Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-17 / 39. szám

4 DELMAGYARORSZÁG 1911 február 12 SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Február 17, péntek: A sárga liliom. „ 18, szombat: A cigányszerelem. „ 19, vasárnapi, u.: A szabin nők elrablása. „ 19, „ este: A cigányszerelem. Intervju Sándor Erzsivel. — A szegedi színházról. — A vidéki operaelőadásokról. — (Saját tudósítónktól.) Szegeden ritkán van operaelőadás a színházban, még ritkábban jön ide operaónekesnő vendégszerepelni. Ha jön, akkor a mi hálás, lelkesedni tudó közönségünk valósággal ünnepli a művésznőt, aki a legjobb benyomásokkal hagyja el a várost. Azt, hogy vendégszereplés után mi a véleménye a fővárosi nagy színházak starjainak a szegedi színházról, mindnyájan tudjuk. Akkor az udvariasság szólal meg velük, vendégszereplés előtt azonban inkább az őszinteség szól belőlük. Különösen őszinte a művésznő akkor, hamégnem játszott a szegedi publikum előtt, de a színházban már végig nézett egy-két előadást. Ilyenkor nem tartozik még köszönettel a közönségnek, az intervju következményeire pedig nem gondol, mert amire az nyomdafestéket lát, ő már nincs is a városban. Bosnyákné Sándor Erzsinek, az Operaház kiváló művésznőjének nagy sikere volt csütörtökön este Szegeden. A Traviata Margit szerepót énekelte ós művészetét épen olyan mértékben méltányolta a szegedi közönség is, mint a fővárosi. Zajos tapsban, meleg ovációban volt része, az egész estén át ünnepelték és igy, ha ez az intervju pénteken készült volna el, a művésznő nyilatkozatában dicséretnél, bóknál nem lenne egyéb. Az intervju csütörtökön készült, de igy is hízelgő annak minden szava a szegedi színházra, a szegedi közönségre. Csakhogy őszinteség, igazság van benne. Délután félhatkor kerestük föl a művésznőt Tisza-szállóbeli lakásán. Az első emeleten van az, de már a lépcsőn hallani lehetett, hogy primadonna lakik a szállóban. A szobájában egyedül tartott próbát, készült az előadásra, elénekelte a nagyobb ós nehezebb partikat. Nem is háborgattuk addig, amíg nem lett szünet néhány pillanatra. Akkor a komornája bevitte a vizitkártyát és rövidesen lekötelező szeretetreméltósággal kérdezte meg a művésznő: — Hát mit is mondjak? — Méltóságos asszonyom tegnap végig nézte a Sárga liliom szegedi előadását. Nyilatkozzék, milyen benyomást tett Önre az előadás, a színészek és a közönség. — Én rám a darab az újdonság ingerével bir, mert azt Pesten nem láttam. Tudja egyik komédiás nem ér rá megnézni a másikat. Az előadás nagyon jó volt. Annyira lekötötte az érdeklődésemet, hogy egész végig ott maradtam a színházban. Fodor Ella elsőrangú művésznő, kitűnő a játéka. A Csikybó'l nem is néztem ki, hogy már harminc év óta színész. Hiszen egész fiatalember még. Igazán nagyon jó szinósz, amivel azonban nem tudok ujat mondani. Az összjáték kifogástalan volt és a szegedi szinház, ahol különben én még egyetlen egyszer sem játszottam a legjobb benyomást tette rám. — És a közönség ? — Ezelőtt négy vagy öt évvel, akkor még leány voltam fölléptem itt egy koncerten. Nagyon melegen fogadtak. A szegedi közönségről különben azt tartják mindenfelé, hogy támogatja és szereti a művészetet. Én nagyon megszerettem ezt a publikumot akkor is és azt hiszem, hogy ez az érzelmem nem változik meg. Mondjak még valamit ? Ugy-e, Várnay Janka az életben is olyan bájos, mint a színpadon ? Igen! Ebből a leányból még nagy színésznő lesz. — Mit tart a művésznő a vidéki operaelőadásokról ? — A vidéki operaelőadásokkal ugy vagyunk, hogy egyszer elhatározzuk magunkat arra, hogy elmegyünk vendégszerepelni a vidékre és — nagyon leszállítjuk az igényeinket. Ilyenformán nagyon jól érzem magam a vidéken. Azokat a kiábrándító dolgokat, amiket vidéken találunk, kémikusán kell fölfogni. Kolozsvárott, ahol többször énekeltem már, egyszer előfordult, hogy a Pillangó-b&n azt énekeltem, hogy . . . Milyen virágzó fa van itt . . . és a színpadon fának még csak a nyoma sem volt. Az énekesnő ilyenkor persze azt mondja, hogy: a magam dolgát jól megcsináltam és a többi mellékes. Azt nem lehet mondani, hogy vidéken nincs operaelőadás. Egyik-másik városban sokkal muzsikálisabban müvelik az operákat( Szeged azonban — de ezt ne irja ki — ebben a tekintetben azt mondják hátra van. Itt nincs is megfelelő személyzet, kevés opera megy. Épen ezért én nem is válogathattam nagyon a műsoromban. Azokban a darabokban szerettem volna játszani, amelyek a forsz dolgaim, dehát ez nem ment. Operaelőadások tekintetében Temesvár vezet. Krecsányi nagy súlyt helyez arra, hogy jó operaelőadásokat tarthasson. — A városról mit tud mondani? A várost nem láttam. A vasúttól kocsin jöttem a szállóig, innen átmentem a színházba, délután kettőig próba volt, akkor hazajöttem, este megint a színházba megyek, reggel pedig el kell utaznom. Minden énekesnő ugy van, hogy bejárja az ország valamennyi városát, de azokból vajmi keveset lát. Talán legközelebb, amikor majd két-három estén vendégszerepelek itt, többet tudok mondani. Én az idén már a tizedik városban vagyok, még vagy hatban kell játszanom, de egyikről sem tudok többet mondani, mint Szegedről. Ez pedig ugyancsak kevés. — Engem különben minden városban fölkeresnek a gyermekmenhelyek igazgatói. Tudja, az uram révén. Ezek mind nagyon kedves emberek, Szegeden Turcsányi Imre dr látogatott meg, őt már régebbről ismerem ós mindig nagyon lekötelező volt velem szemben. Ma is elkísért a színházba, ott volt egy darabig a próbán is. Kár, hogy az uram nincs velem. Ő többet tudna beszélni, jobban birja a szót. De hát el van foglalva, amit nagyon sajnálok. Hat óra volt. A művésznőt a színházba hivták, az intervjunak tehát vége szakadt, de Sándor Erzsi megígérte, hogy majd máskor többet fog mondani. * A Traviáta. Ma a jótékony nőegyesület rendezte a szinházban szokásos estélyét, amelynek fényt és előkelőséget az adott, hogy Sándor Erzsi, a nagyhírű operaénekesnő vendégszerepelt. A tévedt nőt játszotta, főlvonások után és közben számtalanszor tapsra ragadta a közönséget, énekelőadásának nagy könyedtségóvel ós precizitásával, hangjának ritka iskolázottságával és terjedelmével. Partnereit, a szegedieket ebben a szerepben már ismeri a közönség. Békeffi Lajos ós Mezey Andor egykép azon igyekeztek, hogy emeljék az előadás sikerét. A rendezés ós diszletezós azonban megdöbbentően szegényes volt megint. Armand atyja a második fölvonásban fényre, pompára hivatkozik ós ezzel szemben a mi színpadunkon itt-ott őgyelget egy-egy szegényes bútor és a falak olyanok voltak, mintha direkt az ember szánalmát akarnák kivívni. A harmadik fölvonás hatalmas kórusa nem tudta elragadni a lelkeket, mert hiányzott a fegyelem, a rend énekben, játókban egyaránt. Kár, hogy ennyire rajta voltak a szegediek, hogy ezt a szép estét megrontsák. Talán sikerült is. * Japán színészek Aradion. Aradról jelentik: Az aradi szinház igazgatója engedélyt kért a szinügyi bizottságtól, hogy idegen nyelvű színészeket léptethessen föl. Saendrey két napi vendégszereplésre megnyerte a tokiói császári színtársulat jelenleg Európában vendégszereplő tagjait, amely március másodikán és harmadikán fog Aradon föllépni. A japán színtársulat igazgatója Hanako, a hires japán tragika. A szinügyi bizottság megadta az engedélyt. A szegedi téli kikötő. — Fölirat a földmivelésügyi miniszterhez. — (Saját tudósitónktól.) A szegedi téli kikötő létesítésének a kérdése egyelőre a kereskedelemügyi minisztériumban pihen. A téli kikötőt ugyanis a földmivelésügyi miniszter akként tervezi, hogy az kereskedelmi kikötővé legyen átalakítható. Épen ezért a két minisztérium — a földmivelésügyi és a kereskedelemügyi — tárgyalja a kérdést. Hogy a tárgyalás most ideiglenesen szünetel, annak az az oka, hogy a szegedi vasúti berendezkedések uj beosztási tervet nyertek. Lázár György dr, polgármester a téli kikötő elkészített terveit ennélfogva a földmivelési minisztériummal, illetve annak révén a szegedi folyammérnöki hivatallal át akarja alakittatni, ugy, hogy az uj tervek kapcsolatot nyerjenek a szegedi vasúti berendezkedésekkel, azokhoz képest kereskedelmi kikötőt létesíthessenek és hogy a Felsőtiszapart kiépíthető s általában a Tisza folyó szegedi szakasza végleg rendezhető legyen. Ebben a fontos kérdésben a polgármester a mai napon ezt az átiratot intézte a város tanácsához: A szegedi téli kikötőnek a földmivelésügyi miniszter ur megbízásából készített tervei a város közönségének határozatával elfogadtatván, ugyanazok a kivitel elrendelése végett ugyanazon miniszter úrhoz fölterjesztettek. Azon okból, mert a téli kikötő akép terveztetett, hogy az a vasútvonallal való összeköttetésben ha nem is mindjárt, de idővel kereskedelmi kikötővé fejlesztessék, az összes tervek esetleges észrevételezés végett a kereskedelmi miniszter úrhoz tétettek át, hol azok tudomásom szerint mai nap is elintézetlenül fekszenek. E késedelem oka abban keresendő, hogy a tervekhez a város részéről való hozzájárulás óta ugy az államvasutak igazgatósága, mint a kereskedelmi miniszter által a szegedi vasúti berendezéseknek uj beosztással járó kiépítése vétetett tervbe s ennek végleges megállapítása előtt egy oly téli kikötő helyének végleges megállapítása, melynek hivatása az leend, hogy idővel kereskedelmi kikötőül is szolgáljon, célirányosnak nem mutatkozott. Minthogy értesülésem szerint az államvasutak igazgatósága a helybeli vasúti berendezések végleges elhelyezésének alapvonalait, ha végleg meg nem állapította is, de azzal érdemileg foglalkozik, de azért is, hogy az ügy fejlődése ujabb lendületet nyerjen, a földmivelési minisztérium illető szakosztályával való tárgyalás alapján szükségesnek tartom, hogy a földmivelésügyi miniszter úrhoz fölirat intéztessék azért, hogy a most elintézés alatt levő téli kikötő tervezetét a szegedi folyammérnöki hivatal által akónt alakíttassák át, hogy az kellő összefüggést nyerjen a Szegeden létesítendő uj vasút forgalmi berendezésekkel s bogy azt majdan könnyű szerrel kereskedelmi kikötőül átalakítani lehessen s végül hogy azzal kaposolatban megoldást nyerjen a szegedi rakpart fölfelé való kiterjesztésének kérdése és a Tiszafolyó Szeged körüli szakaszának végleges rendezése is. * Hubert Lajos szegedi folyamfőmórnök legutóbb szakszerű fölolvasást tartott a szegedi mérnök-egyesületben a szegedi téli kikötőről. Lázár György dr, polgármester megszerezte Hubert főmérnöktől a téli kikötőre vonatkozó tervezetet és azt a föntebbi átirattal együtt áttette a város tanácsához, tanulmányozás végett.