Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-15 / 37. szám

4 DELMAGYARORSZÁG 1911 február 12 — Az igazgató úrral nem lehet beszélni. Azt hiszi az ur, hogy az igazgató urnák ideje van arra, hogy minden féllel két óra hosszat beszéljen. Szántó erre dühös lett ós igy utasította vissza a cári hajlamokkal rendelkező hivatalnokocska pöffeszkedését: — Kikérem magamnak az ilyen hangot. Én az urak fogyasztója vagyok, évente több ezer koronát kapnak tőlem, tessék velem másként beszélni. Ekkor megjelent Fuchs, az igazgató — ő a deus ex machina, aki mindig jókor jelenik meg — aki később megígérte, hogy Bátorít megfenyíti. A Fuchs a Bátorít! Szende és Vadas is sokallták a számlát, öthatszor kérték, hogy jöjjenek ki, cseréljék ki az órát. Amikor végre azzal fenyegetőztek, hogy a hírlapokhoz fordulnak, kimentek. Blau Ignác hosszú ideje panaszkodik, hogy a számlája, — vele együtt az elszökő gáznak illata, tulnagy. Sosem vették figyelembe. Weimann Antalnál rossz volt az óra. Tizennyolc embert küldtek ki a megvizsgálására, amig elvitték. Most pörben állnak. Róna Lajos lakást vett ki Szegeden, de egy pillanatig se lakott benne. A légszeszgyár mégis megjelent pontosan a számlával. Vagy a vezetés és óra jó, vagy a számlázás! Iritz Béla fakereskedő (mint most sokan) ma délután kérte a túlságosan egészséges gyomrunak bizonyult óra felülvizsgálását. Persze le akarták beszólni. Csakhogy nem sikerült. Szüts Istvánnál leszerelték a gázórát, mert nem akart kifizetni egy számlát — másodszor. Szerencsére a számlát megtalálta és csak akkor szerelték vissza az órát, amikor fölmutatta a régi, az első ós már kifizetett számlát. Ha ezt a számlát Szüts meg nem találja, fizethet mégegyszer. És még tömérdek panasz: magánosoktól, kávésoktól, kereskedőktől, iparosoktól, Kiss testvérektől, Radó Ignáctól, Palkovitstól, stb, amikre még visszatérünk. Teljesen perrendszerü bizonyítékok ezek, igazságot a polgárságnak ! (Balogh Károly nyilatkozata.) Közöljük végül Balogh Károly városi tanácsos nyilatkozatát, aki ezeket mondta: A légszeszgyár vezetőségének ezt az eljárását magam is efllélendőnek tartom. Volt már nekünk is hasonló esetünk, amikor páldául Gergely őrnagy nem akarta kifizetni a neki prezentált számlát. A légszeszgyár akkor leszereltette a vezetéket, de a hatóság közbelépésére nyomban visszaszerelte. A vizsgálatnál azután kitűnt, hogy Gergely őrnagynak volt igaza.. Magam is tapasztal tam, hogy a berendezések rosszak. De azt hiszem, nem az órában, hanem a vezetékekben van a hiba. Az elmúlt hónapban is beigazolódott ez a lakásomon. Tudom, hogy nagyon sok panasz van a légszeszgyár vezetősége ellen, legjobb, ha a felek minden ilyen esetben a tanácshoz fordulnak. Most is van nálam ilyen pasiasz. Ami a légszeszgyári szerződést illeti, az bizony eléggé kiszolgáltatja a közönséget a gyár vezetőségének. Ezt én jól tudom. A 24. paragrafuson kivül azonban, amely a magánosok kérelmére a mérő-órák kötelező felülvizsgálatát rendeli el, némi biztosítékot nyújt a 27. paragrafus, amely szerint csak a „helyesnek elismert járandóságot" kell kifizetni. Ez a föltétel ugyan kifejezetten csak a városi számlákra vonatkozólag van meg a szerződésben, természetes azonban az analógia folytán, hogy a magánosok számlájára is vonatkozik. Az amerikai kereskedelmi kongresszus. Washingtonból jelentik: Taft elnök tegnap megnyitotta a pán-amerikai kereskedelmi kongreszszust, amely a Panama-csatorna megnyitásával kapcsolatos kereskedelmi előtanácskozások céljából gyűlt össze. A kongresszuson az amerikai kongresszus kereskedelmének mintegy ezer képviselője ós Amerika összes latin köztársaságainak diplomáciai képviselői vesznek részt. Taft elnök beszédet mondott, amelyen kijelentette, hogy a Panama-csatorna nem politikai céloknak, hanem a kereskedelem előmozdítására fog szolgálni. Az elnök továbbá amellett foglalt állást, hogy ebben az ügyben kölcsönösségi szerződóst kell kötni a világ összes államaival. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Február 15, szerda: A sárga liliom. „ 16, csütörtök:A tévedt n5. (A jótékony nöegyesület estélye, Sándor Erzsi fölléptével.) „ 17, péntek: A sárga liliom. „ 18, szombat: A cigányszerelem. „ 19, vasárnap d. u.: A szabin nők elrablása. „ 19, „ este: A cigányszerelem. Sárga lilom. Biró Lajos Iiárom fölvonásos vidéki története. Bemutatták a szegedi színházban kedden este. A szinh/z műsora az utóbbi időkben nem igen produkált olyan dolgokat, amelyek az irodalmi vagy színházi programokban kényesebb igónyüeket is kielégíthették volna. Ma végre sürgetésünkre (mi legalább ugy tudjuk) bemutatták a Sárga liliom-ot, amelynek elsőrangú cégére van, a Biró Lajos gyorsan, nagy elismerésekhez jutott, kitűnő neve. A darab elbírálásánál igazán magas nézőpontoknak kell bennünket vezetniük. A megkeresztelós: vidéki történet, nem érdekel. Nem fedheti ós feledtetheti a hiányokat, hibákat. A megírás módja, a téma tekintetében talán a francia Brieux-féle drámaíráshoz áll legközelebb. Szociális igazságai a magyar polgári osztályéi (és talán ez legnagyobb erénye), de nem oly mélyenszántók, mint a Hauptmannói, vagy Heyersmannói, amint a dráma se annyira dráma, mint Ibsennél, vagy Wedekindnél. A Biró Lajos hatalmas talentuma azonban győzedelmesen küzd meg sok nehézséggel és mi ugy hisszük, hogy ebben a színdarabban nagy darabot tettünk meg ismét azon az uton, amely a magyar polgári (bár sok katona szerepel a darabban) osztály drámájának kialakulásához vezet. Kétségtelen, hogy ezt a munkáját is teletűzdelte Biró fényes tehetségének sok virágával. Meglepő és megdöbbentő igazságok mondódnak és játszódnak el a színpadon. De a dráma mély kialakulását megakadályozza, ami Biróban epikus ós az epikusban nagyon is polgári. Bántó az émelygős romantika, az érdekfeszitésnek sokszor túlzott fölcsigázása ós hogy a második és harmadik fölvonásban sok olyan történik, amik után az emberi motívumok kérdő, a nagy, a mély drámaírás felkiáltójelet tesznek. A mese röviden elmondható, ami ügyes csoportosításra, hozzáértő meseszövésre mutat. A nagyherceg beleszeret Peredy orvos húgába, Juditba, persze a maga módján. Szeretőjévé akarja tenni. Tervének keresztülvitelében különösen egy főhadnagy, Thurzó segiti. Az orvost éjjel tizenegy órakor elhivatják hazulról beteghez. Az orvos elmegy, a nagyherceg-tacskó jön. Az orvos ép a legkényesebb pillanatban visszaérkezik és pisztolyával a karddal nekitámadó nagyhercegre lő. A nagyherceg megsebesül, de nem hal meg, hanem morganatikus házas" ságra lép. Ez bisonyára tetszik a varróleányoknak, aminthogy még jobban tetszenék nekik,ha anagyherceg nem morganatikus házasságra lépne, ha ugyan tudják, mi az a morganatikus házasság. Nekünk az tetszik, hogy ennek a föltótlen biztonsággal ós ügyességgel, bár nem mindig tulfinoman szőtt mesének keretében szokatlan erővel mutat rá a szerző a vidéki korrupcióra. Rajza ugyan rendszerint ott a legerősebb, ahol legkevésbé találó. Már megint elmaradt az a bizonyos kéthárom próba, amelynek a bemutatót még meg kellene előznie. Ez az oka, hogy az előadás sok részében döcögős, a játszók beszéde nagyon sokszor kellemetlenül akadozó volt. Ez a darab sok irói és színpadi kvalitásáért igazán nagyobb ós gondosabb készülést igényel. Juditot Fodor Ella játszotta nagy megértéssel, teljes biztonsággal, kitűnő szereptudással és föltétlen sikerrel. Szegedi működése alatt aligha tökéletesedett annyit, mint ép az utolsó évben. Egyre jobban mélyed el szerepeibe, egyre biztosabbak ós közvetlenebbek színjátszásának eszközei. Ma gyönyörűen értette ós játszotta meg az okos, fölvilágosodott, szerelmes, büszke és becsületes polgárleányt. Csiky László erővel teljes, megértő és nagy intellektusu színésznek bizonyult ismét. Kis szerepekben nagyot produkáltak Nyárai és Várnay. Sümegi a nyilt szinen tapsot kapott.. Lugosi először kapott ma neki való szerepet. A játéka igazán kvalitásos volt. Ebből az emberből alighanem lesz valami. Játszottak még több-kevesebb sikerrel: Almásay, Mezei, Békefiné, Mihó László, Pesti Kálmán és mások. A rendezés különösebb hibák és különösebb erények nélkül való volt. Kár, hogy a darabot olyan ügyetlenül nyírták meg. A szinházat szépen megtöltő közönség sokat tapsolt. * Operett-bemutató Szegetlen. Sümegi Ödön, a szegedi sziuház jeles tagja ós Kun Richárd, a szegedi színtársulat nagytehetségű karmestere Délibáb cimü háromfölvonásos operettjót a szegedi színház elfogadta előadásra. A daljátékot áprilisban mutatják be. * Párisi magyarok estélye. Párisi levelezőnk irja: Kellemes véletlen folytán részt vettem tegnap, február 11-én a párisi Magyar egyesület (Rue Vieille du Cemple 44. szám) helyiségében egy igen sikerült estélyén, amelyről beszámolni kedves kötelességemnek tartom. Sárossy Bella bájos földink, aki nyolc hónap óta él Londonban ós a juniusi koronázási ünnepek után Amerikába szándékozik átvitorlázni, a párisi magyar egyesület fölhívása követkoztében sorozatos szabadelőadásai kedvéért rándult ide át és óriási tetszést aratott a Magyar hun mondák cimü konferenciájával. Vetített képekből ügyesen összeállított előadását a közönség nagy figyelemmel hallgatta végig és tapsviharral adott kifejezést tetszésének. Az estélyen részt vett a párisi magyar kolonia szine-java a magyar egyesület érdemes elnökével az élén. Návay Aladár dr az egyesület elnöke, aki nagy áldozatkészséggel ós bőkezűséggel fejt ki kiváló munkásságot az összetartás érdekében, ismét tanújelét adta annak az elismerésre méltó odaadásnak, melyet a párisi magyarság iránt táplál azzal, hogy a párisi magyar egyesületnek egy bösendorfi remek müvet, egy kitűnő hangú hangverseny zongorát adományozott, amelynek kíséretében a párisi magyarok ma a késői hajnali órákba nyúló tánccal fejezték be az emlékezetes estélyüket. B. Gy. * Színésznő, mint fölfedező. Maud Adams, amerikai színésznő, aki Rostand Chantecler-ében a címszerepet fogja játszani, hangerősítő készüléket talált föl, mely először a Chantecler premierjén kerül alkalmazásra. Ez a „hangtető" a szinházat egyetlen egy hangfenókké változtatja, mely a színpadon kimondott szavakat rendkívül tisztán és hallhatóan érzékelteti. Az elv, melyen ez a fölfedezés alapszik, megforditottja a közönséges hangtetőnek, melyet szószéken alkalmaznak. A „hangtető"-t nem a színpadon helyezik el, hanem a nézőtéren, összegyűjti a hanghullámokat, melyek ahelyett, hogy széjjel szóródnának a teremben, egy területre összpontosulnak. Első impulzust a művésznő akkor kapta találmányára, amikor a kaliforniai egyetem görög színházában négy év előtt eljátszotta a Sasfiók-ot. Ez egy hatalmas amfiteatrum, melybe nyolcezer ember fór el. A színésznő azt észlelte, hogy ebben az óriási teremben sokkal jobban hallották a hangját, mint jóval kisebb színházakban. Megfigyelte a kőből épült színház akusztikáját és észrevette, hogy az utolsó sor mögött magas falszerkezet fölfogja és összo