Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-26 / 21. szám

287 i. ^i..' • DELMAGYARORSZÁG 1911 január 28 Imrét a csorvai kapitányságban leütötte. Ezt a bűncselekményt Oláh Gellért alsóközponti lovasrendör nyomozta ki, aki kézbesítés közben talált rá Jakus holttestére. [A nagyobb bünügyek.) Eredményére nézve legborzalmasabb és az egész országot megronditő esemény volt a bűnügyek közül a gyufagyári kazánrobbanás, melynek tizenegy emberélet esett áldozatul. Nagyobb bűncselekmények voltak: a May bankházba törtónt betörés, a Bauer József kárára elkövetett ékszerlopás, az Illés-féle pénzhamisítás. Villamos elütés az elmúlt óvben hat esetben törtónt. Ezek közül három halálos volt. Érdekes, hogy az elgázolások mind egyenes, nyílt vonalon és olyankor történtek, mikor nem volt nagy forgalom, ami azt igazolja, hogy a közönség még mindig nem fordit kellő gondot a villamos vasuti közlekedés veszélyes voltára. A kocsivezetők közül egyel sem ítéltek el. A legtöbb dolgot adta a bünügyi osztálynak a sikkasztó Kern Lajos dr, közjegyző ügyeinek a nyomozása. Kernt tudvalevően három évi fegyházra ítélték, de ügyeinek a zöme még ezután kerül főtárgyalásra. Kihágást az elmúlt évben hótezerötvenkilenoet követtek el, nyolcszáztizenhattal többéi, mint 1909-ben. Pénzbírságban huszonnégyezerötszáztizennyolc korona folyt be, ezerháromszázhatvanegy koronával több, mint két évvel ezelőtt. Kártérítés ós tárgyalási bírság címén 1910-ben kétezerhatszázhatvanhárom korona folyt be, 1909-ben hótezernyolcszáznegyvenkót korona. Letartóztatva körülbelül ugyanannyian voltak 1910-ben is, mint 1909-ben. (Kivándorlási és munkásügyek). A rendőrség közigazgatási ügyosztálya 1910ben mintegy ötszáz aktával intézett el kevesebbet, mint 1909-ben. Ennek az ügyosztálynak a kimutatásában az a legfontosabb rész, hogy az elmúlt évben száznegyvenöttel szaporodott Szegeden az iparosok száma. Útlevelet kótszáznyolcvannégyet állítottak ki 1910-ben, négygyei kevesebbet, mint 1909-ben. Amerikába negyvenhármán vándoroltak ki, akik huszonhat gyermeket vittek magukkal. A kivándorlók között volt: tizenegy iparos, husz , napszámos és napszámosnő, öt gyári munkás, négy magánzónő, egy szatócs, egy gazdász és egy földműves. Cselédkönyvet, munkásigazolványt ugyanannyit váltottak ki 1910-ben is, mint 1909-ben. 1910-ben a rendőrség a kerületi orvosokkal negyvenkét lakásvizsgálatot végzett. A lakásokból lakókat a lakás egészségtelen volta miatt kitelepítették. Nyolcvankilenc esetben volt rendőrorvosi egészségügyi vizsgálat udvarokban, lakásokban, üzletekben. A piacokon és boltokban az illetékes kerületi orvosok vizsgálták az élelmiszereket. Orvos-rendőri boncolást ötvenkét esetben tartottak, öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet harmincnégy esetben volt. (Az agyonszolgált rendőrök). Szegeden a rendőrlegénység éjjel nappal szolgálatban volt, csak minden negyedik vagy szükség esetén ötödik napon mehetett egy napra, szabad napra minden rendőrlegóny. A külterületen rendszeres őrjáratok, a rendőrség igen csekély létszámánál fogva nincsenek, csak a felsőtanyán akkor, ha a legénység egyéb szolgálata ós testi ereje esetleg megengedi. Pedig őrjáratok tartása nélkül külterületen megelőző közrendészetról beszélni nem lehet. A városban a rendőrlegónység nagyobb tömegek rendezésében négy esetben vett részt. Kora tavaszszal Tisza István gróf bevonulásakor, amikor több rendbeli hatóság elleni erőszak bűntettét követték el. A munkásbiztositó pénztár választásánál, a repülő mutatványok alkalmával és április 22-ikón a gyufagyári szerencsétlenek temetésénél. Minden esetben sikerült föntartani a harminc-negyvenezer ember között a kellő rendet. Résztvett a rendőrlegónység a hatszázhusz bál és mulatság felügyeletében, jelen volt a színháznál, állandóan mozgófénykép és egyéb előadásoknál szükség szerint, továbbá minden tűzesetnél, az összes országos ós hetivásárokon, amikor a rendőrlegónységre különös föladatok háramlanak. A közbiztonsági szolgálatokon kivül — ami a rendőrség igazi hivatásszerű föladata — sok egyéb tisztán közigazgatási teendőt is végzett a legénység. Fegyelmi eset a tisztikarban nem történt. Ebben az óvben fejezték be egy osztályjegyző ellen a fegyelmi vizsgálatot és azt pénzbirságra ítélték. A rendőrlegónység körében huszonöt esetben szabtak ki pénzbírságot, két esetben elbocsátással végződött a fegyelmi vizsgálat, négy esetben pedig a bepanaszolt rendőrt fölmentették. (Tüzek.) Tüzeset százhuszonkettő volt a belterületen, a külterületen pedig százegy. Nagyon szembetűnő, hogy a külterületen, a tanyákon aránylag sokkal nagyobb pusztítást végzett a tüz, mint a városban. Ennek magyarázata abban található, hogy a tanyán tűzoltóság nincs, a megelőző tűzrendészetet ott végrehajtani alig lehet és a házak fedelei is tüzfogó anyagból vannak. De ezenkívül a tanyákon szándékos gyújtogatás is fordul élő, boszuból vagy vagyonszerzési célzatból. A felsőtanyán a rendőrségnek egy ilyen gyujtogatót sikerült ártalmatlanná tenni, aki több tüzesetet okozott és ettől kezdve kevesebb lett ott a tüzesetek száma. Alsétanyán azonban a beható ós hosszadalmas nyomozások ellenére nem sikerült egy esetben sem a gyujtogatót kinyomozni, pedig nagyon valószínű, hogy ott is bűnös kezek okozták a gyujtogatásokat. Nagyobb tüz az egész törvényhatóság területén az elmúlt évben nem fordult élő. SZÍNHÁZ, művészet Szinházi műsor. Január 26, csütörtök: Karenin Anna, dráma. (Páros VROS bérlet.) „ Ti, péntek: Cigányszerelem, operett. (Bemutató.) (Páratlan 2/,-os bérlet.) „ 28, szombat: Cigányszerelem, operett. (Páros s/s-os bérlet.) „ 29, vasárnap d. u.: A cégér, népszínmű. „ 29, „ este: Cigányszerelem, operett. Bérletszünetben. „ 30, hétfő: Cigányszerelem, operett. (Páratlan Vj-os bérlet.) „ 31, kedd: Cigányszerelem operett. (Páros 2/3-OS bérlet.) Február 1, szerda: A sasfiók, szinmü. (Páratlan 3/3-os bérlet.) „ 2, csütörtök: d. u.: A postás fiu és a huga. „ 2, „ este: A kis lord. (Páros V3 bérlet.) „ 3, péntek: A kis lord. (Páratlan 2/s bérlet.) „ 4, szombat: Cigányszerelem, operett. (Páros 3/3-OS bérlet.) Két magyar bemutató a Vígszínházban. (Fővárosi munkatársunktól.) Két eredeti bemutató is lesz ezen a héten a Vig-ben. Péntekre esik A medikus premiére-je, vasárnap pedig az Özvegy Karnyóné és a két szeleburcliak kerül először szinre, a Nyugat-ék matinéján. Érdekes egymásután: Bródy Sándor ós Csokonai Vitéz Mihály ! Mintha némi rokonság is lenne e lázongó, csapongó szellemű, két magyar iró közt! Hiszen Csokonai is annak idején uj ösvényt taposott magának, miként Sándor bá' a sikeres pályája kezdetén. Annak is, hogy megélhessen, a pozsonyi országgyűlés napjaiban a „Dietai Magyar Musa" cimü hetilapot kellett megindítani, akár csak Bródy Sándornak,aki egymaga irta tele a „Fehér könyv*-et és a „Jövendő"-t. A „Karnyóné" szinrehozása teljesen irodalmi vállalkozás. Tulajdonképen nem premiére, mert hiszen 1790. végén a csurgói református gimnázium diákjai már eljátszották poéta-profeszszornak ezt a darabját. Az epilógust, melyben a franciák alaposan kikapnak, Csokonai kedvence, Sárközy Albert mondta el. Karnyó öreg kereskedő házánál játszódik le a vígjáték. Ő maga a darab végén toppan be váratlanul. Távollétében élete párja két naplopó frátert — Tipptopp ós Lipittylotty szeleburdiakat — lát el minden jóval s mikor megtudja, hogy ezek rászedték — megmérgezi magát. De a szeleburdi is meghal: Lipittylotty lelövi álnok társát, ö meg azután öngyilkos lesz. Ez a mese nem épen vigjátékszerü, de — az akkori szinpadi "szokáshoz hiven — tündérek is beleavatkoznak a dologba: a halottakat föltámasztják, a gavallérok kibékülnek és a házaspár álomnak veszi az egészet s enni megy. A Yigszinházban majdnem változatlanul adják elő — Szerémy Zoltán rendezésével — a száz évesnél régibb újdonságot. Csak néhány nagyon is „szaftos" mondást törültek. Bródy Sándor „Medikus"-a már egészen érett a főpróbára. A szerző kissé izgatottabb, mint eleinte volt. Nem is olyan elégedett már. Szidja a színházat, szidja a szereplőket, szidja a darabot. Legjobban a darabot. Akik sokat dolgoztak vele a színpadon, jól ismerik ezt a szokását és tudják, hogy ez a benső megelégedésnek a jele. Igy van a tárcacikkeivel is. Azokat szólja le, amelyekről biztosan tudja, hogy jók. — Ne olvasd el fiukám, — szokta mondani — nem érdemes! Rossz. Komisz. Nagyon komisz. Persze tudja, hogy tiltakozni fognak. Most is igy csinál. A szereplőknek panaszkodik: — Suta ez a jelenés! Se sava, se borsa! Tégy bele valamit a magadéból... akármit! Természetesen semmit se lehet abból elvenni, sem hozzá tenni. És uton-utfélen mondogatja: — Megbukik a „Medikus". Fogadni mernék, hogy megbukik! Figyelmeztette is Komor Gyula titkár, aki féltékenyen őrködik a Vigszinház érdekei fölött: — Tudja-e Sándor bá', hogy a szinház törvényei szerint, aki olyan dolgokat terjeszt, amik ártalmára vannak a színháznak, fegyelmi alá kerül. Sándor bá' meglóbálta a fejét és csökönyösen ismételte: — Már pedig én még is csak azt mondom, hogy a „Medikus" megbukik... legföljebb száz előadást él meg. * A szegedi tavaszi képkiállitás. A szegedi kultúrpalotában már hozzáfogtak a tavaszi képkiállitás rendezéséhez. A budapesti kiállítás el nem adott müveit szállították Szegedre és mutatják be már a jövő hónapban a szegedi közönségnek. Megemlítjük és igen fontosnak tartjuk azt, hogy erről a szegedi tavaszi kiállításról a szegedi jobb festők, különösen a fiatalabbak, úgyszólván kivétel nélkül elmaradnak, de nem vesznek részt a kiállításon a szegedi szobrászok sem. Érdeklődésünkre azt a fölvilágosítást adta több festőnk és több szobrászunk, hogy a múltban is mindig a szegedi kiállításon mellőzték legjobban őket, hogy sehol nem akasztják olyan rossz fielyre, olyan megvilágításba a szegediek munkáit, külösen a jobban sikerültebbeket, mint — Szegeden. Hát ezért maradnak el a szegedi piktorok közül többen, ezért lesz a szegedi tavaszi kiállításon minden budapesti ós más vidéki giccs is, csak szegedi munka közül kevés. * Az erkölcstelen Shakespeare. A pécsi Nemzeti-szinházban Shakespearet interpretálta Beregi Oszkár. Romeo és Júliát adták. A pécsi állami főreáliskola direkciója egészen eredeti, teljesen önálló szempontból bírálta el Shakespeare remek müvét. A pécsi állami főreáliskolában Shakespearere kimondták a halálos ítéletet, megbélyegezték. A tanárok féltik a fiatal lélek frisseségét, tisztaságát — Shakespearetől! Nem kaptak engedelmet a kíváncsi növendékek, hogy színházba menjenek, mikor egy országosan elismert művész magyarázza, érteti meg Rómeó tiszta tűzzel lángoló szerelmét. Rómeó és Júliát nem találta alkalmasnak a tanári kar az ifjú lelkek épülésére. Szigorú „nem"-et bigygyesztettek tehát melléje s a klasszikus eset s