Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-07 / 30. szám

1911 február 2 DELMAGYARORSZAG 3 keztetni, hogy a városi elöljáróság nem valami nagyon óhajtotta, hogy a birtokviszonyok rendezés elé kerüljenek. Nem tudjuk, érdekében állott-e a feledós homályába burkolni ezt az ügyet, de mindenesetre a városi elöljáróság hibás a dologba. A jelenlegi birtoknyilvántartás hiába felel már meg a követelményeknek, a régi hibákat csakis a nagy apparátussal dolgozó birtokvalósitó-bizottság képes helyrehozni. A képviselőház ülése. — Nyílt ülés majd zárt ülés. — (Saját tudósítónktól.) Terrorral is igyekszik már vitázni az ellenzék. Azaz főként igy bankvitázik a bankkérdés elhagyásával. A mai ülés elején Polónyi Dezső nekirontott a bánnak, akit Héderváry miniszterelnök védelmezett meg erélyesen és határozottan. Lett kavarodás és müfölháborodás az ellenzék soraiban. Nyilt ülés, majd zárt ülés következett és a képviselők ismét öregebbek lettek egy nappal. Újra elmondhatták, hogy a vita elég élénk volt részleteiben, de azért semmit nem végeztek ma se. A bankjavaslat vitájában Désy Zoltán, a koalició volt pénzügyi államtitkárja mondott nagy beszédet és válaszolt Lukács László pénzügyminiszternek szombati beszédére s védelmezte a koalició magatartását a gazdasági önállóság tekintetében. A holnapi ülésben szólal föl Andrdssy Gyula gróf, aki főként Tisza István grófnak az ötödik szakasz dolgában fog válaszolni. Kabos Ferenc alelnök negyedtizenegy óra után nyitotta meg az ülést. Az elnök bemutatja az összeférhetetlenségi állandó bizottság elnökének jelentését Burdia Szilárd összeférhetetlensége ügyében. Bemutatja a kérvényeket. (Polónyi a bán ellen.) Polónyi Dezső napirend előtt szóvá tette Tomasich Miklós horvát bán magatartását, amely — szerinte — a trialisztikus törekvéseket támogatja. Óhajtja a horvát testvérnemzettel való együttműködést, de le kell moodaniok az alkotmányellenes törekvésekről. Ezeket pedig a bán nemcsak támogatja, de egyenesen szitja. Eszéki beszédében ő maga mondta, hogy ezért őt meneszthetik. Boldogult Ugrón Gábor szóvá tette Bunjanin horvát képviselő mentelmi ügyét, amely a bánuak azon a rendeletén alapult, hogy a horvát képviselők mentelmi jogát csak a horvát országgyűlésnek kell felfüggeszteni. A mentelmi bizottság az ügyet tárgyalta, de a bán ragaszkodott ahoz, hogy a horvát képviselők csak a horvát politikai mentelmi jogot élvezik. Ez egy hét előtt történt s szóló meggyőződött arról, hogy ez a hir való. Ez súlyos törvénytelenség. A horvát országos gyűlésnek csak autonom jogai vannak, de sem törvényhozó, sem végrehajtó hatalma nincs, tehát nem is delegálhat képviselőket a magyar képviselőházba, hanem csak választhat. A bán tehát nyilvánvalóan törvényellenesen jár el. Konstatálja, hogy a bán viselkedése nyilt renitencia a magyar állameszme ellen. Ez ellen a leghatározottabban tiltakozni kell. (A miniszterelnök válasza.) Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök: Most nem akar érdemlegesen válaszolni. Ezt majd megteszi a mentelmi bizottság, amikor jelentését beterjeszti. Most csak annyit kiván kijelenteni, hogy nem tagadta meg az iratok átküldését, hanem azt a választ adta, hogy az iratok ezidő szerint a báni táblánál vannak fölebbezés alatt. (Zaj.) Polónyi Dezső félreértett szavait kivánja helyreigazítani. Nemcsak ezt a részletet, de a bán egész szembeszökően kihívó viselkedését tette szóvá. Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök: Tiltakozom az ellen, hogy a képviselő ur itt ítélkezzék, amihez joga nincs. (Nagy zaj.) Fölkiáltások balról: Nemcsak joga, de kötelesség ! (Folytonos zaj.) Polónyi Dezső : Személyes megtimadtatás címén kér szót. (Zaj.) Fölkiáltások jobbról : Eláll! (Zaj.) Fölkiáltások balról: Joga van beszólni! (Zaj.) Elnök (csönget): A képviselő urat illeti a szó ! (Helyeslés.) Polónyi Dezső : Kijelenti, hogy a képviselőnek nemcsak joga, de kötelessége, hogy minden törvénytelenséget szóvá tegyen.) Elnök: Napirend előtti fölszólalás nem lehet alapja a határozathozatalnak, tehát áttérünk a napirendre. (A választások.) Következnek a választások és pedig egy jegyző, továbbá a horvát-szlavonországi képviselők közül a bizottsági tagok megválasztása, és pedig: a közös ügyek tárgyalására kiküldött magyar országos bizottságba négy rendes és egy póttag, a iöldmivelósügyi bizottságba két tag, a gazdasági bizottságba egy tag, a kérvónyi bizottsági egy tag, a könyvtári bizottságba egy tag, a közlekedésügyi bizottságba két tag, a mentelmi bizottságba egy tag, a naplóbiráló bizottságba egy tag, az országos ipartanácsba egy tag, az országos közlekedési tanácsba egy tag, a pénzügyi bizottságba egy tag, a számvizsgáló bizottságba egy tag, a véderő bizottságba egy tag, a zárszámadás vizsgáló bizottságba egy tag és az Erzsébetszobor bizottságba egy tag. A névszerinti szavazás utján megválasztották a következőket: Jegyző: Draskovich János gróf. Földmivelésügyi bizottságba : Jankovich Aladár gróf, Szekulics Lázár. Gazdasági bizottságba: Ivics Sándor. Kérvényi bizottságba: Svindermann Balázs. Könyvtári bizottságba : Sisics Nándor, Werner Gyula. Közlekedési bizottságba: Draskovich János gróf, Spevec Ferenc. Közigazgatási bizottságba: Széchenyi Emil gróf. Mentelmi bizottságba: Radicsevics Lőrinc. Naplóbiráló bizottságba : Brankovics Dömötör. Országos Ipartanácsba: Schwarz Lajos. Országos közlekedési tanácsba: Schwarz Lajos. Pénzügyi bizottságba : Jraskovich János gróf. Számvizsgáló bizottságba : Pinteravics Antal. Véderő bizottságba : Pejacsevich Tivadar gróf. Zárszámadást vizsgáló bizottságba : Pinterovics Antal. Dicsőült Erzsébet királyasszonyunk szobrának bizottságába : Pejacsevich Tivadar gróf. A közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságba : rendes tagok gyanánt: Pejacsevich Tivadar gróf, Svindermann Balázs, Szekulics Lázár, Spevec Ferenc ; póttag gyanánt: Radicsevics Lőrinc. Elnök: Következik a bankjavaslat folytatólagos tárgyalása. (Désy Zoltán beszéde.) Désy Zoltán: Azok a föltételek, melyekhez a koaliciós kormány az önálló bank fölállítását kötötte, voltaképen ahoz a statuskvóhoz való visszatérést jelentették, mely a szabadelvű kormányoktól örökségben maradt a koalícióra. S igy ezek sem visszaesést nem jelentenek, sem az ország jogainak elhomályositását. A koalició hatvanhetes pártjai nem szorultak rá arra a védelemre, melyben őket Tisza István gróf ós Lukács László részesítette s nem is akarják kivonni magukat a függetlenségiekkel végzett közös alkotások felelőssége alól. A hatvanhetesek ép ugy, mint a negyvennyolcasok, elveiket ós egyéni integritásukat megőrizve, váltak szót egymástól kölcsönös becsűlóssel egymás iránt. A javaslatot azonban nemcsak pénzügyi okokból kifogásolja s nemcsak a készfizetés elodázása miatt, de alkotmányjogi szempontból is a godalmasnak találja bizonyos intézkedéseit. Nem fogadja el a javaslatot. (Élénk éljenzés ós taps a baloldalon.) (Zárt ülés.) Az elnök bejelenti, hogy több képviselő zárt ülés iránt indítványt nyújtott be hozzá. Elrendeli a karzatok kiürítését s erre az időre az ülést fölfüggeszti. A zl rt ülésben Lovászy Márton szólalt föl. Az ellenzék — úgymond — nem hagyhatja szó nélkül azt a nyilatkozatot, melyet a miniszterelnök tett az ülés elején Polónyi Dezső fölszólalására. Az ellenzék a zárt ülésen alkalmat akart adni a miniszterelnöknek arra, hogy kétértelmű nyilatkozatát megmagyarázhassa. Héderváry Károly gróf miniszterelnök megmagyarázza félreértett szavait. Csak az ellen tiltakozott, hogy Polónyi itt Ítélkezzék. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a képviselőknek nem volna szabad birálni vagy vádat emelni. Polónyi azonban nemcsak kritizált, hanem egyszemélyben bírósággá is alakult s maga akart Ítélni olyformán, hogy már el is mozdította volna állásából a bánt, holott az itélet csak a Házat illeti meg s ezt a jogát — mondotta a miniszterelnök — mindig szentnek ismeri el. A miniszterelnök nyilatkozatát nemcsak a többség, hanem a Ház többi oldalán is, a Justh-pártot kivéve, teljes megnyugvással fogadták. Fölszólalt még Polónyi Dezső és megokolta a zárt ülés kérését; de a jobboldalon nagy türelmetlenséggel hallgatták. Héderváry gróf miniszterelnök: Polónyi Dezső után újra fölszólalt ós rámutatott arra, hogy Polónyi most maga igazolta azt, amit ő mondott: kompetensnek tartja magát nemcsak a bírálatra, hanem az Ítélkezésre is. A maga részéről ez ellen Ítélkezett. A zárt ülés Szmrecsányi György fölszólalásával háromnegyed három órakor véget ért. Amikor az elnök a nyilt ülést megnyitotta, Szmrecsányi György kérte a miniszterelnököt, hogy a Ház szine előtt ismételje meg a zárt ülésben tett nyilatkozatát. A miniszterelnök ezt megtette s ezzel az ülés véget ért. Elfogadták a külügyi költségvetést. (Saját tudósítónktól. A közös ügyek tárgyalására kiküldött magyar bizottság külügyi albizottságának ülése hétfőn délután öt órakor kezdődött. Percsel Dezső elnök megnyitotta az ülést, azután Szüllő Géza szólalt föl az általános vita során. Elfogadja a külügyi költségvetést és bizalmat nyilvánít az előadó iránt. Át van hatva Aehrenthal gróf külügyminiszter politikájának helyességétől, mert céltudatos politikájával megszüntette azt a legendát, hogy Magyarország és Ausztria nem egyéb, mint cimzetes nagyhatalom. Ezt a szandzsák és az annekszió körül szerzett sikereivel érte el. Elismeréssel beszélt Szüllő a hármas-szövetségről is. A balkáni politika — mondotta — a külügyminiszternél jó kezekben van. Utána Sághy Gyula szólalt föl, aki fölhívta a külügyminiszter figyelmét a romániai jelenségekre. Laszkáry Gyula hasonlóképen a román izgatásokról beszólt. Erdélyben — mondotta — a román lakosság között államellenes agitációkat fejtenek ki,, amely agitációk főfészke Románia fővárosa: Bukarest. Fölmutatott egy térképet is, amely rendkivül sok példányban van elterjedve Erdélyben s amely Romániából száz másik, A térkép Nagy-Romániát tünteti föl Bukarestül egészen a Tiszáig. Ezzel a románok amellett izgatnak, hogy Erdélynek sőt a tiszamenti részeknek Romániához kellene tartozni. Kérdezi Laszkáry, van-e tudomása a külügyminiszternek erről s hasson közre, hogy ezek az államellenes agitációk megszűnjenek. Bizalommal lóvén a külügyminiszter iránt, elfogadja a külügyi költségvetést. Meggyőződött róla, hogy a külügyminiszter a béke politikáját szolgálja. Majd Majlátbu József gróf szólalt föl, aki azt mondotta, irrodentista-mozgalmakat is komolyan kell venni, mert azok is épen olyan veszedelmesek és államellenesek, mint a román-izgatások. Egyébként a költségvetést elfogadja. Majd Aehrenthal gróf külügyminiszter szólalt föl, aki reflektált a szombaton ós ma elhangzott fölszólalásokra, elsősorban a szónokok fejtegetéseire. Több szónok túlságosan szépitgetőnek találta az ő ekszpozéját. Azt hiszi, hogy ekszpozéjában, az Oroszországhoz, Francia országhoz ós Angliához való viszonyunkra vonatkozó fejtegetéseiben elfogulatlan magatartásunk szimptomái találkoznak. Épen ilyen jelentőségű a német birodalmi kancellár december tizediki sokat hangoztatott beszéde is. Még több kérdésre válaszol s ugy hiszi, hogy ezzel megadta az inkább elvi természetű kérdésekre a felelet. Utána Sághy Gyula, majd Esterházy Pál gróf, Bakonyi Samu ós Nagy Ferenc szólaltak föL Végül Perczel Dezső elnök az általános,