Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-15 / 37. szám

146 DELMAGYARORSZÁG 1911 február 12 a .őgvetés elintézéséhez. Az ipar­nak, a kereskedelemnek, a mezőgazda­ságnak, a vállalkozás százféle fajának, a tisztviselők minden kategóriájának, millió és millió dolgozó polgárnak ér­deke íüződik ahoz, hogy az ország költségvetését végre törvényesen meg­állapítsák. Egy parlamentnek soha sem szabad annyira elszakadni a közvéleménytől, hogy heteken és hónapokon át olyan vitatkozásokkal töltse idejét, melyek a polgárság millióit hidegen hagyják és egyáltalán nem is érdeklik. Magának a parlamentáris intézménynek lejáratásá­hoz vez§t ez, ami magyar pártnak, le­gyen ez bár ellenzék, érdeke nem lehet. A Duna-Tisza-csatorna. (Saját tudósitónktól.) A Magánmérnökök Or­szágos Szövetsége küldöttségileg tisztelgett e napokban Hieronymi Károly kereskedelmi mi­niszternél, hogy napról-napra egyre jobban ta­pasztalható munkahiány megszüntetése érdeké­ben megsürgesse a közmunkák végrehajtását. A miniszter hosszabb beszédben válaszolt a küldöttségnek s válaszában egyebek közt kije­lentette, hogy a Duna—Tiszaközi csatorna épí­tésére vonatkozó törvényjavaslatot rövid időn belül benyújtja a képviselőházban. Ugylátszik tehát, hogy a Duna—Tiszaközi csatorna építését illetőleg befejezett elhatározással állunk szem­ben s ami még hátra van, ennek az elhatáro­zásnak csupán a törvényes szankciója. Nem lehet eléggé méltányolni a kereskedelmi miniszternek ezt az elhatározását, amelylyel egyik legfontosabb gazdasági kérdés terelődött a megvalósulás utiára. A Duna—Tiszaközi csa­torna nagy szolgálatokat fog tenni a magyar mezőgazdaságnak, mert eltekintve attól, hogy az ország legnagyobb gabonatermő vidékét több mint négyszáz kilométerrel hozza közelebb legfőbb fogyasztó piacainkhoz, magában a szál­lítási költségekben a távolság szerint növekedő és mázsánként, koronákra menő megtakarítá­sokra vezet, melyek mellett szinte lehetetlen, hogy idegen gabona a mi fogyasztó piacainkon versenyképesen megjelenhessen, ami pedig hova­tovább nagyobb jelentőségű reánk nézve, mert hiszen nagyon jól emlékezünk reá, hogy nem is olyan régen volt az az idő, amikor az amerikai gabona versenyképes árukónt jelent meg a prágai piacon. Hogy a Duna—Tiszaközi csatorna mint sza­bad közlekedési útvonal áll-e majd a forgalom rendelkezésére, — ami határozottan helyes volna, avagy azon bizonyos csatornailletókek szedetnek majd, ez ma még ismeretlen kérdés előttünk, de már most hangsúlyozni kívánjuk, hogy azzal a jövedelemmel, amely a csatorna­illetékből befolyik ós azzal a megtakarítással, mely a viziszállitásnál szemben a vasúttal el­érhető, még távolról sincsen kimerítve a csa­torna építésével járó gazdasági haszon. A közvetett jövedelem ós értéknövekedések egész sorozata fűződik a csatornaépítéshez, me­lyek mind figyelembe veendők a befektetendő összeg hasznosságának megítélésénél. Kétségtelen dolog, hogy a közlekedési utak mentén fekvő területek értéke általában növe­kedik és ez a növekedés sokkal fokozottabb mértékben jelentkezik a csatornázásnál, mint akár a közutak, akár a vasutak létesítésekor, mert a csatorna nemcsak mint közlekedési eszköz, hanem, mint termelő tényező ós ingyen erőforrás is hozzájárul a partjain fekvő terüle­tek értékének fokozásához. A csatorna partjai kiválóan alkalmasak ipar­telepek létesítésére, mert olcsón lehet az ipari termeléshez szükséges nyers anyagot besze­rezni ós a kész ipari termelést elszállítani, emellett közvetlen rendelkezésre áll a viz, amely minden ipartelep létesítésénél első föl­tétele. Alkalmat szolgáltat a csatorna oly terü­letek hasznosításához, melyek eddig értéktele­nek és kultura alkalmatlanok voltak. Figyelembeveendő végül a szociális szempont is, amely abban jut kifejezésre, hogy a csatorna­építés évek során át munkát és keresetet bizto­sit a legjobb magyar munkaerőnek, az alföldi kubikusoknak ós hogy a csatornán közvetítendő hajózási munka- és keresetforrás lesz a csa­torna mentén lakó magyar népnok örökre. Ezeket a szempontokat figyelembe véve, ele­mentáris erővel jelentkezik a Duna—Tiszaközi csatorna nagy fontossága. Ez a csatorna az Alföld bőséges gabonatermő vidékeit közvetlenül összeköti a székesfőváros­sal s egyfelől ennek mint kereskedelmi empo­riumnak az érdekeit szolgálja, másfelől köz­vetítője a tiszta magyar faj anyagi boldogulá­sának ós vagyonosodásának és ezzel közvetve 'pari ós kereskedelmi érdekeit is szolgálja. De szolgálja ipari érdekeinket közvetlenül is, mert a csatorna mentén fekvő területek egy­felől a székesfővárossal való közvetlen kap­csolat, másfelől a termelési helylyel való ked­vező összeköttetés folytán rendkívül alkalma­sak lesznek oly ipari telepek létesítésére, ame­lyek szerves kapcsolatban vannak mezőgazda­sági termelésünkkel. Amikor tehát arról van szó, hogy a Duna— Tisza közi csatorna építésébe negyven-ötven millió koronát befektetünk, ennek az összeg­nek gazdaságos elhelyezését nemcsupán abból a szempontból kell elbírálni, hogy a csatornán az első évek forgalmából folyik-e majd be a jövedelem, mely a benne fekvő tőkét amor­tizálja és fedezi a fentartási költségeket, ha­nem mérlegelni kell mindazokat a hasznos eredményeket, melyeket a csatorna közvetítés azok értékét is figyelembe véve, lehet csak eldönteni, hogy a befektetés hasznos ós gazda­ságos lesz-e. Ha pedig ezeket, az előzőleg nagy vonások­ban vázolt eredményeket tekintetbe veszszük, akkor az ország általános gazdasági érdekei szempontjából a legmelegebben kell, hogy üd­vözöljük a kereskedelmi miniszter elhatározá­sát, amelynek végrehajtásából csak eredmény és áldás fakad majd a köz javára. Kihallgatás a királynál. Budapestről leien­tik: Conrad von Hötzendorf vezérkari főnök ma délelőtt hosszabb magánkihallgatáson volt a királynál. Miklós cár és az angol koronázás. Lon­donból jelentik: Miklós cár egy gőz- ós egy motoros bárkát rendelt a cowesi White John és Társa hajógyárnál. A két bárka Sarkcsillag cári jachttal fog az angol flottaszemlére menni, mert a cár értesítette az angol udvart, hogy jelen lesz a koronázás alkalmából rendezendő nagy hajőszemlén. Forradalom Haitin és Nikaraguában. Londonból jelentik: Jamaikából jön a hir, hogy Haiti-szigetén rémuralom ütött ki. Mindennap temérdek kivégzés van, legutóbb egy napon harmincegy kiváló polgárt lövettek agyon, akik nem voltak megelégedve a mostani kor­mánynyal. Nagy katonacsapat volt kirendelve a kivégzéshez s ennek a csapatnak parancs­nokát másnap az utcán holtan találták. Husz golyó volt testében. Egy német gőzhajó, amely tegnap Kingstonból Jamaikába érkezett, hirül hozta, hogy Kingstonból jelentékeny csapa­tokat szállítanak Gonanavi felé. A forradalom az egész szigetországban lángra lobbant. Egy newyorki távirat jelenti: Tegnap Estrada elnök palotája közelében fölrobbant a katonai lőszer­raktár. Estrada kihirdette az ostromállapotot s most az elnök családjával együtt az amerikai követség épületében biztonságban van. A képviselőház ülése. — Zárószavasok unalmai. — (Saját tudósitónktól.) Megkezdődtek a záró­beszédek. Kelemen Samu, Lovdszy Márton és Kovács Gyula beszéltek egymásután, de a képviselők nem voltak kiváncsiak a föl­szólalásaikra és a folyosón inkább arról a botrányról beszéltek, amit Lukács László ismeretes leleplezései idéztek elő. A pénz­ügyminiszter fején találta a szeget és az ellenzék kellemetlen helyzetében most azt sem tudja mit csináljon. A záróbeszédek különben sokkal rövideb­bek, mint azt előre hitték. Kedden délig hárman mondták el mondanivalójukat. Kele­men Samu beszéde a kormánypártnak is tetszett és ez az ellenzéki képviselő sokkal jobban támadta a kormány ellenségeit, mint a hiveit. Megemlítjük, hogy összesen huszonnyolc záróbeszédhez van joga az ellenzéknek. Ebből már elveszett négy, távollét ós beteg­ség folytán elvész ujabb négy beszéd, ugy, hogy csak husz beszéd van hátra. Ebből biztosan elesik nyolc-tiz, ugy, hogy mind­össze tiz-tizenkét záróbeszéd van hátra, ami körülbelül két-három ülést fog igénybe venni. A részletes vita tehát — ha ujabb incidensek nem jönnek közbe — e hét derekán megkezdődhetik. A mai ülés tiz óra után kezdődött. Elnök: Berzeviczy Albert. Napirenden van a bankszabadalom meghosz­szabbitásáról szóló törvényjavaslathoz benyúj­tott határozatok tárgyalása. A határozati javaslatok benyújtói zárszó jogán megindokolhatják javaslatukat. Hétfőn hárman szóltak, hátra vannak még huszonötén. (A zárószavasok.) Első köztük a Justh-párti Kelemen Samu, akinek határozati javaslata igy hangzik: „Uta­sittatik a kormány, hogy a bankszabadalom megújítása alkalmával tegyen előterjesztést a a készfizetések tényleges fölvétele iránt. Az indokolás során foglalkozik a Désy— Lukács-ügygyei, amely annyira fölkavarta a politikai életet épen a bank miatt. Ebben az egész komédiában a néppárt egy uj vállalata, az alkalmi telefon-hírmondó játsza a főszerepet, de ha a néppárt továbbra is ilyen munkakört fog betölteni a parlament életében, nemsokára csak a telefon marad meg belőle, de hirmondó nem. (Taps a jobboldalon.) Megiepi Andrássy álláspontja, aki a koalició föliratában szintén az önálló gazdasági alapra helyezkedett, most azonban fölfödözi magában a régi 67-est és az önálló bank ellenfelének vallja magát. Andrássy csak félig tett eleget minden tekintetben teendőinek: asszonyt csi­nált a férfiból, de az asszonyból férfit nem. (Tetszés és derültség.) A munkapárt a törvényjavaslatot csak bi­zalmi szempontból szavazza meg, amit ő, mint­hogy a kormány iránt bizalommal nem visel­tetik, nem tehet. Kéri határozati javaslata el­fogadását. (Helyeslés a baloldalon.) (Lovdszy következett.) Lovászy Márton (Justh-párti) annakidején a következő határozati javaslatot terjesztette be a bankjavaslathoz: „A képviselőház utasitja a kormányt, bogy a bankszabadalom meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása előtt ter­jeszszen be kimutatást az Osztrák-Magyar Bank váltóleszámitolási üzletéről, amelyben külön Magyarországra és külön Ausztriára nézve ki legyen mutatva, hogy az utolsó években a közös jegybank váltóleszámitolási üzletéből mennyi jutott külön-külön a fővárosi nagyobb és kisebb pénzintézeteknek, mennyi a vidéki pénzintézeteknek és mennyi közvetlenül a kereskedelemnek, iparnak ós mezőgazdaság­nak." Most, hogy ezt megindokolja, polemizál az előadóval, aki — több munkapárti beszéddel erősítve — azt hangoztatta, hogy a banküzlet­irányításában a paritás teljes mórtókbon érvé­nyesül. Sajnálja, hogy az előadó ós a kormánypárti szónokok nem fordítottak nagyobb figyelmet határozati javaslatára, mort az nem részletkor-

Next

/
Thumbnails
Contents