Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-27 / 22. szám

mm*. íttt~iuí DÉLMAGYARORSZÁG 1911 január 27 Érthető, hogy a koalició legradikálisabb töredéke, a balpárt, ' t&madta a koalíciót a kiegyezésért, de hogy* á hatvanhetes alapon álló munkapárt, melynek legfőbb elvi kötelessége a kiegyezés, ezt tegyó, legalább is érthetetlen. A koaliciós többség akkor tanúsította legszebb vonását, amikor leszállott elvi alapjáról és megszavazta a kiegyezést. (Zaj és gúnyos közbekiáltások a korbiánypárton.) Sterényi József hosszabb indokolás után megszavazza a költségvetést. Az indokolásban elmondta, hogy a bánk-kórdést nem elvi szempontból nézi, miht'a negyvennyolcasok, hanem a célszerűség és időszerűség szempontjából bírálja. A nagyhatalmi szempontot sem fogadja el, mert ha Anglia ós Oroszország három-három jegybankkal lehet nagyhatalom, akkor Ausztria és Magyarország két bankkal is lehetne nagyhatalom. Megengedi, hogy az önálló bank jobban kidomborítaná Magyarország államiságát, de ő ebben a kérdésben, mely legfőkópen közgazdasági kérdés, augyakorlati élet embereivel tart és a bankközösség .hive; ezért a bankszabadalom meghosszabbításáról szóló törvényjavas-, latot általánosságbáW megszavazza, jelzi azonban, hogy az ötödik1 Szakasz ellen alkotmányjogi aggodalmai vannak. Végül hibáztatja, hogy Polónyi Dezső a külföldi tőke beözönlését veszedelmesnek mondta'. Az a tőke alkotni jön ide ; tessék különbén, magyar tőkével helyettesíteni ! (Nagy zaj a Justh-párton. A szónokot sokan üdvözlik.) (l'olónyi Géza is beszélt.) Szünet után Polónyi Géza személyes kérdésben válaszol Antal Gézának, aki tegnapi beszédében azt állította, hogy Polónyi nem ismeri a deviza-kérdést, Sem a bankaktákat. Polónyi most annak fejtegetésébe merül, hogy Antal Géza az, aki ezeket a dolgokat nem ismeri. Az elnök figyelmezteti Polónyit, hogy személyes kérdésben iiy terjedelmes fejtegetésbe bocsátkozni nem lehet. Polónyi Géza erre röviden befejezi fölszólalását; újra azt bizonyítgatta, hogy a fölmerült kérdések Antal előtt ismeretlenek. {Antal Géza Bolónyiról.) Antal Géza személyes kérdésben kijelenti, hogy a deviza-kórdósben Polónyinak csak kisebb tévedéséről szólt; legnagyobb tévedését Polónyi a bank vagyonáról szóló fejtegetésében követte el. A szóló Polónyi devizás tévedését újra bizonyítja »megjegyzi, hogy a közös bank magyar telekkql magyarul érintkezik. Az elnök figyelmoztóti Antalt, hogy felszólalásának keretei közt kell maradnia. Antal Géza engedeímet kér, hogy Polónyinak a közős bank tőkeszóporulatáról mondott észrevételeire bővebben válaszolhasson s tüstént belekezd a kérdés fejtegetésébe. Az elnök figyelmezteti, hogy a házszabályok értelmében meg ö kórós előterjesztése sem jogosult. Antal Géza: Meghajlik az elnök figyelmeztetése előtt; majd alkáfomadtán fogja érdemleges megjegyzéseit előádni. Még csak megjegyzi, hogy Polónyi, aki az immunitás köpenye alatt annyira támadta a közös bankot s akit a baloldal nagy bankszakértőnek tartott, a bankkérdésben igen nagy tájékozatlanságot árult el. (Helyeslés a munkapárton.) Polónyi Géza személyes kérdésben szólva, a törvényjavaslat szövegével bizonyítja, hogy állításai szabatosak voltak. (Helyeslés a baloldalon). '(Batthyány Szterényiről). Batthyány Tivadar gróf személyes kérdésben válaszol Szterónyinek s fölhozza, hogy a külön vámterület, mint az önálló bank ellen mindig a budapesti pénzintézeti főemberek szoktak fölvonulni. Ha Szterónyi ezek véleményére olyan nagy súlyt vetett, kár, hogy minden véleményt figyelembe nem vett s főként, hogy Kornfeldót mellőzte. Szterónyi fölhozta, hogy a bankárok azt mondják, hogy az önálló bank esetén a kamatláb egy százalékkal emelkedni fog s ez igen nagy kárt jelent majd a magyar közgazdaságnak. Mórt nem magyarázta meg Szterónyi, hogy ugyanezek a bankár urak nemrégiben miért akarták önmaguk kartell utján fölemelni a kamatjábat? (Élénk helyeslés a baloldalon.) Kár különben, hogy az önálló bankról való fölfogást niOSt vallja meg Szterónyi s nem ismertette meg 1906-ban, akkor bizony a függetlenségi párt nom tüntette volna ki a támogatásával. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Szterényi József személyes kérdésben kijelenti, hogy épe*- olyan hatvanhetes volt, mikor a kereskedelmi minisztériumba bement, mint mikor onnét kijött. A bankról alkotott fölfogását Kossuth Ferenc jól ismerte. Zajos fölkiáltások a Justh-párton: De mi nem ismerjük! Nekünk nem mondta meg! Tudtuk volna akkor, mit csináljunk! Még Polónyi Dezső igazította helyre félreértett szavait, aztán a Ház folytatta a bankjavaslat tárgyalását. Csermák Ernő fejtette ki azokat az okokat, amelyek miatt a javaslatot nem fogadhatja el. Az ülés három órakor végződött. Mozgalom a magyar vidéki sport fejlesztéseéli. (Saját tudósítónktól.) A Magyar Labdarugók Szövetségét, — amely egyesíti a fővárosi és a vidéki sportegyesületeket — reformálni akarják. Mozgalom indult meg a szövetség kebelében ós ennek a mozgalomnak a célja, hogy az alapszabályokat olyan formán változtassák meg, hogy a vidéki egyesületek a jövőben önállóan intézhessék a dolgaikat ós ne legyenek kénytelenek a központ sokszor helytelen intézkedéseit szó nélkül végrehajtani.) A szövetség eddigi vidéki politikája despotikus, kezdetleges és nem célravezető. Despotikus, mert minden jogot magának vindikál és ezen jogokért nem nyújt ellenértéket, kezdetleges, mert a vidéki footballsportot Budapestről akarja dirigálni, holott az egyes vidékek speciális körülményeiről és érdekeiről fogalma sincsen. Nem célravezető, mert eljárásával épen az ellenkezőjót éri el annak, amit el kellene érnie, tudniillik, hogy a vidékben a ragaszkodás és szeretet érzése helyett a bizalmatlanság és idegenkedés érzését ébreszti föl. Mert mire volt jó eddig a vidék ? Arra, hogy elsősorban a periodikusan megalakult budapesti szövetségi pártoknak szavazatokat szállítson és másodsorban, hogy tagdijat fizessen. Mit nyújtott ezekért a szövetség? Semmit, abszolúte semmit. Megrendezte a kerületi bajnokságokat, melyeket a kerületek saját hatáskörükben intéznek vagy intézhetnének el ós ha néha-néha birót kérnek Budapestről, azt nem kapják meg; megalakította a szövetség a vidéki bizottságot, melynek eredménytelen működése közismert és teremtett a budapesti ós vidéki játékosok át, vissza és nem tudjuk miféle igazolása körül olyan káoszt, amelyben ember legyen a talpán, aki kiismeri magát. A MLSz. gyarapodását csak ugy lehet elképzelni, ha a vidéki labdarugósportot céltudatos szervezéssel és támogatással magához közelebb vonzza. Ezért a mozgalom vezetői a következőket akarják: A vidéki kerületek függetlenitendők a központtól minden oly kérdésben, ami a helyi-sport, fegyelmi ós adminisztratív ügyekre vonatkozik. A vidéki footballsport már tul van azon a koron, ahol vezetni kellene, vagy ahol azt gondolják, hogy vezetni kellene (mert eddig sem igen vezették). Meg kell adni neki a függetlenséget oly alakban, hogy minden kerület ügyeit az illető kerület, fegyelmi, intéző stb. bizottságai, melyek egy évre volnának választandók — intézzék. A központi budapesti bizottságok elé csakis azon ügyek kerülnének, melyek elvi döntést igényelnek. A kerületek egymás között válogatott csapataikkal mérkőzéseket játszanak. Budapest köteles volna évenként a II., III., IV. osztály válogatottjaiból alakított csapatokkal az egyes kerületekben propaganda mérkőzéseket játszani az egyes kerületek válogatott csapataival. A vidék jobb játékosait okvetlenül számba kellene venni a magyar válogatott csapatok összeállításánál. A MLSz-nek évenként vándorgyűléseket kellene rendezni az egyes kerületek székhelyein. Csak igy lehetne a vidékben lévő óriáii erkölcsi ós anyagi erőt a magyar labdarugósport egyetemes fejlesztésére fölhasználni. A moz alom bizonyosan eredménynyel jár, mert a sportkörök tisztában vannak azzal, hogy a vidéket kinullázni nem lehet. A vidéki football-egyesületek is tudatára ébredtek már annak, hogy milyen erőt képviselnek és bizonyosan gondoskodni is fognak arról, hogy erejük, képességük megfelelő formában kifejezésre is jusson. A szegedi sportegyesületeket is érdekli természetesen az akció. Szegedre sem közömbös, a MLSz. reformja és a szegedi sportegyesületek — a Szegedi Atlétikai Klub és a Szegedi Tornaegyesület — kebelében most mozgalom indult meg arra nézve, hogy a két egyesület öszszeolvadjon. A szegedi sportnak, de magának a városnak is érdeke, hogy ez a két mindinkább fejlődő, erős ós hatalmas testedző-egyesület egy legyen és ezért a mozgalmat minden illetékes fórumnak, a testedzés minden barátjának támogatnia kell. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Január 27, péntek: „ 28, szombat: „ 29, vasárnap 99 „ 30, hétfő: „ 31, kedd ; Február 1, szerda: „ 2, csütörtök: „ „ 3, péntek: „ 4, szombat : Cigányszerelem, operett. (Bemutató.) (Páratlan '/,-oa bérlet.) Cigányszerelem, operett. (Pároa »/j-os bérlet.) d. u.: A cégér, népszínmű, este: Cigányszerelem, operett. Bérletszünetben. Cigányszerelem, operett. (Páratlan '1,-os bérlet.) Cigányszerelem operett. (Páros »/j-os bérlet.) A sasfiók, szinmü. (Páratlan '/,-oa bőrlet.) d. u.: A postás fiu és a huga. este: A kis lord. (Páros '!, bérlet.) A kis lord. (Páratlan '/, bérlet.) Cigányszerelem, operett. (Páros »/,-os bérlet.) * Szimfonikus hangverseny. A legközelebbi szegedi szimfónikus hangversenyt február tizennyolcadikán, szombaton délután fél hat órakor tartják meg az otthon helyiségében. A szimfónikus hangversenyen Fichtner Sándor karmester vezetésével a honvódzenekar klaszszikus zeneszámokat ad elő. Koller Ferenc hegedűművész, a szabadkai zenekonzervatírium tanára pedig hegedül. A négy számból álló műsor ez: I. Lohengrin. II. Haydn: B dur szimfónia (la reine). III. Szentgály Gyula: a) Elégia; b) Bölcsődal. Előadja Koller Gyula hegedűn, zenekari kísérettel. IV. Grieg:Peer Gint(soute). A hangversenyre, amelynek műsora igazán elsőrangú művészi nivón áll, nagyban folynak az előkészületek. A honvéd zenekar ezúttal is beakarja bizonyítani művészi képességét, amiről eddig mindenkor meggyőződött a szegedi közönség. • Az Uránia előadása. A szegedi Urániaszinház csütörtöki tudományos előadása a szokott érdeklődós mellett folyt le. Telt ház nézte végig a darabot és a szebbnél szebb képek festői sorozata mindvégig lebilincselte a közönséget. — Különösen ki kell emelnünk a harmadik fölvonást, amely Monte-Carlot hozta a szemek elé az ő legnagyobb vonzó erejével, a játékkaszinójával. Ki ne volna kíváncsi Monte-Carlora ? Rövid két óra alatt a szerző elvezet bennünket oda, visszavezet, fölizgatja s végén megnyugtatja kedélyünket. Az oszfrák delegáció. Budapestről jelentik: Az osztrák delegáció február elsején tartja teljes ülését az Akadémia-utcai Osztrák Házban. Az ülésen megválasztják az elnököt. Lakács László a bankvitában. Lukács László pénzügyminiszter szombaton a Házban beszédet mond, amelyben a bankvita éorán elhangzott fölszólalásokra fog részletesen reflektálni. Montecuccoli flotta programja. A magyar delegáció tengerészeti albizottsága pénteken délután ülést tartott, amelyen Montecuccoli tengernagy a bizottság elé terjeszti a flotta programot. A közgazdasági bizottság ülése. Budapestről jelentik: A képviselőház közgazdasági bizottsága csütörtökön délután Hieronymi Károly és Serényi Béla gróf részvételével és Beöthy László elnöklésével ülést tartott. Az ülésen jelen voltak Varga Gyula és Bartók József államtitkárok. Napirendre a központi statisztikai hivatal 1910. évi munkatervéről szóló miniszteri jelentés volt kitűzve, amelyet a bizottság elfogadott.