Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-22 / 18. szám

DELMAGYARORSZÁG 1911 január 22 .ÜRVÉNYKEZES § Pornográfia... A berlini országos törvényszék külön szervezetet létesített, amelynek föladata szemmel tartani a könyv­kereskedőket és elejét Venni annak, hogy Magyarországból impört'alják a pornográfiát. § Arad nem ÖrokftL Másfél esztendővel ezelőtt meghalt Aradon Prodanovics György föld- és házbirtokos. Pr'ödanovicsnak nem volt fia, csak egy örökbefogadott tinokaocscse, Pro­danovics Döme. Halála előtt néhány hónappal az öreg Prodanovics megbánta az örökbefoga­dást ós pört indított háládatlanság elmén az adoptálási szerződés érvénytelenítésére. A pör még nem dölt el, mikor Prodanovics György meghalt. Végrendeletében százhatvanezer koro­nás vagyonát Arad váfósára hagyta jótékony­sági és kulturális "ctéíokra. A kitagadott unokaöcscs megtámadta a végrendeletet. Ezzel a pörrel párhuzamosan Arad városa is foly­tatta az adoptálási pört Prodanovics Döme ellen. Prodanovics kimutatta, hogy nagybátyja, mikor az adoptálás visszavonására pört indított, teljesen házvezetőnőbe hatalmában volt és ennek unszolására tagádta fti unokaöcscsót. Az aradi törvényszék heí^t adott ennek a véde­kezésnek és az örökséget Prodanoviss Dömé­nek Ítélte oda. Arad városa a Kúriához főleb­bezett, ahonnan most érkezett le az órtesités az aradi törvényszékhez, mely szerint a Kúria a törvényszék ítéletét jóváhagyta. Arad városa igy elesett a százhatvanezer koronás örök­ségtől. § Betörés egy könyvkereskedésbe. A mult hónapban Sziráki János szolga éjjel be­tört Endrényi Imre szegedi könyvkereskedé­sébe, ahol alkalmazva volt. Egy leány észre­vette, hogy a rollót fölfeszítették és jelentést tett erről a rendőrségnek. _ Szirákit a rendőrök tettenórték és elfogták. Álkulcsokat és mint­egy ötszáz koronát találtak a zsebében. Szom­baton Ítélkezett ebben az ügyben a szegedi törvényszók, amely Szirákit egy évi börtönre itólte. § Halál: kőtél által. A gráci törvényszék hosszabb tárgyalás után tegnap kötél általi ha­lálra itélte Lavinic JÁnbs iskolaszolgát, aki Judenburgban kiraboltá és Yne^ölte egy másik iskolaszolgának a feleségét, amikor az a ta­nító fizetését akarta kézbebitöni. § A főorvos tolvája. Pipis János rovott­multu zsebtolvaj fölött Ítélkezett szombaton délelőtt a szegedi királyi törvényszék büntető­tanácsa. Kovács Jánoá hóaUneabváSárhelyi főorvos a mult év augusztusában kocsin ment Mó­dosra. Az országutbn szembejött Pipis, aki kérte a főorvost, atíjön néki helyet a kocsin, mert nagyon elfáradt á gyaloglásban. Kovács jószivvel megengedte Piplánbk, hogy a kocsira üljön. Útközben a főorvos elszunyadt a kocsin s ezt az alkalmat Pipis arra használta föl, hogy a főorvos zsebéből nyolcszáz koronát ki­lopott ós megszökött. ' Hátnarosan elfogták s kiderült, hogy több ístfFtólvajlás is van már a rovásán. Nem régen szabadult még a fegyházból, ahol már ötször ült. Plpist a biróság ujabb lo­pásért két és fél évi fegyházra itólte. Mozgókép Szinház :: OGAK Lukács Imre fogmüterme a berlini fogtechnikán oki. képesítve Gsekonils-utca l. Menyi-léi1 sarok. Prosnifi-hói. VASS Kossuth Lajos-sugárut, a tfizoltó-laktanya mellett. Vasárnap, január 22-én: 1. Az ember a kofferban (humoros). 2. Árviz Olaszországban (természetes). 3. A kis baba (nagy dráma). 4. Falusi szellem (humoros). 5. Nyaraláson (humoros). 6. Madarak (remekül színezve). 7. A varázsbot (humoros). 8. Maxi nősül (humoros). 8. A hét pont (nagy bünügyi dráma). Az előadások kezdete szombaton este 7 és 9 órakor Vasárnap délután 2-től folytatólagosan 11-ig. Hély&rak: I. hely 70 fill. II. hely 50 fill. Hl. hely 80 fill. Katonák, diákok és gyermekek: 1 hely 80 fill. H. hely 20 fill. IH. hely 16 fillér. KÖZGAZDASÁG Szeged-Alföldi Takarékpénztár. (Saját tudósítónktól.) A Szeged-Alföldi Takarék­pénztár-Részvénytársaság igazgatósága ezt a jelentést terjeszti a közgyűlés elé: Tisztelt közgyűlés! Az 1910. esztendő határozottan a kereskede­lem ós ipar föllendülésével a vállalkozási kedv erős megnyilvánulásával, nagyobb iparvállalatok alakulásával s igen bő és olcsó pénzzel kezdő­dött. Sajnos, mindez a föllendülés és ez az olcsó pénz inkább az elmúlt könnyű esztendő utó­játéka volt s az év folyamán teljesen eltűnt, helyt adva a mindinkább megrosszabbodó pénz­ügyi helyzetnek s általánosan nehéz kereske­delmi és ipari viszonyoknak. Általában az egész gazdasági esztendő telve volt a legszebb reményekkel, mert hiszen a kezdete az évnek a legszebb kilátásokra jogo­sított, de amelyeket a fokozatosan beállott rossz nemzetközi pénzviszonyok teljesen lerontottak. Az idei termés elé gazdáink a legszebb vára­kozással tekintettek, olyan termést vártak Magyarországon, amilyen ebben az országban nom volt. Tekintve, hogy telünk alig volt s az időjárás mindenütt az egész óv folyamán Igen kedvezett, ez a várakozás határozottan jogos volt. Sajnos, az aratás ezt a tul elbizakodottsá­gunkat nem igazolta, mert bár nem volt rossz a termés, de azért az 1906. esztendő bő ter­mésének az átlagát sem tudtuk elérni. Vidé­künkön — pláne — a tavalyi rossz termés után panaszra igazán ninos ok. Elég jó, a közepesen felül volt az átlag s a gabonaárak is meg­felelők. Nagyon rossz volt az országban — csekély kivétellel — a szőlőtermés. Dacára annak, hogy Magyarországon az utolsó években rengeteg földet (állítólag 60,900 hek­tárral többet, mint 1905-ig) ültettek be szőlő­vel, mégis egy pár millió hektoliterrel volt ke­vesebb a termés az előző évekhez képest. Tekintve, hogy a homoki szőlőtermelés vi­dékünkön igen kiterjedt ós évről-évre fokozó­dott — szőlősgazdáink nagyon megérezték a rossz szőlőtermést, annál is inkább, mert a tavalyi sem volt jónak mondható. A rossz szőlőtermés folyománya volt igen természete­sen a drága borárak. Homoki borért 44, sőt 48 fillért is fizettek helyenkint. A pénzviszonyok az év elején jók voltak. Egész március végéig a nemzetközi pénzpiac igen rugókonynak és bőségesnek mutatkozott. Ez a bőség annyira fokozódott, hogy az An­gol-bank s utána a többi nagy jegybankok rátáikat egymás után leszállították. Azonban már a nyár kezdetén bizonyos nyug­talanság kezdett mutatkozni a pénzpiacon. Ez a nyugtalanság egyre jobban fokozódott s a magánkamatláb állandó drágulásában nyert ki­fejezést. Ez alatt mind jobban közeledtünk az ősz felé és az őszi nagy szükségleteknek előszele teljes erővel kezdett mutatkozni. Amerika erősen vitte ki az aranyat s az Angol-bank szeptember végén fölemelte a rátá­ját, amelylyel Németország már amúgy is meg­előzte. A leghívebben és a legtovább az Osztrák­Magyar Bank tartott ki a 4 százalékos ráta mellett, azonban október végén — tekintve, hogy a magánpénz teljesen hiányzott a piacról s az egyedüli forrás a jegybank volt — ő is követte a többi európai jegybankok példáját ós egy teljes százalókkal öt százalékra emelte a hivatalos rátát. Kereskedelmünk és iparunk igen természete­sen megsínylette a nehéz pénzviszonyokat s nem mutatta azt a föllendülést, amit vártunk. Piacunk hitelélete, ugy mint azt az előző években konstatáltuk, a rendes mederben folyt. Áttérve üzleti tevékenységünkre, igyekeztünk intézetünket nemcsak helybeli kereskedőink, hanem a kültelki gazdáink körében is ismertté tenni. Hogy pedig a közeledést és intézetünkkel a sürübb érintkezést nekik mentől könnyebben lehetővé tegyük, Seeged-Felsőtanyájdnak köz­pontján fiókintézetet alapítottunk, ahol a tanyai polgártársaink csakúgy, mint anyaintézetünk­nél elhelyezhetik gyümölcsőzőleg megtakarí­tott pénzeiket s viszont mindennemű hitel­igényeiket is kielégíthetik. Örömmel konstatáljuk, hogy ezen fiókintézet, amelynek élén igazgatóságunkkal karöltve Szeged-Felsőtanyának előkelő polgársága áll, igen szépen indult meg s azon reményünknek adunk kifejezést, hogy a mi abbeli igyekeze­tünk: Szeged-Felsőtanyát kereskedelmileg és gazdaságilag fejleszteni s a környék ottani gócpontjává tenni, hatalmas visszhangra fog találni tanyai polgártársaink körében. Betétállományunk a lefolyt üzletóvben szin­tén örvendetes emelkedést mutat föl. Betéteink a tavalyi állományhoz képest ismét egy teljes millió korona emelkedést tüntetnek ki és az állomány 1910. óv végóig 3.558,711 korona 06 fillért tett ki. Váltóleszámitolási üzletünk a körülmények­hez és a rosszabbodó pénzviszonyokhoz képest elég erősen fejlődött. Váltótárcánk egymillió korona emelkedést mutat föl s reméljük, hogy a jövő évben is szaporítani fogjuk jó ügyfeleink számát. Visszleszámitolási hitelünk némi kis emelke­dést mutat, ami, tekintve a minden oldalról megnyilatkozó hitelkeresletet, egész természe­tes dolog s már itt e helyen megemlítjük, hogy igazgatóságunk mérlegelve a föntemlitett mo­mentumokat s üzletünk minden ágának foko­zatos fejlődésót, igyekezni fog módozatokat keresni, hogy alaptőkénket a szükséglethez képest emelje. Erre nézve különben mostani közgyűlésünknek a tárgysorozat hatodik pont­jában már propoziciókkal szolgálunk. A jelzálogüzlet az óv elején elég szépen in­dult, de az öszszel beállott rossz viszonyok a jelzálogkölcsön-üzlet stagnálását idézték elő. Mindazonáltal — ha nem is direkte — de mégis kapcsolatban a Kisbirtokosok Országos Föld­hitelintézetével közel két millió korona jelzá­logkölcsönt effektuáltunk. Értékpapirállományunkat a fejlődésünkhöz mérten igen szépen gyarapítottuk, ugy, hogy értékpapir-tárcánk 180,806 koronát tett ki. A lefolyt üzletóvre vonatkozólag megemlít­jük, hogy annak összforgalma: 351.391,490 ko­rona 58 fillér volt. Ezen forgalmunk számszerinti kimutatását a következőkben van szerencsónk tisztelettel a közgyűlés elé terjeszteni: Betétek. Álladók 1910 január 1-én . . 2.165,897 K 45 f Betétek 1910. évben .... 4.602,928 K 62 f 6.768,826 K 07 f Visszafizetések 1910. évben . 3.554,729 K 15 f Álladók 1910 december 31-én 3.214,096 K 92 f I PILSENI SOR a „Pilseni részvény serfőzde" :: legkiválóbb téli söre a :: Kass-vigadó összes helyiségei­ben kapható. ::::

Next

/
Thumbnails
Contents