Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-14 / 60. szám

ius 14 1911 március 14 DELMAGYARORSZAG tt dr most fca a legkeltett, stviselö a a tizenak abban ollógájuk, régi zár, hogy a juk pár tását — Newyorkból je'entik : A Globe jelentése szerint Washingtonban az a hir van elterjedve, hogy Porfirio Diaz elnök utódja Limautour mexikói pénzügyminiszter lesz. — Newyorkból jelentik: Mexikóban rendkívül nagy az izgatottság az Egyesült-Államok magatartás miatt. A határ átlépését azonnal követné az amerikai csapatok megtámadása. A mexikóiak el vannak keseredve ás harcra készek. El pazói újsághírek szerint a Casa Strandes mellett lefolyt harcban a mexikói lázadók részén ötven amerikai esett el, illetve sebesült meg. A stntisztisztikai hivatni tervezete. A főrendiház pénzügyi bizottsága hétfőn Har| kányi Frigyes báró elnöklósével ülést tartott, melyen elfogadta a statisztikai hivatal tervezetét. A marokkói lázadás. Parisból jelentik: A Havas-ügynökség jelenti Tangerből: Fezből e hónap 7-éről ós 8-áról keltezett tudósítások megerősítik azt a hírt, hogy március 7-ikén ujabb vereséget szenvedtek és hogy remény van a Tangerrel való összeköttetés helyreállítására. A Gharb törzs kaidjai nagy hajlandóságot mutatnak arra, hogy a szultán hivei közé visszatérjenek és azt hiszik, hogy most már a szultán fogja diktálni föltételeit a lázadókra. yanadrág. üldözőbe. rekró'l jezombaton ;i munkatitkos talöklósévol sen részt ititkár is, §si kópviválasztói visszapilire és ráva a mult •a bizta a ist, amely íeggátolni az áliaml fogadott *y a többclogulását lelvü párt >ségi akaivánhcdja, 1 meg ne em mondt el meg" ány már nak lehet n igazolni nép javát rtó ováció : agyar, néRohonyitIlamtitkár rb hitköí" tnak tett választók 5 Lajos dr az állató* EGYHÁZAK stületeket i délelőtt ír György ^tekinti 11 írnek loáZ Ionból Í0' > szeri", mozgást' Forrongás a záróra körül. — Főkapitány, kávésok és cigányok. — (Saját tudósítónktól.) Elégületlenséget keltett Szegeden a rendőrségnek néhány nappal ezelőtt alkalmazott intézkedése, amely szerint az összes szegedi kávéházakban pontban egy órakor meg kell szűnnie a muzsikának, három órakor pedig be kell zárulni khnden kávéházi ajtónak. Ezt a rendeletet Soí}°<jyi Szilveszter dr főkapitány adta ki a rend"rs<5gi tisztviselőknek, akik ettől kezdve mine,» éjjel pont egy órakor megjelentek a kávóazakban és fölszólították a cigányokat, 10&y tegyék el a hegedüjöket, különben elázik tőlük. A záróra ellenőrzése azóta aPirenden van és ha a kávésok, vendéglőik, na meg az éjjelező közönség körében a azigoru intézkedés ellenhangulatot is keltett, főkapitányt vádolni nem lehet. A főkapik nyhak ugyanis azért kellett ezt az intézdest megtennie, mert nap-nap után küljl0 ts<5gek jártak nála, amelyek panaszolták, fa zene miatt nem tudnak aludni. A a kapitány orvosolni kívánta a bajt s abból é iHog-ásból kiindulva, hogy aludni akaró g korán reggel fölkelő ember több van adtg°(len' mint zene mellett mulatozó, kióvvi 32 "fásítást, hogy a régi, harminc ért i ezel5tt alkotott zárórai szabályrendelet ha? - é-ben' amely az uj szabályrendelet jóváVan aS3nak késese miatt ma is érvényben a muzsikának egy órakor minden szeóroi kávéhazban meg kell szűnnie, három Cs"kód -PedÍff minden kavéháznak be kell ^ pégi, avult szabályrendelet föltámasztáoka , iafc a ^kapitánynak komoly inditó k0(j, viH. A panaszkodók jogosan panaszát. ak s a főkapitány is jogosan intézkedne! t légi' de nié£ érvényben álló szabályUj i!elet értelmében. Addig tehát, amig az jpG ® a fejlődő Szeged követelményeinek férb, zárórai szabályrendelet a miniszhinr« . !óváhagyásával visszakerül Szegedre, s kótcan, n róffit alkalmazJv.MUUCYUÖttIMI i kétség ben no, liogy a régit alkalmaz} a rendőrség. Itt csupán arról van szó, Fk? Z'hogyan alkalmazhatja addig az ideig SÍ01 a hogyanból indultak ki a kávésok, xifáhyok és mulatozó vendégek panaszai is. "Ifirf . ll A iinV1 MERF"*\ MUIAIÜZO VTMUCÉCN V tény jZ °vékó is teljesen jogosult. Annyi rehd'eliu y a ren(főrség, ha a régi szabályjárt e SZerint is, de mégis tapintatlanul hyoki-.,!1^ a vendéglősökkel, mint a cigá8zemi)o. de különösen ez utóbbiakkal Anr a,1hak pGdi^ a régi szabályrendeletet illeti, tány : a s.orsa már eldőlt. Maga a főkapiegy akk m°rte' h0^y avult és nem illik tora város keretébe, mint amilyen Szeged. Két évvel ezelőtt a főkapitány a kávéházi zárórára vonatkozólag uj rendeletet is terjesztett a közgyűlés elé, amely azt el is fogadta. Az uj rendelet szerint a nagyobb kávéházakban a muzsikának és a nyitvatartásnak zárórája nincs. Amikor a közgyűlést az igy megalkotott szabályrendeletet elfogadta, a zárórák szigorúbb ellenőrzését megszüntették és a rendőrség nem törődött vele, ha a cigányok akár reggel három óráig is muzsikáltak. Békés állapotok uralkodtak tehát tovább, mint másfél esztendeig. Hetekkel ezelőtt aztán kijelentették a küldöttségek, hogy a zene miatt aludni nem tudtak. Igy történt aztán, hogy a régi szabályrendelet újra előkerült a feledés homályából. És hogy az előkerülése, meg az uj szabályrendelet jóváhagyásának késése mennyi galibát és kárt okozott, arról alábbi tudósításunk számol be. A kávésok és a cigányok panaszára, munkatársunk érdeklődött ma Somogyi Szilveszter dr főkapitánynál, aki a zárórák ellenőrzése ügyében igy nyilatkozott: — A záréráknak szigora betartását célzó utasítást a rendőrtisztviselőknek én adtam ki, mert néhány héttel ezelőtt több küldöttség jelent meg nálam, amelyek panaszolták, hogy például a Belvárosi-kávéház, a Próféta-vendéglő, a Royal- és Kossuth-kávóbázak épületében s még többen még egy éra után sem tudnak aludni a lakék, mert a zene hajnalig szól. Mivel a küldöttségek panasza jogos volt és a régi szabályrendelet értelmében orvosolható is, természetesen kötelességemnek tartottam, hogy ellenőriztessem a kávéházi zárórák szigorú betartását. Kiadtam az utasítást, hogy egy óra után, törvény szerint, akár erőszakkal is meg lehet szüntetni a muzsikálást s ugyan igy — lia máskép nem lehet — azt is hogy egyes kávéházakat három órán tul is nyitva tarthassanak. Engem ebben az utasításban az a szempont vezetett, hogy bizony az alvó ós korán reggel munkába menő emberek száma sokkal nagyobb mint azoké, akik zene mellett akarják átvirasztani az éjszakát. Az uj szabályrendelet jóváhagyásáig tehát muszáj alkalmazkodni a régihez. Igaz, hogy két éve fekszik az uj zárórái szabályrendelet a minisztériumban, de a késésnek is megvannak az okai. Ugyanis az uj szabályrendeletet véleményezés végett kiadják az összes minisztériumoknak s amig ezzel el nem készültek, a belügyminiszter ur sem tehet semmit. Az uj szabályrendelet szerint a nagyobb kávéházakban és azoknak a rendőrség által kijelölt helyiségeiben muzsikálni és nyitva tartani egyfolytában szabad s ezzol szemben az illető kávésok csak arra vannak kötelezve, hogy minden évben kétszáz koronát adományozzanak a varos szegényeinek. Mert tényleg, a régi zárórai szabályrendelet már idejét multa Szegeden. Harminc év előtt alkották meg s akkor még alig volt Szegeden kávéház. De már Szegeden is annyira kifejlődött a kávéházi élet, hogy a zárórát korlátozni nem lehet. Ameddig azonban az uj rendelet késik, hiába, be keli tartani a régit . . . Ennyit mondott a főkapitány. Ezekután csak két fontos dolog marad hátra: az egyik az, hogy a város sürgesse meg az uj szabályrendeletet a minisztériumban, mert a régi alkalmazásának temérdek káros következményei lehetnek és vannak máris mind a kávésokra, mind a cigányokra. A másik dolog az, hogy a rendőrség a kávésokkal és cigányokkal szemben a legtapintatlanabb módon jár el. Egy előkelő kávéház hírnevére nagyon káros befolyást gyakorol az, amikor egy rendőrtisztviselő két rendőr kíséretében éjjel fél egy órakor megjelenik a közönséggel telezsúfolt helyiségben és a rendőrtisztviselő odaszói a cigányoknak : — Egy órakor eltenni azt a hegedűt, mert különben elvesszük. Azután az ogész rendőrség ki, illetőleg bevonulása a kávéházba: olyan tapintatlan ellenőrzési módszer, amelylyel Szegeden előkelő kávéházak előkelő közönsége előtt föllépni nem szabad. A kávésok panaszkodnak is, hogy a üzletüket több vendég, akik a rendőrség megjelenésének okát nem tudják, rossz hirbe hozzák. Mindennek pedig könnyen az lehet a következménye, hogy a kávésok tönkremennek. Először a rendőrség hangos megjelenése miatt, azután azért, mert olyan feltűnő és megmagyarázhatatlan szigorúsággal ügyelnek arra, hogy mikor üt egyet a városháza órája, hogy jogos fölháborodást kelthet ez akkor, amikor az uj szabályrendelet- már útban van. Mert az bizonyosra vehető, hogy a minisztérium is jóváhagyja. Már most, ha erre van szükség és a régire kiadták a jelszót, hogy pokolba vele, mert szégyenére válik az ország második városának, jogos az a kérdés, hogy miért szigoruskodik a rendőrség az ellenőrzéssel. Ha több, mint másfél éven keresztül az uj zárórai szabályrendelet szelleme őrköiött a kávéházak fölött, ha panaszkodnak is az alvók, azt lehet más uton-módon orvosolni. Őrködjék a kávéházak fölött továbbra is az uj szabályrendelet szelleme és a rendőrség ellenőrzése csak arra terjedjen ki, hogy a zenét az alvók ne hallhassák. Mert az bizonyos — és erről a főkapitány is meg van győződve — hogy nem a záróra miatt vannak bajok, ez kikapcsolódik még a küldöttségek panaszaiból is, hanem pusztán amiatt, hogy a zene behallik a lakásba. De vannak a kávéházaknak alkalmas helyiségei, ahol zene mellett lehet akár reggelig is mulatni, anélkül, hogy a muzsika az alvókat bántaná. Hiszen a kávésok nagyrészt azoktól élnek, akik mulatnak. És ugy élhetnek, ha az üzleteiket egy óra után is nyitva tarthatják. Ezt az idegenforgalom is megköveteli. Budapestről ós több vasúti gócpontból éjfél táján érkezik a legtöbb vonat. Aki átutazó, az egy órakor a kávéházba megy és ott várja meg a vonatát. És csöppet sem válik Szeged előnyére, ha ezek az idegenek csak csukott kávéházakra találnak az „Alföld metropolisában". Azután a cigányok. Szegeden körülbelül háromezer cigány él lélekben. Mert minden zenésznek többnyire nagyon soktagu családja van. Ezolt a zenészek rendes adófizető polgárai Szegednek, akik korántsem a tányérozásból élnek. Ez csak óhbór. A cigányok abból élnek, amit a záróra után keresnek. Törzsvendégeknek, pénzes uraknak előbb nem kell cigány. Igy hát a cigányok is nagy nyomornak néznek elébe, ha egy órakor a rendőrség kizavarja őket a kávéházakból. És végül még egy esetet, amely jellemző a rendőrség tapintatlanságára. Vasárnap este egyik előkolő szegedi kereskedő házában valamilyen ünnepies alkalomból mulatságot rendeztek. Persze, nem cigány nélkül. A mulatságon sok vendég volt jelen. A szoba tele lett füsttel, a levegő már kissé fülledt volt s a társaság közös óhajára kinyitottak egy ablakot. Két percig sem volt nyitva az ablak, amikor lent az utcán — a lakás az első emeleten van — erős ordítozás hallatszik : — Csukják be azt az ablakot ! A társaság az ablakhoz tódul és megbotránkozva veszi észre, hogy a szigorú kiabáló nem más, mint az egyik szegedi rendőrtisztviselő, mellette két rendőr. — Ez aztán Szegedhez méltó „röndóri tapéntat" — mondták egymásnak a vendégek ós becsukták az ablakot... MA, KEDDEN N KATONAZENE a ROYALBAN "4km vkb«5iííi.l