Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-14 / 60. szám

1911 március 14 DELMAGYARORSZAG izédtől. ; a leírni fólpcsolni villai, nagy y erőnem stilihaném zavaló, F A képviselőház ülése. — Megkezdődött a költségvetés tárgyalása. — (Saját tudósítónktól.) Az ellenzék lekerült a képviselőház ülésérői és napirenden van a költségvetés. Nyugalmas ülés. Kissé nehezen indul. Féltizenegy, amikor az elnöklő Kabos Ferenc megnyitja az ülést. Napirenden a költségvetés tárgyalása: — adja ki az elnök a jelszót és beszélni kezd Hegedűs Lóránt. Radikális, alapos, éles Ó3zszel átvilágított beszédet mondott ma Hegedűs Lóránt. Fölfedezte a költségvetés minden részét. Rávilágított teljesen az állapotokra, jellemezte a kormány programját és azokat a törekvéseket, amelyeket józan észszel okvetetlenül, pártkülönbség nélkül el kell fogadnunk. — A Khuen-kormány szakított a tárcakölcsönök rendszerével, — mondotta Hegedűs Lóránt. Majd hivatkozott arra a nyilt titokra, hogy állami hivatalokért mennyire törtettek az emberek és két év alatt harniincnégyezer fővel szaporodott az állami alkalmazottak (nem munkások) száma. Mind a nyugdijképesség miatt elsősorban. Már Pedig nem nyugdijképességre, hanem életképességre keli nevelni a társadalmat, — jellemezte ezt a speciális magyar állapotot Hegedűs Lóránt. Rendkívül érdekes és a jövő gazdasági helyzetükbe bevilágító az a rósz is Hegedűs beszédében, amelyben jelzi, hogy tarthatunk attól, hogy 1917-ig az amerikai események hatása alatt egy nagy, középeurópai vámeOység lép életbe. Ekkor pedig elesünk vámbevételünktől. Ezért kell belső bevételeink emeléséről gondoskodnunk. És föl is torolta beszédében a gondoskodás módjait Hegedűs. Mórlegelve Hegedűs Lóránt mai beszédét, nyilvánvaló, hogy egyike a legérdekesebbnek, legjobban programadónak, ami mostanában elhangzott. A mai ülés féltizenegy órakor kezdődött. Az ülést Kabos Ferenc alelnök vezette. Kovács Gyula az ülés végére sürgős interpellációt jelentett be a Matolcson elkövetett csendőri vérengzés tárgyában. Kende Péter, az 5. bírálóbizottság előadója jelentette, hogy Serbán Miklós megbízólevele ügyében a bizottság vizsgálatot rendelt el. Következett a napirend szerint az 1911. évi költségvetés tárgyalása. (Hegedűs Lóránt beszéde.) Hegedűs Lóránt, az általáuos előadó ismertette a törvényjavaslatot. A javaslatban három S7-empont domborodik ki. Első a költségvetés /'aki rendje, amely abban mutat változást Jl°gy a kormány szakított a tárcakölcsönok >endsscrével. , A niásik két szempont állami kiadásaink es bevételeinek növekedése. Kiadásaink nemcsak r°bamosan, hanem ugrásszerűen növekedtek, aiJ1i aggasztó. , . . , Kz nem szerves fejlődés eredmenye. Az emelkedésben óriási része van az állami alkalmaztak számának óriási növekedésének. Két ev fett, harmincnógyezer fővel szaporodott az alalkalmazottak — nem munkások — szama. vMami őrjöngő indulat szállta meg az orsza/ot állami hivatalokért. Nem nyugdijképességre, fónem életképességre kell nevelni a társadalmat, Wajo® helyeslés.) • . . Az egyes miniszterek föladata az allarm alkalmazottak létszámának csökkentéséről gond°skodni. Fogalmazási teendők olcsóbb munkakökkel végzendők, uj törvényjavaslatoknál g°adoskodnni kell arról, hogy az abban foglallak a régi személyzettel végezhetők lekenek. .A bevételek tekintetében a pénzügyi bizottZ Széli Kálmán álláspontján van. Nekünk "első bevételeinket növelni kell. . Közösügyes kiadásaink nem nagy részét tekiadásainknak, aminek az az oka hogy £?«knek nagy része vámbevételeinkből fedezőín! Ez na'Won ingatag alap, bár tavaly isi tm ""Illóval emelkedett. Azonban tarthatunk attoi, b°gy 1917-ig az amerikai események hatása al»tt egy nagy középeurópai vámegység tep életbe s ekkor elesünk vámbevételünktől. Ezért kell belső bevételeink emeléséről gondoskodnunk. Ez csak adók és illetékek emelése révén történhetik, a pénzügyminiszter programjához hivon. Emelni fogják az örökösödési illetéket. Az egyenes adót emelni nem lehet, mert a magyar közönség letagadja jövedelmét. Igy tehát csak a fogyasztási adóemeléséről lehet szó és pedig a szeszadó emeléséről. Ebből reméli a kormány jövedelmének emelkedését. Kéri a költségvetés elfogadását. (Taps és éljenzés a jobboldalon.) (A Kossuth-párt szónoka.) Pajzs Gyula, a Kossuth-párt hivatalos szónoka nem fogadta el a javaslatot, mert a költségvetés bizalom kérdése s a mostani költségvetésben túlteng a miiitárizmus. A militarizmus miatt a költségvetés alig van tekintettel a kultura követeléseire. (Helyeslés a baloldalon.) A nagyhatalmi állás összmonarchiát jelent, amely Magyarország függetlenségét akarja elnyelni. Mértéket kell tartani a hadügyi költségek emelkedésénél az ország teherviselési képességeivel. A katonai költségek a nettó budgetnek negyven százalék emésztik föl és itt még nincs számitva a két éves katonai szolgálat és az uj véderőtörvény által okozandó kiadási többlet. (Helyeslés.) Az előző négy esztendőben a költségvetés nem volt ugrásszerű, mint az előadó állította, mert a bevételek arányosan emelkedtek a kiadásokkal és ezek a kiadások a közoktatásügy, közegészségügy és közigazgatás javítására fordíttattak. A mostani kiadástöbbletet viszont egészen a hadsereg foglalja le magának (Ugy van! a baloldalon.) és nem számit a kulturális követelésekkel. Ami az adóemeléseket illeti, ezek elé a legnagyobb aggodalommal néz az ellenzék. A boritaladó kérdését máskép kell tekinteni, mintáz előadó teszi, mert ennek emelése valószínűleg tönkre fogja tenni szőlőtermelésünket, mint ahogy Franciaországét tönkre tette. (A kisgazdák nevében.) Szabó István a kisgazdák részéről aggodalommal látja az állami terhek növekedését, amit a kisemberek fognak elsősorban megérezni. Azok az uj adónemek, melyeket a kormány tervez, igy a gyufamonopólium, a szeszmonopólium és az örökösödési illeték mind az alsóbb társadalmi osztályokra fog hárulni. Ezért nem fogadja el a javaslatot. Az elnök ezután javasolta, hogy a Ház a március tizenötödiki ünnepre való tekintettel csütörtökön tartsa legközelebbi ülését. (Batthyány beszéde.) Batthyány Tivadar gróf szerint nem lehet a képviselőktől kívánni, hogy március tizenötödikén este mindjárt vonatra üljenek, hogy a tizenhatodiki ülésen itt lehessenek. A kormány különben sem tud munkát adni a Háznak, semmi ok nincsen tehát rá, hogy csütörtökön már ülés legyen. Székely Ferenc igazságügyminiszter a kor mány nevében hozzájárult Batthyány indítványához. A kormány különben tud munkát adni a'parlamentnek, emiatt nincs oka Batthyánynak az aggodalomra. Batthyány Tivadar gróf fölszolalása után az elnök ebben az értelemben mondta ki a határozatot. (Interpelláció.) Kovács Gyula sürgős interpellációt terjesztett elő amiatt, hogy a fehérgyarmati kerületben a csendőrség valóságos inkvizíciót tart s a választókat a legképtelenebb módon zaklatja, vallatja és kínozza. Öt matolcsi embert ilyen kihallgatás alkalmával súlyosan bántalmaztak, egy közülök haldoklik a bántalmak következtében. S mindez akkor történik, mikor a miniszteri vizsgálóbiztos lenn jár a kerületben. Lehetetlen, hogy a polgárok becsülete ós biztossága ilyen támadásokkal szemben védtelen maradjon. Jármy Béla: Az igazgatókat kellene megbüntetni. . Kovács Gyula: Leteszi mandátumát, ha bárki is megcáfolja adatait. Nem tehet róla, ha a megtörtónt' tények vérlázító tartalmúak. Kérdi a belügyminisztert, hajlandó-e intezkedni, hogy az erőszakoskodó csendőröket megbüntessék s a közigazgatás zaklatásától a lakosságot megkíméljék. , ,' .... .... Az interpellációt kiadtak a belugyminiszternek Az elnök az ülést két órakor berekesztette. Tisza István beszéde a vallásos életről. (Saját tudósítónktól.) Nyitra városában, ahol jóformán minden utcából integet és harangozik egy templom tornya, a város végén, a Nyitra folyócska partján építettek egy egyszerű kis protestáns templomot, iskolát és parókiát. Ennek a templomnak a fölszentelésére ment Tisza István Nyitrára. És Tisza templomszentelő utja diadaluttá lett. Szombaton délután már Érsekújvárnál várta őt a nyitrai küldöttség Tóth Lajos polgármester vezetésével. Az üdvözlő küldöttség elé Tisza kilépett a termes szalónkocsiból, amelyet az államvasút rendelkezésére bocsátott és a következő szavakkal válaszolt az őt köszöntő beszédre: — ürömmel jövök Nyitrára a protestantizmus templomának fölszentelésére. Tudom ugyan, hogy a többség más vallású, de azt tartom, hogy a vallásoknak nem lehet céljuk és föladatuk ^ versengés, ellenkezőleg össze kell fogniok a vallás-erkölcsös világnézethez való visszatérésben. Este érkeztek meg Nyitrára. A fölállított tótgyerekek hangos éljenzése fogadta itt Tiszát ós a pesti politikusokat, valamint az egész közigazgatást és hivatalos szervezetet, valláskülönbség nélkül, mert a nyitrai hivatalos világ túlnyomó nagy része katolikus. Újra üdvözlések voltak, amelyekre válaszul Tisza ismét hangsúlyozta a felekezeti békét, amelyet nem zavarhat az, hogy kicsi egyházát jött támogatni Nyitrára. Este vacsora volt a főispánnál, vasárnap reggel pedig kcj/öttségeket fogadott Tisza az uj vármegyeházán, ahol a lakása volt. Azután gyalogosan átvonult az egész hatalmas gyülekezet az uj protestáns templomhoz, amelyet a nép zsúfolásig megtöltött. A kapunál Tóth Lajos polgármester ünnepélyesen átadta a templom kulcsát Antal Gábor püspöknek, aki a következő szép szavakkal nyitotta meg a templomot: — Nem a vakbuzgóság, hanem az igazi vallásosság hajléka lesz ez az istenháza . . . Benn a templomban Antal Gábor újra beszédet mondott, amelyben emlékeztetett rá, hogy a protestáns vallás Magyarországon Bocskay, Bethlen ós Rákóczi vallása. Visszatérve a megyeházára, Tisza a nyitrai munkapárt kétszáztagu küldöttségét fogadta. '»auss főispán volt a küldöttség szónoka. : Emlékeztette Tiszát, hogy a megye mindig I 67-es voft, Tisza Kálmán emlékét tisztelettel j őrzik. \ Csak itt, a felvidéken tudják — mondotta a főispán — ós érzik igazán, mit jelentenek a divatos jelszavak a választójogról ós a radikális politikáról, milyen romlást hozna az államot fentartó társadalomra. Tisza válaszolt. Győzött a munkapárt, mondotta, mert szívósan kitartott. Most, győzelme után türelmesnek kell lennie minden más politikai hitvallás, párt iránt, de csak magyar párt iránt. Ezután folyt le a lakoma a vármegyeház dísztermében. Vagy négyszáz terítékű volt ez a bankét. Miután Antal Gábor felköszöntötte a királyt, a tósztok egész sora hangzott, melyekben versenyt ünnepelték Tiszát. Tisza István tósztjíra áhítatos csönd és figyelem támadt. — Kettős az örömöm ezen az ünnopen — mondotta. — Nemcsak egyházamnak látok templomot emelkedni e városban, hanem látom, hogy más vallásfelekezetek is velünk együtt vesznek részt ez örömből. Erre soha oly szükség nem volt, mint most, amikor a korszellem a materializmusnak és isin/tagadásnak annyira kedvez. Két karral kell o veszedelem ellen