Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-21 / 42. szám

4 DELMAGYARORSZÁG 1911 február 12 mok, a munkapadok, a fölszerelések, a javí­táshoz szükséges minden anyag. Az elégett vaggonokból csak az alvázak maradtak meg. Ezek vasból valók, igy nem is [éghettek el, de a nagy hőség több vasalkatrészt megolvasztott. Az épületből csak a falak maradtak meg, de ezek is több helyen összeomlottak. Rombolás, pusztulás látható mindenfelé. Egyetlen ép, ron­gálatlan tárgy nem látható az egész területen, amely még hétfőn délelőtt is tele volt a kíván­csiak tömegével. (A kár.) Hétfőn, délelőtt tartották meg Papp Ferenc tűzoltóparancsnok és Lengyel István rendőr­biztos a hivatalos tüzvizsgálatot. Megállapítot­ták, hogy a leégett épület ötvenezer koronát ért, az elpusztult jármüvek révén nyolcvanezer korona kár érte a vasutat, a tönkrement, porrá égett szerszám és gépanyag százhúszezer ko­rona értéket képviselt, az összes kár tehát negyedmillió korona. Ez természetesen hozzá­vetőleges megbecsülés még, lehet, hogy sokkal nagyobb kára van a vasútnak, a pontos kár­összeget azonban csak a részletes kárbecslés­nél lehet megállapítani. A kár megtérül, mert az államvasutak min­den fölszerelése, épülete önbiztositva van. Emberéletben nem esett kár, komolyabb bal­eset sein történt. Sslavik János Máv. tűzoltó a nagy hőségtől rosszul lett. Rex Izsó dr része­sítette az első segélyben, de Szláviknak nem volt komolyabb baja és csakhamar magához tért. A hatósági orvost csak ebben az egy esetben vették igénybe. (Mi okozta a tüzet?) A hivatalos tüzvizsgálat természetesen arra is kiterjedt, hogy megállapítsa a tüz okát. Egész bizonyosau nem lehetett megállapítani, hogy mi okozta a veszedelmet, azonban nagy valószínűség szól amellett, hogy som gyújtoga­tás, sem gondatlanság nem történt és a pusz­tító tűzvészért felelősség senkit nem terhel. A műhelynek az állomás felé néző oldalán néhány ablak be volt törve. Ezen a részen naponta ötven-hatvan mozdony megy el és igy a vasárnapi szeles időben, amikor nem dolgoz­tak a műhelyben, könnyen megtörténhetett az, hogy egy szikra az ablakon átjberepült. A mű­helyben, ahol kárpitosok, asztalosok, festők dolgoznak, nagy mennyiségben volt fölhalmozva a kocsik javításához szükséges lóször, tengerifü, plüss, posztó, bőr, zsinór és zsineg, amelyek nagyon könnyen tüzet fognak. Délig dolgoztak a műhelyben. Ettől az időtől kezdve a négy ügyeletes vasúti tűzoltó, Daka hivatalnok vezetésével vigyázott arra, hogy ne legyen veszedelem. Este a rendes időben meg­tartották a szokásos tüzvizsgálatot, azonban mindent rendben találtak. Tizenegy óra után vették észre a tüzet, pár perccel azon idő előtt ment el arra egy mozdony. Kedden a budapesti vasutigazgatóságtól egy küldöttség jön Szegedre, amely a szegedi üzletvezetöség vezetőivel vizsgálatot tart a helyszínen. (Kenyér nélkül a munkások.). A nagy pusztítás miatt persze a műhely­ben nem lehet dolgozni. Emiatt százhetven munkás van kenyér nélkül. Ez az állapot Funák mühelyfőnök a Délmagyarország munkatársa előtt tett kijelentése szerint csak egy-két napig tart, mert a műhely­főnökség gondoskodni fog arról, hogy a hivatalos vizsgálat befejezése után, de még ezen a héten a munkások újra alkalmazást kapjanak. Egyenlőre csak ideiglenesen kez­dik meg a munkát, munkapadokat állítanak be a he.yiségbe, ha pedig, reuöbe jön a mű­hely, akkor tovább folyik a munka. Nagy kérdés még, hogy f dépitik-e eqy­általában a műhelyt. \ vasuti műhely ki­bővi éso különben is tervben van és való- j szinü, hogy a miihelyrészt már az uj nni- . holybon fogják fölállítani. SZÍNHÁZ,JáŰVÉSZET Színházi műsor. Február 21, kedd: A halhatatlan lump, operett. (Páros s/s"08 bérlet.) „ 22, szerda: A sárga liliom, vidéki történet. (Páratlan '/j-os bérlet.) „ 23, csütörtök: Tiszt urak a zárdában, operett. (Páros Vs"08 bérlet.) A Juhász­pár jubileuma. „ 24, péntek: Dollár királynő, operett. (Páratlan s/»-os bérlet.) G. Ternovszky Mar­git vendégfölléptével. „ 25, szombat: A medikus, szinmü. Bemutató. (Páros '1,-os bérlet,) „ 26, vasárnap d. u. Rip van Winkle, operett. „ 26, „ este: A medikus, (Páratlan'/j-os bérlet) „ 27, hétfő: A medikus (Páros %-os bérlet.) „ 28, kedd d. u: A postás fiu és a huga. „ 28, „ este: Tiszt urak a zárdában. (Pá­ratlan '/j-os bérlet.) Március 1, szerda: Cigányszerelem, operett. (Páros V3-os bérlet) „ 2, csütörtök: Sárga liliom. (Páratlan'/, bérlet.) „ 3, péntek: Váljunk el, vigjáték. (Páros »/j-os bérlet.) „ 4, szombat: Jómadarak, énekes vígjáték. Be­mutató. Páratlan 1/,-os bérlet.) „ 5, vasárnap d. u.: A kis lord. „ 5, „ este: Jómadarak. (Páros'/j bérlet) A tavaszi képkiállitásról. - Altalános impressziók. ­Vasárnap délelőtt féltizenkettőre hirdették az ünnepélyes megnyitást. A kultúrpalota előtti két magas árbócon tényleg ünnepies hangula­tot keltve, lengedezett két hatalmas lobogó. A bejárathoz fölvezető kétoldali kocsiúton — amelynek szerencsétlen meredekségén azonban még négy lóval húzott kocsi sem tud fölka­paszkodni, — fiuk ós leányok játszottak ün­neplő ruhában és gyülekezett az istenadta fenséges nép már tizenegy órakor. Sőt a kul­túrpalota előcsarnoka csaknem zsúfolva volt, midőn a megnyitás előtt negyedórával keresz­tül törve magamat, az előcsarnokot elfoglaló tömegen, halk kopogással bebocsátást nyertem a különben még zárt kiállítási helyiségbe. Bent még dolgozott a mi szeretett Nyilassy meste­rünk és kedveskedett a zsörtölődő Magyar­Mannheimer-nak, aki gyönyörű festményeinek az elhelyezésével nem volt megelégedve. Szem­ben függtek az ablakkal és igy a képek üveg­lapjai erősen visszatükröztek. Nyilassy gyorsan áthelyeztette a festményeket, de ez sem hasz­nált, mert az üveglapok igy is tükröztek. No de ez nem sokáig bántotta Mannheimer mes­tert és ismét régi vig kedélyű, de epés meg­jegyzéseivel mulattatta a képzőművészeti egye­sületnek időközben összejött vezetőségét. Gyu­ritza Sándor dr pont fóltizenkettőkor adja ki a jelszót, hogy most megnyitjuk! És most olyan valami következett, amit min­dennek el lehet nevezni, csak „ünnnepélyes megnyitásnak" nem. Képzeljük kérem igy el:.#Egy szolga kinyitja a főbejárat kétszárnyú ajtaját és belép azon a mi köztiszteletben álló polgármesterünk, követve a kulturtanácsostól és az egyesület vezetőségétől. S nyomban utánuk jöu az a bizonyos istenadta nép, amely három percen belül ugy megtöltötte az összes termeket, hogy valóságos életveszélyes tolon­gás keletkezett. Az a néhány uri hölgy, aki modern kalappal szintén beszorult, a legszánal­masabb helyzetben volt. Meg sem moccanha­tott. Festményekben való gyönyörködésről, szobrok gontirozásáról szó sem lehetett többé. A képzőművészeti egyesülőt vezetősége ezt az ünnepélyes megnyitást az ilyen módon való rendezéssel alaposan elrontotta. Kérdésemre, hogy miért van ez igy, ahogyan nem szabadna lennie, azt a választ kaptam, hogy a kultúr­palota ingyenes látogatását vasárnapokon a város kikötötte. Gyönge indokolás és még gyöngébb mentség. Ne tessék vasárnapra hir­detni a megnyitást. Vagy pedig a/t a rövid fél­órácskát, amig az ilyen ünnepélyes megnyitás tart, azt kunyorálják ki a várostól, hogy csak meghívott vendégek, vagy egyesületi tagoknak adja a város. * Mikor fél ogy felé a nép oszladozni kezdett, akkor lassanként kezdlük szemlélni a —társa­ságot. Szegednek nagyon elegáns hölgyközön­sóge van. És szépek is a mi asszonyaink. Nagy élvezet egy sikerűit képtárlat megnyitási nap­ján a megjelent hölgyekben gyönyörködni. Ez a gyönyörködés amúgy sem megy a kiállított képek rovására. Azokat még egy teljes hónapon át láthatjuk — és fogjuk is nézni — de annyi szép asszony egyszorro ritkán van együtt. Hagyjuk tehát, egyelőre a képeket és nézzük az asszonyokat. A gyakorlott szemnek feltűnnek a Ruhmann és Reincr ruhák, de feltűnik egyúttal az is, hogy nagyon sok, foss hölgy visel uniformist. Ezt ugy értjük, hogy egy ugy látszik nagyon pártolt szegedi női divatszalon majdnem egyforma kosztümöket bocsát ki a műterméből! Önök, szép hölgyeim, nem látják azt, hogy X.-nének, Y-nénnk is ugyanolyan sö­tétkék széles fekete zsinóros ruhája van, mint Z-nének? Annak a szabómüvésznek meg kellene mondani, hogy tartózkodjék az egyenruhásitás­tól, melyet egy szép napon ott hagyják a kundsehaftok. Még egy impresszió. Az istenért kérem, szép hölgyeim, ügyeljenek a cipőkre I A legszebb párisi kalap és a legszebb Paquin-léle toilette hatása elmarad, ha a cipő nem szép ! Tessék elhinni, a cipő legalább olyan fontos kellék* a női eleganciának, mint a kalap. Oh micsoda csúnya cipőket láttam ! Ezek nagyon rontották a hatást 1 * Régi rossz szokásom, hogy egy kóptárlatot abból a szempontból is körüljárom, hogy hány „Megvette" cédula csüng a kereteken. Itt saj­nos csak nagyon keveset láttam. Nyilassy mes­terünk egy pompás képén már megnyitáskor rajta volt: „Megvette Back Bernát. Kalapot emeltem nemcsak, a kép előtt, hanem a cédu­lán olvasható név előtt is. Ez az ur határozot­tan művészeti Funschmecker. Két Heller-kép keretébe is be van dugva egy-egy „Megvette". Az egyiken K. E. ós a másikon M. E. betűk állanak. Ezeket az ura­kat ezennel leleplezem : Kóos Elomér és Ma­gyar Ede. Az alku lassanként azért mégis megindult. Sajnos, azt tapasztattam, hiányzik, valaki, aki hivatból csinálna propagandát, aki hivatalból adna útbaigazítást. Annyira még nem vagyunk, hogy a mi közönségünk önmagának megdönt­hetetlen véleményt alkothasson és igy szük­ségesnek tartanám, hogy egy műértő, olykor­olykor nyilvános magyarázatokkal vezetné kö­rül »az érdeklődő közönséget. Hiányzik a mü­táros, aki egy személyben művészi és kalmár lélek is. Pador Géza barátomra gondolok. Ha egy látogatóból kilátszik, hogy van ezer koro­nája, azzal ő biztosan vásároltat egy képet. Hiányzik az a föltótlenül szükséges közvetitő is ! A vásárló néha nagy góne-ben van. Szem­ben áll a piktorral, akinek egyik festményét szeretné megvenni. A katalógusban az áll, hogy ezerötszáz korona. Igen ám, ő annyit netn szánt arra a képre. A piktor pedig szivesen adná olcsóbban is. Ám kölcsönösen restelked­nek. Az egyik, te)gy csak keveset ígér, a má­sik, hogy oly sokat engedjen! Ezen is segiteni kellene. Sólyom Gyula• * Back Bcrmlt fölolvasása. Back Berni' szerdán délután félhatkor tartja utolsó fölolva­sását, amelyben Rembrandt mestermüveit fogj» bemutatni, azután Rembrandt kővetőire lo( terjeszkedni ós Ruysdael és Hobbema a két legnagyobb holland tájkéi>fe.q müvei ismerte­tésével befejezi erdeke, íii.olv eiaait.

Next

/
Thumbnails
Contents