Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-06 / 5. szám

1911 január 11 DELMAGYARORSZAG 66 BUDAPESTI MOZGÓKÉPEK Milysn iesz az uj állatkertünk? (Saját tudósítónktól) A budapesti Andrássy-ut végén, ott, ahol a régi Sugár-ut a Városligetbe torkolódik, a régi állatkert helyén a székes­főváros nagy munkát végeztet. Az Állat- es Nüvényhonositó Társaság régi állatkertje he­lyébe a modern természettudomány kívánalma szerint egy hatalmas zoológiai kertet lólesit, amely a nyugati államok hatalmas természet­rajzi kultúrintézményeit jóval felülmúlva, Európa egyik legnagyszerűbb látványossága lesz. Lendl Adolf dr, egyetemi tanár, a természet­rajzi tudomány lelkes művelője tudását ós kül­földi tapasztalatait összegezve, a főváros meg­bízásából oly hatalmas kulturintózmónynyel lepi meg országunkat, amelynek párját a kul­turállamok egyikében sem találunk. Nemes munkájában országoshirü, kiváló fér­fiak támogatják: Body Tivadar dr, székes­fővárosi tanácsnok, Kovácli Aladár és Neuschlose Kornél, akiknek képzettsége és közéleti tevé­kenysége a legteljesebb garanciát nyújtja arra, hogy a főváros csaknem másfélmillió korona áldozatkészségével egy olyan közintézményt létesítenek, amelynek Ilire, ugy tudományos,mint látványossági szempontból az egész müveit vi­lág figyelmét magára fogja vonni. Nem tesz érdektelen, ha a nagy apparátussal bevezetett munkálatokról már most tájékozta­tásul a következőket közlöm: A építési munkálatok, a téli idő bekövet­kezésével jelenleg szünetelnek, de azért már az eddig elkészített munkálatok nagy arányok­ban a kellő perspektívát nyújtják ahoz, hogy megfelelő módon tájékoztathassuk a közönséget arról, hogy mifélo hatalmas közintézmény lesz az uj állatkertünk. A régi bejárattal szemben harminc méter magas kőszikla tömb tűnik a látogató szeme elé. A mészkő és bazalt sziklák barlangjaiban helyesen elhelyezett vizzel telt árkokkal elkü­lönítve lesznek elhelyezve a nagyobb ragadozók egész tömege. A régi ketrecrendszer eltűnik s helyette minden állatcsoport a természeti szük­ségleteknek megfelelő módon, kellő milieubon lesz elhelyezvo, vagy, hogy az állat életfunkciói­nak minden tekintetben a legtermészetesebb módon fog megfelelni. E sziklacsoporttól balra a városligeti tó uj berendezésével fogja a szemlélő figyelmét tel­jesen lekötni. Elől körisfa cölöpökre helyezett hindupagoda áll. A teknősbékák, krokodilusok, aligátorok s más két éltü hüllők tanyája lesz ez. Ahol a fogságra kárhoztatott állatok sza­badon mozoghatnak nemcsak a tó vizében, de a homokos part csöndes,, füvei s gyeppel be­nőtt iszapjában is. Odább a vizi madarak tanyája lesz. Mind­egyik csoport eleven biologiai kópét alkott. A sással kákával benőtt tó partján, amely a vizi madaraknak fészekrakásra is teljesen alkalmas iesz, együtt látjuk hazánk vizi szárnyasait, vad­libák, vadkacsák külön fajai, a pelikánok, sza­lonkák sirályok, székicserek fogják e részt élénkké tenni. Közvetlen tőszomszédságában lesznek elhe­lyezve a tropikus égalj madarai: a tlamingok, Íbiszek, gólyák, marabuk stb. Egy helyt homokos beszakadt homokospart vonja magára figyelmünket. A meredek part üregeiben a parti fecskék ayurayalagok s más hasonló helyen fészkelő madarak fogják látvá­nyossátenni, az azelőtt korcsolyapályának hasz­nált tó környékét. A ragadozók stellingeni módszer szerint ter­vezett helye, a ragadozó madarak pavillonja, a hatalmas aquarium, a vastagbőrnek keletindiai pagodája, amely Weuschlosz Kornél műegye­temi tanár mesteri tervei szerint épült, a bölények ólja, a kisebb ragadozók háza, a maj­mok pavillonja stb., stb. Mind elsősorban a ter­mészeti követelmények teljes kiegészítését cé­lozzák, de ugy, hogy művészi szempontból is a legmagasabb igényeknek is teljesen megfe­lelnek. A régi állatkert területén minden talpalatnyi föld a leghasznosabban lesz fölhasználva. He­gyes. ormos vidékek váltakoznak tág cserjés mezőkkel, patakok szelik át itt is ott is a te­rületet, virágos mezők, erdő részletek kon­trasztikus változatai eleven tájképekkel ked­veskednek a szemlélőnek, amelyek gazdagon meg lesznek népesítve, nemcsak Magyaror­szág faunájával, de az öt kontinens ritka ál­lat és madár fajaival. A hatalmas pálmaház a tropikus os növé­nyeit fonja bemutatni, más helyt a lovayK biológiai'tüneteit figyelhetjük meg. Hatalmas laboratóriumok egészítik ki azt a hatalmas lát­ványosságot, amelynek munkalatai csak mii augusztus havában lesznek keszen. Ugy értesültem, hogy az uj állatkert megnyi­tása vagy augusztus 18-án, a király születése napján, vagy szent István-napkor fog megtör­ténni hatalmas ünnepségek keretében, amelyek rendezése már csak azért is meg lesz köny­nyitve, hogy a betonból készült hatalmas szikla­falak belsejében kényelmes kávéházak, vendég­lők lesznek elhelyezve s az állatkert fényes kivilágítással állandóan nyitva lesz éjjel-nappal s ugy a fővárosi, mint a vidéki közönségnek legkedvesebb szórakoztató helye lesz. Mielőtt ismertetésemet befejezném, még csak egyet akarok megemlíteni. Az uj állatkert igazgatósága programjába vette, hogy nem­csak világra szóló látványossággal fogja szapo­rítani Budapest szórakoztató helyeit, hanem az állattenyésztés, nemesítés és berendezések által gazdaságilag is ugy fog közreműködni, hogy a nagy befektetés mindenesetre meg fogja hozni kellő gyümölcsét. E gazdasági berendezések programjából külö­nösen kiemelendő a structenyésztés meghono­sítása, az európai és indiai (zebu) szarvasmar­hák keresztezéséből származó fajok előállítása, a fajbaromfi nemesítése, a vadsziikséglet ki. elégitése, a fajlovak és kutyák darusításra való nevelése. Szóval a magyar főváros uj intézménye nem­csak látványosság tekintetében, de gazdasági és tudományos szempontból is Európa első kultúrintézménye lesz. Németh István ópiteni. Martin válaszával a pénzügyi bizott­ság iilése véget ért. Kimen és Lukács Bécsben. Budapest­ről jelentik: Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök ma este titkára kíséretében Bécsbe utazott. Lukács László pénzügymi­niszter már délután utazott el Bécsbe. Mind­ketten részt vesznek a pénteken tartandó közös minisztertanácson. Kimen a bankszabaila!oniról. A kép­viselőház mai ülésén fölszólalt Khuen-Héder­váry Károly gróf miniszterelnök és vissza­vonta a bankprovizóriumról beterjesztett ja­vaslatot. Indítványozta, hogy a legközelebbi ülés napirendjére a bankszabadalom meg­hosszabbításáról szóló javaslatot tűzzék ki. A miniszterelnök indítványát elfogadták és az elnök javaslatára elhatározták, hogy a közbeeső ünnepnapok miatt a Ház legköze­lebbi ülését hétfőn tartja. Reng a föld. A szegedi utak a kereskedelmi költségvetésben. A képviselőház pénz­ügyi bizottsága csütörtökön délután öt óra­kor folytatta a kereskedelmi tárca költség­vetésének tárgyalását. A tárgyalás során szó esett a Zombor—Szeged—Szabadka kö­zötti országutak államosításáról is. Vojnich István báró tette szóvá ezt és a bácskai országutakat. A mai pénzügyi bizottsági ülésen Hieronymi Károly kereskedelmi mi­niszter és Láng Lajos elnök is részt vett. A napirenden a kereskedelmi tárca folyta­tólagos tárgyalása volt. A kereskedelmi minisztérium nevében részt vettek az ülé­sen Kálmán Gusztáv államtitkár, Settina Gyula, Martin Sándor és Kerékgyártó Ist­ván. A bizottság elfogadta a költségvetés második, harmadik, negyedik és ötödik címeit. Aztán Heltai Ferenc kijelentette, hogy a tegnapi ülésen az államvas­utakkal kapcsolatban mondott beszédével senkit sem akart támadni, csupán a szak­szerű adatokat sorolta föl. Ezután az elő­adó részletesen ismertette a költségvetést, mely abban kulminál, hogy az ország köz­utainak hálózatát fejleszteni kell. Részlete­sen ismertette továbbá az utak forgalmát és emlitést tett az útadó-törvény revíziójá­ról is. A vagyonosabb törvényhatóságoknak a törvényben megengedett makszimális útadónál nagyobb összeget kell fordí­tani az úthálózat fejlesztésére. Kossuth Ferenc rövid fölszólalása után Vojnich István báró a bácskai utvonalakról beszélt. Kifogásolja, hogy a bácskai országutak nagy­része csak két és fél három méter széles­ségű. Kívánatos volna a bezdáni, zsablyai és szenttamási, zombori, szegedi és szabadkai utvonalak államosítása, továbbá a Kerény— Kossuthfalva— Topolya— Szabadka helysége­ket összekötő országutak rendezése. Vojnich beszédére Hieronymi nevében Martin Sán­dor reflektált. Azt mondja, hogy a bácskai utak két és fél, három méter szélessége épen megfelelő, mert a kocsik a nap két külön­böző szakában mindig egy irányban közle­kednek és forgalmi zavarok nincsenek. Az­zal, hogy ezeket az utakat nem négy mé­ter szélességűre építették, hanem csak két és fél, három méterre, lényeges megta­karítást értek el és ami a legfőbb, azt, hogy az utakat hosszabb távolságra ki lehetett — Vidékek pusztulása. — (Saját tudósítónktól.) A seizmográfok tá­volbaérzését megerősítette a táviró. Kis­Ázsiában, Turkesztán vidékén volt a földren­gés, órákig pusztító, romboló földindulás, amiről a Bélmagyarország tegnap már hirt adott. A messze kulturátlan vidékről ezideig csak hiányos jelentések érkeztek. Mindössze annyi állapitható meg, hogy Taskendben és Vjernyiben rengeteg ház bedőlt, de hogy liány ember pusztult el a romok alatt, arról még nem érkezett pontos jelentés. A ka­tasztrófa méretét nem lehet sejteni sem. A most érkezett táviratok kisebbnek tüntetik föl a katasztrófát és negyven halottról be­szélnek, De nem lehetetlen, hogy a legköze­lebbi órákban borzalmas méretekkel tárul föl a pusztulás képe. Napok kellenek hozzá, amíg- ezen a kulturátlan vidéken földerithe­tik a pusztulás rémes panorámáját. A ma érkezett jelentések igy szólnak: Taskend, január 5­Vjernyii hivatalos jelentések szerint a föld­rengés még nem szűnt meg, a földlökések azonban gyöngébbek. Tiz katona megsebesüli, egy pedig meghalt. A lakosok közül negyvenen életüket vesztették és sokan megsebesültek, A külső város agyagsárépitményoi beomlottak. Sok száz család hajléktalan. A belvárosban majdnem az összes épületek megrongálódtak, különösen a két gimnázium és a kormányzó palotája. A csapás, amely a várost sújtotta, mégsem olyan nagy, mint 1887-ben, mert azóta a kőópitmónyok helyébe mindenütt faépítmé­nyek kerültek. Taskend, január' 5. Wjerngibó'l jelentik^ hogy a földrengés még mindig tart. Apró lökések folyton észlelhetők még. Egy nagy ház összedűlt. Egy ember meg­halt, tiz súlyosan megsebesült. Az első földlöké­sek éjféltájban voltak észlelhetők. A város ösz­szes házai bedőltek. Egy házban negyven ember halt meg. Körülbelül százhúsz ember súlyosan megsebesült. Mentőakcióról szó sincs. A ható­ság és a lakosság szinte közömbös. A földren­gés iránya kelet-nyugati volt. A lakosság, ami­kor a földlökések megismétlődtek, eszétvesztve, meztelenül rohant a szabadba. Részleteket a katasztrófáról még nem lehetett küldeni, mert az összes telefon- és táviró-összeköttetós Euró­pával megszakadt. Eszék, január 5. Ma reggel két óra ötvenhárom perckor itt meglehetősen heves földrengés volt érezhető ószakdéli irányban. A földrengés két percig tar­tott és földalatti moraj kisérte, A könnyen el­mozdítható tárgyak mozogtak. * A siezmográfikus jelzésekon kivül eddig jó­formán alig kapott más értesítést a világ a megtörtént katasztrófa borzalmas méreteiről. Töbrről nem tudunk, többről nem szólnak a táviratok, minthogy Kis-Ázsiábán történt a katasztrófa ós néhány városban megindultak a házak. Ebben az ismeretlenségben, ebben a bizonytalanságban mindenesetre érdekesek lesz-

Next

/
Thumbnails
Contents