Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-15 / 37. szám

1911 február 15 DELJMAGYARORSZAG 5 gyűjti a hansrokat. Ez a véletlenül fölismert tény birta rá a művésznőt, hogy hasonlóan épített hangtetőt szerkesztessen, melyet a so­rok mögött, szemközt a színpaddal állítanak föl. * Szász Zoltán Szegeden. Egy most ala­kult irodalmi és művészeti társaság program­jául tűzte ki, hogy fővárosi neves publicistákat, szociológusokat, szépirókat vidéki fölolvasó körútra nyer meg. Az irodalmi vállalkozás elsőnek Szász Zoltánt, az ismert essay-irót nyerte meg. Előadása „Szépség és szerelem" a két fogalom keretében fog mozogni. Legkö­zelebb Aradon, Szegeden és Nagyváradon fog fölolvasást tartani. Az első fölolvasást Aradon tartja meg február tizenkilencedikén, február huszonhatodikán pedig Szegedre jön. Samu Issekutz álláspontjához, Chorin pedig Batthyány nézetéhez csatlakozik. Khuen­Héderváry miniszterelnök kijelenti, hogy a delegáció szorítkozzék a maga törvényes hatáskörére és ne foglalkozzék közjogi kérdésekkel. Ezután Burián válaszolt az elhangzott megjegyzésekre. Kijelenti, hogy Bosznia—Hercegovina viszonyai tel­jesen konszolidálva vannak. Majd Hoff­mann Hugó altábornagy indokolta meg a magasabb hadügyi kiadásokat. A bizottság a költségvetést ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. Barabást megválasztották. Szilágysomlyó­ról jelentik: Az Ugrón Gábor halálával meg­üresedett szilágysomlyói kerületben ma volt a választás. A mandátumért két jelölt küzdött: Barabás Béla Kossuth-párti és Meller Samu dr, Justh-párti. A választás izgalmas volt, mert mindkét jelöltnek erős pártja volt. Csak késő délután lehetett tudni, bogy Barabás lesz meg­választva, mert akkor sokkal tömegesebben jelentkeztek a szavazók, mint délelőtt. A küz­delem Barabás Béla megválasztásával végző­dött, aki Mederrel szemben hatszázon felül kapott szavazattöbbséget. Analfabéták iskolája. - Tudatlan tanítók és tanulók. — A pénzügyi albizottság ülése. Budapestről jelentik: A közös ügyek tárgyalására kiküldött magyar országos bizottság pénzügyi albizott­sága kedden délután félőt órakor Harkányi Frigyes báró elnöklésével ülést tartott, ame­lyen Beöthy László volt az előadó. Az ülés napirendjére a közös pénzügyminisztérium közös számszókénok ós vámjövedékónek 1911. évi költségelőirányzata volt kitűzve. Az ülésen Burián István báró közös pénzügyminiszter, Lehner Ede, a közös számszék elnöke ós Iloff­mann Hugó altábornagy vettek részt. Beöthy előadó ismertette a költségvetés előirányzatát és elfogadásra ajánlotta azt. A bizottság a költségvetést általánosságban vita nélkül elfo­gadta. A részletes tárgyalás folyamán Solymossy Ödön báró, Tallián Béla, Sághy Gyula szólaltak föl, majd a bizottság Kó'nig pénzügyminiszteri osztályfőnök fölviiágositásai után a költségve­tési előirányzatot részleteiben is elfogadta. A bizottság ezután határozati javaslatot mon­dott ki: 1. a közös pénzügyminisztériumnak Bécsből Budapestre leendő áthelyezésére vonat­kozólag; 2. arra vonatkozólag, hogy a közös pénzügyminisztérium ós a közös legfőbb szám­szék személyzetében magyar állampolgárokat is arányosan alkalmazzanak és végül a közös pénzügyminisztérium kezelésében lévő alapok pénzösszegeinek lehetőleg magyar állampapí­rokba való befektetésére vonatkozólag. Ez­után Beöthy előadó ismertette a közös vámjövedókro vonatkozó mult évi eredmé­nyeket, ameiyek nagymértékben túlhalad­ják az előirányzatot. Kőnig osztályfőnök a bizottságnak azt a fölvilágosítást adta, hogy a beviteli többlet a nagymérvű gabonabehoza­tal eredménye. A vámjövedók tételűi kőzött a mult évben búzából 31,966.318 koronát tett ki a behozatali többlet. Végül a bizottság a jelen­tés hitelesítésére az elnököt ós előadót kérte föl s ezzel az ülés véget ért. Vita Bosznia-Hercegovina körfll. A magyar delegáció egyesült négyes albizott­sága Láng Lajos eln'öklésével kedden dél­után ülést tartott. Előadó Papp Géza volt. Sághy Gyula kérdést intézett Burián báró közös pénzügyminiszterhez, hogy mi az oka annak, hogy Bosznia-Hercegovina kato­nai létszámát nemcsak fönn kell tartam, hanem még a költségeket is emelik. Batthyány Tivadar azt mondja, hogy sem a delegáció, sem a négyes albizottság nincs fölhatal­mazvaarra,hogy Bosznia-Hercegovinahovatar­tozásának közjogi kérdését eldöntse. Issekutz Győző megjegyzi, hogy nem akar foglalkozni ezzel a kérdéssel, mert ez esetben a dele­gációt is ugyanerre jogositaná föl. Bakonyt (Saját tudósitónktól.) Hihetetlenül botrá­nyos iskola-állapotok vannak Temesmegyé­ben, olyanok, amelyek igazán a minimális nívóra sülyesztik alá a magyar vidék köz­oktatás ügyének nivóját. Csak nemrégen járta be a Bélmagyarország utján az egész országot az a hir, hogy Tömörkény község leszegényedett lakossága iskola és templom nélkül áll, mert ezeket az épületeket egé­szen tönkretette a vihar. De vigasztaló, hogy a tömörkényeik iskolanéiküliségét a vihar okozta s igy a mulasztásokat a természetre lehet kenni. Azok az iskolai áliapotok azon­ban, amelyekről Temesmegye közigazgatási bizottságának tegnapi ülésén Molnár József tanfelügyelő beszámolt, semmiképen sem indokolhatók. Molnár József jelentése el­szomorító adatokat tartalmaz a temesme­gyei közoktatás ügyéről s az a népoktatás, amelyet Temesmegyében űznek, szégyenére válik egy kulturországnak. A bizottság a tanfelügyelő leleplező jelenté­sére rögtön elhatározta, hogy a helyzetet or­vosolni fogja és ugyancsak a tegnapi ülésén elrendelte az egész községi iskola tanítótestülete ellen a fegyelmi eljárás megindítását. A tanfelügyelő jelentéséből közöljük a követ" kezőket: A temesmiklósi községi iskolában a gyerekek teljesen tudatlanul kerülnek ki a ne­gyedik osztályból. Nemcsak, hogy magyarul, de anyanyelvükön — románul — sem tudnak írni ós olvasni. Tanítóik nem törődnek velük, annál kevésbé, mert maguk is alig tudnak többet az irás-olvasásnál. A karánsebesi görög-keleti tanitóképezdót végezték, ahol az oktatás igen hiányos. Ezenfelül a legbotrányosabb módon elhanyagolják kötelességüket. A tanítási idő alatt kártyáznak és korcsmáznak a paraszt­emberekkel, verekednek az iskola előtt ós a gyerekekkel egyáltalán nem törődnek. Az iskola igazgatóját, Petku Dömét meg­vesztegetés miatt a bíróság egy évi börtönre ítélte, fölöttes hatósága pedig elcsapta. A tan­felügyelő indítványára a közigazgatási bizott­ság Petku Traján, Joneszku János és Boronka Lukrécia tanítók ellen elrendelte a fegyelmi el­járást és ennek végeztével, több mint való­színű, hogy az egész tanítótestületet felfüg­gesztik. A bizottság foglalkozott még egy renitens iskolaszéki tag ügyévei. Joset Antal fehér­templomi pángermán földesgazdát iskolaszóki taggá választották és a polgármester német nyelven vette ki tőle az esküt. A bizottság már egyszer megsemmisítette az eskütételt, de mert ennek az intézkedésnek semmi foganatja nem volt, most utasította a polgármestert, hogy Josztot magyar eskütételre kötelezze. NAPI HÍREK és hoftsz len­jei beszer­zési JUTKOVICS GÉZA (a- és széeíeleps, Kossuth laios-sigrel 41. szám. Telefon 686. : (a rókusi templommal szemben.) : Telefon 686 A rendőrség folyosóján. (Saját tudósitónktól.) A börtönök lakói: a gyil­kos, a rabló, a tolvaj, meg az egyéb tipikus bűntettesek mind holt emberekké lesznek, amint bezáródik mögöttük a börtön vas ajtaja. Megszűnik odabent az élet, unalmas egyforma­ságban morzsolgatják le napjaikat ezek az élő­holtak. Az ideges gyorsasággal lüktető élet nekik már csak mese, csak bus emlék. A bör­tön komor falai között megszakad az élet, hideg mozdulatlanság itt minden. Holt betűk, melyek az életről mesélnek. Komoly, unalmas mozdu­latlanság szimbóluma a börtön, de az ut, mely ehez a némasághoz vezet, bőségesen kárpótol mindent: szines, eleven, mozgalmas az élet odáig. A rendőrség folyosója, — mely igen gyakran, túlságosan sokszor a börtönökhöz vezető ut lesz, — miuden időben népes. Eleven, élni akaró és élni nem tudó emberek sürögnek-forognak. Csoszogás, köhögés, panasz, sóhaj, kacagás egybeolvadt diszharmonikus akkordja jelzi, hogy itt még lázasan lüktet az élet. Itt semmi sem a multté, itt minden a jelenért játszódik le. Boszorkányos gyorsasággal változnak a szerep­lök, ember helyett ember jő, eleven, tülekedő tipusa ehez a nyomorúságos élethez ragaszkodó fajnak. Fázósan kabátjokba gémberedett, hiá­nyosan öltözött emberek, közismert csavargók, panaszos atyafiak, kifestett utcai leányok, kétes ekziszteuciák külön csoportokba verődnek és halk hangon tárgyalják ügyes-bajos dolgaikat. Megdöbbentő látni valót nyújt a főkapitány előszobája. A panaszos atyafiak, öreg ráncos arcú nénikék, gondosan fésült leányzók békés türelemmel várják az ajtó csikordulását. Meg­hatott, izgalmas tisztelettel nézik a zárt ajtót, mely időnkint megnyílik, hogy. elnyeljen egyet a várakozók közül. Minden arc egy-egy tanul­mány. Az az őszbecsavarodott hatalmas ember biztosan panaszszal jött ide, arcán a békétlen­ség félreismerhetetlen jelét hordja. Igazi típusa a tanyai magyarnak. Mellette egy ráncos anyóka ül. Száz éves is lehet szegény, de azért maga jött el. — Miért nem küldött be maga helyett valakit nénike ? — kérdeztük. — Neköm szól a cédula — felelte és tovább forgatta egyik hüvelyk ujját a másik körül. Egy sovány nagyfrizurás nő ült a kályha mel­lett, kacér kihívó tekintettel nézett végig a^ várakozók csoportján, de ha az ajtó kinyílott, borzadva, félelmesen remegett. Ez biztosan nem panasszal jött. Künn a fűtetlen folyosón hullámzik a tömeg. Legérdekesebb a hetes számú szoba előtt vára­kozó csoport. Csupa nők. Ráncos arcú, vén asszonyok kacér szabású ruhájokban, a köréjük csoportosuló fáradt, züllött tekintetű leányok érdekes zsánerképet nyújtanak. Az ablak mé­lyedésbe húzódó két bus hölgy, ha nem látnák rikitó öltözetüket, hatalmas kontyba bodorított frizurájukat, valami ártatlan, szomorkodó te­remtéseknek tűnnének föl. De igy . . . Épen felójök tartott a rendőr, mogkaptuk a feleletet. — Sári, te harminc napot, te meg másik husz napot kaptál — karon ragadta a busuló leányo­kat és biztatásképen csak ennyit mondott nekik: — Gyerünk, legalább kialusszátok magatokat. Mentek. A többi cifra barátnő kárörvendő kacagása kísérte a szomorú csoportot. Pedig előbb vagy utóbb ők is odajutnak. Egy másik csoport, az ügyeletes tisztet várja, be vannak idézve. Sálas napsütötte legények. Izmos, erős mellükön majd szét reped a mel­lény. Verekedésért vannak beidézve. Büszke hányavetisógük még itt sem hagyja el őket. A rájuk vigyázó rendőrrel is legénykedni próbál­nak. Meghunyászkodnak, mikor bevezetik őket az ügyeletes tiszt elé. Gyáván, bután felelget­nek. Hanem majd odakünn az utcán , . .

Next

/
Thumbnails
Contents