Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-17 / 39. szám

1911 február 12 DELMAGYARORSZAG 5 A légszeszgyár. IV. {Saját tudósítónktól.) Örvendetes hírről számolhatunk be, biztos eredménye lesz annak az akciónak, amelyet a gázemberek: a fuchs ós bátori ellen indítottunk. Balogh Károly tanácsos ma ismét nyilatkozott. Szóról-szóra ezeket mondta: A tanács mindenképen, a rendelkezésre álló minden eszközzel azon lesz, hogy elégtételt szolgáltasson a polgárságnak és megvédje azt a légszeszgyári vezetőség zaklatásaitól, jogtalanságaitól. Hivatalos megvizsgálás alá fognak kerülni mindazok az adatok, levelek és panaszok, amelyek a Délmagyar ország utján eddig nyilvánosságra kerültek és ezután nyilvánosságra fognak kerülni. Igazságos harcunk tudatában teljes nyugalommal és bizalommal várjuk a döntést: ennek a két embernek pusztulnia kell Szegedről. Fölhívunk mindenkit, akivel jogtalanság, vagy sérelem történt ós van bátorsága ahoz, hogy elégtételt és megtorlást Keressen, adja be panaszát a szerkesztőségünkbe, gondoskodni fogunk arról, hogy odajusson, ahol orvoslást kap. Több levél érkezett a szerkesztőségünkbe, mind az orvoslásnak olyan módját sürgeti, amely későbbi. Mi azt hisszük, hogy rossz utakon jár mindenki, aki a szerződós esetleges hiányaiban látja a hiba fSokát. Szerintünk a legtöbb ilyenfajta szerződésnek személyi garanciája van és lehet, olyan embereket kell tehát a légszeszgyár élére állítani, akik a közönséggel való móltányos elbánásra garanciát nyújtanak. Be kell végül számolnunk arról a híradásunkról is, hogy a város legközelebbi közgyűlése elé indítvány kerül, amely utasíttatni kívánja a tanácsot, hogy sürgősen eszközölje ki a légszeszgyárrészvénytársaság igazgatóságánál a két főbünös eltávolítását. Egyik szegedi nagykereskedő — a nevet szintén csak a hivatalos eljárás során adjuk ki — ezt a'levelet küldte be hozzánk: Igen tisztelt Szerkesztő ur! Megelégedéssel olvastam helybeli gázgyárunk túlkapásai ellen, a kiszolgáltatott fogyasztók érdekében irott cikkeit a Delmagyarország-nak ós engedje meg, hogy a fo halmozott adatokhoz magam is hozzájárulják egy igen érdekes esettel. Mull év maiciusában egyáltalán nem voltunka varosDan, csupán a hó vegén jöttünk meg. hogy már ilyenkor kevesebb a villanyié gyasztás, hosszabbak lóvén a napok isto amúgy is csupán egy-két égő égett csekélyebb ideig, frappirozva voltunk, mmon e hónapra visszamenőleg 16 koronás számlát prezentáltak. Kezdtünk érdeklődni a aomg után, megtudtuk, hogy lehet nagyjából az órakülönbözetekből a fogyasztásra kuv keztetni és elsősorban a májusi szamiat igyekeztünk revidiálni. Hát kerem ezema számlán 1904-2097. volt a foffV™*™ feltüntetve, szóval 103 hektowattvoua fogyasztás, holott az óra 2032. számot Jelezte. Ezt hiteles írással tudguő ly *olni. Sőt mikor a julíusi számlát '^ ták, még akkor is csak a 2032. volt a* óra jelzése. Szóval a számlákat hasból wu tották össze és önkényesen f'^coltak bennünket képtelen számlákkal, ieiu tesen ezen legutóbbi számlát nem hzettuk ki és a májusi számlára ráírattuk az o vizsgálóval, hogy mennyivel kevesebbet m^ tat az óra, mint amennyit ök a kimutattak ; ezután természetesen azii alkalmazott roppant kellemetlen neiy került, és mindegy 3-4 hónapig nem hoztak számlát és nem is revidiáltak, csak hogy lehaladja az óra azon mennyiséget amennyivei ők már előbbre voltak és a számlákon jeleztek. Ugy-e csinos kis ügy A másik eset következő : Fivérem ró szére számlát hoztak a mult hóról, melynek aránytalanul nagy összegét sokalta, kijelentette, hogy tévedés van a dologban és az óra felülvizsgálását kéri. Erre az alkal mázott cinikusan ironikus hangon ki jelentette, hogy hát ez könnyű dolog a városnál be kell csak jelenteni, 25 koronát kell lefizetni és a vizsgálatok befejezéséig el lesz zárva az áram és ha aztán tényleg rossz az óra, hát majd akkor kicserélik. Különben az igazgató ság fütyül arra, amit a lapok irnak. Remélem b. lapjuk a gázgyár részérő alkalmazott terrort azáltal igyekszik hono rálni, hogy az illető hatóságok figyelmét föl fogja hivni, az ottan folyó vak üzérkedés megrendszabályozására. Teljes tisztelettel: (Sajátkezű aláírás.) Nyilatkozat. A Szegedi Naplóban ma egy ártatlannak tetsző és ártatlanul hangzó hir jelent meg ezzel a cimmel A gazemberek és azzal a céllal, hogy tompítsa annak a harcnak az ólét, amelyet a Délmagyarország a város egész közönsége érdekében a légszeszgyár vezetősége ellen indított. Távol áll tőlünk, liogy beleavatkozzunk abba, hogy más lapnál milyen etikai tartalmat tudnak adni annak, amit irnak, a leghatározottabban tiltakozunk azonban az ellen, hogy ebbe a harcba bárki is ugy merészkedjék beleavatkozni, hogy annak, amit mi irtunk, egyetlen szavát is kétségbe vonni merészelje. A Szende és Vadas cégtől a légszeszgyárra vonatkozólag sokkal kompromittálóbb adatokat kaptunk, mint aminőket megirtunk. Ket ten is jártunk náluk ós ezt a szorgalmat, lelkiismeretességet talán meg fogja nekünk bocsátani a Szegedi Napló, akárhogy is fáj neki. Szeged, február 16. Paál Jób, Hajnal Gyula. (A fővárosi sajtó a gázgyárról.) Mindenki, hatóság és magánosok egyaránt tétlenül nézték eddig Fuchs és Bátori urak garázdálkodását és most itt az eredmény : sikerült Szegedet ismét egy országos botrány színhelyévé tenni. A fővárosi napilapok sorában most A Nap holnapi száma emlékezik meg arról a legnagyobb botrányról, amely az utóbbi években Szegednek nevezetességet adott, igy: Szegeden valóságos lázadás van a közönség körében a Szegedi Légszeszgyár Részvénytársaság ellen. A vállalat a budapesti Központi Gázés Villamossági Részvénytársaság tulajdona, amely pár évvel ezelőtt egy Fuchs nevü» urat bizott meg a szegedi gyár vezetésével. Azóta tart a közönség elégedetlensége, amely förgeteges viharban tört ki. A szegedi lapokat (tévedés, csak a Délmagyarország-ot. Szerk.) valósággal ostromolja panaszos leveleivel a közönség és temérdek levelet kapott A Nap is. Azzal vádolják a társaságot, hogy rossz gázórák segítségével zsarolja a közönséget és a zugolódókkal szemben statáriális módon jár el. Ha valaki megtagadja a megsokszorozott számla kifizetését, a következő tiz percben megjelennek a markos gáz-pribékok ós egyszerűen kikapcsolják as áramot. A hatalmaskodó igazgató a hatósági közbenjárásnak is fitytyet hány, a saját felelősségére itél elevenek és holtak fölött. A közönség nem tűri tovább ezt a gazdálkodást és a vállalattal szerződésben álló városi tanácshoz fordul támogatásért. A publikumot annyira fölháboritja a vállalat erőszakossága, hogy bojkott alá helyezi a világítási társaságot, ha a gyár éléről azonnal el nem távolítják Fuchs igazgatót (és kitűnő kollégáját, a Bátorít. Szerk.). Ez a gőgös ós fönnhéjázó ur a vállalkozó tőke érdekében valóságos rémuralmat teremtett Szegeden ós hatalmaskodó szenvedélyével fedezi az uzsorás részvénytársaság egész rablógarázdálkodását. Hatszázezer koronás hagyaték. — Herczel Fülöp dr végrendelete. — Tizennégyezer korona jótékonycélra. — (Budapesti tudósítónktól.) Szegeden, a Kárász-utca 15*ik számú saját házában lakott néhai Herczel Fülöp dr, a jótékonyságáról közismert, hírneves orvos, aki 1908 szeptember 30-án hunyt el s halála után több mint félmillió korona vagyont hagyott hátra. Vagyonáról a végrendelkezést Herczel Fülöp még 1905 junius 20-án készítette el Szegeden, eddig azonban az örökösökön kivül senki sem tudott arról, hogy Herczel menynyit hagyott jótékony célra Szegednek. A végrendelet a budapesti VI. kerületi járásbírósághoz került, még pedig a tizenkétezerhatvannégy korona harmincnégy fülért kitevő kincstári illeték biztosítása miatt, mert az örökösök az illeték igazolását elmulasztották. A biztosítás telekkönyvi bekebelezés utján történik s mivel a végrendelkező ingatlan vagyona a szegedi Kárász-utca 15-ik számú ház, a budapesti járásbíróság most küldi el a végrendelkező iratait a szegedi királyi törvényszékhez, mint telekkönyvi hatósághoz. A vagyonból Herczel Fülöp dr összesen tizennégyezer koronát hagyott a szegedi jótókonycőlu intézmények számára. Igy a gyermekkórház ágyalapitványának négyezer koronát, Szeged város árvaházának ezer koronát, a szegedi izraeliti fiuárvaháznak kétezer koronát, a szegedi leányárvaháznak kétezer koronát és végül a szegedi városi gimnáziumnak ötezer koronás tanulói ösztöndijat. Herczel Fülöp dr ezenkívül is igen sok jótékony cselekedettel tette feledhetetlenné \ nevét még életében. Senkinek sem szóit óla, de köztudomásu volt, hogy számtalan szegény beteget ingyen gyógyított, sőt pénzbeli segítséget is nyújtott némely nyomorgó páciensének. Sok szegény ember emlékezik még vissza, hogy amikor Herczelt magához hivatta, az alacsony, jóságos arcú, ősz orvos először is körülnézett a szoba bútorzatán, azután megvizsgálta a beteget és utasításokat adott, hogy: — Csirke hust kell enni, kis bort inni, hogy erősödjók. — Igen ám, doktor ur — válaszolt a beteg — de ha nem telik ós be ken érni krumplilevessel is. — Dehogy is nem telik — szólt Herczel, — majd ha elmegyek, kutasson csak a párnája alatt, talán lesz ott még valamicske pénz. Újra megvizsgálta a betegét, csak azért, hogy észrevétlenül a párnája alá csúsztathasson egy kis pénzt, amiből jobb ételekre is telik. Manapság bizony alig akadnak ilyen csupa sziv orvosok. Herczei Fülöp dr végrendelet szerint a tiszta vagyon haszonólvezósének joga özvegyét, született Pollák Annát életfogytig illeti. Fiának, Herczel Manó dr-nak, aki a budapesti Herczolszanatórium vezető tulajdonosa, kétszázezer koronát, leányának, Popper Mórné, szniotott Herczel Flórának pedig összesen kótszázháromezer koronát hagyományozott a végrendelkező, unokái utóöröklósónek kikötésévé]. A végrendelet, amelyet Weinmann Fülöp dr, budapesti közjegyző hitelesített, teljességében kővetkező: