Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-10 / 7. szám

1911 január 10 DEIMAGYARORSZÁG 3 A képviselőház ülése. — Elfogadták a szarb szerződést. — (Saját tudósítónktól.) A hétfői képviselő­házi ülésen nagy beszédet mondott Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter. Részle­tesen foglalkozott a szerb kereskedelmi szerződés tárgyalásakor tett fölszólalások­kal és megnyugtató választ adott minden komolyabb panaszra és kívánságra. Különösen a drágaságról tett érdekes ki­jelentéseket Serényi miniszter. Egyoldalú a húsfogyasztás Magyarországon, — mondotta. Csak a marha- és sertéshúst fogyasztják aránytalanul nagymértékben, ami ennek a két állatfajnak az árát rendkivül emeli. Ki­látásba helyezte a miniszter, hogy nagy baromfilegelőket létesít és a birkahús fo­gyasztását is emelni fogja. Nagy tetszéssel találkoztak Serényi gróf szavai, amikor ki­jelentette, hogy Magyarország jólétnek néz elébe. A képviselőház ezután általánosságban elfogadta a szerb kereskedelmi szerződésről szóló törvényjavaslatot. Részletes tudósításunk a következő: Kabos Ferenc elnök negyed tizenegy órakor nyitotta meg az ülést. A csütörtöki üiés jegyzökönyvének hitelesí­tése után az elnök bemutatja a miniszterelnök átiratát, melyben értesiti a Házat, Iiogy a ki­rály köszönetét fejezi ki a képviselőház újévi gratulációjáért. Következik a szerb kereskedelmi szerződés részletes tárgyalásának folytatása. (A. zárószavak..) Manndorff Géza báró benyújtott határozati javaslatát indokolja, összefoglalva az elhangzott vita anyagát. Javaslata, amely abban áll, hogy a husdrágáság enyhítése céljából az állami hus­fogyasztási adó eltöröltessék, szociális érdelei­ket szolgál. Polemizál az előadó beszédével, amely az összes, a törvényjavaslatra vonat­kozó határozati javaslatokat fölöslegesnek ta­lálja. Pedig a húsfogyasztást adó a szegény vidéki népet sújtja. Ehelyett inkább a városi villanyfogyasztásra vessenek adót. Kéri hatá­rozati javaslata elfogadását. Sümegi Vilmos, aki többedmagával olyan határozati javaslatot nyújtott be, amely szerint a Ház utasítja a kormányt, hogy a székely­földi legelők följavitása és szaporítása érdeké­ben minél előbb terjeszszen be javaslatot, kifogásolja, amiért a miniszter eddig nem nyilatkozott a kérdésben. Az országnak leg­fontosabb érdeke a kenyérkórdés, amelyet fogyasztási adóleszúllitások'kal, vagy eltörléssel lehet megoldani. A kormánynak gondoskodnia kellene arról, hogy kartellek alakulása lehetet­lenné váljon. A haltenyésztés propagálásának eszméjét fölvetette a íöidmivelósügyi miniszter, de csak az elméletnél maradt. A Szent Anna tava, a Gyilkostó kitűnő pisztrángtenyésztő helyek, csak a kezét kellene kinyújtani utána a kormánynak. A Lukács-féle kétmillió felét a székely legelök íöljavitására lehetne fordí­tani. Kéri határozati javaslata elfogadását. (A földmivelésügyi miniszter beszéde.) Serényi Béla gróf földrhivelésügyi miniszter: Reflektál elsősorban Vázsonyi beszédére. Vá­zsonyi támadta őt, amiért állítólag azt mondta, hogy a főváros lakói olcsón élnek. Ezt ő nem igy mondta, nem szándéka a főváros fejlődésé­nek megakadályozása, csupán az ellen van ki­fogasa, hogy a főváros ide nem való elemek vaío beözönlése ellen van kifogása. Épen olyan fontos érdeke az országnak a vidéki városok fejlődése, mint a fővárosé. (Helyeslés.) Bethlen István gróf az ország presztízse elien valónak találta, hogy a balkáni államokat ráuszítják az országra kereskedelmi szerződéseikkel. A kül­kereskedelmi szerződések láncolatába épen ugy beleillenek ezek az államok, mint a nyugo­tiak. Sümegi beszédére az a válasza, hogy az erdélyi vidékek legelő szempontjából nincsenek elhanyagolva. Nem zárkózik el az elöl, hogy az erdők fölosztása bizonyos mórtékben meg­történjék, de fontosabb ennél a vízmosások rendezése. Batthyány Tivadar az állattenyésztési segély iránt érdeklődött. Ez a kérdés most már a pénzügyminiszterre tartozik. A kétmillió egy része apaállatok beszerzési költségeinek pót­lására fordittatik. Másik fele a perifériákon sertés és birka beszerzésére, továbbá a baromfi­tenyésztésre fordittatik. A depekoráció főoka az országban az apaállatok kevés volta. Az állapoton segíteni fog, egyrészt ugy is, hogy ott, ahol a község képtelen eltartani az apa­állatokat, ezeket tiz-tizenötönkint kumulálva egy-egy megbízható birtokosnak adja ki télire gondozásra, megfelelő ellenszolgáltatással. A húsfogyasztás! kérdést illetőleg az a meg­jegyzése, hogy nagyon rossz utón jár az, aki a húsfogyasztás alapjául a marhahúst veszi. A külföldi példák, igy Parisé, Berliné, Münchené azt bizonyítják, hogy minden húsból többet fogyasztanak, mint marhahúsból. Parisban ta­valy másfélmillió volt a birkafölhajtás, nálunk húszezer. Nálunk egyoldalú a fogyasztás, Bécs­ben is. Intézkedéseket tett, hogy más terme­lési ágak is fölkaroltassanak. A községek és városok területén levő vásárteieket baromfi­legelők céljaira föl fogja szabadítani. Éz a szegényebb népnek nagy előnyöket jelent és az eddigi kísérletek nagyszerűen beváltak. Az élőállatok behozatalát a ragadós száj- és <kíi­römfájás terjedése miatt tartja aggályosnak. Az argentínai husbehozatalról a közönségnek téves fogaim..i vannak. Vámmentes behozatal­ról szó sincs, a vám harminc korona, ami a folyó árnak körülbelül negyede. Ilyen fültétellel engedte meg a kormány kétezer métermázsa behozatalát, de a magyar érdekek megvédésére mindenkor figyelemmel lesz. A balkáni államok egyre nagyobb összegeket fordítanak állattenyésztésük emelésére, de ez nem lesz konkurrencia nekünk. Sőt előny lesz, mert az egész kelet itt fogja beszerezni élő tenyószállatszükségletót. Ami a húsárak leszállításáért folyó küzdelmet illeti, mindenki tudja, hogy a húsárak a kínálat és kereslet törvényei alapián alakulnak, nem pedig önké­nyes megállapítás következményei. Iiyen ár­emelésre a Balkánon is volt példa ós a termé­szetes folyamat az, hogy a mesterségesen leszorított árak csakhamar ismét fölemelked­nek. Sokkal fontosabb, hogy az ország kereset­képessége elérje a húsárakat. Meggyőződése az, hogy a védvámos politika következtében — ha valami elemi vagy politikai csapás közbe nem jön — az ország nagy jólétnek néz elébe. Sokkal oko.-abb az ipari és gazdasági konjunk­túrák bizositásán fáradozni, mint az árakat leszorítani és ő nagyon csekélynek látja azt az áldozatot, amit a mezőgazdaság ennek ellené­ben tesz. Ott, ahol négymillió sertést fogyasz­tanak egy esztendőben, egy ötvenezres kon­tingens semmi hatással se lehet. Kéri a szer­ződés elfogadását. (Zajos helyeslés ós taps.) (Elfogadták a szerződést.) Az elnök : Minthogy a többi határozati javas­lat benyújtóit a zárszó joga nem illeti meg, a vitát bei-ekesztem. A Ház ezután a szerződést általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, csaknem egyhan­gúlag elfogadja, ellenben az összes határozati javaslatokat visszautasítja. Szavazás után az elnök tiz percre felfüggeszti az ülést. Szünet után a javaslat részletes tárgyalása következett. (A részletes tárgyalás.) Szünet után a részletes tárgyalás során a dinnél Bethlen István gróf tiltakozott a keres­kedelmi miniszternek az ellen a kijelentése el­len, hogy ő (Bethlen) szójátékot űzött volna a minimális vámtarifák emlegetésével. Statisz­tikai adatokkal cáfolta a miniszternek azt az állitását, hogy a húsárak párhuzamosan emel­kedtek volna az élőállat árával. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter rövid válasza után a Ház a cimet változatlanul elfogadta. Az első szakasznál Polőnyi Géza kifogásolta Magyarország állami önállóságának elliomályo­sitását a szerződésben. Ilier ouymi Károly ke­reskedelmi miniszter megnyugtató fölvilágosi­tása után Bosenberg Gyula előadó kijelentette, hogy a szerződésnek az a pontja, melyet Po­lőnyi kifogásolt, szórói-szóra megegyezik a szerződés szövegével, amelyet 1908-ban a koalí­ciós kormány a Ház elé terjesztett. (Polőnyi mesél . . .) A szerb szerződés részletes tárgyalását itt félbeszakították s Polőnyi Géza megokolta az önálló bank fölállítása iránt beterjesztett indít­ványát. Polónyi hivatkozott a bankaktus meg­felelő szakaszára, amely ugy intézkedik, hogy ha a törvényhozás a közösbank szabadalmát "a lejárat idejére meg nem hosszabbítja az ön­álló bank jogi állapota következik el. És most annál inkább igy van, mert a kormány már provizórium utján sem gondoskodott a szaba­dalom meghosszabbításáról. A javaslatot, amit idevonatkozólag beterjesztett, mindjárt vissza is vonta s most az osztrák kormány nyal együtt magántárgyalásokat folytat a bankkal. Ezek a tár­gyalások azt célozzák, hogy a banknak február 15-ig a két kormány a maga felelősségére s a törvényhozások utólagos fölrnentése reményében meghosszabbítja a szabadalmat. De mi lesz akkor, ha a bankjavaslatot a magyar képviselő­ház február 15-ig sem szavazza meg? Hosszasan fejtegeti ennek az állapotnak jogi törvényes és gazdasági következményeit. Különösen abból a körülményből, hogy a bankjegy megszűnt törvényes fizetési eszköz lenni, a hitelélet s a magánjogi kötelezettségek terén óriási zavarok támadhatnak. Kérte indítványának napirendre tűzését. (Lukács László válasza.) Lukács László pénzügyminiszter: A bankakta 197. szakasza .-.em teszi szükségessé azokat az intézkedéseket, amelynek elmulasztásával Po­lónyi s kormányt vádolja. Véletlen dolog, hogy a bankekszleksz állapotába jutottunk. Ki fogunk belőle lábolni, mert mincl a két. törvényhozás többségében megvan a szándék a közös bank szabadalmának meghosszabbítására. Polónyi indítványának második része, mely­ben az önálló bank fölállítását sürgeti, magától elesik, mert egy olyan meggon­dolatlan ugrásra késztetné a törvényho­zást, amely hitelviszonyainkat és gazdasági éle­tünket teljesen összezavarná. Kéri tehát a Há­zat, hogy meilőzze Polónyi indítványát. Az idő előhaladottságára való tekintettel a keddi ülésen szavaznak Polónyi indítványáról. Az ülés délután háromnegyed három órakor végződött. Maróczy Géza újra szerepel. — Résztvesz a sansebastiani sakkversenyen. — (Saját tudósítónktól.) Maróczy Géza a világ­hírű, szegedi származású magyar sakkmester újra a porondra lép, hogy dicsőségesen küzdjön meg a legjobb nevű külföldi sakkozókkal. A szegedi Maróczy néhány évvel ezelőtt kijelen­tette, hogy végleg visszavonul a nyilvános sze­repléstől és csak tanári pályájának szenteli az idejét. A sakkal, amely neki annyi dicsőséget hozott, legföljebb csuk elméletben foglalkozik. A nagymestert erro az elhatározásra az kész­tette, hogy az akkor rendezett nemzetközi verseuyeken határozott balszerencse üldözte; negyedik-ötödik helyen végzett ö, aki addig mindig első volt. Ha kéressük az okot, hogy most mégis miért másította meg az elhatározását Maróczy, azt is könnyen megtaláljuk, Charousek Rezső és Maróczy Géza diszes pozíciót biztosítottak a magyaroknak a sakk történetében. Ez a pozi­ció forog most veszélyben, amióta Maróczy visszavonult a nyilvános szerepléstől. A fiatal mesterek nem tudták győzelemmel végigküz­deni a nagy szellemi mérkőzéseket; jóknak bi­zonyultak, de nem elsőranguaknak. Forgácscsal, Borászszal, Bullával, Gajdossal szembon például az oroszok Bubinsteint, Bernsteint, a bécsiek Vidmárt, a csehek Durast, Amerika pedig a legújabban föltűnt csillagot, Capablankát ál­lította a küzdőtérre, akik valamennyien maga­sabb klasszist képviselnek a fölemiitett magyar mestereknél. A Maróczy-név azonban ezek előtt is félelmetes és nagyon valószinü, hogy a san­sebastiani verseny eredményo jogosulttá teszi azt a szép reményt, ameiyet a nagymester ujabb szerepléséhez a magyarok fűznek. A sansebastiani mestervorsenyen a követ­kező mesterek vesznek részt: Janowsky, Duras, Schlechter, Spielmann, Bum, Capáblanka, Mar­shall, Tarrcisch dr, Mieses, Bubinstein, Bern­it ein, Leonhard, Teichmann, Vidmár és Maróczy. Kétes még Lasker dr részvétele. Ha sikerül rábírni a világmestert a versenyben való rész­vételre, ugy klasszis tekintetében e verseny messze kiemelkedik a többi összes versenyek közül. Csupa elsőrangú kipróbált erő, kik kö­zött elsőnek lenni igazán dicsőség. A versenyt rendező német mester, Mieses, szigorúan tartja magát az előirt klasszist megállapító föltótel­\

Next

/
Thumbnails
Contents