Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1911-01-27 / 22. szám
1911 január 27 DELMAGYAR0RSZÁ6 3 H C *4> m Nagy-Británnia csatahajók 8 cirkálók 4 Angol gyarmatok cirkálók — Németország csatahajók 4 cirkálók 1 Egyesült-Államok csatahajók 4 Olaszország csatahajók — Ausztria-Magyarország csatahajók — Franciaország csatahajók — Spanyolország csatahajók — Braz-ilie csatahajók 2 Argentína csatahajók — Chile cirkálók — Japán csatahajók — cirkálók — Az első két táblából világosan kitűnik, hogy Anglia ós Németország közöttkűIönbségDreadnoughtokban alig van. Az angol huszonöt ellen a németek huszonegy ily hajót állíthatnak kj. Vegyük azonban a harmadik táblát és állapítsuk meg a hármas szövetség Dreadnought erejét. Ausztria és Magyarország négy, Olaszország négy ily hajóóriásával a hármas szövetség huszonkilenc ily hatalmas hajóval fog rendelkezni, mig Angliának beleszámítva az előbb emiitett küiszolgálati hajót és két a gyarmatok által épített páncélos cirkálót, csak huszonhét ily hajója lesz. A hármas szövetség tehát föltétlenül erősebb csatahajókban, mint Nagy-Británnia. Cirkálókban az erö majdnem egyenlő. Megjegyzendő azonban, hogy a német cirkáló ma a világ leggyorsabb ily hajója. Például a Cormorantypus harminc csomós lesz. A torpedóvadászok gyorsaságában Németország szintén vezet, mert a legutolsó huszonnégy uj hajója harmincöt csomós. Vegyük ezenfelül még tekintetbe azt is, hogy ma föltétlenül a legnagyobb pedantériával a német hajóépítők dolgoznak és végre, hogy anyag tekintetében Krupp ágyúi és páncéljai minden kétségen kivül a legjobbak. Anglia tehát a legteljesebb aggodalommal nézhet a jövő elé, mert aki ismeri a német tengerésztisztikart és a német tengerészlegénységet, föltótlenül a németek győzelmét jósolná meg háború esetén. A hármasszövetség folytán a német föltétlenül számit a monarchia hadierejére, amiből az következik, hogy Magyarország el lehet készülve, hogy abban az esetben, ha Németország 1912-ben flottaprogramját kibőviti, akkor a mi közös kormányaink újból nagy követelésekkel fog a delegációk elé lépni. De ha Olaszországot mint esetleges ellenfelünket utolérni akarjuk, ugy még nagyobb költekezésre van kilátás. Franciaország régen tartott második helyéről ma már teljesen leszorult és ma már csak az Egyesült-Államok után jön, mint negyedik, a tengeri hatalmak sorába. A táblákból látható, hogy 1911 végéig a világnak nem kevesebb, mint nyolcvanhárom Dreadnoughtja lesz. E számhoz hozzájönnek még az orosz csatahajók, melyekről pontos adataim nincsenek. A minden országban létező flottaegyesületek pedig még ma is serkentik a tényezőket a flották erősbitósére, "gy, hogy uj, meg uj Dreadnoughtok fognak épülni, borzasztó anyagi áldozatok révén. Bignió Gyula tengerészkapitány. A képviselőház ülése. — Szterényi a közös bank mellett. — (Saját tudósítónktól). A képviselőház csütörtöki ülésén Szterényi József, a koalíciós kormány volt kereskedelmi államtitkárja beszélt a bankjavaslat mellett. Szterényi beszédét incidens előzte meg: Ivánka Imre, az ellenzék szónoka rosszul lett és nem tudta beszédét befejezni. Csak annyit jelentett ki, hogy nem fogadja el a javaslatot. Szterényi beszédében védte a koalíciót. Bizonyosan nem meggyőződésből tette ezt, hanem inkább udvariasságból és a munkapárt több izben ellenmondásokkal is kisérte Szterényi beszédét. Nagy figyelemmel hallgatta az egész Ház Szterényi beszédének azt a részét, amely a közös b&nkkal foglalkozott. Szterényi határozottan a közös bank hívének vallotta magát és fejtegetése közben az ellenzék, — amely akkor, mikor a koalíciót megvédelmezte, helyeselte a beszédjét —• gyakran zavarta meg ellenmondásokkal. Szterényit azonban ez a dolog nem zavarta. Biztosan, a maga igazságának a tudatában bizonyította be a javaslat helyességét és szónoklatát azzal végezte, hogy magáévá tette a kormány javaslatát. Elnök: Berzeviczy Albert. Az elnök jelenti, hogy Incze Domokos munkapárti képviselő háromheti szabadságot kér. A többség megadja a szabadságot. Következik a bankszabadalom tárgyalásának folytatása. (A bankszabaáalom.) Ivánka Imre (Kossuth-párti) az önálló bankot közjogi okokból azért követeli, mert Magyarország függetlenségét igy látja biztositva. Közgazdasági szempontból azért nem barátja a közös banknak, mert a bank osztrák kézben van és igy a tisztviselők kénytelenek az osztrák érdekek felé hajolni. Más országban a jegybank el van tiltva a jelzálogüzletektől, nálunk azonban|szükség van erre. Az osztrák álláspont félő, hogy itt is győzni fog. Nem fogadja el a javaslatot. (Helyeslés a baloldalon.) (Szterényi a koalícióról). Szterényi József elsősorban Hegedűs Lóránt beszédével foglalkozik. Hegedűs azt mondta, hogy a XVI. századbeli Siralmas Krónikában se lehet olyan siralmas dologról olvasni, mint az 1907. évi kiegyezés volt. Ugylátszik a munkapárt sem érvekkel küzd, hanem a guny fegyvereivel. Székely Ferenc igazságügyminiszter (int a kezével): Azt se lehet, mindig mondani. Szterényi József: De azt igen, hogy ebben az országban igen sokan vannak — és itt nem Hegedűs Lóránt urat értem, — akik hozzászólnak ügyekhez, melyeket nem értenek. (Zaj.) Fölkiáltások a jobboldalon: Látjuk! Nap-nap után teszi az ellenzék! Szterényi József a támadások miatt engedélyt kór a Háztól, hogy a bankjavaslat keretén tul terjeszkedve védhesse az elmúlt kormányt. A Ház az engedélyt megadja. Egy hang balról: Mossa magát tisztára! Szterényi József: Az önálló vámterület behozatala az ország legfontosabb érdekeit sértette volna. Mint ahogy ma sem lehetne az önálló bankot rázkódtatás nélkül fölállítani, a koalició kiegyezésében sem lehetett volna nyugodt lélekkel fölállítani a vámsorompókat. Kimutatja a különbséget a Széll-Körber-féie kiegyezés és az 1907. évi kiegyezés közt. Az első a tarifa volt, amelyet mi, mint autonóm magyar tarifát nyujtottunk be. Cserny Károly: Ez volt a hiba, azért vonta vissza Beck a Körber-fóle jó kiegyezést. (Helyeslés.) Szterényi: Miért nem mondta ezt, mikor az alkotmánypárt tagja volt? (Zaj.) Cserny Károly: Megmondtam. Szterényi József: Az eddigi külföldi szerződések lényegükben változatlanok. Az ujabb szerződéseknél érvényre juttatták a magyar nyelvet és a szerződést mindkét kormány aláirta, melyek, mint egyenrangú tényezők szerepelnek a külföld előtt. Határozott szándékkal biztosították az összes szerződések egyenlő időben történő lejáratát. Pontonkint ismerteti az ismeretes 1907. évi kiegyezést és fölemlíti az elért eredmények közt a házalók ügyében létrejött megállapodást. Cserny Károly : Ez tehertétel I Szterényi József: Köszönöm szépen, ha a képviselő urnák tehertétel ' az, hogy hatvanezer osztrák házalót osztrák iparcikkeivel együtt kitiltottunk az országból. Cserny Károly : Mégis tehertétel ez ! (Zaj. Az elnök csenget.) Szterényi József: Az 1907. évi kiegyezés következménye, hogy a magyar posta a legutóbbi római kongresszuson már külön szerepelt Ausztria postájától. A megállapodások közt megvan az is, hogy a két állam nem fogja egymást bénítani önálló tárgyalásaiban. Sándor Pál: Nesze semmi, fogd meg jól. (Derültség.) Szterényi József: Lehet, de van benne tisztesség és Sándor Pál, mint kereskedő, csak tisztelheti, ha egy megállapodást megtartunk. Sándor Pál: A bankkérdósben is megvan már ez a megállapodás? Szterényi József: Rátérek majd erre is. Polónyi Géza: Az ígéretekről beszéljen. Szterényi József : Én nem Ígéretekről beszélek, hanem faktumokról: Polónyi Géza: Sieghardt nem faktum ? (Mozgás.) <f Szterényi József : Majd erről is lesz szó. Rátér az államvasutak tarifájának az 1907. óvi kiegyezésben történt szabályozására. Bosenberg Gyula : Azzal dicsekedtek, hogy a koalició alatt a tarifa-szabadság föléledt. Szterényi József : Rátérek majd erre is, de nem tudom, ki dicsekedett vele, illetékes faktor ? Rosenberg Gyula : Kossuth Ferenc 1 Szterényi József : Én végiglapoztam Kossuth beszédét, de nem találtam erre seholsem. Szakértők állítása szerint az egész kiegyezés tehertöbblete kétszázezer korona, de eát sem az ország fedezi, a magángazdaságot egyáltalában nem éri nagyobb megterheltetós, hanem az államvasutra hárul ez. Látni ebből, hogy nem éri meg a dolog azt a nagy lármát, melyet e miatt a koalíciós kormány ellen indítottak. A pénsüyyi javaslatok közül nagy bünül rójják föl a koalíciós kormánynak & Dunagőzhajózási Társaság adómentességét, mint uji• tást. De ez már bent volt a Körber-fóle megegyezésben is. Polónyi Géza : A szubvenció ? ! Szterényi József: Bocsánat, ez két különböző dolog, melyek egyike nem érinti a másikat. A magyar papiros óvadókképességónek kérdése is már a Széll-Körber-fóle kiegyezésben meg volt állapítva, bár az, egyenlő elbánás itt csak a forgalomra vonatkozott. Ezzel befejezi az összehasonlítást és kéri a Házat, ne essék abba áz egyoldalúságba, mint Hegedűs Lóránt. Utal a bankbizottságban elhangzott osztrák miniszteri nyilatkozatokra, melyekből kétségtelen, hogy a bankkérdósben létrejött megegyezés a magyar álláspont vereségével végződött. Fölkiáltások a baloldalon : Ez igy is van 1 Szterényi József : De nem akar ebből az osztrák kormány ellen fegyvert kovácsolni, mert nyilvánvaló, hogy a hatvanhét óta folyó tárgyalásoknál az osztrákokat állandó ellenszenv vezeti. Polónyi Géza: Tessék az önállóságot megszüntetni! (A bankkérdésről.) Szterényi József: A képviselő ur nagyobb árat fizet az őszinteségért, ami haszon a közösség megszüntetéséből itt is, ott it származnék. A koalíciónak módjában lett volna a készfizetéseket tényleg megkezdeni, oly föltételek mellett, ha a bankszabadalom meghosszabbításához hozzájárul. Az osztrák kormány már teljesítette is a követeléseket, de a magyar kormány nem mehetett bele az alkuba, mert a parlamenti többségnek az önálló bank sarkalatos programpontja volt. Abban, hogy a készfizetések fölvétele politikai kérdés lett Ausztriában, látja az okát annak, hogy ezt keresztülvinni nem lehetett és nem lehet most sem, mint ezt a pénzügyminiszter jól tudja. Hegedűs Lóránt különösen sokat támadta a koalíciót a kvóta miatt. E támadások politikai meritumára vonatkozólag Mezőssy már megfelelt. Pénzügyi szempontból a védelem a kétszázalékos kvótaemelésre az, hogy az osztrák kormány alternative ejó állította a magyart — fenyegetésekkel, melyektől mi nem ijedtünk meg, mert fenyegetni mi is, tudunk — hogy őket nem kötelezi az a megállapodás, melyet Magyarország kötött a. királylyal. © m 452 * n o 5 © a© ® sí^ S 5,1 4 18 1117 -2-2 4 5 3 16 12 15 2 4-10 1 3-4 — 224 — 2 — 2 -4 — 4 -1-3 — 2 — 2 — —11 — 224 — —11