Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-04 / 3. szám

1911 január 4 NewyorkP MŰSOR: Kitűnő — cigányzene. Szombaton és vasárnap kát elüadás. Az oroszlánuadászat, természetes. — A kerekes korcsolya, humor. — A tábori tánc, humor. — A kastéiy orvosa, dráma. — A Kövérek versenye, humor. — Az ördög rnuiai, humor. — A gyilkos, nagyhatású dráma. Hetenként négyszer uj műsor : Vasárnap, hétfőn, szerdán és szombaton. Hideg butiét. Szivei pártfogást kér Palkovits Andor, Newyork-káués. KÖZGAZDASÁG A szegedi paprika-kereskedelem jelene és jöuöje. Elmondja: Fischer Aladár, a Szegedi Termény- és Áruforgalmi r.-t. igazgatója. (II.) A szegedi nemesédes paprika, melynek a külföldi importált paprika a legnagyobb ellenfele, a legnagyobb figyelemmel és különös elővigyázattal lesz földolgozva és tekintettel, hogy annak kidolgozásában a kézi erő nagy és jelentős szerepet játszik, ennélfogva ezen minőségnek tisztán csak a kidolgozása métermázsánként ca negyven koronát fölemészt. Természetesen ezen hüvelyekből minden ér és mag, mely a paprika minőségét esetleg hátrányosan befolyásolná, el lesz távolitva és az ily módon nyert úgynevezett „hüvely bőrök" mesterséges szárítás után, a saját, hüvelyükben talált magvak hozzáadásával, — mely utóbbi azonban előbb alaposan ki lesz mosva, — föl lesz őrölve. Az eképen nyert őrölt paprika az „édes" és „nemesédes11 elnevezést kapta és ma már ezen név alatt ismeri az egész ország. Ez a minőség kétféle nüanszban lesz őrölve: lisztfinomságura, ez esetben a paprika kissé halavány rózsa szint kap, azután gorombább őrlésnél sötétpiros szint nyer, azonban ez utóbbit azért nem ajánlom, mert a sötét szin elnyeréséhez természetszerűleg több mag szükségeltetik, már pedig több mag beörlése, mint a saját, hüvelyében találtatott, nézetem szerint a minőséget föltétlenül befolyásolja ős pedig annak rovására. DELHAGYAR0RSZÁ6 nem is bírhatnak érzékkel az iránt, hogy melyik piac és felvevő képes, már pedig ez nem könnyű föladat és ebben a kereskedelemnek nem nyújt támaszt senki sem. Hatványozottabb mértékben áll ez a paprikakereskedelemre, mert hisz nyilvánvaló, hogy e cikknek elterjedését a bel- és külföldön nem a termelök, sem pedig a gazdák, hanem egyedül és kizárólag a helyi kereskedelem óriási munkájának és áldozatkészségének köszönhető. Ez oknál fogva is helyteleníteni kell minden olyan eljárást, mely a kereskedelmen minden áron ütni akar, sőt tovább megyek és állíthatom, hogy a magyar jegyző. A második tanfolyamot az egyesület mórahalmi alosztálya rendezi a szeged-alsótanyai Gazdasági Egyesület helyiségében. A tanfolyam február 2-án kezdődik s felügyelői: Pap István alosztályelnök ós Mersán József jegyző a megbízottak. A harmadik tanfolyam Csórván február 23-án kezdődik s e tanfolyam felügyelője Csányi György. A negyedik tanfolyam a Felsőközponton március 9-én kezdődik s felügyelője Niedermayer Antal alosztályelnök. Az összes tanfolyamok ingyenesek, a jelentkező tanulók a tanfolyam tartama alatt a munkához szükséges füzvesszőket ingyen kapják s a tanfolyam befejeztekor az általuk kötött tárgyak tulajdonukká válnak. A szaktanitást Kamocsay Imre szaktanító látja el. A gazdasági egyesüíj1**: ^s^sss-^^^^^sír^^ kedelem i.«yaimgy megerdemii allami 1Mkn kezd6dnek a március '2-ig 1 r A-f — A. ; „ 4. ... n A trn VI nntrú. - r i . n J ó >vl nrrolr támogatást, mint más, bármely néven neve zendő ipari vállalkozás, mert ha közvetve is — legalább oly szolgálatot ós hasznot hoz hazánknak, mint akármelyik ipari cikk. A szegedi kereskedelem minden eszközt megragad, hogy a magyar terményeknek piacot szerezzen, teszi ezt anyagi eszh kozna nagyobb kormány minden ünnep- és vasárnap lesz gazdasági szakelőadás a tanyavilág különböző kerületeiben. A Szegedi Gazdasági Egyesület az idén is fog rendezni tavaszi és őszi lóversenyt. A tavaszi junius 8-án, az őszi pedig szeptember 8-án lesz. A főldmivelósügyi minisztérium a szegedi lóversenydijakra kilátásba helyezett hatezer korona i—a. -J„7„,„„ ,ía lríi1Mni"aon a hnszNem kívánok tehát ismétlésekbe bocsátkozni, csupán összehasonlítást kívántam tenni a magyar áru és a külföldi termék között és tekintettel, hogy mi a paprikának kikészítése terén ezidő szerint megtakarításokat nem eszközölhetünk, ennélfogva a magyar termelők létérdeke megkívánja, hogy a földmivelési miniszter a külföldről beözönlő paprika nyomásától a termelőket megvédje és egy ilyen intézkedés a kereskedelem érdekében is annál kívánatosabb és sürgősebb, mert a paprikapiac decentraliziójától tartani lehet, hisz a paprikakereskedelem nagy része ma már a trieszti kikötőbe terelődött át s maholnap egyszerre csak azon veszsziik magunkat észre, hogy Szeged e téren csak másodrangú pozíciót fog elfoglalni, mert sajnos, eszközeink, a külföldi képviselet terén sem olyanok, hogy a piac letörését, megakadályozhassuk. Magyarországon az ilyen ekszport jelentőségét nem tudják kellőleg mérlegelni, legjobb példa, hogy a hivatott tényezők folytonosan közjogi problémákkal kötik le idejüket, holott határozottan tévedés azt hinni, hogy a konzulátusi táblákon levő fölirásból ismerik meg hazánkat a külföldön, mert rendszerint nem tudják megállapítani, vájjon magyar vagy volapiik nyelven van-e irva és az ilyen állításokat rendszerint olyan politikusok szokták hangoztatni, kik még ma is a kereskedőről csak mint „huncut zsidóról" emlékeznek meg, olyanok azonban, kik ezzel a szóval: kereskedelem, tisztában vannak, azok jól tudják, hogy amennyire Magyarország a külföld előtt legalább előnyösen ismerve van, ezt nagyrészt a kereskedelem, illetőleg az ekszportnak köszönhetik. Ép azért helytelen és elítélendő az agráriusok részéről a kereskedőket ért folytonos támadásaik is, mert ha a magyar kereskedelem nem állana hivatásának magaslatán, ugy bizony nem tudom, vájjon mit kezdenének el a termelők árujukkal, mert ők nem birnak és Igy például óriási fontossággal birna, különösen a szegedi terményekre az 1915-ben megnyíló „Pacific kiállítás". Ezen a kiállításon való részvétel a szegedi ekszportra óriási kihatással volna és kellő támogatás mellett cégeink ebben annál szivesebben rósztvennének, mert jól tudják, hogy Amerika cikkeinek óriási fogyasztója és ott ma a külföldi verseny dominálja az öszszes piacokat. Eltekintve attól, hogy ma ott teljesen szervezetlenül állunk, — megfelelő képviseletekkel sem rendelkezünk ós a nagy távolság folytán a piacot senkinek sem állott módjában fölkerestetni, mindazonáltal a szegedi paprika hírnevét már ott is elég jól ismerik és egy ilyen világkiállításon való részvétel ekszportunkat csak nagyban elősegítené. A szegedi kamarának volna kötelessége az itteni kereskedelem érdekében a kezdő lépéseket megtenni, mert hiszen az 1914-ben rendezendő szegedi kiállításnak mi is nagy hivei vagyunk, azonban attól nagyobb eredményt nem hinném, hogy elérünk, annál kevésbé, mert a szegedi kiállításon résztvevők és annak látogatói előtt a „szegedi paprika" hírneve eléggé ismert, az legfölebb ápolásra és nem ismertetésre ós bemutatásra szorul. Összegezve az itt elmondottakat, a szegedi paprikakereskedelem jövőjét abban látom, hogy mig a külföldről beözönlő paprika ellen a főldmivelósügyi kormány a termelést magas védvámmal bástyázná körül, addig a kereskedelmet külföldi térhódításaiban anyagilag és erkölcsileg is támogatná. Ilyen, mindkét részről egyöntetű és észszerű eljárás mellett a „szegedi paprika" rövid idő alatt a maga részére meghódíthatná az összes külföldi fogyasztó-piacot. Lehetne esetleg egy kiviteli bárca-rendszert létesíteni, bizonyos prémiummal, lehetne azután egy elérendő minimum ésmakszimum ekszportdijazásával s ez utóbbi a helyi kereskedelmet is serkentené a külföldi ekszportban való részvételre. Sajnos, azonban meg vagyunk már ahoz szokva, hogy a kereskedelmet nálunk Magyarhonban „mostohagyerek" módjára kezelik és igen kevés reményünk van arra, hogy a kormány mai politikai elfoglaltsága közepett, velünk provinz ekszportörök, semmikóp sem irigylósremóltó helyzetével jóakaratulag foglalkozhassék. Nagy és nehéz munka előtt állunk, — ehez kérjük az illetékes tényezők támogatását. (Vége.) (—) Az uj kölcsön. Mint azt már említettük, az uj kölcsön hamarább kerül realizálásra, mint azt korábban hitték. Ennek főleg az az oka, hogy a pénzpiac helyzetét alkalmasnak itéli a csoport arra, hogy a kölcsönt és pedig az egész kétszázötven milliót már most kibocsássa. A kibocsátás, pénzügyi körök hirei szerint, már január tizedike körül megtörténik. (—) A Szegedi Gazdasági Egyesület mnnkapvogvanija. Az egyesület elnöksége az 1911. évi munkaprogramot az alábbiakban ismerteti : A Szegedi Gazdasági Egyesület az idén is rendez négy kosárkötó tanfolyamot, Az első tanfolyam a Feketoszéli Gazdakör helyiségében lesz. A tamíolyam január 6-án kezdődik ós tart január végóig. A tanfolyam felügyelői: Ördög Vince alosztályelnök és Kéri Lajos alosztályközjegyző és Jung Péter főállatorvos januárban a szegedi tanyákon előadást fognak tartani az állatvédelemről és a hasznos madarak védelméről. Újra állítanak föl csipkevcrési tanfolyamot az Alsótanyán és pedig valószínűleg a Szegedi Gazdasági Egyesület feketeszóli alosztályainak helyiségeiben. (—) Az egyház birtokai Magyarországon. Egy brassói német újság föltette a kérdést, hogy kinek van Magyarországon a legtöbb birtoka? Es nyomban meg is adja a választ az alábbi kimutatásban: hold föld Esztergomi érsekség 95.983 Egri érsekség 42.397 Kalocsai érsekség 87.453 Besztercebányai püspök 28.824 Csanádi püspök 12.293 Győri püspök 18.887 Kassai püspök 9.037 Nagyváradi kat. püspökség 187 393 Nagyváradi görög püspökség' 139.657 Nyitrai püspök 16.709 Pécsi püspök 26.550 Rozsnyói püspök 7.178 Szatmári püspök 30.032 Székesfehérvári püspök 7.636 Szepesi püspök 26.323 Szombathelyi püspök 7.414 Váci püspök 27.582 Veszprémi püspök 65.618 Gyulafehérvári kat. püspök 11.827 Az egyház tehát 2,332.574 hold földet birtokol, ami Magyarország földterületének tekintélyes részét jelenti. (—) A Holt-Tisza fölmérése. A szegedi HoltTiszaág hasznosítását régóta tervezi a hatóság s legutóbb a mérnökség meg is kezdte a meder fölmérését. Ez azonban eddig csak részben sikerült, mert a fölmérést teljes precízen csak derűs időben lehet eszközölni. A város tanácsa a fölmérésre hatvan napi haladékot adott a mérnökségnek. (—) A Fehértó. Tudvalevő, hogy a főldmivelósügyi minisztérium a szegedi ármentesitő ós belvizszabályozó társulatot bizta meg a Fehértó vizének levezetésével s mindama nagyszabású munkák végzésével, melyek a Fehértó hasznosítási munkáit megelőzik. A társulat már munkához is látott s legutóbb tartott választmányi és közgyűlésén megállapította a munkaprogramot s az erről szóló jegyzőkönyvet áttette a város tanácsához. A tanács mai ülésében örömmel vette tudomásul a társulat intézkedését, egyben pedig Lázár György dr, polgármesternek, mint a szegedi ármentesitő ég belvizszabályozó társulat elnökének köszönetet szavazott. (—) A vágóhíd almozásn. Pirkuer Béla volt állattenyésztési felügyelő, most országgyűlési képviselő, azt a tanácsot adta a szegedi hatóságnak, hogy a vágóhídon ne turfát, hanem szalmát használjanak alomnak. A tapasztala azonban a turfa mellett van s alomszalmni ezentúl som használnak a vágóhidra hajtott állatok részére.