Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-11 / 58. szám

1911 március 7 DELMAGYARORSZAG 119 polgárság ellensége a katonaságnak, már azért te, mert az emberi vonásokhoz tartozik, hogy Közelebbi dolgokat szivesebben lát mint távoliakat, vagyis a bókében nem szeret háborúról gondolkozni. A külföldi államok e tekintetben fejlettebbek nálunk, aminek az az oka, liogy azok közgazdaságilag előbbre vannak. Összehasonlította a kisebb államok katonai és kulturális budgetjót ós ebből levonta azt a következtetést, hogy nálunk nem is oszlik meg olyan aránytalanul a kiadás e két tényező közt. A szárazföldi és tengeri haderő szükségleteinek összehasonlításánál fölhozták, hogy mi kontinentálist állam vagyunk, melynek nincs szüksége nagy flottára. Ez igaz, do ennek a flottának erkölcsi ereje van, mert a tengeren is fönn kell tartanunk az állami hatalom erejót. Kereskedelmi szempontból azonban fontos a flotta fejlesztóso a mi számunkra. A flottafejlesztésből nekünk is hasznunk lesz, de csak akkor, ha megfelelő tőkét fektetünk be. (Helyeslés a baloldalon is.) Kérte a törvényjavaslat elfogadását. (Taps ős éljenzés a jobboldalon s baloldalon.) (Solymosy Ödön beszéde.) Solymosy Ödön báró előadó kiegészítette a miniszter szavait, reflektálva azokra a kifogásokra, melyeket a miniszter figyelmen kivül hagyott. A brutális bánásmódra és káromkodásra nézve mognyugtatta az ellenzéket, majd az alkoholizmusról szólt. Ez — úgymond — nem a katonaság büne. Mi képviselők tudjuk a legjobban, hány italmórósi engedélyt járunk ki . . . (Zaj és derültség jobbról.) Fölkiáltások a baloldalon: Ez összeférhetetlen! Solymosy Ödön báró elfogadásra ajánlotta a javaslatot. (Helyeslés a jobboldalon.) Az elnök: Az olöadó ur azt mondotta, hogy „mi, képviselők járunk ki italmérési engedélyeket". Minthogy törvény tiltja az ilyen közbenjárást, ne méltóztassék az ilyen állítást általánosítani. Szavazás előtt zárszó jogán határozati javaslatához fölszólalt még Bakonyi Samu. (Szavazás.) A Ház ezután elfogadta az ujonclótszám megállapítására vonatkozó törvényjavaslatot általánosságban ós részleteiben, a módosításokat pedig elvetette. Ezután tiz porc szünetet adott az elnök. Szünet után az ujonclótszám megajánlásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Az első szónok a gazdapárti nagyatádi Szabó István volt. Szabó István (nagyváradi), ^ családfőntartás kedvezményének kiterjesztését sürgette s fölpanaszolta a sorozások alkalmával történő visszaéléseket. Somsich Tihamér gróf a Kossuth-párt nevében rámutatott a magyar vezényleti nyelv hiányának következményeire, ami különösen a nemzetiségekre való tekintetből káros. Pártja nevében nem fogadja el a javaslatot, mert nincs benne semmi haladás a nemzeti követelések javára. Bakonyi Samu az ellen a vád ellen tiltakozott, mintha pártja föladni akarná az általános választói jog ellenében a hadseregre vonatkozó Programját s nemzeti törekvéseit. A Ház ezután a javaslatot általánossagban •s, részleteiben is megszavazta s harmadszori olvasását a holnapi ülés napirendjére tűzte ki. Az elnök az ülést fólkettőkor berekesztette. Az angol parlamentből. Londonból táviratozzák: A tegnap megkezdődött ülós még ma reggel is tart. Az angol alsóház az éj folyamán olyan viharos jeleneteknek volt a színhelye, amilyeneket már tiz év óta nem látott. A költségvetés részleteit tárgyalta a Ház, mikor fölállott az ellenzéki Chamberlain Austin és indítványt tett a vita elhalasztására. Churchill belügyi államtitkár a kormány nevében kijelentette, hogy semmiféle halasztáshoz nem árulhat hozzá, mert szükséges, hogy a költésvetés tárgyalása minden körülmények koétt előre baladjon. Az ellenzéki inditv*nyt elvetették, mire az unionisták vihar°s jeleneteket rögtönöztek. Gúnyolták a kormányt és az ellenzék a belügyminisztert nem enSedto szóhoz jutni. A későbbi szakaszoknál is kérték a vita elhalasztását és valahányszor leszavazták ezt, ujabb vihart támasztottak. Az ülés négy órakor még tart. A genfi konvenció aláírása. A Pesti Napló pénteki számában éles támadást intéz a KhuenHéderváry kormány ellen, amiért a beterjesztett genfi konvenció aláírásában Ausztria ós Magyarország mint egy törvényhozó testület szerepel. Félhivatalosan jelentik,'hogy a kormányt ebből az apropóbél semmiféle támadás nem érheti, mert a genfi megegyezést nem a jelenlegi, hanem még az előző kormány irta alá. lloszu a marokkói áldozatokőrt. Parisból jelentik: Monis miniszterelnök ma jegyzéket tett közzé, amelyben az foglaltatik, hogy a kormány a marokkói kórdósben még nem tett kijelentést, de semmi esetre sem fogja büntetlenül hagyni Warhanek hadnagy ós négy társának meggyilkoltatását, hunom szigorú elégtételt fog követolni. A francia vasúti sztrájk. Párisból táviratozzák: Monis miniszterelnök engesztelékeny programjának meglett a kivánt hatása. Az államvasutak igazgatósága visszaadta a szolgálatba azokat a vasutasokat, akiket a sztrájk ós a sabotage miatt elcsapott. Már tegnap huszonkilenc vasúti alkalmazott ezek közül szolgáiatott teljesített. A parlamenti helyzet. — Köueíkezik a köllséguefási tárgyalás. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház ma báromnapos vita után általánosságban és részleteiben is megszavazta a két ujonejavaslatot. Szombaton, kérvényeket és mentelmi ügyeket tárgyal a Ház, hétfőn pedig megkezdi az idei állami költségvetés tárgyalását. Kedden és szerdán szünet lesz, úgyszintén szombaton is. A költségvetési vita terjedelme természetesen főként az ellenzéki pártoktól függ. Justli Gyula ma a képviselőházban hosszasan tanácskozott Holló Lajossal és Batthyány Tivadar gróffal s véglegesen megállapodott velük abban a haditervben, amelyet a Délmagyarország már ismertetett. Ehez képest a pártvezetőség azt javasolta a ma esti konferencián, hogy a függetlenségi és negyvennyolcas párt a költségvetéssel szemben ne fejtsen ki különösebb parlamenti akciót, hanem elégedjék meg azzal, hogy a párt álláspontját megfelelő fölszólalásokban kifejezésre juttassa.. Mivel a büdzsét javaslat ellen előreláthatóan a Kossuth-párt sem fog harcot indítani, az idei állami költségvetés simán és rövicl idő alatt törvényerőre emelkedhetik. Általában azt hiszik, hogy a költségvetést ily körülmények között még márciusban elintézi a képviselőház. Legtöbb szónok a munkapártból fog jelentkezni, mert a kormány természetesen nem fogja kifogásolni, hogy a saját pártjának ambiciózus tagjai fölszólaljanak. A költségvetés letárgyalása után igazságügyi és kereskedelmi javaslatok kerülnek napirendre. Zichy János gróf kultuszminiszter tegnapi nyilatkozatából azt következtetik, hogy ugyanez időben a katolikus autonómiát is tárgyalás alá veszik. Ugy látszik tehát, hogy hacsak valami közbe nem jön, egész a védőerőreform előterjesztéséig csönd lesz a képviselőházban. A két függetlenségi párt főként azért is marad békén, hogy a védőerőreform előterjesztését és tárgyalását ne késleltesse. A Justh-párti szónokok az ujoncvita során kérdést intéztek ugyan a kormányhoz, hogy mikor fogja előterjeszteni a javaslatokat, erről azonban Hazai honvédelmi miniszter mai beszédében nem nyilatkozott. Azt hiszik, hogy a javaslatok májusban kerülnek a képviselőház elé s akkor fog kitörni a parlamenti háború, amelyet a Justh-párt a választójog érdekében indit. Harmadik polgári iskolát Szegednek. — Scossa Dezső tanfelügyelő nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól) A magyarosítás politikájának a Délvidéken kétségbevonhatatlanul Szeged a legerősebb bástyája. A szegedi tanárság hosszú éveken keresztül folytatott nehéz munkájának eredménye ez, csakhogy ez a munka, illetőleg az eredmény még a kezdet kezdetén áll. Erről azonban nem a tanárság tehet. Főleg Szeged fejlődése hozza magával, hogy a Délvidék idegen ajkú diáksága Szegedre tódul leginkább. A magyarosító törekvéseknek azonban az iskolákban elhelyezhető tanulók létszámának numerus klauzusa útját állja. Köztudomásu, hogy évenként legalább három-négyszáz délvidéki sváb-diák hiába jelentkezik fölvételre, különösen a két szegedi polgári iskolában.Nincs hely, az osztályok túlzsúfoltak, egy-egyben a törvényesen megengedett szám: ötven helyett hetvenen is szoronganak — ezzel küldik hazafelé a kis sváb diákok tömegét. És főképen a két szegedi polgári iskolából, mert ezt a két intézetet látogatják legtömegesebben a Délvidék idegen ajkú iskolakötelezettjei. Az már több alkalommal szóba került, hogyha a kiszorult diákságot meg akarjuk tartani Szegednek, még egy iskolát kell fölállítani. A hangok egy harmadik gimnázium mellett szóltak. Ha azonban a szegedi iskolai viszonyok mélyére nagyobb alapossággal tekintünk, be kell látnunk, hogy egy harmadik gimnázium fölállítása most még fölösleges. Polgári iskola kell, mert a létező kettő túlzsúfoltsága az oka a délvidéki idegenajku diákság tömeges kiszorulásának Szegedről. Csongrád vármegye királyi tanfelügyelője, Scossa Dezső is egy harmadik polgári iskola fölállítását szándékozik a saját hatásköréből sürgetni, mert tapasztalatai azt mutatják, hogy Szegednek ezidő szerint nem gimnáziumra, hanem polgári iskolára van szüksége. Hogy miért, azt Scossa Dezső pénteken, munkatársunk előtt rövid vázlatban a következőkben mondotta el: — Harmadik gimnázium helyett harmadik polgári fiúiskolát kell fölállítani Szegeden — hangsúlyozta elsősorban a tanfelügyelő, — mert harmadik gimnáziumra semmi szükség nincs. A létező két szegedi gimnáziumnak csak alsóbb osztályait látogatja legjobban a tanuló ifjúság, a felsőbb osztályok ellenben szinte konganak as ürességtől. Az idegen ajkú délvidéki diákság túlnyomó részben a polgári iskolákat látogatja s azok, akik Szegedről kiszorulnak, csaknem valamennyien a polgári iskolákból szorulnak ki. A magyarosító törekvéseknek ós Szegednek célja az, hogy főképen az idegenajku tanuló ifjúság a legtősgyökeresebb magya^ városban maradjon, itt szívja magába a magyar szellemet és itt tanulja meg a magyar szót. — Szegeden szép számmal vannak internátusok. Ez is nagy előny, mert másutt, például a szomszédos Hódmezővásárhelyen egyetlen internátus sincs a tanuló ifjúság számára. Pedig ottis a polgári iskolát szeretné leginkább látogatni az idegenajku diákság. Szegeden az internátusokon kivül magánházakban is szívesen adnak a vidéki diákoknak teljes ellátást, Vásárhelyen ellenben nem. Ott a lakosok egyáltalán nem akarnak diákot tartani a házukban. Kényelemszeretők és még jó díjazásért sem hajlandók zavartatni magukat a lakásukban. A Szegedről kiszorult diákság tehát Vásárhelyre is hiába megy, de oda nem a polgári iskola túlzsúfoltsága miatt, hanem azért, mert seholsem kaphat ellátást. Szegedre ebben a tekintetben nincsenek panaszok, internátusból és diákokat kereső családokból van bőven. Most is épül egy uj internátus Újszegeden, kétszáz diák számára, de kétséges, hogy lesznek-e benne diákok. Hiszen a két polgári iskolából többen szorulnak ki!