Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-21 / 42. szám

1911 február 21 DELMAGYARORSZAG 3 Kovács Gyula határozati javaslatát szintén nem fogadja el a Ház. Polónyi Géza határozati javaslata fölött is­mét névszerinti szavazást kérnek. (Zaj.) Batthyány Tivadar gróf: Szavazzák le a ma­gyar nyelvet! (Zaj.) Az elnök elrendeli a névszerinti szavazást. (Interpelláció.) Az ölés végén Kovács Gyula sürgős inter­pellációban szóvá tette a fehérgyarmati kerü­letben a választási mozgalom során történt csondőrségi és közigazgatási atrocitásokat. A kerületben Szunyogh Mihály Justh-párti és Sármy Béla Kossuth-párti jelölt áll szemben egymással. Tegnap a kerületegyík községében, Matolcon, mind a két jelölt programbeszédét mondott a választék között. Egy alkalommal két választópolgár között összetűzés támadt, mire a csendőrség fegyverét használta s két embert golyóval, kettőt szuronynyal súlyosan megsebesítettek, többeken pe­dig karddal ejtettek sobet. A közigazgatási apparátus a Kossuth-párti jelölt mellett pressziót gyakorol a választókra. Öt szolgabíró járja a kerület községeit és a jegyzők segítségével fenyegetéssel s erőszakkal kényszeríti a választó­kat, hogy a Kossuth-párti jelöltre szavazzanak. Ezenkívül n nagykárolyi pénzügyigazgatóság egy pénzügyi titkárt küldött a kerületbe, aki sorra járja a korcsmákat és aSzunyogh-párti korcsmá­rosokat az italmórési jog elvonásával fenyegeti meg. Ezeknek az nlap.án, úgymond az inter­pelláló, szükséges, hogy a kormány egy minisz­teri biztost küldjön lo a kerületbe, bogy a tisztviselők visszaéléseit megakadályozzaesmeg­torolja. Héderváry Károly gróf, miniszterelnök nyom­ban válaszolt az interpellációra. Kijelentette, hogy a csendőrparancsnokság meg fogja indítani a vizsgálatot abban az irányban, hogy jogosan történt-e a fegyverhasználat? De ezenfelül annak megállapítására, hogy a közigazgatási hatósa­gok részéről törtónt-e visszaélés, máris kikül­dött egy miniszteri tisztviselőt, aki a vizsgala­tot meg fogja ejteni. Kovács Gyula a minisztorelnök válaszát kö­szönettel tudomásul vette s get ért. ezzel az ülés vé­Nagy tűzvész Szegeden. — Raktárházak veszedelemben. — A vasúti műhely pusztulása. — Negyedmillió a kár. —• Munkások kenyér nélkül. — (Saját tudósttónktól.) Vasárnapról hétfőre virradó éjjel nagy tüz pusztított Szegeden. Kigyulladt a rókusi pályaudvar területén levő vasúti műhely egyik osztálya és annak ellenére, hogy megfeszített erővel dolgoztak a tüz eloltásán, az úgynevezett javító­műhely porrá égett. Elpusztult a berendezés, több vasúti kocsi és az épületnek csak az oldalfalai maradtak meg. A vasút kára a hétfőn délelőtt megtartott tüzvizsgálat meg­állapítása szerint kétszázötvenezer korona, amely azonban önbiztositás révén megtérül. Emberéletben szerencsére nem -esett kár, komolyabb baleset sem történt. A tüz miatt százhetven munkás maradt kenyér nélkül, akik azonban előreláthatólag néhány nap múlva ismét munkába állhatnak. A vasúti műhelyben pusztitott tűzzel egy­időben tüz volt az országos raktárházaknál is, amelyet azonban rövid idő alatt eloltot­tak. Itt ötezer néhány korona a kár. A két tűzről ez a tudósításunk számol be: (Tilz a raktárházaknál.) Vasárnap éjjel negyedíizenkettő előtt néhány perccel telefonon értesítették a tűzoltóságot, hogy nz országos raktárházaknál -1--'" n tnronyőr tűzoltóparancsnok tüz van. tüzet egyidő"ben jelezte a toronyőrség is. A hír OJ _ HÁnornn vétele után Papp Ferenc vezetésével kivonultak a helyszínére a tűzoltók, akik magukkal vitték n benzinfecskendőt is. A tüz Feuerstein Géza gondnok lakásán keletke­zett, a fából készült lépcsőfeljárat alsó része gyulladt ki és attól lüzet fogott a rendezése is. • Alig fogtak hozzá a tűzoltók amikor fél tizenkettőkor telofonon a központban, hogy a vasúti s/.oba be­aZ oltáshoz, jelezték műhely ég. M' bácsi Ignác csővezető erre nyomban telefonált ki a raktárházakhoz, ahova Papp Ferenc pa­rancsnok intézkedésére kivonult az alsóvárosi őrség, amely Láger Rezső segédtiszt vezetése­ve! oltotta tovább a tüzet. Három órakor a tűzoltóság bevonult innen, miután ekkorára a tüz teljesen e'aludt. Megállapították, hogy a kár itt 5250 korona, amely biztosítás révén megtérül. A tüz vigyázatlanságból keletkezett, valószínűleg ugy, hogy valaki gyufát dobott a lépcsőre. (Ég a vasúti műhely.) A raktárházaknál dolgozó tűzoltóság, amikor értesítették arról, hogy a vasúti műhely ég, megvárta, amig az alsóvárosi őrség megérkezik. Akkor nyomban visszaszerelt és sebes vágta­tással sietett a rókusi állomás felé. A mintegy lint kilométernyi utat alig husz perc alatt tettek meg a tűzoltók, közben azonban meg­álltak még a laktanyánál, ahol tömlőket tettek a szerkocsikra. Ekkor már hatalmas lánggal égett a vasúti műhely ötödik osztálya, amelyben a vasúti kocsikat szokták javítani. A tüzet tizenegy és tizenkét óra között Kovács István helyettes éjjeli őr vette észre, aki azután G. Szabó József forgalmi tiszt segítségével MinimaxaI oltani próbálta a tüzet. Ez azonban nem sikerült és ekkor értesítették az esetről a tűzoltóságot. A tűzoltóság nagyon nehezen foghatott hozzá a munkájához. Először a pályatestet kellett szabaddá tenni, hogy megközelithessók a láng­ban álló épületet. A vágányok tele voltak vas­úti kocsikkal, azokat eltolatták onnan, addigra a sugarakat bekapcsolták a vízcsapokba, de nyomban konstatálták, hogy a viz nyomása olyan csekély, hogy egyáltalában nem lehet azzal locsolni a tüzet. Ezen a bajon ugy se­gitottek, hogy igénybe vették a szivattyúkat. A benzin fecskendő is elromlott és azt egyáltalá­ban nem lehetett használni. (Robban a gáz.) Tizenkét óra felé hatalmas robbanás ráz­kódtatta meg az egész épületet. A robbanás olyan nagy volt, hogy a Tisza-szállónál is meg­hallották azt. Az első pillanatban azt hitték, hogy terpentin robbant föl, hétfőre azonban konstatálták, hogy egy kétszáz abnoszférás nyomású Heuffel-féle palack robbant föl, amely­ben harminc liter cseppfolyós gáz volt. Ezt a folyadékot a kocsik világításának a kipróbálá­sára szokták fölhasználni és az a nagy hőség következtében robbant föl. A tűzoltók ekkor az állomás felöli oldalán tá­madták meg az épületet. Az egyik sugárral a raktárt locsolták, a másik sugárral pedig azt a három vaggont, amelyek óriási lángokban állot­tak. Tóth Béla főnök-helyettes ós G. Szabó Jó­zsef forgalmi tiszt vezetésével a kocsirendezők életük veszélyeztetésével azon dolgoztak, hogy az égő raktárból a javítás alatt lévő kocsikat ki­szállítsák. Olyan nagy volt itt a veszély, hogy a tisztviselők ruhája lángot fogott, a kocsik pedig megpörzsölődtek. Tizenegy kocsit azért sikerült megmenteni. A tűzoltókat időközben arról értesítették, hogy a lángban álló épülettől alig néhány mé­ternyire van a szertár, ahol kétszáz petroluem­mal tett hordó, sok terpentin, olaj és egyéb köny­nyen robbanható anyag van fölhalmozva. Papp parancsnok intézkedésére nyomban locsolni kezdték a szertár épületét, Funák Károly fel­ügyelő, mühelyfőnök és a mérnökök felügyelete alatt pedig a munkások is azon fáradoztak, hogy ezt a helyiséget biztonságba helyezzék. Ez sikerűit is. (A rendőrség és a katonaság.) A tüz liire az éjjeli órákban villámgyorsan terjedt el a városban. A kávéházakból, vendég­lőkből, bálákból a közönség mind a pályaud­varhoz sietett, a Kossuth Lajos-sugárut for­galma olyan volt, mint nappal. Kocsik robogtak, emberek siettek a műhely folé, ahol a tűztől vérvörös volt az ég. Messziről is lehetett látni a fölcsapó lángokat, amelyek borzalmasan vilá­gították be az egész környéket. Künn az állomás előtt és a műhelynél ember ember hátán tolongott. Gróf Dezső és Lengyel István rendőrbiztosok tartották itt fönn a ren­det mintegy harminc rendőrrel. Közben meg­érkeztek a negyvenhatodik gyalogezred, ötödik honvédgyalogezred és a tizennegyedik utász­zászlóalj készültségei, amelyek segitettek a rendőröknek a rend főntartásában. Feltűzött szuronynyal álltak őrséget a kato­nák a sinek mellett és csak hivatalos szemé­lyeknek engedték meg, hogy közelébe menje­nek a tűznek. Akiknek nem volt hivatalosan dolguk, azoknak fölváltva kellett dolgozniok a szivattyúnál. Meg kell állapítani, hogy a rend­őrség és a katonaság tapintatosan végezte a dolgát, a rend — amennyire ilyen helyzetben rendről egyáltalában beszólni lehet — kifogás­talan volt. (A tilz.) Borzalmasan szép volt a tüz. Az ötven méter hosszú műhely lángolt, izzott. A tetőkön halált­megvető bátorsággal dolgoztak a tűzoltók, a műhely előtt pedig mindenféle szinü lángokkal égett egy sor vasúti kocsi. Időnkint hatalmas zuhanások jelezték, hogy valahol bedőlt egy fal. A műhely oldaláról csö­römpölve hullott le az ablaküveg, a szól sebesen hajtotta milliárdszámra a szikrákat a villany­telep felé, izgatott emberek szaladgáltak össze­vissza, a tűzoltók rémes sipjelzóse rémitgette az embereket, akik izgatottan tudakolták a tűz­oltóktól az ujabb fejleményeket. Közben megállapították, hogy a lángban álló épületet nem lehet megmenteni. Ekkor a meg­feszített erővel dolgozó tűzoltók minden igye­kezetükkel azon voltak, hogy a veszélyeztetett épületeket megmentsék. A szomszédos épüle­tekből az irodai fölszereléseket a főnöki iro­dába vitték, de az ötös osztályból semmit nem lehetett már megmenteni. Minden odaégett. (Forgalmi akadályok.) A tüz miatt a vasúti forgalom is zavart szen­vedett. A Szabadka felől érkező 4105. számú személyvonatot, amelynek 12 óra 13 perckor kellene megérkezni a rókusi pályaudvarra, Röszkón föltartóztatták, mivel a vasútnak azon a vágányon kellett volna elhaladnia, amely közvetlenül a lángokban álló épület mellett halad el. A vonat harmincöt percig állt Rösz­kén, azután bejött az állomástól mintegy hat­száz méternyire lévő védjelzőig, ahova egy má­sik vágányon Szeged-állomásról eléje ment egy segélyvonat. Az utasok átszállottak erre s vonatra, amely egy órakor bevitte az utasokat a Szeged-állomásra, ahol a Temesvár, Karlova, Makó és Budapest felé utazók leszállottak, a többiek pedig ugyanazzal a vonattal fólkettő­kor visszamentek a Rókus-állomásra, hogy ott esetleg a nagyváradi vonatra fölszálhassanak. A személyvonatok később rendesen indultak el, de a tehervonatok indulása rendetlen volt. A 4162. számú tehervonat, amelynek reggel öt órakor kellett volna elindulnia, hat órai késés­sel csak délelőtt tizenegy órakor indult el. A többi tehervonat indulása zavart volt. (As elpusztult műhely.) Reggel négy óra felé annyira lokalizálták a tüzet, hogy nem lehetett már tartani többé semmiféle veszedelemtől. Hat órakor bevonult a tűzoltóság, hat ember azonban még felügyeletre künnmaradt. Ezek délben vonultak be a lak­tanyába, de még a késő délutáni órákban is füstölgött a pusztitás színhelyén a sok anyag. Megállapították, hogy elégett öt személy­szállító és két teherkocsi, elpusztult az egész ja­vítóműhely, a láng martaléka lett minden, ami ebben a helyiségben volt. Porrá égett vala­mennyi leltári tárgy, a gépek, kézi szerszá-

Next

/
Thumbnails
Contents