Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-15 / 37. szám

DÉLMAGYARORSZAG 1911 február 15 A másik sarokban sápadt, kiéhezett arcú csavargók húzódnak meg. Valaki másnak a termetére szabott rnhájok csak ugy lötyög rajtuk, vagy pedig oly szük, hogy minden pillanatban megrepedni készül. Kócos, fésületlen, nyiratlan hajuk, ócska kalapjuk alél a szemükbe csapzik és valami ijesztő tónust ad, sovány csontos ábrázatuknak. Halkan, bizalmasan tárgyalnak. Nagy terveik lehetnek, mert fénytelen megtört szemeikből ki-ki csillan egy-egy fénysugár. Csavargók mind. A rendőr vet véget a társalgásnak. . . . Aztán lassan kiürül a folyosó, egy-egy eltévedt ember ker.es valakit, csakhamar azt is útbaigazítják. Egyidőre csöndes lesz minden, de csakhamar uj emberek jönnek. Zajlik, lüktet tovább az élet, a csendes, néma börtönökhöz vezető uton, a rendőrség folyosóján. — Rothschild bárd temetése. Bécsből jelentik: Kedden délelőtt temették el Rothschild Albert bárót, valamennyi társadalmi kör óriási részvételével. Majdnem valamennyi királyi herceg kamarai elöljárója vagy főudvarmestere által képviseltette magát. A miniszterek Jtözül ott voltak : Mayer dr, pénzügyminiszter, Stürgkh gróf közoktatásügyi miniszter ós Wickenburg gróf belügyminiszter. A gyászmenet számtalan egyesület sorfala között haladt el. A halottas-kocsi előtt sok virágos kocsi ment. — Rothschild Albert báró végrendeletében meghagyta, hogy temetése alkalmával oszszanak szót százezer koronát Budapesten is a szegény emberek között. A százezer korona felét a főváros hatósága, másik felét a budapesti ízrealita hitközség kapta meg a jótékony célra való fölhasználás végett. A hitközség már reggel megkapta a Hitelbank utján az ötven darab ezer koronást s ugy döntött, hogy ma reggel csak tízkoronás adományokat oszt ki, nagyobb összegeket holnap fog aflni a jelentkezőknek természetesen valláskülönbség nélkül. A kora délelőtti órákban a hitközség sip-utcai házában mégis kezdődött a tiz koronák kiosztása. Minden jelentkezőnek adtak tiz koronát. — Merry del V«I az antimodernista esküről. Az „Osservatore Romano" irja Kopp György bíboros, boroszlói püspök, aki a szent atyához levelet intézett., amelyben a boroszlói egyetem teológiai fakultásán működő tanárok által az antimodernista eskütételre vonatkozó nyilatkozatát közölte, Merry del Val biboros államtitkártól a következő választ kapta: — A szent atya Eminenciád által folyó hó 6 iki kelettel hozzáintézett levelét, amelyben a boroszlói fakultás tanárat által tett őszinte nyilatkozatot közli, teljesen méltányolta. Az eskü semmi olyat nem tartalmaz, ami a hit régi szabályait gyöngítené vagy túllépné, uj kötelezettségeket nem tartalmaz, nem ütközik a világi hatóságok iránt való hűségbe, nem akadályozza a tudomány haladását. Miután Eminenciád hozzátette, hogy a fentnevezett fakultás kérte, hogy a szent atyának hódolatát terjeszthesse elő, őszentsége ezen érzelmükről atyai jóindulattal vett tudomást. A levél ezután hangsúlyozza, hogy ámbár őszentségét örömmel töltötte volna el, ha az esküt a világ összes lelkészei letennék, mégsem rosszalhatja a boroszlói egyetem azon lelkészeinek eljárását, akik, miután e fakultás tanárai, attól elállanak. A levél azzal zárul, hogy a hitnek és a szentszékhez való ragaszkodásnak e kiváló megnyilvánulása a szent atyát kellemesen érintette, aki n»m kételkedik abban, hogy ez az érzelem állaiMó fog maradni. — Református egyházmegyei közgyűlés Szegeden. A békésbánáti református egyházmegye legközelebbi közgyűlését, Szegeden fogja megtartani. Utoljára 1903-ban tartotta Szegeden gyűlését az egyházmegye és azóta a többi vidéki városokat kereste föl. A közgyűlés március végén, vagy április közepén lesz. Uj kataszteri biztos. A pénzügyminiszter a_földadókataszter kiigazítási munkálatokhoz az 1909. évi V. törvénycikk hetedik szakasza alapján Draskóczy László nyugalmazott főszolgabíró, feledi lakost ideiglenes minőségű kataszteri biztossá a Szegeden állomásozó II. száma kataszteri helyszinelési felügyelőséghez kinevezte. — Zelenka püspök utóda. Miskolcról jelentik: A Zelenka püspök halálával megüresedett állásra öt pályázat érkezett be. A pályázatokra benyújtott szavazatokat Szentíványi Árpád országgyűlési képviselő, a miskolci ágostai evangélikus egyház főgondnoka bontotta föl s a szavazatok aránya ez: Nyebuly Henrik, Nyitra 115, Terrai Gyula, Rozsnyó 83, Qyürky Pál, Rimaszombat 70, Materin Lajos, Debrecen 40, Vorbei Géza, Ipolyság 31 és Turóczy Pál, Ózd 2 szavazatot kapott. Mivel abszoluttöbbsóge egyik pályázónak sincs, ennélfogva Nebuly ós Terrai, mint a két legtöbb szavazatot kapott pályázó között pót,választás lesz. — A szultán tűstől fél. Konstantinápolyból jelentik: Nagyon megrémült a szultán, mikor a Dolma Bagcse ablakaiból meglátta a porta épületének égését. A lángok martaléka lett Konstantinápolynak másik nevezetessége, az ősrégi portapalota. A pusztitó tűzvész után a szultán elhivatta Széchenyi Ödön gróf pasát, a török főváros tűzoltó főparancsnokát és megkérdezte tőle, nem fenyegeti-e tüzveszedelem a Dolma-Bagcsot. Széchenyi pasa nyugodt lélekkel nem tudott erre nemet mondani s a szultán megkérte Öt, hogy tartson vizsgálatot. Széchenyi Ödön gróf több tözoltótiszttel bejárta a Boszporus partján lévő palotákat snyiltan megmondta a szultánnak, hogyha a Boszporusnak őzen a partján tűz támadna, menthetetlenül elpusztulna a Dolma-Bagcse. A szultán elrendelte, hogy Széchenyi pasa belátása szerint intézkedjék a Dolma-Bagcse védelmére. — Az aradi vértanuk Pantheonja. Csernoch János csanádi püspök már régebben fölszólította Arad város közönségét, hogy építsen uj katolikus plébániatemplomot. E fölszólitás kapcsán a csanádi püspöknek érdekes és nagyjelentőségű tervéről értesülünk. Csernoch püspöknek nagyszabású és hazafias terve röviden ez: a kormány és a király hozzájárulásával építsenek Aradon egy hatalmas, a nagy városhoz méltó templomot, amely körül oszlopcsarnokot állítsanak és helyezzék el benne az aradi vértanuk hamvait valláskülönbség nélkül, amennyiben azokat addig föltalálhatják. A király a terv ellen kifogást nem tett. Csernoch püspök már tárgyalt is a vértanuk utódaival a hamvak átszállítása ügyében, hogy a nagyszerű terv minél előbb megvalósulhasson s igy remélhető, hogy a nemzet vértanuinak a király hozzájárulásával emelnek pantheont az építendő uj templom mellett. — Porzsolt Kálmánt fölmentették. Budapestről jelentik: Másfél évvel ezelőtt Porzsolt Kálmán a Pesti Hirlap-ban kritikát irt a Taifun első előadásáról és élesen birálta Jób Dániel rendezését is. A Pesti Futár védelmébe vette Jóbot és erős kirohanást intézett Porzsolt ellen, aki erre hasonló indulattal válaszolt. Az utóbbi cikk miatt, ugy Nádas Sándor, a Pesti Futár szerkesztője, mint Jób Dániel sajtópört indított Porzsolt ellen. A pört ma tárgyalta Budapesten Füzesséry biró tanácsa, amely előtt Porzsolt azzal védekezett, hogy miután a Pesti Futár súlyosan megtámadta, jogos önvédelemből irta a cikket. A biróság délután félhárom órakor hozta meg Ítéletét: Porzsolt Kálmánt a vád és következményeinek terhe alól fölmentették. A panaszosok fölebbezést jelentettek be az ítélet ellen. — Crippen hagyatéka. Londonból jelentik: A polgári törvényszék előtt tegnap ment végbe az a pör, amelyet a halálraítélt amerikai fogorvos rokonai indítottak meg Crippen végrendelete ellen. Keresetükben azt vitatták, hogy miss Le Neve törvény szerint nem lehet általános örökös, mert ha az esküdtszék föl is mentette, az kétségtelen, hogy a gyilkosság után együtt menekült Crippennel s ezt vagyoni előnyök reményében tette. A biróság helyt adott a keresetnek és Crippen húgát, miss llunnt ismerte el örökösül. — Egy öreg tudós balesete. Hódmezővásárhelyről jelentik, hogy Szeremlcy Sámuel református lelkész, a Tudományos Akadémia tagja tegnap székre fölállva könyvtárát rendezgette. A szók hirtelen megbillent, mire az agg tudós lezuhant. Egy óráig feküdt eszméletlenül, mig orvosának sikerült eszméletre térítenie. Hamarosan ágyba fektették Szeremleyt, ki most már valamivel jobban van. Szeremley Sámuel most hetvennegyedik évében van. Az Akadémia 1908-ban választotta levelező tagjául. A második osztály történelmi alosztályának a tagja. — Félmillió halott. Félmillió halottról szóló gyászjelentést kaptunk. Félmillió halottja volt tavaly a Magyar birodalomnak a decemberről szóló statisztikai havi jelentés szerint. Ez a rengeteg szám, igy önmagában odaállítva még keveset is mond. A részletezése azonban már magyaráz. Rámutat a rengeteg haláleset okára: nógyszáznyolcvanegyezer halott közül kétszázhuszonhárom ezer (majd a fele !) hét évnél fiatalabb gyermekhalott. Szomorú perspektívát mutat a halandóság arányainak az előző évekkel való összehasonlítása. Ezer lakosra esett: halott gyermek összesen halott 1896--1900-ban átlag 27.9 — 1901 -1905-ben „ 26.2 12.7 1906-ban „ 24.8 11.9 1907-ben „ 25.2 11.8 1908-ban „ 24.8 11.5 1909-ben „ 25.2 11.2 1910-ben „ 22.0 10.6 A halandóság tehát apad — látszatra. Ez az apadás azonban csak azt jelenti, hogy — kevesebb a születés. A gyermekhalandóság ugyanis a születések arányával ingadozik s az egész halandósági arány sem csökkent jobban, mint a születések aránya, amely 1896—1900-ban még 39.4 volt ezer lakosra, 1910-ben már csak 34.4. Nem a halandóság apadt tehát, hanem a halál talált kevesebb pusztítani valót, — A nagyteremiai gyilkosság tetteséi elfogták. Jelentettük ezelőtt néhány nappal, hogy Nagyteremia torontálmegyei községben meggyilkolták Knab Károly harmincnégy éves, dúsgazdag földbirtokost. A községi elöljáróság a belügyminisztertői államrendőrsógi detektiveket kért, akik több napig nyomoztak is a rejtélyesnek látszó ügyben, do mert eredményt nem értek el, visszautaztak Budapestre. A csendőrség közben szakadatlanul nyomozott, megfigyeléseket tett és tegnapra szenzációs eredményre jutott. Letartóztatta a meggyilkolt unokaöcscsét, Knab Ede huszonnyolc éves földbirtokost, aki jogosan terhelhető avvaUg- gyanúval, hogy unokafivérét meggyül Ede — igy vallják a tanuk — óta unokabátyjának a felesége kedett. Vannak olyanok is, akik azT~ TTllitják, hogy viszonyuk volt ós hogy ezt a viszonyt feltűnő módon folytatták a szerelmesek. Knab Károly több izben mondta szük családi körben, Knab Endrére célozva: — Azt a hosszú kutyát még megtáncoltatom. Mikor kérdezték, hogy kire gondol, nem felelt. Knab Károly szenvedehnes kártyás volt. A nagyteremiai kaszinóban igen nagyban folyik a játék. Néha öt-hatezer korona csóréi gazdát egy este. Knab Károly folyton kártyázott ós legtöbbször nyert. Igen gyakran tizezer korona készpénzt is hordott magánál. Amikor aztán hulláját az istállóban megtalálták, hiányzott a pénztárcája. Vagy rablógyilkosság történt, vagy pedig a gyilkos azért vitte el a pénzt, hogy a rablógyilkosságnak látszatát keltse. A csendőrség gyanúját megerősítette egy névtelen levél, amelyben csak ennyi állt: „D'r Edi ivars, ka anderer hats nit yeton". (Az Ede volt, más nem tette.) Vallatóra fogták Knab Edét, aki tagadott és tagad most is, de alibit igazolni nem tud. Ellenben olyan tanú van, aki látta Knab Edét elszaladni Knab Károly házától a gyilkosság elkövetése után. A gyilkosságot Knab Ede valószínűleg ugy követte el, hogy az udvarban meghúzódva várta, mig a férj eltávozik a kaszinóba kártyázni, hogy aztán behúzódhasson. A férj azonban észrevehette és az istállóba ahová unokaöccse elbujt, utánament. Knab Ede leütötte és valamely tompa szerszámmal agyonverte. Knab Edét tegnap bekísérték a nagykikindai ügyészség fogházába. — Török katonaszökevény Temesvárott. Temesvárról jelentik, hogy az ottani rendőrségnél egy Nikolaj Antal nevü tőrök katona-