszáznegyven millióra. A szerződés értelmében a tiszta nyereség tiz százaléka Guatemalát illeti, de a szindikátus korlátlan jogot nyer táviró- és telefonvezetékek építésére, a teljesen független közigazgatásra és mint államhatalom rendezkedhetik be. Az óriási vállalkozáshoz már csak Guatemala szenátusának beleegyezése kell. Clark azt állitja, hogy a terv hamarosan megvalósul. — A gavallérság áldozata. Budapestről jelentik: Érdekes eseménye van 1 a Lipót-városnak: Helter Gusztáv, a fakereskedelmi részvénytársaság cégvezetője nagy adósságai miatt kénytelen volt elhagyni Budapestet. A tékozló gavallér teljesen tönkrement. Tönkretették a barátnői, akiket erején felüli bőkezűséggel emelt a jólétbe. Azt lehet mondani, évenkint átlag százezer koronát költött el a metresszeiro. Az esztelen pródáiások már sokszor adósságokba sodorták. Többször kifizette a családja a nagy summákat, de végül is megsokalták a folytonos adósságcsináh st. Keller maga határozta el, hogy családjának nem kellemetlenkedik többé. Ezért lemondott állásáról és külföldre utazott nj életet kezdeni. Hellor igen előkelő családból származik. Az apja Heller Gábor, sok éven keresztül vezette a Heller M. és társai céget, amelynek nagy fiókintézete volt Szegeden. A szegedi fiókot ezelőtt három esztendővel átvette a magyar általános hitelbank, amely a budapesti üzletet is megvette. Hellert Szegeden is sokan ismerték ós eltűnése itt is feltűnést keltett. — Pierre Veber nj darabja. Pierre Vebernek, a nálunk is ismert francia irónak uj darabja lesz a párisi Renaissance-szinháznak legközelebbi újdonsága. A „Loute" szerzője uj müvének Gamine a cime, hősnője pedig egy fiatal leány, aki egy korosabb urba, egy hires festőbe szerelmes és amikor szülei máshoz akarják nőül adni, megszökik hazulról, egyenesen az öreg piktorhoz. Most aztán a festő szépen, apránkint megérteti a leánynyal, hogy «em valók egymáshoz és apai jóindulattal arra használja befolyását, hogy a leányt férjhez adja épen ahoz, aki elől hozzája menekült. — Száz évijj ólt. Ökrös Ferenc ószentiváni gazdálkodó, akinek gyermekei, unokái Szegeden (aknák, tegnap száz éves korában meghalt. Ökrös nemrég volt Szegeden látogatóban, innen sgészségesen utazott haza. A száz esztendős aggastyán különben sohasem volt beteg, csak az utóbbi napokban gyöngélkedett. Temetése kedden volt. — Halálos turista-baleset Erdélyben. Egy fiatalember haldoklik most Brassóban, aki a havasok szerelméért, a turista szenvedélyért fizet az életével. Nem hógőrgeteg, nem a szikek meredeke okozta vesztét, mint az Alpesek áldozataiét, hanem egy turistabotnak használt fegyver véletlen elsülése. Aronsohn Arnold a fiatalember neve. Föl akart jutni Nagykő havas tetejére s fölhaladtában az a fegyver, amelynél a fölfelé menést meg akarta könnyíteni, beleakadt egy á"ba, elsült s Aronsohn balkarja ás válla között megsérült. A vele levő menhelyőr galyakkal próbálta elállítani a vérzést, szíjakkal odakötötte egy fához, mert attól felt, h°gy a vérveszteség következtében összeesik, azután sietett az egy órányira fekvő faenlioly felé segítségért. Közbon a fiatal ember érezte, hogy ereje rohamosan fogy s mert «em akart ott pusztulni a fán, utolsó ereje megfeszítésével kiszabadította jobb karjat, elővette zsebkését s a szijkö tel éket levágta, elfadult az országút felé. Két óráig vánszorgott, m'g az országútra ért. Ott aztán elfogyott az ereje és eszmólotlenül lebukott a földre. Kgy arrahaladó személykocsi kocsisa észrevette, felvette, bevitte a faluba, a szüleihez. Közben a szerencsétlen Aronsohn vérmérgezést kapott s jobb kezét amputálni kellett. Most élet és halál között van s a nagy vérveszteség valószínűleg hamarosan végez vele. — Tolstoj özvegye — felségsértő. Moszkvában nemsokára szenzációs pör fog megindulni. Tolstoj Leó gróf özvegye, Tolstoj Zsófia grófné ellen ugyanis vádat emeltek felségsértés és az államhatalom ellen elkövetett izgatás címén, amit azzal követett el, hogy kiadta elhunyt férjének néhány betiltott müvét. Tolstojné tudvalevőleg még férje életében férje müveiből uj kiadást rendezett sajtó alá. Ez a kiadás husz kötetre volt tervezve ós neki magának hetvenötezer rubeljébe került. Ebből a kiadásból a moszkvai lvusnerow-fóle könyvkereskedésben most jelent meg a 18., 19. ós 20-ik kötet. Ezek a kötetek, amelyeket a cenzúra nyomban lefoglalt, adták meg az okot az eljárásra az özvegy, valamint a kiadótulajdonos ellen. A 18-ik kötet Tolstoj következő munkáit foglalja magában : „Patriotizmus ós kormányzás", „Ne ölj", „A politikusokhoz", „A szociális mozgalmak Oroszországban", „Az állami erőszak", „Az orosz forradalom jelentősége" ós „Érintkezés az orosz néppel". Ezekben a munkáiban Tolstoj különösen éles modorban támadta az orosz kormánypolitikát ós rámutatott, hogy mi az oka az Oroszországban egyre növekvő elégedetlenségnek. A huszadik kötetben vannak Tolstojnak II. Miklós cárhoz intézett levelei. A legerősebb levelek ezek közül: „Levél a cárhoz a duhoborzokról", „A cárhoz ós tanácsadóihoz", „A cárhoz Oroszország helyzetéről". Ezekben a leveleiben Tolstoj elrettentő kópét rajzolja meg az Oroszországban uralkodó tarthatatlan állapotoknak. És mialatt Tolstoj Alexandra grófnőnek megengedte a cár, hogy Golenissew Kutusov akadémikus felülbírálása után sajtó alá bocsáthassa atyjának müveit, Tolstoj Zsófia azalatt a saját számlájára kiadta azokat. A büntetés, amely az özvegyet érheti, nagyon szigorú : háromtél nyolc évig terjedhető fegyházat kaphat. — Orosz menekültek Szegeden. Már meg/irtuk, hogy Somogyi Szilveszter dr, főkapitánynál orosz menekültek kértek engedélyt könyöradományok gyűjtésére. Kedden reggel megint egy szánalmasan lerongyolódott és kiéhezett család jelentkezett a főkapitány előtt. Rappapost Henrik és felesébe két gyermeke, sógora és annak háromtagú családja kért koldulási engedélyt. Rappapost Henrik borzalmas dolgokat mesél az orosz zsidó üldözésről. Többek között elbeszélte agg szülei meggyilkoltatását, gyermekeinek rémes megkínoztatását. Két gyermekét kezüknél fogva a falhoz szögezték. Ott jajveszékeltek, rimánkodtak: „Apa, apa, vegyél le, nagyon fáj!" — Tehetetlenül néztem gyermekeim kínszenvedését. Hirtelen föltéptem az ablakot s feleségemmel, gyermekkel az utcára menekültem. Ugy, ahogy voltunk, éjjeli ruhában, pénz nélkül. Szerencsére szökésünket nem vették észre. Leírhatatlan küzdelem é.s öthónapi bujdosás után jutottunk el ide. A szerencsétlen ember előadta, hogy családjával együtt Palesztinába szándékozik menni. A főkapitány megadta az engedélyt a könyöradomány gyűjtésére. —A nyomorogó Heimann-családnak. Becsei Bertalanná három, Schweiger Albert pedig két koronát küldött be hozzánk a nyomorgó Heimann-család részére. Az adományt a főkapitányhoz juttattuk. — Szerbkeresztur határában. A Szeged-állomás rendőrségén azt panaszolta tegnap este Rajkov Lyubomir mramoráki, temesmegyei kovácssegéd, hogy Szerbkereszturon, mikor a községből kijött, három ember megtámadta, ládáját, pénzét, óráját elvették, őt pedig leverték. Gyalog vánszorgott be aztán a Szeged-állomásra, hol panasztevés után eszméletét vesztette. A rendőrség a mentőkkel a kórházba szállíttatta, sürgönyileg intézkedett a csendőrségnél, hogy a rablók és azok társai kézre kerüljenek. — Szakelőadás és kiállítás. A Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Szakegyosületéjaek szegedi helyi csoportja 25-én, szombaton a Munkás-otthon nagytermében (Laudon-utca 22. szám) a Könyvnyomdászok Szakköre támogatásával nyomtatvány-kiállítást és ezzel szakelőadást rendez. A szakelőadást Pollák Simon, a budapesti Világosság-nyomda igazgatója tartja. A kiállítás megnyitása délelőtt tiz órakor történik, a szakelőadás pedig tizenegy érakor lesz. A kiállítást délután négy óráig mindenki megtekintheti. A megtekintés teljesen díjtalan. A kiállítást este tánccal egybekötött társasvacsora követi. Egy teríték ára 1 korona 60 fillér, amely áll marhapaprikás és turóslepónyből. A társasvacsorára előjegyzések a rendező-bizottságnál ós Németh István vendéglősnél eszközölhetők. — A Tattersall alapitója öngyilkos. Berlinből jelentik: Beermaim György dr, a berlini szinházi közönség kedvencének, Nusche Butze színésznőnek lérje, tegnap délután grosslichterfeldei nyaralójában agyonlőtte magát. Beermann néhány évvel ezelőtt feleségével együtt igazgatta a berlini Neues Theatert, majd megvált a színháztól és két fivérével közösen megalapította a Tattersallt. Idegbaja kergette a halálba. — Egy herceg bünpöre. Budapestről jelentik: Három évvel ezelőtt Kordina Károlynó csalás miatt följelentést tett Pandolfi Jenő olasz herceg és Horn Gusztáv ellen. Az özvegy azt adta elö panaszában, hogy a herceg Horn közvetítésével kilencezernégyszáz korona kölcsönt yetí föl töle azzal az Ígérettel, hogy milliós házasságot fog kötni és rövid idő alatt visszafizeti. A váltók lejártak, a herceg nem fizetett, sőt nem is nősült meg. Kordina Károlynó följelentésére letartóztatták a herceget. Közben egyezséget kötöttek a pörös felek, mire a herceget szabadlábra helyezték. A vádtanács ma följelentés hijján megszüntette a további eljárást. — Nem lesz háború Mexikóban. Agyő, háborús profóciék ! Agyő, ujjongó célzások 0 —Í IW I A „GULYÁHOZ" Címzett divatáru-üzletben mélyen leszállított ár mellett árusít KLEIN MÓR, Feketesas- és Kígyó-utca sarok sor II villamos uasuti jegyekre árban fogad el a „Délmaggarerszág" jutányos kiadóhiuatala.