Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-14 / 60. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 március 17 1911 MAPI HÍREK Az interurbán és az előfizetők. A Délmagyarország ez évi február tizenhatodiki számában ugyanezen cim alatt megírtam, mi­lyen nehézségek merülnek föl néha az interurbán beszélgetések körül. A cikk nem kerülte ki az illetékes körök figyelmét sem, amit bizo­nyit az, hogy a szegedi postahivatal fölterjesz­tésére, a budapesti posta- és távirda-igazgató­ság a fölhozott eseteket alapos megfontolás tárgyává tette. A megfontolás eredményét a szegedi postahivatal kitűnő főnökének, Védffy Győző felügyelőnek intézkedésére, Kopasz Jó­zsef főtiszt, a telefon-osztály vezetője, részlete­sen tudomásomra hozta és meggyőzött az egyes javasolt esetek többé vagy kevésbé gyakorlati voltáról. A cikk megírására főleg az vezetett, hogy azon telefon-állomásoknál mutatkoznak különösen nehézségek, ahol, mint például a nagy bankoknál, saját központja van az elő­fizetőnek és ehez a központhoz több, néha ötven-hatvan mellékállomás van kapcsolva. Mi történik ilyenkor? Az állami központ fölhivja a magánfél központját, amint az jelentkezik ettől a pillanattól kezdődik a három perc. De nem a fél központjával, hanem x meg y számú mellékállomásban lévő N. N.-el kiván az ember beszélni. Egész tárgyalásokat kell folytatni te­hát ilyenkor, hogy melyik mellékállomást, me­lyik urat, mely al- vagy főigazgatót kérjük a géphez, mire ez aztán előjön, a három per is letelik. Aligha volna a kincstár megkárosítva, de igen előnyös volna a közönség érdekeire az, ha mód nyújtatnék, hogy ilyen esetekben, ne csak a főállomás számát, hanem mindjárt a mellékállomás számát, illetve annak a nevét is be lehetne jelenteni, akivel tulajdonképen a fél beszélni akar. Ezen bejelentés külön dijazás alá nem esnék, mert hiszen a központnak módja van előre jelezni a magánfél központjával, hogy ki az, akivel beszélni akar. Ennek a közlésnek a bemondásakor csak a városi vonal van lefog­lalva és igy az állam nincsen megkárosítva. Hogy emiatt a belíő kezelésben némi módosí­tást kell-e vagy nem kell tenni, azt nem tu­dom, de annak mi akadálya sem lehet a közön­ség érdekeivel szemben. Mindenesetre konstatálnom kell ezen a he­lyen, hogy a szegedi telefonközpont ellen nem lehet panasza a közönségnek. Itt olyan gyor­san történik a kapcsolás, hogy minden i^ény valóban kifogástalanul nyer kielégítést. Ez elsősorban Kopasz főtisztnek az érdeme, aki a közönség érdekében mindent megtesz. Dicsére­tet érdemel maga az a tény is, hogy a Délma­gyarország- ban megjelent cikkemet illetékes helyen nyomban tárgyalás alá vették és amint értesülök, a kedvező elintézés sem fog sokáig késni. A közönségnek az érdeke, hogy az in­terurbán intézményét ugy reformálják, hogy az minden érdeket ki is elégítsen. Az állam­nak nem érdeke, hogy nem teljesített mun­káért fizetessen a közönséggel és hogy erre eddig nem jöttek rá, annak bizonyosan az volt az egyetlen oka, hogy nem akadt senki, aki az igazságtalan ós méltánytalan állapotra az ille­tékes köröket figyelmeztette volna. Az, hogy a kérdéssel már foglalkoznak, min­denesetre megnyugtató és amint a magyar posta kitűnő vezetőségét ismerem, bizonyosra veszem azt is, hogy a kórdós megfelelő elin­tézést is fog nyerni. Holtzer Dániel. — A nemzeti munkapárt ünnepe. A sze­gedi nemzeti munkapárt március 14-ikón este nyolc órakor a Tisza-szálló nagytermében már­ciusi ünnepet rendez, amelyre a párt tagjait meghívja, Rósa Izsó dr, elnök. — A szegedi képzőművészeti egyesü­letből. Napok óta beszélnek Szeged művészi köreiben arról a válságról, amely a Szegedi Képzőművészeti Egyesületet fenyegeti. Az egyesület kiváló igazgatója, Gyuritza Sándor dr bejelentette, hogy lemond az állásáról és ma már az a helyzet — amint mérvadó helyről értesülünk — hogy az egész tisztikar szolidáris az igazgatóval és ha az ellentétek nem simul­nak el, akkor az egyesület egész tisztikara lekö­szön, Az egyesület, amely annak idején tisztán nem művészekből alakult, azt tűzte ki cél­jául, hogy a szegedi művészetet és művésze­ket, elsősorban a szegedieket istápolja. A vezetőségnek épen ilyen irányban való mű­ködésénél támadt az ellentét, mert — amint azt az egyik vezetőszerepet játszó egyesü­leti tag előttünk kijelentette — egy-két hi­vatásos művész is volt az egyesületben, akik a maguk érdekét tolták előtérbe. Amig békésen működött ez az intézmény, addig rendben volt minden és kitűzött cél­ját teljesítette is az egyesület. Még az idén is nagyobbszabásu művészi eseményt terem­tett meg, ő rendezte az Urániában Back Bernát sorozatos előadásait. Hogy Szegeden nem vásárolnak képeket, annak nem az egyesület az oka. Budapestet kivéve Ma­gyarországon sehol sem vásárol a kö­zönség képeket. Már régebb idő óta tá­madtak ellentétek az egyesület kebelében. Az ellentéteknek az volt az oka, hogy nincs irott intézkedés az igazgató és a mü­táros hatásköréről. Emiatt az egyesület ki­váló ós a szegedi művészet érdekében iga­zán sokat dolgozó igazgatója, Gyuritza Sán­dor dr és a mütáros, Nyilassy Sándor festő­művész között támadtak ellentétek. Meg­történt ugyanis az is, hogy Nyilassy a tárlaton levetette Pálliknak egy képét, anélkül, hogy arról Gyuritza tudott volna. Gyuritza Sándor dr nem akarta kiólesiteni az ellentéteket ós ezért lemondott az igaz­gatói tisztségről. A legközelebbi napokban választmányi ülést tartanak és azon Orkonyi Ede és Raffay László ismertetni fogják az igazgatót ért sérelmeket. Hir szerint moz­galom indult meg, amelynek az a célja, hogy Gyuritza Sándor ár-nak teljes elég­tételt szolgáltassanak, még pedig olyan for­mában, hogy pontosan körülirják az igaz­gató ós mütáros hatáskörét. Ebben az eset­ben elsimulnak az ellentétek és újra nyu­godt munkásságot fejthet ki ez az egyesü­let, amelynek rendszeres munkásságára szükség is van. Mindenesetre kivánatos, hogy illetékes helyen megtalálják a kiegyenlítő eszközöket és helyreállítsák a békét, a me­lyeket legjobban áhit a szegedi művészet. — A szegedi gyermeknap. Az országos gyermekvédő liga ezidén országos nagy akciót rendez a gyermeknapok minél nagyobb sikere érdekében. Szegeden a liga május közepe táján kívánja a gyermeknapot megtartani, mert az időjárás ekkor kedvezőbb leginkább. Minthogy mindeddig a nők bizonyultak a jótékony akció legkedvesebb hiveinek, minél több hölgyet kér­nek majd föl arra, hogy eddig is kitűnően be­vált agilitásukat ezidén is szenteljék, az elkép­zelhető legszebb célnak : az elhagyott gyerme­kek fölsegitósónek. — A főrabbi itthon. Néhány héttel ezelőtt a szegedi főrabbi, Lötv Imánuel dr külföldi gyégykurára utazott. A tudós főrabbi már gyógyultan haza is érkezett s a szegedi társa­dalom örömmel fogadta Lőw dr fölgyógyulásá­nak hirét, aki ezután ismét friss erővel foly­tathatja áldásos működését. — Uj ügyvéd. Czibula Antal dr letette az ügyvédi vizsgát. A népszerű, kitűnő jogászom­ber Szegeden nyit ügyvédi irodát. — Olcsóbb lesz a gáz. A városnak a légszeszgyárral kötött szerződése értelmé­ben, amikor a gázfogyasztás elérte a más­félmillió köbmétert, a gáz árát három szá­zalékkal le kell szállítani. A szerződés hu­szonötödik szakasza rendelkezik igy és a szakasz kimondja azt is, hogy nemcsak a város, hanem a magánosok is olcsóbban kapják ettől az időtől a gázt. A gázgyár most bejelentette a tanácsnak, hogy leszál­lítja a gáz árát, mert erre a szerződés értel­mében köteles. Bejelentette a gyár azt is, hogy már március elsejétől kezdve olcsób­ban kapja a város és a közönség a gázt. A tanács a bejelentést nem vette tudomásul, hanem utasította a főszámvevőt és a mér­nökséget, liogy állapítsa meg, mikor érte el a fogyasztás a másfélmillió köbmétert, hogy meg tudják állapítani, mikortól kezdve köte­les olcsóbban adni a vállalat a gázt. — Szerkesztő és főszolgabíró. Hétfőn dél­előtt a budapesti Rákosi-féle vívóteremben Wertheimstein Henrik belényesi főszolgabíró, a londoni Rotschild sógora és Mester Sándor, a Pesti Napló felelős szerkesztője kardpárbajt vívtak. A párbajra egy tarka krónika adott okot, melynek élét a főszolgabíró magára nézve sértőnek találta. Wertheimstein segédei voltak : Szúnyog Andor és Szász Géza, Mesternek Far­kasházy Zsigmond és Seress László segédkeztek. A párbaj mindkét fél megsebesülésével végződött. A felek kibékültek a párbaj után. — A fiumei tanitói oklevelek. Vio Antal fiumei képviselő ma Zichy János gróf, kultusz­miniszternél járt a fiumei tanitói oklevelek noszti ifikálása ügyében. Zichy miniszter meg­ígérte, hogy a nosztrifikálást legközelebb rendezi. — Bittó Béni hltlóla. Pozsonyból jelentik, hogy ott meghalt Bittó Béni, volt negyven­nyolcas honvódfőhadnagy 81 éves korában. Az elhunyt öcscse volt Bittó Istvánnak, aki negyed­századdal ezelőtt miniszterelnök volt. — Szoknyanadrág a szegedi korzón. Hétfőn este a szegedi Kárász-utcai korzón nagy feltűnést keltett egy fiatal hölgy, aki nadrágszoknyában jelent meg. Persze a nadrágszoknya bemutatkozása nem ment valami simán és meg lehet állapítani, hogy a közönség úribb része teljes semlegesség­gel foggadta ezt az utcai premiert. Az utcai suhancok azonban más nézeten vol­tak ós a nadrágszoknyás hölgy egyszeri séta után kénytelen volt befordulni a Feketesas-utcába, ahova már százakra menő sereg követte. Itt még jobban megnöveke­dett az érdeklődők száma és a zsüp-külott tulajdonosa kénytelen volt szaladni. Ez nem sokat használt. A suhancok utána. A hölgy beforoult a Korona-utcába, ott eltűnt egyik kapu alatt és a tömeg csalódottan oszlott szót. — A Heimaun-családitak. Singer Antal és neje két koronát juttattak hozzánk a szeren­csétlen Heimann-család javára. Az adományt a rendőrfőkapitányhoz juttatjuk. — Heimann Miksát, a tüdővészben elpusztult s életében nagyon szerencsétlen embert vasárnap délután temették el. A családja a legnagyobb nyomor­ban tengődik. — A nőiparegycsDIet tárgy sorsjátéka. A szegedi nőiparogyesület tárgysorsjátékához ujab­ban a következő adományok érkeztek az egy0" sülét elnökségéhez : Benedek Mariska egy mi" lieu, Hamza Ella ós Szeréna három hímzett ta­karó, Illés Sári három kézimunka, Szijjártó Irén egy himzett futó, Schaller Erna egy himzett ridikül, Tóth Ilonka egy festett kép, Várkony' Ilona egy himzett ridikül, Wenetianer Jolán egy részére egész éure hirdetést ad fel. :: az hirdethet ::

Next

/
Thumbnails
Contents