Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-21 / 42. szám

2 DELMAGYARORSZÁG 1911 február 12 lönben ezt a szomorú igazságot évek óta, mindinkább és minden városban jobban hangsúlyozzák. És évek óta nem segítenek rajta. Marad minden a régi rosszban, fokozatosan. A városok normális szaporodása helyett a földéhesek szaporodnak, még csak nem is normális mértékben. A segítés pedig senkinek nem jut eszébe. Az egyes városok óriási birtokai változatlanul parlagon hevernek, évekig kezdetleges müvelés alá kerülnek. És a magyar városok; vagyonilag se erősödnek, a magyar városok birtokai körül levő földéhesek pedig mindinkább leziilienek, lefogynak. És ezt a keserű, gyilkos igazságot minden városban belátták már, — csak a segítés nem jutott eszükbe. Csak gondoljunk a debreceni, a szabadkai állapotokra, hogy a szegediről is szóljunk. És a lassú pusztulás napjaiban fölharsan a program, polgármesteri ajakról, hogy: földet a népnek! Szeged nagynevű, ezer jelzővel se jellemezhető polgármestere, Lázár György dr kiadja a programot: Földet kell adni a népnek. Ez a kiadott jelszó méltó Szegedhez, a baladáshoz, a kultúrához. Ez a program gyönyörűen szociális. Ez olyan, amelynek a megvalósításában ime, Lázár György dr polgármester bizik legelsősorban. És ez a program olyan, liogy a megvalósítása esetén uj időkbe, uj fejlődés elé, igazi megerősödésbe kerülne át Szeged, gyorsan az Alföld igazi metropolisa lenne, a szó kitűnő, teljes értelmében. A kiadott jelszó elhangzott. Annak életereje napról-napra erősebb lesz. Bizonyára hamarosan belátják, hogy ezzel a szociális törekvéssel, ezzel a segítéssel kell a magyar városok életében a legelső helyes lépést megtenni. És Szegednek, Szeged polgármesterének újra tapsol az ország, ha megvalósítja Lázár György dr programját, ép ugy, mint ezelőtt, a gyermekéveiben. A nála egy évvel idősebb, de nem kisebb tehetségű kollégája: Szigeti József egyetlen hangversenyével, melynél Kerntier dr látta el a zongorakiséretet, olyan viharos sikereket aratott, mint akkor, amidőn a Goldmark-ünnepélyen a többi magyar miivészekkel együtt működött közre. Értesüléseim szerint Vecsey és Szigeti fényes ajánlatokat kaptak Dél-Amerikában és Dél-Afrikában való liangverseny-körutra. Kétségtelen, hogy ez a két fiatal művész, a magyar művészet legkiemelkedőbb alakja között foglalja el méltó helyét és mi magyarok, büszkék lehetünk rá, hogy a mieinknek mondhatjuk őket. Kunwald dr, mint a filharmonikusok zenekarának dirigense, faktor Berlin zenei életében s nemrégen hatalmas sikert aratott egy zongora-hangversenyével. Kerpely nevét pedig az utolsó koncertjei óta nagyon gyakran emlegeti a közönség. Jövő hó 10-én lesz a második hangversenye ebben a szezonban Kerntier Jenő dréval együtt, aki mint komponista is, több Berlinben énekelt dalával nagy elismerésre talált. Brenneberg Irén, aki néhány év óta minden szezónban megjelen a hangversenypódiumon, a koncertlátogatók „Liebling"-jei közé tartozik. Keéri-Szántó Imre dr, aki ebben az évben már negyedszer adott szóló zongoraestólyt Berlinben, nagyon tekintélyes névnek örvend. Még két müvészcsillagról kell említést tennem. Pásziliory hegedüamelyet épen ő szűrt le ebben a varázsigében : — Földet a népnek. A fogadalmi templom. — Két millió a költség. — (Saját tudósítónktól.) Vasárnap hivatalos tárgyalás volt a fogadalmi templom épitése ügyében. E tárgyalás eredménye az, hogy a fogadalmi templom kisebb lesz, mint amekkorára azt Schulek tanár eredetileg tervezte, igy a költség is redukálódik két millióra. Ebben az ügyben Lázár György dr, polgármester a következő kommünikét teszi közzé: — Schulek mester influenzában megbetegedvén, fia Schulek János műépítész, felsőipariskolai tanár, Hochholtzer épitészszel vasárnap Szegeden időzött s velem, Gaál Endre dr, tanácsnokkal, Jászay Géza apát úrral és Tóth Mihály főmérnökkel tárgyaltak a fogadalmi' templom terveinek olykép való alakítása ügyében, liogy az a rendelkezésre álló két millió koronából kiteljék. Le is hozták magukkal az uj alaprajzot. — Az értekezlet konstatálta, hogy az uj alaprajz — anélkül, hogy a miivész az alkotás művészi értékéből valamit föladna — teljesen megfelel a tervezeti föltételeknek, Háromezernégyszáz ember befér. A hajó szélessége, oszloptól-oszlopig 1260 méter. A toronymagasság hetvenöt méter; — a városházáé negyvenhárom méter — a kupola magassága negyvenhót méter. A torony alatt két kápolna alakul, ami a régiben nem volt s ekként ugy a Rozáliakápolna — minek fentartásához bennünket fogadalom köt — behelyezhető, mint a régi védszent.nek — Szent Demeternek — kápolna állitható. Ekként a kegyeleti tekintetek e két irányban kielégítést nyernek. Ily átalakítással a fogadalmi templom oly befogadó képességű lesz, mint a pécsi bazilika s e befogadó képessége kétszáz négyszögmétorrel nagyobb lesz, mint a budapesti Erzsébetvárosi templomé. Kevés hiján kétszer akkora lesz, mint a rókusi uj templom. Schulek mester pár nap múlva leadja írásos jelentésót mindezekről, mit a templombizottság, a tanács ós a közgyűlés letárgyal. A részlettervek kidolgozása négy hónapot igényel. Ezt a négy hónapot tehát elvesztettük, művészről és Csuka Béla gordonka-művésznőről. Mind a ketten általános feltűnést keltettek szóló-koncertjeikkel s minden esetre állandóan szívesen látott vendégek maradnak. Tudomásom szerint SzilágyiBárdossy Ilona, a budapesti operaénekesnő, ebben a szezónban most énekelt először Berlinben ós fölötte meg lehet elégedve a debut-jével. Sikerült hegedüestély keretében mutatkozott be a berlini közönségnek a két Weltmann. A müvésztestvérek előadásáról még most is sokat beszélnek. Berlinben ól és működik a fiatal magyar zeneszerző-gárda apostola: Koessler János mester, akinek érdekes karakterű fejét gyakran lehet látni a hangversenytermekben. Tanítványa, Radó Aladár, ügyancsak Berlinben ütötte föl a tanyáját. Néhány müvével különös tetszést ért el. Valóban gyönyörű virágcsokra ez a zenei talentumoknak. Kell, hogy őszinte öröm ragadja meg minden magyar ember szivét, hogy a Magyarország fiai olyan biztos és nagy pozíciót vivtak ki Berlin művészvilágában. Egyetlen más nemzet sem mutathat föl e néhány rövid esztendő alatt olyan eredményt, mint amilyent a magyar művészek Berlinben elérni tudtak. Jogos büszkeséggel mondhatjuk: „Soroljuk föl a legkiválóbb neveket, közöttük lesz az enyém is". László Akos. a további munkában mctjd behozzuk. A helyzet sziguaturája tehát az, hogy nagyobbat akartunk emelni, mint a tervezeti föltételekben kiszabva volt; most oly nagyot emelünk, mint a tervezeti föltételek megállapítottak. Csakhogy a sok évvel ezelőtt arra megjelölt egymillió kétszázezer korona erre ma már nem elég, hanem azt két millió koronára föl kell emelnünk. A képviselőház ülése. — Szauazások napja. — (Saját tudósítónktól.) Névszerint való szavazásoknak volt szánva a hétfői nap. A szavazásokon kivül csupán a fehérgyarmati vérengzés ügyében bejelentett sürgős interpelláció szerepelt a Ház műsorán. Mikor az ellenzék részéről benyújtották az első névszerinti szavazást kérő ivet — a Kelemen Béla határozati javaslatára vonatkozót, — egyes hangok megjegyezték : — Nincsenek itt aláírók! — kiáltották, do az aláirások fölolvasása után meggyőződhettek, liogy az aláírók jelen vannak. — Én is itt vagyok! — jelentkezett Polónyi Géza, akinek az aláírását nem tudta elolvasni a jegyző. Kelemen Béla határozati javaslatát százharminchét szavazattal harminckét ellenében elvetette a Ház. Kelemen Samu határozati javaslata fölött csak fölállással szavaztak, de a Lovászy Mártonéra ismét névszerinti szavazást kórt az ellenzék. Ismét zaj: lássuk az aláírókat! Valamennyien jelen voltak, az elnök elrendelte a szavazást, amely ötperces szünet után a IV betűvel kezdődött. — Aj wé! — kiáltozták szellemességgel a hősök. És folyt a szavazás unalmas egymásutánban ... Kcibós Ferenc alelnök negyed tizenegy órakor megnyitja az ülést. Hitelesitik a mult ülés jegyzőkönyvét. Elnök bemutatja a kérvényeket ós irományokat. Bejelenti, hogy Kovács Gyula a fehérgyarmati vérengzés ügyében sürgős interpellációt jelentett be. Az interpellációt háromnegyed hárorn órakor terjeszti elő. Következik a bankjavaslat folytatólagos tárgyalása, illetőleg a'móg el nem intézett határozati javaslatok fölött a szavazás. (Szavaznak.) Elnök: Először is Kelemen Béla hatarozati javaslata fölött kell dönteni. Jelenti, hogy húsznál több jelenlevő képviselő névszerinti szavazást kért. (Nagy zaj.) Fölkiáltások: Valóban jelen vannak? Elnök elrendeli a nevek fölolvasását. A szavazás megkezdése előtt az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után megkezdik a névszerinti szavazást. Földes Béla: De itt vagyok! (Zaj.) Batthyány Pál gróf: Ne tessék elnöki jogokat arrogálni! Justh Gyula: Kikérjük az ilyen gyanúsítást! (Folytonos zaj.) Elnök elrendeli a névszerinti szavazást, amely előtt öt perc szünetet ad. Szünet után megtörténik a névszerinti szavazás. Elnök kihirdeti a szavazás eredményét. Igennel szavazott harminckettő, nemmel százharminchót képviselő, a javaslatot tehát a Ház nem fogadja ol. Következik Kelemen Samu határozati javaslata fölött a szavazás. A Ház a javaslatot egyszerű szavazással mellőzte. Lovászy Márton határozati javaslata fölött ismét névszerinti szavazást kérnek. (Nagy zaj.) Fölkiáltások: Nincsenek jeleni Az elnök: Én konstatálom, hogy valamennyien jelen vannak, tessék nyugodtan maradni. Az elnök kihirdeti az eredményt. Igennel szavazott huszonkilenc, nemmel száznegyvenhat képviselő, a javaslatot tehát a Ház mellőzi. Somsich Tihamér gróf határozati javaslatát egyszerű szavazással mellőzi.