Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-14 / 60. szám

DELMAGYARORSZÁG 1911 március 14 küzdeni. E két karunk legyen a protestantizmus és a katolicizmus. A katolicizmus küzd a tekintély elvével. Akiket azonban a tekintély elve meg nem győz, akik a szabad vizsgálódás szabadságát maguknak megőrizni akarják, azok számára védekező és sújtó kar a protestantizmus legyen a materialista kor tévelygéseiben. A két vallás együtt vezesse vissza a nemzetet Krisztushoz. Éljenek Nyitra egyházi vezetői, bármilyen vallás egyházához tartozzanak is. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Szinházi műsor. Március 14, kedd: Sárga liliom, vidéki történet. (Páratlan a/,-os bérlet.) 15, szerda: Aranylakodalom, látványos szinmü (Páros a/s-os bérlet.) 16, csütörtök: Bőrletszünetben 50 °/„-os fölemelt helyárakkal Hanakó Japán színtársulatának vendégjátéka és Robin orvos szinmü. .17, péntek: Bérletszünetben 50%-os fölemelt helyárakkal Hanakó Japán színtársulatának vendégjátéka és Robin orvos szinmü. 18, szombat: Lotti ezredese. Páratlan '/a-os bérlet.) 19, vasárnap d. u.: János vitéz. 19, „ este : Cigányszerelem. (Páros a/, bérlet.) A magyar operettről. A Délmagyar ország, majd több lap hasábjain az utóbbi hetekben ismételten napvilágot látott ama sajtóközlemény, amely néhány fővárosi operett-szerzőt szólaltat meg a tekintetben, vájjon mi az oka annak, hogy a magyar operett-irodalom ujabb termékeket produkálni nem tud. Sztojanovits, Sz'énai, Kacsóh dr, Jakobi ós Barna egyórtelmiileg ennek okát egyrészt abban látják, hogy az operett-zenét ezidö szerint a fővárosban kizárólag csak a Király-színház kultiválja, másrészt, hogy a bécsi tulprodukció a nemes verseny küzdő porondjáról leszorítja a hazai operett-zeneszerzőket. Mind a két vélemény azonban helytelen, mert a magyar operettzene sztagnálásának igazi oka nem e két jelenségben, hanem ott keresendő, amire már néhány szóval Kacsóh Pongrác dr is rámutat, tudniillik, hogy „két év óta keres librettót, kapott is vagy százhúsz könyvet, témát és vázlatot s ebből a nagy summából mindössze csak kettő akadt, amelyekről komolyan lehet beszélni", vagyis hogy a költővel szóljunk, fogytán a rím, fogytán a megfelelő, jó és alkalmas téma, fogytán az invenció és a kellő kidolgozást igénylő képesség, egyszóval nincs librettista. Ha az utóbbi időben találkoztunk is egynehány kellően kidolgozott és jól szcenirozott librettó val s a hozzáirt „fülbemászó" zenével, ugy azt látjuk, hogy kapva kapott rajta a Királyszinház, sőt a Vígszínház is, amelynek programjába pedig az operettzene kultiválása nem volt fölvéve, de mivel művészi szempontból jónak találta a hozzá benyújtott magyar operettet, a Tatárjárást, ezért viszont üzleti szempontból szívesen konkurrált az egyeduralkodónak mondott Királyszinházzal. De megdől az az indok, — hogy a fővárosi operettszínházak elégtelensége oka a pangásnak, — azért is, mert a vidéken is vannak szinházi berendezés, technikai beállítás s művészi enzemblé tekintetében olyan kószültségü szinházak és társulatok, amelyek operettbemutatóra ép oly alkalmasak, mint a fővárosi színpadok. A drámai műfajnál ez már meg is történt, hisz emlékezetes még, hogy a kolozsvári nemzeti szinház a Sasfiók bemutatásával megelőzte a budapesti Nemzeti Színházat, a drámai műfaj legelőkelőbb csarnokát, méltó bizonyságául annak, hogy valamely színdarab föltótlen s az ország összes színpadjait bejáró sikereinek nem elengedhetlen s megkövetelt kelléke a bemutató előadás fővárosi szignaturája. De hisz Szirmai Albert is ellentmond önmagának, mert még az Operaházat is olyannak emliti, amely befogadta a magyar operettet s amely mellesleg szólva, minden más, csak nem magyar s legkevésbé vált Operaházunk díszére. A hercegkisasszony méltó elődjei: A denevér. Hoffmann meséi stb. a budapesti és bécsi operaházakban ma is műsoron vannak, ami csak azt igazol, hogy az abszolút bécsi, jó operett még az operaházban is helyet szerezhet magának, mig holmi Hercegkisasszony-ié\e, nagy dobbal vert reklámmal hirre vergődött operettet — még ha Lehár irta is, — a vidéki, de müizlóssel biró közönség s igy remélhetőleg a szegedi sem veszi be. S ép itt van a hiba. Akárhányszor olőfordul, hogy barátság, kollegialitás vagy konneksziók folytán dicséretektől hemzsegő kritikák jelennek meg egy-egy darabról, legyen az akár operett, akár szinmü avagy ballett. A mesterséges reklám valameddig műsoron is tartja a darabot, mert a direktor sokat költött rá s erőnek-erejóvel sorozatos előadást akar kihozni. Ezt látja a vidéki direktor s olvassa az előkelő fővárosi kritikákat, siet megszerezni a darabot, beadja publikumának s az meg rosszul lesz tőle. Ilyen előzmények után tehát még a reklám sem alkalmas eszköz egy alapjában véve rossz darab sikerének megalapozásához, amint ezt az Obsitos is igazolja. Hiába dicsérték Bakonyi ós Kálmán zseniálitását s a darab összes kiválóságait, az mindenütt megbukott, jeléül annak, hogy nem volt meg a kellő értéke, amely azt műsoron tudta volna tartani. Az idők folyamán talán csak fölcsillan egy ujabb zseni, aki nem veszi segélyül és támaszul a müveit világ zeneirodalmának termékeit, hanem invenciójával olyan eredeti magyar operettet teremt, amely után minden szinház kapkodni fog s ha akad ilyen valójában jó darab, akkor bizonyosul be legjobban, hogy mennyire nem volt igazuk a megszólaltatott szakértőknek, akik ne féljenek a bécsi tulprodukciótól, mert a Dollárkirálynő és Az elvált asszony-hoz közelitőt is alig tudnak produkálni. S ha Fali Leó konkurrenciát csinál, ám mutassák meg, hogy ők méltó versenytársai. Komiss liéla. * A zeneiskola hangversenye. A szegedi zeneiskola növendékeinek hangversenyét vasárnap délután tartotta meg. Fiatal tehetséges zenészek mutatkoztak be a szegedi közönségnek. Nagy sikere volt Bihari Teréznek, aki Liszt Ferenc második rapszódiáját játszotta el zongorán. Jung Margit Mozart hangversenyét adta elő érzéssel és kifogástalan technikával. Szépen zongorázott Jung Ilonka. Hegedűn Deutsch Ármin és Horváth Árpád, gordonkán Baranyai Gyula ós Hubert Lajos főreáliskolai tanulók jeleskedtek. Jól megérdemelt tapsokat kaptak szép énekükért: Cholnoky Margit, Retek Erzsike, Czövek Ilonka, Miksa Ilonka, Szűcs Mariska és Tánczos Ilonka. * Szegedi szerző darabja az Urániában. Szeged kedvelt mozgófénykép szinháza, amely költségkímélés nélkül nyújt naponta élvezetet a közönségnek, 23-ikán ujabb szenzációra készül. Az igazgatóságnak sikerült Lenk Frigyesnek, a rövid idő óta Szegeden lévő, bravúros műkorcsolyázójának China és Japán cimü darabját megszerezni. A 72 álló, 7 mozgófényképből ós néhány eredeti zeneszámból álló darab fölvételeit a szerző testvérbátyja, az azóta elhunyt Lenk Ede, aki Kinában és Japánban több évig mint a Scliaulung vasút épitö mérnöke tartózkodott, vette a helyszínen föl ós a szöveget is annak naplójegyzetei és levelei szolgáltatták. Különösen Kínának ismeretlen volta ismét összefogja az Urániában gyűjteni azokat, akik egy élvezetes est keretóbon óhajtanak a távoli kelettel megismerkedni. Amint hírlik, a darab iránt már most nagy az érdeklődés. A szövogot Nagy József dr, gimnáziumi tanár olvassa föl, ugyancsak ö irt a darabhoz egy lendületes nyitányt is, GYORSJEGYZETEK Kávéc-dal a záróra apropójából: „Hajnalban, azaz hogy hajnal előtt rendőrök cirkálnak üzletem előtt." Képzőművészeti bir: Az egész tárlatban Gyuritza Sándor dr most beadott Lemondás cimü müve okozta a legnagyobb szenzációt. Nagyobb lázadást keltett, mint a négyszáz kép összevéve. * Szegedi zárőra-jolenet. Pont egy órakor belép a rendőrtisztviselő a kávéházba s a hegedűre üt: — Vége legyen most már! Ütött a tizenkettedik óra! * Ez is záróra-vicc: A szegedi cigányok most már csak abban reménykednek, hogy nagynevű kollégájuk, szent Dávid nemsokára elhegedüli a régi záróra-rendeletet. * Annyi a földgáz Magyarországon, hogy a tórképéro nemsokára odaragaszthatjuk pár helyen: — Vigyázat! Gázolva! * Nagyon kelendő Szegeden a szoknyanadrág. Hétfőn este is több százan vették — üldözőbe. Rohonyi Gyula utjai. Nagybecskerekről jelentik: Rohonyi Gyula államtitkár szombaton érkezett Nagybecskerckre. A nemzeti munkapárt vasárnap délelőtt Tallián Béla titkos tanácsos, országgyűlési képviselő olnöklésével közgyűlést tartott. Ezen a pártgyülésen részt vett Rohonyi Gyula igazságügyi államtitkár is, aki Nagybocskerek város országgyűlési képviselője s ezúttal először jelent meg választói körében. Rohonyi Gyula beszédébon visszapillantást vetett a közelmúlt küzdelmeire ós rámutatott arra. hogy az ország megunva a mult rendszer gazdálkodását, a munkapártra bizta a kormányzást ós elitélte azt a törekvést, amely a többségi akarat érvényesülésót meggátolni igyekszik. Ezután többen üdvözölték az államtitkárt, aki az üdvözlésekre tetszéssel fogadott beszédben válaszolt. Hangoztatta, hogy a többségi akaratnak, amely az ország boldogulását célozza, érvényesülnie kell. A szabadelvű párt annak idején nem állt útjába a többségi akaratnak. A munkapárt joggal megkivánhcdja, hogy jóhiszemű, becsületes munkáját meg ne akadályozzák. Most még beszámolót nem mondhat, mert csak néhány hónap mult el megválasztása óta. Amennyit a kormány már azóta tett, igazán herkulesi munkának lehet nevezni. A jövő még fokozottabban igazolni fogja, hogy a nemzeti munkapárt a nép javát akarja szolgálni. A beszédet hosszantartó ováció követte. A gyűlés után, amelyen magyar, német és szerb nyelven üdvözölték Rohonyit* társasebéd volt. Délután Rohonyi államtitkár meglátogatta szerb választóit a szerb hitközség házában; azután a Lloyd-társulatnak tett látogatást, majd podig a németajkú választók körében jelent meg. Este Dellimanics Lajos dr főispán és felesége vacsorát adtak az állam* titkár tiszteletére. Hétfőn Rohonyi az egyházak vezetőit, a közintézményeket és testületeket látogatta meg. Az államtitkár kedden délelőtt tiz órakor Szegedre jön, ahol Lázár GyörgY dr, polgármester társaságában megtekinti " várost. Az államtitkár a polgármesternek loá2 a vendége. A mexikói veszedelem. Londonból j6' lentik: A Morning Post értesülése szerúp Mexikóban elrendelték a hadsereg mozgó*1'