Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-24 / 19. szám

twm 1911 január 24 DELMAGYARORSZÁG A képviselőház ülése. (Saját tudósítónktól.) Unalmasan folyik tovább a bankvita. Az ellenzék részéről most már csak épen a szónokok vannak jelen, az egész ellenzék tüntetőleg távol marad, ugylátszik őket sem érdekli az üres időfecsérlés. Hétfőn Okolicsányi László, Horváth Mihály és Ábrahám Dezső szólaltak föl, azonban a fölszólalások alig keltettek érdeklődést. A képviselők inkább Ugrón Gábor hirtelen bekövetkezett haláláról beszéltek. Az elhalt érdekes és föltétlenül értékes tagja volt a parlamentnek és igy a Rabonbán halálát mindenki részvéttel fogadta. Az ülés a szombati katalógus olvasás ügyével kezdődött és az elnök bejelentette, hogy a távollévő képviselők szombaton vagy elnöki engedélylyel voltak távol, vagy kellőképen igazolták távolmaradásukat. Az ellenzéket persze kellemetlenül érintette ez a dolog, annál inkább, mert ma is jóformán csak munkapárti képviselők voltak az ülésen. (Berzeviczy Ugrottról.) Elnök: Berzeviczy Albert. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után az elnök: A t'. képviselőház bizonyára megdöbbenéssel fog értesülni róla, (Halljuk! Halljuk !) hogy kiváló társunk, a Háznak egyik legrégibb és legtevékenyebb tagja, Ugrón Gábor tegnap este váratlanul kimúlt. Még alig néhány napja közöttünk járt az élemedett korában is délceg férfiú, hallatta szavát, amely mindig magára tudta vonni a közfigyelmet. És ma már nincs az élők sorában. Ugrón Gábort jeles tehetségei, különösen szónoki temperamentumának heve, képzeletének ereje ós csilláma, széleskörű müveltségo szinte kijelölték a parlamenti pályára, amelyen már fiatal korában az elsők közé küzdötte föl magát, amelyen mindvégig nem fogyó erővel munkálkodott. (Igaz ! Ugy van !) Fájdalommal látjuk őt úgyszólván még ereje teljességében, hirtelen letűnni szereplése teréről ós a politikai élet küzdelmeitől és ellentéteitől el nem homályosítva fogjuk sok fényes tulajdonsággal is fölruházott egyéniségének emlékét megőrizni. (Helyeslés.) A megboldogult temetésének idejét a háznagyi hivatal fogja közzétenni, hogy azon a Ház tagjai az elnök vezetése mellett minél számosabban jefenhessenek meg. (Általános helyeslés.) Én bátor vagyok a képviselőháznak indítványozni, hogy Ugrón Gábor elvesztése feletti fájdalmunknak mai ülésünk jegyzökönyvében adjunk kifejezést s (Általános helyeslés.) hogy a megboldogult ravatalára koszorút tótessünk és özvegyéhez rószvéttávirátot intézzünk. (Általános helyeslés.) Ua a t. Ház ehez hozzájárul, akkor igy mondom ki a határozatot. Egyúttal fölhatalmazást ké rek arra, hogy a megüresedett kerületben a választás kiírása iránt intózkedhessem. (Helyeslés.) A Ház a fölhatalmazást megadja. (A katalógus-olvasás.) Az elnök jelenti, hogy a szombati katalógusolvasás alatt távol volt képviselők közül néhányan elnöki engedélylyel voltak távol, mások Pedig már igazolták magukat, Föl fog olvasatni az igazolatlanul távol voltak névsora. Kívánja ezt a Ház? Fölkiáltások: Nem! Nem! ^Az elnök: A fölolvasást tehát mellőzzük. Kérdem a Házat, kivánja-e, hogy a távollevők e'ien a házszabályok szakaszai alkalmaztassak. Fölkiáltások: Nem! Az elnök: A Ház tehát nem kívánja. Ez azonS nem érinti azt a kötelezettséget, hogy a íávol volt képviselő urak igazolják magukat a Káz elnökénél. (Okolicsányi Polónyiról.) Okolicsányi László szólal föl, aki Polónyi szombati beszédének az 5 személyét illető részere reflektál. Polónyi foglalkozott az ő mi°aPi beszédével és azzal vádolta, hogy nem ragaszkodik elveihez. Épen ellenkezőleg, ő r*ak következetes volt. Polónyinak is kellene Snia, hogy ő miért vált ki a pártból. Azért, ®ert Kossuth meg akarta hosszabbítani a bank"zabadalmat 1917-ig, de a készfizetések fölvétele nem ment be (A bankvita.) Az elnöki széket Kabos Ferenc foglalja el. Horváth Mihály (Kossuth-párti) csak azért szól a napirenden levő törvényjavaslathoz, mert a meghosszabbított ülések minden képviselőire azt a kötelességet rójják, hogy minél behatóbban foglalkozzék ezzel a javaslattal. (Derültség a jobboldalon.) Polemizál Hantos Elemérrel, aki ellentétben áll a munkapárt eredeti fölfogásával, amely a készfizetések fölvételének szükségességét hirdette. Részletesen kimutatni igyekezett, hogy a közös bank csak Ausztria érdekeit szolgálja. Múzsa Gyula: Még a viceházmester se magyar, az is tót! (Derültség.) Horváth Mihály különösen azt kifogásolja, hogy a mezőgazdasági hitelt nem szolgálja a bank. A javaslatot elveti, ellenben elfogadja az összes eddig benyújtott és ezután benyújtandó határozati javaslatokat. (Helyeslés a baloldalon.) Ábrahám Dezső az osztrákok tervszerű magyarellenes politikájával foglalkozik, amelynek az a célja, hogy Magyarország minél nagyobb államadósságokat csináljon. Foglalkozik a jegybank történetével. Kimutatja, hogy 1848-ban az akkor fölállított magyar nemzeti bank Kossuth-bankói sokkal többet értek, mint az osztrák államjegyek. Még az osztrákok is ázsióval vették őket. Határozati javaslatot nyújt be az önálló bank fölállításáról. Ábrahám Dezső rámutatott az idei népszámlálás szomorú eredményeire, melyek azt bizonyítják, hogy még a legvagyonosabb vidékeken, az Alföld szivében is, ahelyett, hogy növekedett volna, még fogyott a népesség. Ez annak a politikának következménye, mely 1867 óta a gazdasági közösség és leigázottság állapotában tartja Magyarországot. Nem tudja elképzelni sem pénzügyi, sem gazdasági akadályát annak, hogy az önálló bankot fölállíthassuk. Hogy lehet olyat mondani, hogy a szükséges alaptőkét ne tudnánk előállítani. Két órakor Ábrahám szünetet kórt s az elnök felfüggesztette az ülést. Szünet után Ábrahám Dezső azt fejtegette, hogy a készfizetés megkezdésének minden törvényes és gazdasági előfeltétele megvan, de miután az osztrákok érdeke ellenzi, a kormány ezért hátrált meg ígéretével. Az ülés három órakor végződött. Lefokozás Törökországban. Szalonikiból táviratozzák: Az alkotmány helyreállítása óta ma történt az első nyilvános lefokozás. Egy hadnagyot és egy c-sendőrkáplárt, akiket gyilkosság miatt tizenöt évi börtönre, Ítéltek, pellengérre állítottak és leszakították fezbojtjukat vállrojtjukat és gombjaikat. A porosz választói jogért. Vasárnap este a poroszországi Teltomban harmincegy, NiederBarnim városrészben husz gyűlést tartottak a szociáldemokraták a porosz választói jog reformjáért. A népgyűlések mindenütt a legnagyobb rendben mentek végbe. Határozati javaslatot fogadtak el, amely heves tiltakozást tartalmaz a kormány és a fekete-kék blokk reakciója ellen, ami lehetetlenné tette a porosz király ígéretének beváltását. Föllázadt kínaiak. A Reuter-ügynökség jelenti Hankauból: Az angol rendőrség egy kulit, akit halálos betegen talált, a rendőrállomásra vitetett. A kuli útközben meghalt ós ez alapon a kínaiak azt állították, hogy a rendőrség ölte meg, majd zavargásokban törtek ki. A „Histle" angol ágyúnaszád és a „Jaguár" német ágyunaszádról önkéntes különítményeket szállítottak partra, melyeket a tömeg kődobásokkaJ fogadott. Az ezután következett harcban nyolc kinait megöltek. Az alkirály ezután kinai csapatokat küldött ki a rend helyreállítására. A nyitrai mandátum- Nyitráról jelentik: Diósy Imre, a nemzeti munkapárt képviselőjelöltje vasárnap mondotta el programbeszédét a nyitrai választópolgárság előtt. A választás napját január harmincegyedikére tűzték s Diósyt minden jel szerint egyhangúlag fogják megválasztani. Ellenjelöltje eddig nincs. Ugrón Gábor halála. (Saját tudósítónktól.) Egy érdekes ember halt meg vasárnap este a fővárosban: Ugrón Gábor, a magyar ellenzék egyik vezére, aki politikai szereplése révén gyakran beigazolta, hogyha tévedett is és talán nem helyes politikát követett, szerette a hazáját és rajongó hazaszeretete irányította minden munkásságát. Ugrón Budapesten, a József-körut 30—32. szám alatt lakott az első emeleten feleségével született zárándi Knöpfler Máriával és Vilma leányával. Már nyolc hete betegeskedett, négy hete igen heyes influenza gyötörte és oly rosszul volt már az utóbbi időben, hogy felesége családját is fölhozatták;, A legutóbbi napokban betegsége javult. Vasárnap délelőtt igen jól érezte magát és amikor délután öt óra felé családja látogatóba ment, föl is kelt ágyából ós karosszékben újságot olvasott. Ekkor hirtelen, rosszul lett, a szobaleány átfutott a szomszédban lakó Kööes Mór orvoshoz, értesítette háziorvosát, Imrédy tanárt is, de mire Köves Ugronhoz érkezett, Ugrón Gábor már halott volt. Hirtelen, a karosszékben halt meg. Vérei meszesedése is volt ós hirtelen szívszélhűdés ölte meg. Ugrón Gábort felesége és Vilma leányán kivül három fia siratja. Gábor, nyugalmazott főispán, Zoltán, marostordai aljegyző és az egészen fiatal Ákos. Temetése kedden lesz. Holttestét a fővárosban szentelik be, aztán délután három órakor Szombatfalvára szállítják, ahol a családi sirba temetik. ' • •* Ugrón Gábor 1847-ben Udvarhelyszék Szombatfalva községében született. Iskoláit Székelyudvarhelyen, a jogi tanulmányokat pedig a budapesti és bécsi egyetemen végezte. Jogász korában Budapesten Bariba Miklóssal „Ördögborda" cimü humori'sztikus ellenzéki lapot szerkesztett. A birói és állami vizsgát letévén, 1869-ben egyéves önkéntes lett a József főherceg nevét viselő gyalogezredben. Azután Budapesten és szülőhelyén tanulmányokkal ós az irodalommal foglalkozott. 1871-ben Franciaországba sietett, hogy ott a köztársaság javára ajánlja föl kardját. Majd Olaszországnak vette útját, ahol Garibaldi Ricotti táborába szegődött és több csatában vett részt. A béke megkötése után Parisba ment s ott volt aCommune egész uralma és küzdelme alatt s az „Ellenőr" számára irt leveleket. Ezután Angolországba utazott, honnan 1872-ben visszatérvén, Udvarhelyszék képviselővé választotta. Az 1882—4-iki országgyűlésen Kolozsvár kerületét képviselte, 1884-ben itt kisebbségben maradt, de megválasztották Marosvásárhely kerülőiében és a székelykereszturi kerületben, az előbbi mandátumát foglalta el. 1887-ben a kecskeméti és az oklándi kerületben győzött és az utóbbi mandátumról mondott le. 1882-ben Szatmáron ós Kecskemét első kerületében választatott meg, de a szatmári kerület megbizását tartotta meg. Az 1887-iki országgyűlés utolsó ülésszakában tizenhetedmagával kivált a függetlenségi pártból ós megalakította a 48-as pártot. Ugyanebbe az időbe esik első szereplése a delegációban, nemkülönben a Szapáry-féle közigazgatási törvényjavaslat ellen való obstruálasa. Az egyházpolitikai javaslatok egy részét, főleg a polgári házasságkötés kőtelező formáját, mindvégig hevesen ellenezte hiveinek ólén, akiknek legnagyobb része az 1896-iki választásoknál vele együtt kibukott. Csak 1899 március 26-án Bánffy Dezső báró lemondása után jutott ismét a szilágysomlói kerület egyhangú választása folytán a Házba, ahol pártja élén a kormánynyal szemben ellenzéki álláspontot foglalt el. Az 1898—1901-iki delegációban rósztvett. A katolikus autonómiai kongresszuson a kisebbség élére állott. 1901-ben a szilágysomlyói kerület, többszöri kijelentései ellenére, hogy nem vállal mandátumot, egyhangúlag újra meg