Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-31 / 25. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 január 26 lí De a közigazgatás államosítása után elsősorban kívánatos a közegészségügy államosítása. Napról-napra jobban szenvednek százezrek meg milliók a közegészségügy miatt. Vidékek, városok kiszámíthatatlanul sokat veszítenek vérben, erőben és életben a lehetetlen viszonyokért. Az a magyar közegészségügy, ami van, meg az is, ami nincs, — elsősorban oka a népszámlálás segítségével bebizonyult és országosan szomorú statisztikának. Az ország bármely vidékére, bármely községébe megyünk, talán mindenütt kiütközik a közegészségügy ezer baja, amelyek miatt sok községben nincs közegészség. De van közbetegség. Az pedig az ország betegsége, hogy a közegészségügyünk még mindig nem került államosításra. Igy azután az olyan jelenség, hogy hatvanezer közveszélyes elmebajos minden gondoskodás nélkül, mint futóbolond élhet, azután meg hogy a tüdővész TiszaDuna közén épen ugy, mint másutt az országban napról-napra szomorúbb statisztikát tálal elénk, végül hogy minden közbetegség, amely végig tizedeli magyarországi vidékek satnyuló embereit, — mind a mai magyar közegészségügyi rendszer termelése. Csak a közegészségügy államosítása segit és semmi más. Ezért a Khuenkormánynak az államosításokra való munkaprogramja a legkorszakalkotóbb, amit csak elgondolni lehet, annak a megvalósítása a szó kitűnő értelmében hivatott a modern Magyarország kiépítésére. Izvolszki programja. A párisi orosz kereskedelmi kamara tegnap bankettet adott, amelyen Pichon ós Dupuy miniszterek ós — Jaj, az nagyon jó lesz, úgyis félek. — Kitől? — Hát . . . Hát, nem tudom, csak félek. Mentek egymás mellett, Pistát elfoglalták gondolatai, tervei, a jövőre nézve. Elgondolta, milyen szenzációs lesz irodalmi irányának gyökeres megváltozása. Üldözni fogja a modern élvhajhászást ós dicsőíteni fogja a békés, idillikus szerelmet. A kis leány látta, hogy kísérője hallgatva megy mellette; visszanyerte bátorságát, csengő hangon fecsegett össze-vissza mindent. — Maga is most jön a műhelyből ? Ugy-e, maga már szabász ? Mindjárt megismertem magáról, azok nagy urak, sok fizetésük van, aztán meg pararicsolnak is. Nohát, miért nem szól? — Igen, most jövök a műhelyből, — felelte Pista álmodozó hangon. — Olyan szomorú maga, talán szerelmes ? A szerelmesek szoktak olyan szomorúak lenni. — Honnan tudja? — Csak! Ugy tudom, meg aztán volt nekem egy barátnőm, aki mindig olyan szomorú volt, mint maga . . . A kis leány csak mesélt, mesélt, csengő hangon, hol elérzékenyedve, hol kacagva. Pista meg ment mellette, boldogan gondolva uj terveire. Szines, eleven fantáziájával már fehér atlasz kötésben egész nagy könyvtárat látott dolgozó szobájában. Mind az 5 müvei voltak. A legszebb volt e könyvek közül az, mely egy kis varróleányról szólt. Az ártatlanság, a naivság dicsőséget ül a a raffinált, parfümös szépségek fölött. Szőtte volna káprázatos meséit tovább, de egy igen barátságos oldalbavágást kapott. — Tessék? Izvolszki orosz nagykövet is megjelentek. Izvolszki ez alkalommal beszédet mondott s kifejtette, hogy amidőn nagyjelentőségű párisi nagyköveti állás betöltésére vállalkozott, azt a föladatot tűzte maga elé, hogy minden erejét az Oroszországot és Franciaországot egyesitö szoros kötelékek épségben tartására és erősitésére fogja fordítani. Izvolszki éltette Franciaországot és Falliéres elnököt. Pichon külügyminiszter az orosz cár egészségére ürítette poharát, aki hü szövetségese Franciaországnak. A pohárköszöntőket nagy lelkesedéssel fogadták. A szegedi püspökség körül. — Hirek a katolikus körből. — (Saját tudósítónktól.) Régi törekvése már Szeged katolikus lakosságának, de mondhatjuk: Szeged városnak, hogy püspöki rezidencia épüljön a falai között. Most, hogy Csernoch János, a csanádmegyei egyház kerület püspöke, kalocsai érsekké lesz, azonkívül a nagyváradi püspöki szék is üresen áll, a terv Szegedre nézve egészen aktuálissá vált és a város, valamint a környék papságát állandóan foglalkoztatja. Hivatalosan komoly lépések a szegedi püspökség fölállítása érdekében még nem történtek ugyan, de élő óhaja ez nemcsak a papságnak, a katolikus polgárságnak és a város vezető emberei között elsősorban Lázár György dr, polgármesternek, hanem Zichy János gróf kultuszminiszternek is, aki a szegedi katolikus nagygyűlés alkalmával olyan nyilatkozatot tett, hogy kívánatos volna Szegeden püspökséget létesíteni és ezzel Szegedet egyházmegyei székhelylyé avatni. Bizonyos, hogy a szegedi püspökség fölállításának sokféle hasznos következménye lenne Szegedre. Magának a városnak emelné az előkelőségét, területi szempontból pedig Torontál északi részének hozzácsatolásával a megye kiszélesedne, ami Szegedre ismét gazdasági előnyökkel jár. Az különben, hogy ez a terület Szegedhez tartozzék, régi kívánsága a felső-torontáliaknak is. Torontál északi részén kivül még azonban az egyházmegyébe kellene kapcsolni Vácot, esetleg — Nézze, szabász ur, itt lakunk! — Igen. Most maga bemegy? — Persze, hogy bemegyek, — nevetett a kis leány. Pista valami okosat, valami helyénvalót szeretett volna mondani, de nem tudottt. A kis leány törte meg a csendet. — Isten magával szabász ur! — Isten magával, — ismételte Pista a köszönést ós révedezve nézett bele a szürke semmiségbe. A kis leány egy darabig még mozdulatlanul állt, mintha várná, hogy kísérője mondjon még valamit. Pista csak nézett mereven előre. — Hát akkor jó éjt. Jó éjt! Nem hallja? Jó éjt — ismételgette a kis leány vállvonogatva. — Jó éjt. A kisleány megindult, fél teste már bent volt az alacsony kapun, mikor kacéran visszafordult. — Szabász ur! — Tessék! — Maga elég csinos ember ám! Csak egy kicsit ügyetlen. — Tessék?? — Igen, a nők körül. Hát mondja csak, miért kisórt haza? Miért? — kacagott a leány. — Miért ? — ismételte Pista megdöbbenve. — Igen, miért? Mondja miért? — hangzott a kis leány kacér kérdése. — Igen, miért — mormogta Pista kétségbeesett monoton hangon. — Ugyan, menjen, maga gyáva! Hát magának még sohase volt szeretője? Lekicsinylő pillantással végig nézte a gyámoltalan embert ós eltűnt a sötét udvarba. Bókésmegye egy részét ós a környéken fekvő más megyeterületeket is. Csernoch János püspök maga is egy izben azt a nyilatkozatot tette, hogy helyes volna, ha Szeged püspökséget kapna és egyházmegyei székhelylyé lenne. Ennek pedig most, hogy a nagyváradi püspökség megüresedett s Csernoch is nemsokára megválik a kerületétől, semmi személyi akadálya nincsen. Tehát inkább anyagi akadályokról lehet szó, még pedig Szeged város részéről. Nézzük, mennyi kell a püspökséghez és micsoda áldozatokat kellene hoznia a városnak. Szükség van először is püspöki rezidenciára, szemináriumra, káptalanra és egyéb épületekre. Ezekhez az épületekhez a telket, anyagot és a fölépítés költségeit a városnak kell megadni. Ami a püspök javadalmazását illeti, az felerészben a kincstári vallásalap fedezné, felerészben pedig a birtokjövedelem. Ez utóbbival kapcsolatban komoly szó lehet arról, hogy a nagyváradi püspökséget anyagilag ketté oszszák. Mert a püspök javadalmazása ugy is történhetik, ha a birtok más megye területén fekszik. De a javadalmazást illetőleg egyéb tervről is szó esett már a papság körében. A csengeri ezerkétszáz holdas düllö körülbélül tizenötezer koronát jövedelmez évenként. Ez majdnem a felét teszi egy püspök jövedelmének. A csengeri düllő és kisebb homokterületek megvásárlásával még a belterjes gazdálkodás is nagy lendületet nyerne, ami föltótlenül a közvagyonosodásra volna kedvező kihatással. Az egyházmegyei szókhelyen szükség van továbbá hat kanonokra is. A püspökség érdekében a polgármesternek ós a város hatóságának kell megtenni a kezdeményező lépéseket, amelyek, ugyhisszük, eredménynyel járnának. A kultuszminiszter szívesen áll Szeged város mellé ós a hercegprímás utján az ügy a .király elé kerülhet. A királyi szavak pedig, hogy „Szeged szebb lesz, mint volt", a legbiztatóbb jelei annak, hogy a város kívánsága nem maradna eiintózés nélkül. * A szegedi püspökségről sokat beszélnek a szegedi katolikus körben is s a kör, mint a katolikus jelzőt viselő társadalmi egyesület örömmel áll az ügy szolgálatába. A katolikus körben február ötödikÓD, vasárnap tisztújító közgyűlés lesz. Uj elnököt választanak Szele Róbert dr helyére, aki tisztségéről lemondott, Prokisch Ferenc Szegedről való eltávozásával pedig a pénztárosi állás üresedik meg. A tisztikar egyébként a régi marad s a választások egyhangúak lesznek. A vasárnapi közgyűlés elé kerülő tisztikar névsora a következő: Világi elnök: Gerliczy Ferenc báró. Világi alelnök: Nagy Aladár dr, törvényszéki elnök. Egyházi elnök: Jászai Géza apát, esperesplébános. Egyházi alelnök: Várhelyi József kanonok. Főtitkár: Lippay György dr. Titkár és másodkönyvtáros: Ficzere Béla. Jegyzők: Peidl Imre, Simkó Elemér dr. Háznagy: Szeless József dr. Könyvtáros: Torma Károly. Pénztáros: Mádár Imre. Ellenőr: Effenberger János. Ügyész: Temesváry Lajos dr. Választmányi tagok: Barmos György, Becsey Károly dr, Bencsik Lajos, Bontó József, Fekete Ipoly, Ivánkovits Sándor dr, Kovács János, Lendvay József, idősb Mayer Márton, Palescó Ottomár, Szele Róbert dr, Turóczy Mihály dr és Várossy Gyula. Választmányi póttagok : Wolf Ferenc, Gerentsér László, Salánky István, Fáry István, Gugánovits László, Elekes Gyula, Gyenes Boldizsár, Hajabács László, ifjabb Mayer Márton, Somogyi József.