Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-17 / 39. szám

1911 február 12 DELMAGYARORSZAG 3 Sándor Pál: Hát Apponyi? Szterényi József: Nem tagadom, voltak mo­mentumok, mikor Apponyi a közös bank főn­tartását gazdasági szempontból előnyösnek tar­totta. A válság idején án magam sokat dolgoz­tam egy fúzió létesítésén. — Nem konfúzión? Szterényi József: Nem, mert a konfúziót a Justh-párt csinálta. Mi már körülbelül meg­egyeztünk a fúzión. (A Justh-párt a koaliciós kormány ellen.) Nagyon meglepő az a habozás nélkül való állásfoglalás, melylyel Holló Lajos lapja, a Magyarország a titkos egyezmény dolgában a koaliciós kormány ellen fordul. — Mig szomorúsággal állapítjuk meg — irjaa a többi közt — a most közrekerült titkos egyez­ményből is, hogy a függetlenségi politika a koali­ciós rendszer alatt — az ország nagy függetlenségi közönségének tudta nélkül — milyen hamar lej­tőre jutott és hogy miiyen veszedelmes ós meredek volt ez a lejtő. Ebből az egyez­ményből kitűnik ugyanis, hogy az a kormány, amelynek függetlenségi párti tagjai is vol­tak, a gazdasági kiegyezéssel egyidejűleg nem­csak aira nézve egyozott meg az osztrák kor­mánynyal, hogy a közös bankkal, ha az szaba­dalmának meghosszabbítását kéri, tárgyalásba bocsátkozik: hanem megegyezett a tárgyalások esetére követendő' alapelvekre nézve. Az a körül­mény, hogy a Wekerle-kormány ebben a tit­kos egyezményben már a tárgyaláskor köve­tendő alapelvekre nézve is megegyezett az osz­trák kormánynyal és pedig a közös bank alap­ján, mind a mai napig titok volt a független­ségi párt előtt. Ami annál súlyosabban esik a latba, mivel Wekerle Sándor, az akkori kor­mány elnöke, határozottan azt jelentette ki, hogy titkos egyezmények nincsenek. Teljes bizo­nyossággal állithatjuk azt, hogyha a képviselő­ház akkori többségének, a függetlenségi és 48-as pártnak, tudomása lett volna erről a tit­kos egyezményről: sem a kiegyezést, sem a kvótaemelést nem szavazta volna meg. Hogy a Wekerle-kormány kezének a szabadsága ezzel az egyezmónynyel legalább is elhomályosult, mutatja az, hogy az osztrákok — amint az mára kiderült — ezt a szabad kezet a későbbi tárgyalások során soha el nem ismerték, hanem épen erre az október nyolcadiki titkos jegyző­könyvre támaszkodva hangoztatták azt, hogy a magyar kormány nemcsak a közös bankkal való tárgyalásra, hanem a közös bank alapján való megegyezésre is kötelezve van. Igy ir a Justh-párt hivatalos lapja a vezér­cikkében. (A befejezés után.) Budapestről telefonálják: Az elfogulatlanok mind a két oldalról a zsűri bölcsességét dicsérik és rámutatnak arra a döntő körülményre, hogy a közvetlenül érdekelt két fél megnyugodott a elintézett ügyet, akkor az egész dolog uj stádiumba kerül és pörujitást jelent. Mindazonáltal még nem bizonyos, hogy Tóth János szükségesnek fogja-e tartani indítvá­nyának megokolását, mert a délután folyamán a folyosón arról beszéltek, hogy alighanem oly­képen oldják meg a kérdést, hogy a kormány ré­széről talánjmár holnap valamely nyilatkozat tör­ténik, amely fölöslegessé tesz ebben az ügyben minden további akciót. Abban az esetben, ha előzetesen a kormány egyik tagja sem nyi­latkozik a zsűri határozatáról ós ennek követ­keztében Tóth János volt államtitkár szomba­ton előterjesztené indítványát, akkor Héder­váry Károly gróf miniszterelnök szólal föl és az indítvány elvetését fogja kérni. A Ház több­sége azután elveti az indítványt. Kossuth Fe­renc fölszólította a párt tagjait, hogy a szom­bati ülésen valamennyien megjelenjenek. A képviselőház ülése. i ( — Barabás Béla megjelent. — (Saját tudósítónktól.) Alig voltak húszan a képviselőház csütörtöki ülésén. Ezek kö­zött a képviselők között is kevés volt az ellenzéki, pedig az ellenzék szónokai mond­ják még el a záróbeszédeket. Inkább köte­lességből, mint lelkesedésből. A mai ülésnek egyetlen érdekessége az volt, hogy megjelent azon Barabás, Szilágy­somlyó uj követe. Kossuth helyére ült, on­nan hallgatta a szónokokat, akik azonban őt sem érdeklik, aminthogy ő sem nagyon érdekelte a képviselőket. Barabás, a nagy oroszlán elveszítette már az erejét és örült, hogy mandátumhoz jutott. A mai ülésen négy záróbeszédet mondot­tak. Körülbelül még nyolc képviselő fog élni a zárószó jogával. Valószínű, hogy szombaton vagy a jövő hétfőn szavazhat a Ház általánosságban a bankjavaslatról. Mind pedig ísüri határozatában. A valóságban iiyetónkópen áll a dolog. Lukács László pénzügyminiszter, mind Désy Zoltán, volt államtitkár be fejezetinektekinti as ügyet. Ilyen körülmények között minden érdeklő­dés arra irányult, hogy Tóth János, volt ál­lamtitkár, a Kossuth-párt aielnöke szükséges­nek tartja-e abboli indítványának főntartását, bogy Lukács Lászió pénzügyminiszter elégté­telt adjon Kossuth Ferencnek és pártjának feb­ruár kileucediki beszédében tett vádjai doi­ffában. A Kossuth-párt értesülésünk szerint arra *árt, hogy Lukács László pénzügyminiszter a »ai ülésen alkalmat talál rá. hogy a dön­téséből levonván a konzekvenciákat, fölszólal •s február kiiencodiki beszédét megmagyarázza, Tóth János épon őzért jött el ma a képviselő­házba, art tudomásunk szerint el volt hatá­rozva, hogy Lukács László pénzügyminiszter fölszólalása után visszavonja indítványát. A kormány köréből viszont arról értesülünk, hogy Lukács László pénzügyminiszter épen a»ért, mivel a zsűri határozatával a maga részéről befejezettnek látja az ügyet, fölösle­Ha a Kossuth-párt fölveti a már A mai ülés negyedtfzenegykor kezdődött. Elnök: Návay Lajos. Bemutatja az elnök Barabás Béla szilágy­somlyói megbízólevelét. (Éljenzés a baloldalon.) Kiadatik az állandó igazoló bizottságnak. (A zárószavasok.) A határozati javaslatok zárszavai során Áb­rahám Dezső indokolja saját határozati javas­latát, amely abban áll, hogy vonja ki a kor­mány a forgalomból az egyforintos ezüstpénze­ket és veressen belőlük egy- és ötkoronásokat, hogy az aranyvaluta teljesen és véglegesen megvalósítható legyen. Örömmel pénzügyminiszter törvényjavaslatát nás pénzek veretóséről, amely szintén célt szolgálja Fölkiáltások a középen: Tanácskozásképte­len a Ház 1 (Összesen huszonegy képviselő van a teremben.) elnök megnyomja a folyosóra vezető kintlevő képviselők — üdvözli a a kélkoro­ezt a Az esengő gombját, --ir - ^ _ ^özönlenek. °SÁbrahám Dezső folytatja beszédét, melyben befejezettnek gesnek tartja a fölszólalást. másképen gondolkozik ós JXUl — -­foglalkozik a kiegyezési jegyzőkönyvvel is. Kéri határozati javaslatának elfogadását. Boszódo végefeló érkezett a terembe Barabás Béla, Szilágysomlyó újonnan megválasztott kö­vete. A Kossuth-párt helyei felé tart, ahol Jaczkó Pál és Gedeon Aladár képviselték a pártot. Barabás a második sorbau ült le, Kossuth helye mögött, azután gyors lendület­tel Kossuth helyét foglalta el ós onnan hall­gatta Sümegi Vilmos beszédét. Sümegi határozati javaslata odairányul, hogy a szabadalommal fölruházandó jegybank üzlet­körét a mezőgazdasági hitel minden ágazatára nézve hatályosan kiterjeszsze. A készfizetések fölvételének Ígérete benfoglaltatott a trónbe­széuoen, tehát mintegy királyi igóret gyanánt tekinthető. Tallián a vitába! egyetemben nem önzetlenül hive a közös bank­nak. Foglalkozik Schuller Rezső szász fölszóla­lásával. Kéri határozati javaslata elfogadását. Schuller Rezső személyes kérdésben szó­lal föl. Mikor Schuller befejezte szavait. Sümegi Vilmos: Egész röviden kívánom ki­jelenteni, hogy Schulier képviselő úrral igen meg vagyok elégedveI Nagy derültség. — Éljen I. Sümegi Vilmos! Sümegi Vilmos: Nagyon meg vagyok elé­gedve, mert tisztáztam ogy Erdélyszerte elter­jedt tévedést. Elnök tiz percre felfüggeszti az ülést. Egry Béla azt fejtegeti, hogy az Osztrák ós Magyar Bank nem teljesiti Magyarország iránt való kötelezettségeit. Hegyi Árpád kifogásolja, hogy az előadó nem adott érdemleges választ az ellenzéki szó­nokoknak. (Holló beszéde.) Holló Lajos a házszabályok címén szólal föl; mivel az általánosságban való szavazás ideje közeledik, a részletes tárgyalás módjára nézve nyilatkozatot kórt az elnöktől. Mivel a tör­vényjavaslatban csak szám szerint vannak idézve a bank alapszabályai, ezeknek az alap­szabályoknak az ; egész szövegét ki kellene nyomtatni és a tárgyalás előtt a képviselők között szét kellene osztani. Véleménye szerint a bankstatutumoknak nemcsak azt a nyolc sza­kaszát kellene tárgyalni, amelyet a javaslat szerint módosítani kell, hanem a statutumok. valamennyi szakaszát. (Az elnök válasza.) Berzeviczy Albert elnök készséggel válaszol e fölszólitásra, A benyújtott határozati javasla­tok között van egy, az Eitner Zsigmondé, mely a bank alapszabályainak előterjesztését sürgeti. Tehát a képviselő urak maguk kívánták, hogy e kérdésben a Ház határozzon, az elnök a maga nyilatkozatával e kérdés eldöntésének nem prejudikálhat. (Helyeslés a jobboldalon.) Ami a részletes tárgyalás módját illeti, az elnökuek nem lehet és nem is szabad tudnia, hogy a napirenden levő javaslatot a Ház álta­lánosságban elfogadja-e? Addig, mig az általá­nosságban való elfogadásról nem határozott a Ház, az elnökség a részletes tárgyalás módjá­ról semmikópen sem nyiiatkozhatik. Hasonló kérdést intéztek 1908-ban Justh Gyulához, aki az elnökség részéről az általános vita során szintén megtagadta a nyilatkozatot arról, hogy milyen lesz majd a részletes vita ? Az elnökség mindenesetre a házszabályok szerint fog eljárni. Holló Lajos szerint célszerűségi szompontból az elnökség is kinyomathaja a bank alap­szabályait. Ennek már az általános vita meg­kezdése előtt meg kellett volna történnie. A részietes tárgyalást nem kívánta sürgetni, csak tájékoztatást kórt arra nézve, hogy ho­gyan fogja a Ház tárgyalni a napirenden levő törvényjavaslat részleteit, — a bank-statutumo­kat szakaszonkint külön fogja-e tárgyalni a Ház vagy sem. Polónyi Géza is a házszabályok cimón szólal föl. (Mozgás a jobboldalon.) Hozzájárul ahoz, hogy a részletes tárgyalásról csak az álta­lánosságban való szavazás után lehet hatá­rozni. Az ülés három órakor végződött. Tallián Bél.: Ne ronja be a király személyét /Zai Az elnök csenget.) Vümeai Vilmos: A trónbeszód komoly parla­Jnü Zyez* szokott lenn:, arról nemcsak szokott meiifi . „xi„; snb^ó^eeté ekbe'' vételére A -^Klrassy-Beck Gyula báróval, aki a nagy 'bankigazgatóval vonatkozólag A horvát országgyűlés. Zágrábból jelen­tik: A horvát országgyűlés mai ülésében in­terpellációkkal foglalkozott. Pavelics Antal in­terpellációt intéz a kormányhoz egy vasut­orvosi állás betöltése miatt, amelynél a ma­gyar nyelv ismeretét követelték. Az interpelláció támogatja a jeieniegi kormányrendszert és azt állítja, hogy a magyarok a horvátokat minde­nütt a faihoz szorítják. Követeli a bántél, hogy a horvát országgyűlést vezesse harcra Magyar­ország elien, amely esetben mindenfelől támo­gatná. Ha ezt azonban nem tudja megtenni^ vonja le a konzekvenciákat. Az interpellációt kiadják a kormánynak. A nagydisznód! képviselőválasztás. Nagy­szebenből jelentik: A nagydisznódi választókerü­letben ma reggel egyhangúlag képviselővé vá­lasztották Beissenberger Gusztáv munkapárti jelöltet. Reissenberger egész a mult évig Sze­benmegye alispánja volt. újra

Next

/
Thumbnails
Contents