Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-22 / 18. szám

1911 január 17 bÉtMAGYARORSZÁG Betétek folyószámlán. 250,487 K 70 f 8.845,386 K 54 f "9.095,874 K~24l 8.751,260 K 10 f 344,614 Klíl Álladók 1910 január 1-én . . Betétek 1Ö10 évben . . . . Visszafizetések 1910. évben . Álladók 1910 december 31-én Váltótárca. Álladók 1910 január 1-én . . 6.211,482 K 53 I Leszámitoltatott 1910. óvben 23.844,381 K 98J 30.055,864 K 51 f Beváltatott 1910. évben . . 22.849,268 K 65 t Álladók 1910 decemben 31-én 7.206,595 K 86 f Jelzáloy kölcsönök. Álladók 1910 január 1-ón . . Uj kölcsönök 1910. óvben . . Törlesztetett 1910. évben . . Álladók 1910 december 31-ón 45,930 K — f 264,760 K — f "310,690" K — f 158,710 K — f 151,980 K — f Amortizacionális jelzálogkölcsönök. Álladók 1910. január 1-én . . Uj kölcsönök 1910. óvben . . Törlesztetett 1910. évben . . Álladók 1910. december 31-én 376,791 K 37 I 1.009,464 K 67J T386^56lT()4 f 907,693 K 77 I 478,562 K 27 f Előleg folyószámlán értékpapírokra és árukra. Álladók 1910. január 1-én . . 935,646 K 07 f Elölegeztetett 1910. évben . 10.397,052 K 03 f iíj332^98lti(n Befolyt 1910. évben .... 10.424,813 K 55 f Álladók 1910. december 31-én 897,884 K 55 f Pénztárforgalom. Pénztárkószlet 1910. január 1-én 216,797 K 29 f Bevételek 1910. évben . . . 67.979,595 K 65 f 68.196.392 K 94 f Eladások 1910. óvben . . . 67.971,602 K 20 f Pénztárkószlet 1910. decem­ber 31-én 224,790 K 74 f Összforgalom-. 351.391,490 K 58 f Ezek előrebocsátása után van szerencsénk a felügyelő-bizottság által is elfogadott negyedik üzletóvi nyereség fölosztására vonatkozó javas­ltunkat a következőkben a tisztelt közgyűlés elé terjeszteni: Az 1910. évi mérleg szerinti tiszta nyereseg 106,368 korona 24 fillér. Ennek folytán 106,368 korona 24 fillér az alapszabályok rendelkezése szerint következő­leg osztandó föl: T. 2,000 darab 500 koronás részvény 1.000,000 koronát tevő részvénytőke után 6 n százalók kamat 60,000 K — f l Tartalókapra 25,000 K - I Veszteség-tartalékalapra. . 2,000 K — f Elnöki, igazgatósági és vezér­igazgatói tiszteletdíj . . . 12,528 K 24 f 5- A felügyelő-bizottsági tisz­ft "teletdij D- Intézeti tisztviselők jutal­mazása 1,800 K — f Jótékonycólu adakozásra . 500 K — f Az 1911 évi nyereség-szám­.. Iára elővezetendő . . • 3,040 K — f °sszesen az 1910. évi mérleg szerinti nyereség .... 106.368 K 24 f Kérjük tehát a tisztelt Közgyűlést, hogy Méltóztassanak határozatilag kimondani, hogy részvényeink 4. számú szelvényei 1911 február 3-tól kezdve intézetünk pénztáránál, vagy Budapesten a Magyar Leszámítoló- és Penz­Véltó-Banknál 30 koronával beváltassanak. .Ezek után kérjük a tisztelt Közgyűlést, mél­tóztassék előterjesztett indítványunkat jova­uagyólag elfogadni, bennünket továbbra is in­tézetünk fölvirágoztatásában hathatósan tamo­S&tni és a felügyelő-bizottság jelentésének Meghallgatása után ugy nekünk, mint a fel­ügyelő-bizottságnak a fölmentvónyt megadni. Szeged, 1911. évi január hó 19. ^Szeged-Alföldi Takarékpénztár Részvénytár­sasági igazgatósága : geWtcsy Ferenc báró s. k. elnök, ifjabb Barcsay Karoly s. k Erdéhj Sándor dr s. k., Jerneij holtán s, k., Kende Ferenc s. k., Kugler Albert L vezérigazgató, Pap Róbert dr s. k Peja­Wevich Mikó Endre gróf s. k., Regdon Sándor s. k., Szőke Gyula dr s. k. 1,500 K (—) Gazdasági és kertészeti tanfolyam ^ Szegeden. A szegedvidéki baromfitenyésztők 1 ós méhészek egyesülete, továbbá a kertészek országos egyesülete s az alföldi gazdasági egye­sület az élelmiszerek rohamos áremelkedésé­nek főokát abban találja, hogy a termelők kellő szakismerettel nem birnak, termelésüket a fogyasztás növekedésének megfelelően nem képesek fokozni, — evégből a gazdasági szak­ismeretek széleskörű terjesztését tanfolyamok rendezése által akarják előmozdítani. Igy feb­ruárban ós márciusban Szegeden a nagyközön­ség részére nyilvános ingyenes tanfolyamot rendeznek, melynek szombat ós vasárnap dól­utánonkint tartandó előadásain Jablonowszky József, a rovartani állomás igazgatója a kár­tévő állatok elleni védekezésről, Német József és Rade Károly főkertészek a gyümölcs- és veteménytermelésről, Kecskeméthy Géza igaz­gató a szőlőmivelésröl, Winkler János a ba­romfitenyésztők országos egyesületének titkára a baromfitenyésztésről, Jeszenszky Ignác a házi­nyultenyésztésről s a gyógynövénytermelósről, Ráll Béla okleveles gazda a talajmivelósről, Kiszely Ede tanár a méhészetről, Balázs Ká­roly állatorvos a baromfibetegségekről tarta­nak sorozatos előadásokat, melyeket a közön­ség külön is hallgathat. Á tanfolyam befejez­tével a hallgatóság s főként a tanítóképző­intézet ifjúsága részére tanulmányi kirándulást rendeznek Mezőhegyesre, esetleg Gödöllőre és Debrecenbe is. Kívánatos, hogy Szegeden, hol egyetlen gazdasági iskola sincs, a közönség saját érdekében kellő érdeklődóst tanusitson a tanfolyam iránt. (—) Szeged gazdasági ügyei. Szeged vá­ros gazdasági szakbizottsága szombaton dél­után négy órakor Bokor Pál polgármester-he­lyettes, városi gazdasági előadó elnöklésóvel ülést tartott. A bizottság tárgyalta az 1912. óvben megszűnő városi bérföld bérletek ujabbi megkötését, illetve a bérföldek további haszno­sítását, azt javasolva, hogy háromezer hold földet még ebben az évben adjanak bérbe. A lovak táplálékául szolgáló erőtakarmány elő­állítására szükséges ötven hold terület kijelö­lését és a tenyészbikák beszerzéséhez szükséges összegnek államsegélyből való beszerzését, ajánlja még a bizottság a város tanácsának. Az erő­takarmány helyéül az Alsó- és a Felsőközponton jelölnek ki területet. A gazdasági szakbizottság minderről előterjesztést tesz a város tanácsának. Kérve, hogy a januári közgyűléstől provokáljon határozatot. A tenyészbikák beszerzésére ugy a bel-, mint a külterületi csordagazdaságok ré­szére javasol segélykérést a gazdasági szak­bizottság. (_) \ vásártéri legeitetetés. Törvény ren­deli, hogy az állatvásártéren semmiféle állatot sem szabad legeltetni. A földmivelésügyi mi­niszter most akként rendelkezik, hogy a tilalom megszűnjék s megengedendőnek véli, hogy a baromfiak a vásártereken legelhessenek. Erre nézve közgyűlési határozatot kér a törvény­hatóságoktól. A szegedi gazdasági szakbizott­ság mai üléséből azt az előterjesztést tette a város tanácsának, hogy a miniszter óhajához képest, mérsékelt díj ellenében engedtessék meg a baromfiaknak az állatvásártereken való legeltetése. (_) Német gazdák Magyarországon és Szegeden. Mint tizennégy esztendővel ezelőtt, ugy az idén is kirándulást szervez Magyar­országra a „Deutsche Landwirtschaftliche Gesell­schaft". A társaság harminckét tagja jön má­jusban Magyarországba s itt gazdasági tanul­mányutat tesz. Szegedre május végén jönnek a német gazdák s két napon át szemlélik a környékbeli uradalmakat, valamint Szeged kul­turális fejlődését. A német vendégeket a ma­gyarországi kiránduláson az Omgo kalauzolja s az szervezi is a kirándulást. Szegeden a német gazdák a város vendégei lesznek s a szegedi gazdasági egyesület gondoskodik kalauzolá­sukról. (—) A gazdasági ismeretek terjesztése. Serényi Béla gróf földmivelósügyf miniszter nagy súlyt fektet arra, hogy a modern gazdasági isme­retek minél nagyobb mértékben terjesztesse­nek. Ép ezért fölkérte az összes egyesületeket, hogy a télre sorozatos előadások rendezésével jelöljék meg azokat a gazdasági kérdéseket, melyek ismertetése az illető vármegyében a legszükségesebb. Valamennyi gazdasági egye­sület a fölhívásnak eleget tett s a miniszter a bemutatott programot elfogadva, megfelelő ál­lamsegitséget utalványozott. Hogy ezek a gya­korlati előadások még maradandóbb hatásúak legyenek, az ismeretközlés fontos eszközét, a szemléletet is alkalmazzák. A földmivelésügyi miniszter az aradi, a baranyai, bácsmegyei, bé­kési, borsodi, hevesi, honti ós szolnokdoboka­megyei gazdasági egyesületeknek, illetve gazda­köröknek vetitögép-vásárlására megfelelő állami segítséget engedelmezett. A tél folyamán közel hatezer gazdasági előadást és háziipari kurzust rendeznek az országban. (—) Gabona- és takarmányárak. Az Omge gabonaárjegyző irodája tudósítóinak jelentése szerint a gabona- és takarmányárak január tizenkilencedikén métermázsánként koronákban: 3 « 03 CL. e tS3 ® a m j3 a a ® n eh cfi 03 C A £ Arad .... 20.80 14.— 14.— 15.20 9.20 2.40 4.80 Baja .... 21,40 14.60 13.20 15.80 9.70 3.20 4.80 B.-Gyarmat . 21.— 14.60 13.20 15.80 9.70 3.— 8.— Debrecen . . 21 — 14.60 15.30 16.— 12.— 3.— 5.— Eszék . . . 21.40 15.60 — 16.— 12.— 4.— 7.50 Györ .... 22.30 15.80 16.80 17.40 11.70 — — Kaposvár . . 22.30 16.— 16.80 16.— 11.30 5.— 6.— Kassa . . . 21.40 14.80 17.— 16.50 13.— 3.20 9 — Léva .... 21.20 74.80 17.20 17.80 13.— 2.40 6.— Losonc . . . 20.60 14.20 17.— 16 20 12.20 5.50 6.50 Miskolc . . . —. . . ' .— — — N.-Becskerek. 20— 14.40 13.— 15.80 9.40 — — Nagykanizsa . 22— 14.70 17.— 16.20 13.50 3 — 5.40 Nagyszeben . 19.50 14.— 15.— 15.50 11— — — N.-Szentmiklós —. . . . .— — — Nagyvárad . . 21.20 13.60 — 15.60 10.40 — 5 — Nyíregyháza . 20.40 14.40 15.40 16.30 10.20 2.50 5.50 Nyitra . . . 22.— 16 — 18. .— 12.20 3.50 8 — Pancsova . . 20.80 — 12.— 15.— 8.80 — 7.— S.-A.-Ujhely . 21.— 14.40 13.60 16— 12.80 — 9.— Sopron . . . —. . •. . .— — — Szatmár . . 21.40 15.60 14.40 14.60 12.20 3.— 6.— Szombathely . 19.50 16.20 15.80 15.— — — — Szolnok. . . 21.50 — — 14.— 16.— 10.50 — 0.50 Temesvár . . 21.20 14— 14.50 15.— 9.40 — — Ujarad . . . 20.60 13.80 13.80 15— 9.10 2.20 4.40 Versec . . . 19.40 14.— 12.— 15.— 9.— — — Zalaegerszeg . 20.40 14.30 15.— 17.— 14.— 2.40 3.60 Zenta . . . .20.— 14— 12.80 14.— ' 9.30 — — (—) Uj teksztilgyár Nagyváradon. Nagy­váradon a biharmegyei pénzintézetek teksztil­gyárat akarnak csinálni. A részvénytőkét egy millió koronára tervezik. Használt ön már BABÉR-SÓSBORSZESZT& szolon hősién és hflhsz IBI­ÍM taier­lési Irtsa: JUTKOVICS GÉZA la- és szénielepe, Kossd Lajos-sugárul 41. szám. Telefon 686. : (a rókusi templommal szemben.) : Telefon 686 ao pg • • R AI lí A W" s nemzetközi = „DALllrlN segélyszövetkezet - Sierajeva — Fiume — Spalelo — Trieszt • i A biztosításba fogad egészséges személyeket egészen 80 éves korig. Orvosi vizsgálat nem szükséges. A szövetkezet szegedi iro­dája, Aradi-utca 2. sz. a. van, ahol további felvilágosítás kapható. Az igazgatóság. •

Next

/
Thumbnails
Contents