Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-03 / 2. szám

4 DELNAGVARORSZÁG 1911 január 3 ugyanebből az okból elmaradt. A király jó egészségéről tanúskodik az is, hogy a mára kitűzött külön kihallgatások nem maradtak el. A király a schönbrunni kastélyban ma fogadta Sziktusz bourboni és pármai herceget és Cheriek b írót, a családi alapok igazgatóját. Ezek az intézkedések is arról tanúskodnak, hogy aggodalomra nincs ok és hogy a nátha néhány nap múlva megszűnik. Schönbrunn, január 2. A király állapota kielégítő. Eddig nem mutatkoztak oly aggasztó jelenségek, amelyek miatt különös óvatossági intézkedéseket kellene tenni. Az egyetlen intézkedés az volt, hogy őfelsége ma Schönbrunnban marad ós lemondatta az általános kihallgatásokat, de a különös kihallgatások nem maradnak el s a király Schönbrunnban fogadni fogja mindazokat az udvari méltóságokat, akik neki naponként előterjesztéseket tesznek. Igy ma délelőtt tizenegy órakor Schiessl kabinetigazgatót ós Bolfras báró főhadsegédet fogadta, akik megtették rendes előterjesztéseiket. Kerzl udvari orvos a hozzá intézett kérdésre ezt felelte : — őfelségének nincs láza s állapota sem aggasztó, mert köhög. A királynál közönséges nátháról van szó, amely nem kiván különös kezelést. Ma délelőtt Mária Valéria királyi hercegnő, Lipót bajor herceg és a királyi családnak többi tagja tudakozódott a király állapotáról. Montenuovo herceg főudvarmester ma délelőtt bejelentette a királynak Szixtusz herceg megérkezését ós amikor a király szobájából kijött, ezt mondta : — Betegségről szó sem lehet. Mindössze könnyű nátháról van szó, amely a király egészségét semmiképen sem alterálja. Őfelsége csak azért marad szobájában, mert Kerzl udvari orvos óvatosságból azt kívánta. Bécs, január 2. A király meghűléséről elterjedt hirek nem felelnek meg a valóságnak. A király teljesen egészséges, nem is volt komoly baia. Ma, amikor audiencián megjelent nála Szixtusz herceg, a kihallgatás után megjegyezte, hogy őfelsége pompás színben vnn. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Január 3, kedd: A testőr. „ 4. szerda: A testőr. „ 5, csütörtök: A vándorlegény. „ 6, péntek d. u: A balkáni hercegnő. „ 6, „ este: A cégér. „ 7, szombat: Narancsvirág és Édes öregem. (Bemutató.) „ 8, vasárnapd.a.: A gyerekasszony. „ 8, „ este: Narancsvirág és Édes öregem „ 9, hétfő: Narancsvirág és Édes öregem Fodor Ella leuele. (Saját tudósítónktól.) A szegedi színtársulat kiváló művésznője. Fodor Ella a napokban levelet kapott a Temesvári Színház cimü lap szerkesztőségétől, amelyben arra kérik, hogy irjon néhány sort a lapba. Fodor Ella a fölkérésre a következő levélben válaszolt: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Kedves sorokban arra kér, hogy magamról irjak. Hát ez kegyetlen kívánság. Hiszen fényképünk alá — már csak pusztán hiúságból is — nem jegyezhetjük föl hibáinkat s az erények följegyzése, ez már az önök hálátlan, rébuszos munkája. Ezek szerint ugyebár beláthatja, hogy sikereimről nem beszélhetek. Aztán miért is járja lelküuk az elmúlt dicsőségek utait, amikor ezer vágy kerget a jövő virágos álmai után . . . Azokhoz a kevesekhez tartozom, kiket a hétköznapi élet egyhangúsága nem tud, nem fog kielégíteni soha, akik küzdeni akarnak az egyetlen célért, amelyért élni érdemes s szópórt, a művészetért! Imádom pályámat, egész lelkemmel csüngök rajta és ha el tudom érni azt, hogy egy-egy alakitásom könnyeket csal az emberek szemeibe, boldognak érzem magam és meg vagyok elégedve! A színpad oltár, melynek zsámolyán áldozni akarok, komoly munka, művészi érvényesülés eszközeivel. A szegedi fészekből szerteszét repülnek el a dalos madarak. Elmúlt esztendők szépséges emlékei lelkemre nehezülnek e pillanatban. Azokra gondolok, akiktől elszakít a mi cigányéletünk hóbortosán bolondos akarata — és azokra gondolok, akik közé szivem egész szeretetét viszem magammal! Amikor bucsut veszek eddigi sikereim színhelyétől, a zugó tapsok, babérok és virágok káoszából egy jóságos ember képe mosolyog felém . . . Makó Lajos. Eszembe jut egy feledhetetlen színházi estém Bánk-bán előadása, az ő utolsó szereplése . . . Amikor a szerető közönség lelkes ünneplése az én jó Tiborcomat a kárpit elé szólította — amikor büszkén és szeretettel vitt a publikum elé a harsogó tetszés viharos zajában! Szegény Tiborc . . . halálod után Melindának uj, őszinte Tiborc keresésére kellett indulnia . . . Budapesti vendégszereplésem alkalmával, amikor a Baccarat parádés női szerepében játszottam a főváros közönségé előtt, akkor Krecsányi igazgató ur szeretettel liivott Magukhoz kedves Szerkesztő uram! És én örömmel megyek. A szegedi lelkes közönségemtől nehezen búcsúzom, de örömmel ós nagy ambiciók lelkes akaratával, szeretettel megyek az én nagyrabecsült uj direktorom kedves táborába, akit önök is méltán annyira tisztelnek és szeretnek. Minden kívánságom az, hogy testvéri szeretettel fogadjanak. Üdvözlöm önöket mind, mind, szivem egész szeretetével. A kedves viszontlátásra! Fodor Ella. Igaza van Fodor Ellának: uj, őszinte Tiboréra van szüksége, aki a fiatal, ambiciózus művésznőt vezesse, oktassa, biztassa és ne hagyja elcsüggedni. Szegeden ilyen direktort hosszú éveken keresztül nélkülözni fognak a színtársulat tagjai ós ha egy-egy önérzetes művész vagy művésznő véletlenül ide is téved közénk, a hatalmas igazgató rajta lesz, hogy minél hamarább megunja a dicsőséget és tovább álljon. Ha a közönség megkedveli — az nem baj. Ezen könnyen tulteszi magát Almüssy ur, akinek ugy látszik elve a közönség ellen cselekedni. * A szegedi líráuia színházban ismét szenzációs a miisor, hét szép kép keretében megint telt ház gyönyörködik a több fejezetből összeállított Leányvásár cimü remek angol filmben. A fehér rabszolganők megható regényét eleveníti föl előttünk ez a ritka módra megható és tanulságos miidarab; a leánykereskedelem titkait ismerjük meg az ízléses diszkrécióval előadott mozgóképből. Mindenki fiatal, nagy, leány és asszony egyaránt okulhat a társadalom kitaszítottjainak eme drámájából. A még kedden és szerdán látható műsor minden egyes számát, mint rendesen, nagy tetszés fogadta. A Ház első ülése. Kedden tartja szünet után első ülését a Ház. Napirendre a szerb kereskedelmi szerződés van kitűzve. Minthogy a törvényjavaslat első tárgyalásakor a pártok vezérszónokai lebeszéltek, sőt a Sándor Pál támasztotta vihar is elült, több beszéd általánosságban aligha lesz. A részleteknél Polőnyi Géza fog fölszólalni. A szerb kereskedelmi szerződés letárgyalása ' után pedig a bankjavaslat kerül sorra. Több lap azt közölte, hogy a trónörökös nyilatkozata tárgyában Polőnyi Géza a holnapi ülésen sürgős interpellációt kiván előterjeszteni. Tudósítónk ma fölkereste Polőnyi Gézát, aki azt jelentette ki, hogy az ő interpellációjáról szóló közlések csak kombinációk. Kormányválság Spanyolországban. Madridból jelentik: A minisztertanács, tekintettel a kormányprogram első részének megvalósítására, elhatározta, hogy holnap a királynak előterjeszti az egész kabinet lemondását ós ily módon fölveti a bizalmi kérdést. Canalejas miniszterelnök, aki fölvetette a bizalmi kérdést, újból megbízást kapott a minisztérium megalakítására. A király reábízta, hogy a belátása szerint szükségesnek látszó változtatásokat a kabinetben megtegye ós helyeselte a miniszterelnök politikai programját. A belügyminiszter jelentése szerint az uj dezignált miniszterek a következők: közmunkaügy Gasset; belügy: Costrilló Alt'onzo; közoktatásügy: Sawador Amos. Az újonnan kinevezett miniszterek valószínűleg már holnap leteszik az esküt. Alfonz király ötödikén Sevillába megy, ahonnan január tizenhatodikán Madridba tér vissza. Újév a városházán. — fi polgármester üdvözlése. — (Saját tudósítónktól.) ősi hagyomány a szegedi városházán, hogy a tisztviselő kar testületileg járul az uj esztendő első napján a város feje és első polgára : a polgármester elé, hogy kifejezze előtte jókívánságait az évforduló alkalmából. Ez a hagyomány vasárnap délelőtt iskifejezésre jutott a torony alatt, ahol ünneplőbe öltözve, fekete tömegben Vették körül a város tisztviselői Lázár György dr, polgármestert s nevükben Taschler Endre főjegyző köszöntötte a vezért, a munka mintaképét,-kérte' őt, hogy vezesse tovább is az eddigi ambícióval ós munkakedvvel azt a gárdát, melynek minden tagja az ő hűséges, buzgó munkatársa Két beszéd hangzott el ez alkalommal a to-*' rony alatt. Klasszikusan tömör mind a kettő ejellemző a város közigazgatására. Lázár György' dr polgármester magvas, nagyszabású beszédét lapunk vezető helyén közöljük, a főjegyző beszéde pedig alább olvasható. A közigazgatás átformálását célzó ez a beszéd, nagy tetszéssel találkozott. A tisztviselők délelőtt tiz órakor gyülekeztek a városháza tanácstermében s onnan a főjegyző vezetésével mentek át a polgármester szobájába, ahol körben helyezkedtek el. A polgármester a tanács összes tagjainak társaságában fogadta a nagy küldöttséget. Taschler Endre főjegyző a következő beszédet intézte a polgármesterhez : Nagyságos Polgármester ur ! A hétköznapok sorában a mai ünnep megállit bennünket egy pillanatra és alkalmat ád arra, hogy visszafelé tekintve, számot vessünk ciZZüJ, vájjon mikópen teljesítettük a ránk bizolt kötelezettségeket és hogy a jövőbe nézve, igyekezzünk megismerni a ránk váró föladatokat s fölmérjük, hogy milyen erőnk van azok megvalósítására. A múltra eső munkánknak mások az illetékes bírái, a városi tisztikar a nyugodt öntudat meggyőződésével csupán annyit mondhatna el, hogy szándékaink tisztaságában és cselekedeteinek önzetlenségében kételkedni senkinek oka nem lehet. A jövő kérdései közül a legközelebbről az érdekel bennünket, hogy a városi közigazgatás törvényhozási rendezésének ügye annyira előtérbe nyomul, hogy az megoldás nélkül többé le nem kerülhet a napirendről. Mindinkább belátják, hogy az uj közigazgatási rend megoldására a jelen kor szükségleteiben ós a jövő föladataiban kell koresni az érveket, nem pedig a letűnt korszak hagyományaiban, melyben ha tökéletlen volt is, igazolható a megye közigazgatási működése. De még akkor is méltánytalanság megfeledkezni arról, hogy a mi csekély közigazgatás és jogélet történetünk legvéresebb és legszomorúbb korszakában a török-német sanyargatás idejében megmaradt, az a városokban talált menedéket s innon befolyásolta a népességet és mozgalmait. A városok mentették meg az akkori népesség igen jelentékeny részét s nekik lehet köszön i, hogy az egész ország pusztasággá nem változott. Mindig a városok voltak az ipar és kereskedelem, a tőke, a pénzforgalom központjai; szárnyaik alatt húzódik meg a közművelődés s anyagi erejüknél fogva ők viselték azokat a terheket, amelyek nélkül az állam fönn nem állhat; a városok ereje adott módot arra, hogy a megyék sikra szállhattak az alkotmány védelmében. (Ugy van.) Ezen a történeti alapon fejlődve azután a városok mindig inkább gazdasági, mint közjogi szervezetek voltak; azok ma is; s fejlődésünknek egyik'; akadálya az volt,— az ma is — hogy a törvényhatóságokat érintő törvények a megyére szabott intézményeket a városokra is rákónyszeritették, részint pedig a magasra fejlődött városi közületeket a kicsinyesebb életviszonyokra illő községi szervezetek békéi közé szorították. A városok fejlődésének nagy nemzeti érdekét tehát nem elégíti ki a közigazgatásnak általánosságban hangoztatott reformja, hanem az az önálló külön városi törvény megalkotását sürgeti. A mi föladatunk az, hogy a közigazgatás államosítása és a választási rendszer föntartása közötti elvi küzdelemben el ne engedjük esni azt az eszmét, hogy a városok történeti fejlődése, jövendő haladása, különleges föladatai ós céljai, minden más közjogi alakulattól függetlenül megalkotandó intézményes berendezkedést, megalkuvás nélkül követelnek. Másodrendű kérdés az, hogy ebben az uj alakulatj