Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-10 / 7. szám

1911 január 10 DEIMAGYARORSZÁG 3 A képviselőház ülése. — Elfogadták a szarb szerződést. — (Saját tudósítónktól.) A hétfői képviselőházi ülésen nagy beszédet mondott Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter. Részletesen foglalkozott a szerb kereskedelmi szerződés tárgyalásakor tett fölszólalásokkal és megnyugtató választ adott minden komolyabb panaszra és kívánságra. Különösen a drágaságról tett érdekes kijelentéseket Serényi miniszter. Egyoldalú a húsfogyasztás Magyarországon, — mondotta. Csak a marha- és sertéshúst fogyasztják aránytalanul nagymértékben, ami ennek a két állatfajnak az árát rendkivül emeli. Kilátásba helyezte a miniszter, hogy nagy baromfilegelőket létesít és a birkahús fogyasztását is emelni fogja. Nagy tetszéssel találkoztak Serényi gróf szavai, amikor kijelentette, hogy Magyarország jólétnek néz elébe. A képviselőház ezután általánosságban elfogadta a szerb kereskedelmi szerződésről szóló törvényjavaslatot. Részletes tudósításunk a következő: Kabos Ferenc elnök negyed tizenegy órakor nyitotta meg az ülést. A csütörtöki üiés jegyzökönyvének hitelesítése után az elnök bemutatja a miniszterelnök átiratát, melyben értesiti a Házat, Iiogy a király köszönetét fejezi ki a képviselőház újévi gratulációjáért. Következik a szerb kereskedelmi szerződés részletes tárgyalásának folytatása. (A. zárószavak..) Manndorff Géza báró benyújtott határozati javaslatát indokolja, összefoglalva az elhangzott vita anyagát. Javaslata, amely abban áll, hogy a husdrágáság enyhítése céljából az állami husfogyasztási adó eltöröltessék, szociális érdeleiket szolgál. Polemizál az előadó beszédével, amely az összes, a törvényjavaslatra vonatkozó határozati javaslatokat fölöslegesnek találja. Pedig a húsfogyasztást adó a szegény vidéki népet sújtja. Ehelyett inkább a városi villanyfogyasztásra vessenek adót. Kéri határozati javaslata elfogadását. Sümegi Vilmos, aki többedmagával olyan határozati javaslatot nyújtott be, amely szerint a Ház utasítja a kormányt, hogy a székelyföldi legelők följavitása és szaporítása érdekében minél előbb terjeszszen be javaslatot, kifogásolja, amiért a miniszter eddig nem nyilatkozott a kérdésben. Az országnak legfontosabb érdeke a kenyérkórdés, amelyet fogyasztási adóleszúllitások'kal, vagy eltörléssel lehet megoldani. A kormánynak gondoskodnia kellene arról, hogy kartellek alakulása lehetetlenné váljon. A haltenyésztés propagálásának eszméjét fölvetette a íöidmivelósügyi miniszter, de csak az elméletnél maradt. A Szent Anna tava, a Gyilkostó kitűnő pisztrángtenyésztő helyek, csak a kezét kellene kinyújtani utána a kormánynak. A Lukács-féle kétmillió felét a székely legelök íöljavitására lehetne fordítani. Kéri határozati javaslata elfogadását. (A földmivelésügyi miniszter beszéde.) Serényi Béla gróf földrhivelésügyi miniszter: Reflektál elsősorban Vázsonyi beszédére. Vázsonyi támadta őt, amiért állítólag azt mondta, hogy a főváros lakói olcsón élnek. Ezt ő nem igy mondta, nem szándéka a főváros fejlődésének megakadályozása, csupán az ellen van kifogasa, hogy a főváros ide nem való elemek vaío beözönlése ellen van kifogása. Épen olyan fontos érdeke az országnak a vidéki városok fejlődése, mint a fővárosé. (Helyeslés.) Bethlen István gróf az ország presztízse elien valónak találta, hogy a balkáni államokat ráuszítják az országra kereskedelmi szerződéseikkel. A külkereskedelmi szerződések láncolatába épen ugy beleillenek ezek az államok, mint a nyugotiak. Sümegi beszédére az a válasza, hogy az erdélyi vidékek legelő szempontjából nincsenek elhanyagolva. Nem zárkózik el az elöl, hogy az erdők fölosztása bizonyos mórtékben megtörténjék, de fontosabb ennél a vízmosások rendezése. Batthyány Tivadar az állattenyésztési segély iránt érdeklődött. Ez a kérdés most már a pénzügyminiszterre tartozik. A kétmillió egy része apaállatok beszerzési költségeinek pótlására fordittatik. Másik fele a perifériákon sertés és birka beszerzésére, továbbá a baromfitenyésztésre fordittatik. A depekoráció főoka az országban az apaállatok kevés volta. Az állapoton segíteni fog, egyrészt ugy is, hogy ott, ahol a község képtelen eltartani az apaállatokat, ezeket tiz-tizenötönkint kumulálva egy-egy megbízható birtokosnak adja ki télire gondozásra, megfelelő ellenszolgáltatással. A húsfogyasztás! kérdést illetőleg az a megjegyzése, hogy nagyon rossz utón jár az, aki a húsfogyasztás alapjául a marhahúst veszi. A külföldi példák, igy Parisé, Berliné, Münchené azt bizonyítják, hogy minden húsból többet fogyasztanak, mint marhahúsból. Parisban tavaly másfélmillió volt a birkafölhajtás, nálunk húszezer. Nálunk egyoldalú a fogyasztás, Bécsben is. Intézkedéseket tett, hogy más termelési ágak is fölkaroltassanak. A községek és városok területén levő vásárteieket baromfilegelők céljaira föl fogja szabadítani. Éz a szegényebb népnek nagy előnyöket jelent és az eddigi kísérletek nagyszerűen beváltak. Az élőállatok behozatalát a ragadós száj- és <kíirömfájás terjedése miatt tartja aggályosnak. Az argentínai husbehozatalról a közönségnek téves fogaim..i vannak. Vámmentes behozatalról szó sincs, a vám harminc korona, ami a folyó árnak körülbelül negyede. Ilyen fültétellel engedte meg a kormány kétezer métermázsa behozatalát, de a magyar érdekek megvédésére mindenkor figyelemmel lesz. A balkáni államok egyre nagyobb összegeket fordítanak állattenyésztésük emelésére, de ez nem lesz konkurrencia nekünk. Sőt előny lesz, mert az egész kelet itt fogja beszerezni élő tenyószállatszükségletót. Ami a húsárak leszállításáért folyó küzdelmet illeti, mindenki tudja, hogy a húsárak a kínálat és kereslet törvényei alapián alakulnak, nem pedig önkényes megállapítás következményei. Iiyen áremelésre a Balkánon is volt példa ós a természetes folyamat az, hogy a mesterségesen leszorított árak csakhamar ismét fölemelkednek. Sokkal fontosabb, hogy az ország keresetképessége elérje a húsárakat. Meggyőződése az, hogy a védvámos politika következtében — ha valami elemi vagy politikai csapás közbe nem jön — az ország nagy jólétnek néz elébe. Sokkal oko.-abb az ipari és gazdasági konjunktúrák bizositásán fáradozni, mint az árakat leszorítani és ő nagyon csekélynek látja azt az áldozatot, amit a mezőgazdaság ennek ellenében tesz. Ott, ahol négymillió sertést fogyasztanak egy esztendőben, egy ötvenezres kontingens semmi hatással se lehet. Kéri a szerződés elfogadását. (Zajos helyeslés ós taps.) (Elfogadták a szerződést.) Az elnök : Minthogy a többi határozati javaslat benyújtóit a zárszó joga nem illeti meg, a vitát bei-ekesztem. A Ház ezután a szerződést általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, csaknem egyhangúlag elfogadja, ellenben az összes határozati javaslatokat visszautasítja. Szavazás után az elnök tiz percre felfüggeszti az ülést. Szünet után a javaslat részletes tárgyalása következett. (A részletes tárgyalás.) Szünet után a részletes tárgyalás során a dinnél Bethlen István gróf tiltakozott a kereskedelmi miniszternek az ellen a kijelentése ellen, hogy ő (Bethlen) szójátékot űzött volna a minimális vámtarifák emlegetésével. Statisztikai adatokkal cáfolta a miniszternek azt az állitását, hogy a húsárak párhuzamosan emelkedtek volna az élőállat árával. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter rövid válasza után a Ház a cimet változatlanul elfogadta. Az első szakasznál Polőnyi Géza kifogásolta Magyarország állami önállóságának elliomályositását a szerződésben. Ilier ouymi Károly kereskedelmi miniszter megnyugtató fölvilágositása után Bosenberg Gyula előadó kijelentette, hogy a szerződésnek az a pontja, melyet Polőnyi kifogásolt, szórói-szóra megegyezik a szerződés szövegével, amelyet 1908-ban a koalíciós kormány a Ház elé terjesztett. (Polőnyi mesél . . .) A szerb szerződés részletes tárgyalását itt félbeszakították s Polőnyi Géza megokolta az önálló bank fölállítása iránt beterjesztett indítványát. Polónyi hivatkozott a bankaktus megfelelő szakaszára, amely ugy intézkedik, hogy ha a törvényhozás a közösbank szabadalmát "a lejárat idejére meg nem hosszabbítja az önálló bank jogi állapota következik el. És most annál inkább igy van, mert a kormány már provizórium utján sem gondoskodott a szabadalom meghosszabbításáról. A javaslatot, amit idevonatkozólag beterjesztett, mindjárt vissza is vonta s most az osztrák kormány nyal együtt magántárgyalásokat folytat a bankkal. Ezek a tárgyalások azt célozzák, hogy a banknak február 15-ig a két kormány a maga felelősségére s a törvényhozások utólagos fölrnentése reményében meghosszabbítja a szabadalmat. De mi lesz akkor, ha a bankjavaslatot a magyar képviselőház február 15-ig sem szavazza meg? Hosszasan fejtegeti ennek az állapotnak jogi törvényes és gazdasági következményeit. Különösen abból a körülményből, hogy a bankjegy megszűnt törvényes fizetési eszköz lenni, a hitelélet s a magánjogi kötelezettségek terén óriási zavarok támadhatnak. Kérte indítványának napirendre tűzését. (Lukács László válasza.) Lukács László pénzügyminiszter: A bankakta 197. szakasza .-.em teszi szükségessé azokat az intézkedéseket, amelynek elmulasztásával Polónyi s kormányt vádolja. Véletlen dolog, hogy a bankekszleksz állapotába jutottunk. Ki fogunk belőle lábolni, mert mincl a két. törvényhozás többségében megvan a szándék a közös bank szabadalmának meghosszabbítására. Polónyi indítványának második része, melyben az önálló bank fölállítását sürgeti, magától elesik, mert egy olyan meggondolatlan ugrásra késztetné a törvényhozást, amely hitelviszonyainkat és gazdasági életünket teljesen összezavarná. Kéri tehát a Házat, hogy meilőzze Polónyi indítványát. Az idő előhaladottságára való tekintettel a keddi ülésen szavaznak Polónyi indítványáról. Az ülés délután háromnegyed három órakor végződött. Maróczy Géza újra szerepel. — Résztvesz a sansebastiani sakkversenyen. — (Saját tudósítónktól.) Maróczy Géza a világhírű, szegedi származású magyar sakkmester újra a porondra lép, hogy dicsőségesen küzdjön meg a legjobb nevű külföldi sakkozókkal. A szegedi Maróczy néhány évvel ezelőtt kijelentette, hogy végleg visszavonul a nyilvános szerepléstől és csak tanári pályájának szenteli az idejét. A sakkal, amely neki annyi dicsőséget hozott, legföljebb csuk elméletben foglalkozik. A nagymestert erro az elhatározásra az késztette, hogy az akkor rendezett nemzetközi verseuyeken határozott balszerencse üldözte; negyedik-ötödik helyen végzett ö, aki addig mindig első volt. Ha kéressük az okot, hogy most mégis miért másította meg az elhatározását Maróczy, azt is könnyen megtaláljuk, Charousek Rezső és Maróczy Géza diszes pozíciót biztosítottak a magyaroknak a sakk történetében. Ez a pozició forog most veszélyben, amióta Maróczy visszavonult a nyilvános szerepléstől. A fiatal mesterek nem tudták győzelemmel végigküzdeni a nagy szellemi mérkőzéseket; jóknak bizonyultak, de nem elsőranguaknak. Forgácscsal, Borászszal, Bullával, Gajdossal szembon például az oroszok Bubinsteint, Bernsteint, a bécsiek Vidmárt, a csehek Durast, Amerika pedig a legújabban föltűnt csillagot, Capablankát állította a küzdőtérre, akik valamennyien magasabb klasszist képviselnek a fölemiitett magyar mestereknél. A Maróczy-név azonban ezek előtt is félelmetes és nagyon valószinü, hogy a sansebastiani verseny eredményo jogosulttá teszi azt a szép reményt, ameiyet a nagymester ujabb szerepléséhez a magyarok fűznek. A sansebastiani mestervorsenyen a következő mesterek vesznek részt: Janowsky, Duras, Schlechter, Spielmann, Bum, Capáblanka, Marshall, Tarrcisch dr, Mieses, Bubinstein, Bernit ein, Leonhard, Teichmann, Vidmár és Maróczy. Kétes még Lasker dr részvétele. Ha sikerül rábírni a világmestert a versenyben való részvételre, ugy klasszis tekintetében e verseny messze kiemelkedik a többi összes versenyek közül. Csupa elsőrangú kipróbált erő, kik között elsőnek lenni igazán dicsőség. A versenyt rendező német mester, Mieses, szigorúan tartja magát az előirt klasszist megállapító föltótel\