Délmagyarország, 1911. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1911-03-11 / 58. szám

120 DÉLMAGYARORSZAG 1911 március 10 — Igaz, hogy eddig a felsőkereskedelmi iskola épületében levő első kerületi polgári iskola tanulói nemsokára külön kétemeletes épületet kapnak a Madách-utcácan. Ott lesz hely, lehet majd több osztályt nyitni, de nem sokáig. Mert, az előjelek szerint, azokat is nagyon hamar — egy-két év alatt — túlzsúfolja a délvidéki diákság. Hiszen évről-évre nagyobb az egyes osztályokban elhelyezett tanulók létszáma ós mégis évről-évre növekedik a kiszorultak száma is. Szóval, most is csak azt kell hangsúlyoznom, hogy nem harmadik gimnázium, hanem harmadik polgári fiaiskola kell Szegednek! SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Március 11, szombat: Jőmadarak, operett. Bemutató. (Páros J/,-os bérlet.) „ 12, vasárnap d. u: A zsába, bohózat. „ 12, „ este: Jőmadarak, operett. (Páratlan '/»-os bérlet.) „ 13, hétfő: Jőmadarak, operett. (Páros '/,-os bérlet.) „ 14, kedd: Sárga liliom, vidéki történet. (Páratlan */,-os bérlet.) „ 15, szerda: Aranylakodalom, látványos színmű (Páros >/j-os bőrlet.) „ 16, csütörtök: Váljunk el, vigjáték. (Páratlan '/,-os bérlet.) „ 17, péntek: Becstelen, drámai játék. (Páros 'I,-os bérlet. „ 18, szombat: Becstelen, drámai játék. Párat-' lan '/,-os bőrlet.) „ 19, vasárnap d. u.: A muzsikus leány, operett. „ 19, „ este: Becstelen, drámai játék. (Páros '1,-0$ bérlet.) Színházi botrányok. (Saját tudósitónktól.) Bernstein „Aprós moi" cimü darabja után most az olaszok híres drámaÍrójára, Rovettára kerül a sor, kinek Románticismo cimü drámája, mint Rómából jelentik, nagy tünteséket provokált. A római jelentés szerint az Arflrewfina-szinházban tegnap először adták elő Rovettának Romanticismo eimü darabját. A karzati közönség, amely a szinmü irányával nem tudott megbarátkozni, nacionalista tüntetést rendezett. A földszinti és páholyközönsóg eleinte nyugodtan viselkedett, de később megsokalta a lármát, pisszegett, és fütyült, ugy, hogy az előadást félbe kellett szakítani. A Bernstein és Rovetta darabjai skandaluma alkalmából a francia ós olasz lapok megemlékeznek azokról a botrányokról, melyek különböző szerzőknek főképen Párisban kijutottak. Megemlítik többek között Wagner Richárdot, kinek „Tannh&user"-jót 1861. március 13-án Párisban kifütyülték. Botrányok kisérték About Edmondnak „Guillery", továbbá „Gaetana" cimü darabjai előadását;, de volt része a füttyökben és zajos demonstrációkban a Goncourt testvéreknek és Augier Emilnek is. A közelmúlt idők legnagyobb szinházi botránya Sardou „Rabagas" cimü darabjának premierjén történt, mikor Gambetta párthívei valósággal birokra keltek a Gambetta-ellenes tüntetőkkel és olyan verekedést rendeztek a színházban, hogy a darabot már másnap be kellett a rendőrségnek tiltania. A magyar szinházi botránykrónikának szintén van néhány érdekes adata, ezek azonban másféle motívumok miatt provokálták a tüntetéseket. Az első szinházi botrányról 1827-ben van följegyzés, amikor a német színházban a pesti jurátusok megakadályozták egy Hagen Charlotte nevü bécsi szinésznő föllépését, aki sértő megjegyzést tett a magyarokról. Hagen tagadta ugyan a vádat s nyilatkozott is a rágalmak ellen, csakhogy a skandalum ekkor már megtörtént s a záptojásokat és az elhangzott fütytyöket nem lehetett jóvátennni. Hazafias okokból törtónt a többi botrányok legnagyobb része is, mint 1851-ben a Pepita Oliva spanyol táncosnő föllépésekor keletkezett tüntetés, mely egy órán át megakasztotta az előadást. Pepita ugyanis a Hunyadi László második ós harmadik fölvonása között több spanyol tánc után egy magyart is lejtett, melyet a rendőrség a „kormány ellen való tüntetésnek" tekintett s miután a diákság fanatikusan újrázta és tapsolta a művésznőt, a rendőrség a magyar táncot betiltotta. A „Hunyadi László" előadása alatt történt két év mulva az a botrány is, hogy az induló éneklése alkalmával a karzat oly vad erővel abcugolta az osztrákokat, hogy ezt az előadást is a rendőrség betiltotta. Az utóbbi években a Kossuth halála napján a Nemzeti Színházban és Operában voltak tüntetések, továbbá Bánffy miniszterelnöksége alatt a Hauptmann „Takácsok" cimü darabjának budai premiérjén tüntettek a munkások, majd a Nemzeti Színházban Prevost Marcell „Félszüzek" cimü darabjának előadása miatt. És ugyancsak a Nemzeti Sziházban volt négy évvel ezelőtt az utolsó nagyobb tüntetés, Fényes Samunak az „Ártatlanok" cimü darabja premierjén, mikor a szocialisták és a Szentimrések összekaptak, ugy, hogy másnap le is vették a darabot a műsorról. * Nyilansy képei. Nyilassy Sándornak, a kitűnő szegedi festőművésznek képeit a római világkiállításon is kiállítják. A nemzetközi kiállításon csak az elismertebb festők képeit mutatják be és igy a Nyilassyt ért elismerés annál figyelemreméltóbb. * A férfikar közgyűlése. A szegedi férfikar (Ászáf) hetedikén tartotta évi rendes közgyűlését várhelyi Rósa Izsó dr diszelnok és Holtzer Aladár elnöklete alatt. Az évi- ós pénztári jelentések tudomásulvétele után a tisztújítás történt meg. Elnökké nagy lelkesedéssel újból Holtzer Aladárt választották meg, karnagy: König Péter, helyettes karnagy: Komis Béla dr, igazgató: Schmeiger Sándor (uj), háznagy: Iíoch Béla (uj), pénztárnok: Haás Sámuel, jegyző: Arányi Lajos lettek. A választmányba: Buchwald Tivadart, Jónás Ernőt (uj), Kertész Gyulát, Ladányi Miksát (uj), Ledniczki Józsefet, Raáb Izsót (uj), Reiser Élemért (uj), Róth Árpádot (uj), Szabados Ernőt, Váradi Imrét és Winkler Józsefot választották be. Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy a szegedi férfikar művészi énekszámaiból gazdagon összeállított műsorral április másodikán nagyszabású hangversenyt rendez, amelynek keretében egy kiváló fővárosi zongoraművésznő is szerepel. * Vacsora Csiky László tiszteletére. Csiky László tiszteletére barátai, ismerősei és tisztelői péntek este szűkebb körű vacsorát rendeztek a Pottyondy-vendóglőben. Lugosy Döme dr és Berkes József nyújtották át az ünnepeltnek tisztelői ajándékát. Csiky meghatottan mondott köszönetet. A társaság reggelig együttmaradt, mindvégig a legjobb hangulaban. * Az amerikai milliomosok szinháza. Annak idején megírták a lapok, hogy a newyorki milliomosok az amerikai drámai termékek istápolására szinházat alapítottak. Egy esztendeje játszottak ebben a színházban, melynek mériegét most készítették el. A tiz hónapos szezón egymilliókilencszázezer korona deficittel zárult. Ezt a hatalmas összeget még a dollárkirályok is sokalják. Mert nekik kell fizetni ezt a temérdek pénzt, nem szólva arról a vagyonról, melyet idáig költöttek el. Az uj szinházra tehát most bérlőt keresitek, aki a maga veszélyére próbál majd benne boldogulni, valószínűleg operaelőadásokkal. Az amerikai irodalomnak pedig majd egy sokkal szerényebb és kevéssé költséges otthont igyekeznok találni. A „Budapest" cikke a Junktimról. Budapesti tudósítónk telefonálja: A függetlenségi Kossuth-párt orgánuma, a Budapest szombati számában hosszabb cikk jelenik meg az ujoncjavaslatok és az általános választói jog junktimáról. A cikk szerint a párt még nem foglalkozott a junktimmal s hogy milyen álláspontra helyezkedik vele szemben, az az ő taktikai kérdése, Hogy lesz-e választói jog és hogy milyen lesz, az már az ország érdekébe vágó dolog s a párt álláspontja erre vonatkozólag csak egy lehet: amely az ország érdekének megfelel. Ilyennek tartja a párt az általános, egyenlő ós csak bizonyos mértékben titkos választói jogot, amely a magyarság szupremáciáját bizonyítja. Ami a pluralitást illeti, azt a függetlenségi párt annak idején csak a koalíció egysége érdekében fogadta el; mihelyt a koalició szétbomlott, a párt a pluralitást elejtette. Az általános választói jogtól nem kell félni, mert az az országot csak nagygyá teszi. Az uj szerb hadügyminiszter. Belgrádból jelentik: A hivatalos lap királyi ukázt közöl, amely Stefanovics tábornok hadügyminiszterré való kinevezését tartalmazza. Öngyilkos agg ember. — Husz év óla fájt a feje. — (Saját tudósitónktól.) Csütörtökről péntekre virradó hajnalban a szegedi alsótanyai Királyhalmán öngyilkossá lett egy hetven éves, családos, jómódú öregember. Revolverből a hasába lőtt és most a halállal vivődik a szegedi kórházban. Öngyilkosságának nagyon különös oka van: husz év óta szenvedett főfájásban. Az esetről tudósításunk ez: A királyhalmi tanyák között a huszadik számúban lakott Pál Mihály hetven éves gazda a feleségével és három nagyobb gyermekével. Az asszony sokkal fiatalabb volt az uránál, mindössze harminc éves, csinos is, de szerette az urát és békességben is éltek egymással. A férj ötven éves korában nősült ós még abban az esztendőben állandóan erős fejgörcsök kezdték gyötörni. Eleinte a gazda ügyet sem fordított a betegségére, gondolta, majd elmúlik az magától is. A főfájás azonban évek multán is gyötörte s az éjszakákat többnyire álmatlanul töltötte. Az öreg gazda csak most néhány év után vette komolyan a dolgot. Előbb a tanyai kuruzslókhoz fordult, azok ellátták mindenféle gyógyfüvel és kenőcscsel, de semmi nem használt. A gazda megijedt és orvosokhoz fordult. Szegeden is több orvosnál megfordult, irtak recepteket, porokat neki, egy ideig megszűnt is a baj, de aztán újra kiujult. A gazda nagyon idegessé lett. Elhatározta, hogy elutazik Budapestre és megvizsgáltatja magát egy orvostanárral. Ment az egyikhez, ment a másikhoz, hazajött, egy ideig megint szünetelt » baj, de később újra gyötörte a fejfájás. A tizedik évben a betegség már elviselhetetlenné vált. Fejgörcsök és fejfájás éjjelröl-nappalrft váltakoztak. Tiz év óta alig volt olyan éjszakája az öregnek, amikor egy vagy két órát aludt. Már ekkor forgatta a fejében az öngyilkosság gondolatát, de látva, hogy a feleségi és a gyermekei szeretettel veszik körül és odaadóan ápolják, letett végzetes szándékáról. Ujabb tiz óv telt el, de a huszadik esztendőben sem javult az öreg kinzó betegségeLegutóbb már annyira idegessé tette a folytonos főfájás, hogy abban a szobában, amely' ben ő aludt vagy tartózkodott, még lábujj' hegyen is alig volt szabad járni. A legkisebb neszre, alig hallható rubasuh'ogásra már j»5' veszékelni kezdett, szinte üldözte magamagát A legutóbbi hetekben egyetlen éjszakán neü1 hunyta le a szemét. Ugyanígy volt csütörtökön éjjel is. Az öre? gazda egész éjjel járt-kelt a szobájában. ^ felesége és a gyermekei a másik szobáb»b aludtak. Irtózatos fejgörcsök gyötörték aZ öreget, aki egy önfeledt pillanatában lekapj a falról a revolverét ós kétszer a hasába 1°';' A golyók a szerencsétlen öreg belső rósze' teljesen összeroncsolták. Az öngyilkosság^ csak ma reggel értesítették a szegedi rendör' séget ós a mentőket, akik délután hozták b Pál Mihályt a kórházba. Eszméleténél v0,t' Sass Lajos, ügyelotes rendőrbiztos kivallat9; akinek elmondotta az öreg ember, hogy lett öngyilkossá, mert husz cv óta szenved lC ges főfájásban. Az orvosok szerint Pál Mihály állapota J' j. sulyos, hogy életben maradásához semmi rcM0'.' nincs,