Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-10 / 7. szám

2 M 1911 január 10 dog Debrecen kivéve) arra mutat, hogy a községi adó csavarját, legalább egy időre pihentetni kell. S amint az államháztartásban is a megzavart pénzügyi rendnek, az obstrukció rendszertelen gazdálkodásának helyreállítása csak ugy lehetséges, ha az állammal szemben a legjogosabb igények is mérsékeltek s a nélkülözhetőkről, az elhalaszthatókról lemondanak — a vidéki városok is csak ugy gyűjthetnek erőt a további nagy alkotásokhoz, ha egy ideig a kiadások fokozásában, az adósságcsinálásban rideg szünetet tartanak s ez alatt félreteszik a nagyvárosi álmokat. Hozzá kell venni, hogy ezeknek a kölcsönöknek túlnyomó része igen drága, súlyos föltételek mellett kötött kölcsön. Ezek terhei alól az államnak kellene valami módon könnyíteni. A legegyszerűbb mód az volna, ha Pozsony, Fiume és Zágráb után más városokat is fölruházna a kötvénykibocsátó joggal, megadván azokat az előföltételeket is, amelyek a kötvények elhelyezését lehetővé teszik. Azt hiszsziik, ennek nem állhatja útját az, hogy az állam a maga kölcsönkötvényeinek könnyű elhelyezését félti a községi papírok szaporodásától. Amikor a magyar államkölcsönöket, amint az legutóbb történt, negyvenszeresen túljegyzik, az nemcsak a magyar államliitel szilárdságára mutat, hanem biztató jel arra, hogy a magyar városok papírjai is bizalomra, a tőke kedvező fogadtatására találnának. Sainassa visszavonulása. A hivatalos lap vasárnapi száma ezt a királyi kéziratot közli: — A személyem körüli magyar minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott magyar miniszterelnököm előterjesztésére megengedem, Reggel alig hogy fölébred, csipkés pongyolájára köpenyt ölt és leszalad a kertbe... Igen, igen, ma választani fog s a fölajánlott ajándék után Ítélve választja meg élettársát. Izgatottan térdel le a földre a kandalló elé. A gombos cipőcskéböl egy keskeny papírlap kandidál elő. Egy milliós csekk, Rochier báró aláírásával s hozzáfűzve egy névjegy e néhány szóval: — A szegényeinek ! A lakk topánkában egy kottatekercs fekszik. Rivióres Andró operájának a partitúrája, amelytől a dicsőséget várja . . . Ehez is egy kártya van fűzve : — Ön után ezt szeretem legjobban a világon. Ez az egyetlen másolatom. Az öné, megtarthatja vagy megsemmisítheti. Többé nem vagyok e kézirat szerzője. De Suzette nyugtalanul tekint körül. Kis selyempapucsa eltűnt. De a helyén kis hócsomón egy bársonyos, fehórszinü havasi gyopár fekszik. S meghatva mormogja: — Éjnek idején, viharban, szélben feltörtetett a Buet csúcsára, mert e virágot csupán ott találni. Húszszor is életét veszíthette volna ... A többiek is sokat adtak a büszkeségükből, a hatalmukból; de ő ideadta az egész életét . . . S este Suzette igy szólt Fayer dr-hoz: — Az ön kis savoyai házában együtt hajolunk majd a szerelem édes virága, a nászvirágunk felé, amelyet ma éjjel számomra leszakított. És halkabban hozzátette: — A hevesi gyopárt megtartom — de a papucsomat adja vissza. hogy Samassa József dr belső titkos tanácsosomnak, bibornoknak ós egri érseknek, a vallás és tanulmányi alapokra felügyelő és azok kezelését ellenőrző időleges bizottságban bizottsági tag minőségében sok éven át kifejtett hasznos és eredménydus működéséért, teljes elismerésem tudtul adassék. Kelt Bécsben, 1910 december 20-án. Ference József s. k., Khuen-Héderváry Károly gróf s. k. A munkásbiztositó-konfliktus. _ (Saját tudósítónktól.) Tudvalevő, hogy az Állami Munkásbiztositó Hivatal és az Országos Pénztár között súlyos konfliktus támadt amiatt, hogy az Országos Pénztár a tagoktól hetenként hét napra számitva szedte a járulékokat. Az Állami Hivatal ugyanis rendeletet küldött szét az ország munkásbiztositó-pénztárainak, hogy a járulékokat csak hat napra számitva kell szedni hetenként. Az Állami Hivatal ezt mint az Országos Pénztár fölött álló ellenőrző hatóság rendelte el, de a Pénztárban képviselt munkaadók egy csoportja agitációt inditott meg, hogy az Országos Pénztár a járulókot továbbra is hat napra szedje a tagoktól, mert a hetedik nap vasárnap, akkor a munkás nem dolgozik. Az Országos Pénztár ezt a rendelkezését január első napjától akarta érvénybe léptetni, de az Állami Hivatal a rendeletet megsemmisítette. A két hivatal között erre kitört a konfliktus, amely Kálmán Benő, a szegedi Munkásbiztositó Pénztár igazgatójának munkatársunk előtt tett nyilatkozata szerint, „végnélküli lesz'1. Az Őrszágos Pénztár törvényben biztosított autonómiáját hangoztatja és igyekszik azt érvényre juttatni, — az Állami Hivatal pedig a Pénztár határozatait ellenőrző jogára hivatkozik. A látszat az, hogy a két hivatal közötti konfliktus a munkásbiztositás szempontjából teljesen célszerűtlen. Más szempontból pedig az tűnik ki belőle, hogy az Állami Hivatal és az Országos Pénztár elkeseredett küzdelmet akar folytatni egymás ellen azért, hogy a fórum jogát vagy az egyik, vagy a másik ragadja magához. Az Országos Pénztár nagyon erős ellenfél, hogy azonban a dolog vége mi lesz, azt nem lehet előre tudni. * Kálmán Benő, a szegedi Munkásbiztositó Pénztár igazgatója munkatársunk előtt igy nyilatkozott : — Az Állami Hivatal és az Országos Pénztár között fölmerült konfliktus végnélkülinek látszik. A munkásbiztositás szempontjából teljesen mindegy, hogy hetenkint akár hat vagy hét napra számitva szedjük a tagoktól a járulékot. Ha hót napra számitjuk is a járulékot akkor is a bérnek csak két százalékát teszi az összeg. Megjegyzem, hogy a két százalékos járulékszedés csupán azoknál a kisiparosoknál van érvényben, akik ölnél kevesebb munkást foglalkoztatnak, mig a pénztár többi tagjai három százalékot fizetnek. A kisiparosoknak ezt a kedvezményt az 1907. évi tizenkilencedik törvénycikk biztosítja, de csak öt esztendőre, a kedvezmény tehát 1912 junius 30-án jár le. — Miután az Állami Hivatal az Országos Pénztár rendelkezését megsemmisítette, mi a járulékot most hat napra szedjük. A konfliktus azonban ezzel még nincsen megoldva. Kétségtelen, hogy az Országos Pénztár ma már nagyon erős. Nyolcszázezer taggal rendelkezünk és az igazgatóságban befolyásos notabilitások foglalnak helyet, püspök, országgyűlési képviselő, a munkások legelső vezérei. — Annak, hogy egyes pénztáraknál deficit mutatkozik, nem a gazdálkodásban kell keresni az okát, hanem abban, hogy a tagok a Pénztárt tényleg fokozottabb mórtékben veszik igénybe. Illetve a Pénztár lehetővé teszi, hogy fokozottabb mórtékben igénybe vegyék. A mult nyáron is csak a szegedi Pénztár mintegy ötezer koronát költött arra, |hogy a munkások különféle fürdőkön keressenek gyógyulást. Sok munkást küldtünk Abbáziába, Csizre, a Tátrába ós máshová. Most meg fogorvosi rendelőt fogunk fölállítani Szegeden a munkások részére. Fogat eddig is húztak ugyan, de most fogtechnikai rendelőt fogunk berendezni, ahova a munkások plombálás stb. végett is fordulhatnak. * Az Országos Pénztár ma már számottevő intézménye az országnak. A múltban öt pénztár volt csak, de a tagok folytonos szaporodása következtében ez a szám ma huszonkettőre emelkedett. Az Állami Hivatal és az Országos Pénztár között támadt konfliktus ama kérdés körül bonyolódik, hogy az előbbi elnyomhatja-e az utóbbi autonómiáját? Ellenkező fölöttes jogánál fogva talán igen, de az Országos Pénztárban megindult agitáció igyekezni fog érvényre juttatni a saját jogait is. A király budapesti útja. Bécsből jelentik: Egy hét óta tart már a király meghűlése és utóbbi napok után végre ma nagyfokú javulás következett, ugy, hogy a király Schönbrunnban ki is kocsizott. A hétfői általános kihallgatások ma is elmaradtak, de valószinü, hogy ezen a héten már elhagyhatja a felség Schönbrunnt. Tegnap magánkihallgatáson fogadta Bienerth báró miniszterelnököt és valószinü, hogy a hót folyamán megjelenik a király előtt Khuen-Héderváry gróf is, hogy a magyar kormány újévi jókívánságait tolmácsolja. Január utolsó hetében ülnek össze Budapesten a delegációk. Értesülésünk szerint a király ekkor még nem lesz Budapesten. Csak a plenáris ülések idején, február közepén jön a felség Budapestre, mert csak akkor lesznek a delegációs ebédek ós az udvari bálok. Kerzl dr, a király orvosa reméli, hogy a király ekkorra minden veszély nélkül teheti ki magát a budapesti ut és az itt tartózkodás fáradalmainak. A számvevőszék elnöke. A király a következő legfelső kéziratot adta ki: Kedves Thuróczy! Önt a magyar állami számvevőszék elnökévé az 1870: XVIII. törvénycikk ^értelmében ezennel kinevezem. Kelt Bécsben, 1911. évi január 3-án. Ferenc József s. k., Khuen-Héderváry Károly gróf s. k. Köztársaságot Lotliariiirfiáhél l Izgalmas napok következtek be Elzász-Lotharingiában. Strassburgból jelenti, hogy a szociáldemokratapárt nagyszabású tüntető körmenetben tiltakozott tegnap a kormány alkotmánytervezete ellen és követelte, hogy Elzász-Lotharingiából szociáldemokrata alapon álló köztársaságot csináljanak. Az egész polgárság hangulata a köztársaság mellett van. A hatóságokat módfelett megdöbbentette a lakosság álláspontja ós min- . | den eszközzel azon van, hogy elnyomja az indulatokat. Megbukott a Zanella-párt. Fiúméból jelentik : A Casino Pattriotico, Fiume legkiválóbb olasz társasegyesülete tegnap töltötte be a két megüresedett igazgatói állást. Eddig Zanella hívei uralkodtak az egyesületben. A legnagyobb meglepetésre Vio Ferenc volt polgármestert és Maylánder Mihály országos képviselőt választották meg egyhangúan a két üres tisztségre. Széchényi cjrói Parisban. Ausztria-Magyarország uj párisi nagykövete, Széchényi Miklós gróf, mint Parisból táviratozzák, ma rövid tartózkodásra oda érkezett, hogy előkészítse hivatalának elfoglalását.