Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-21 / 17. szám

233 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 január 19 — Mi készítette éle a forradalmat Portugáliá­ban ? — kérdezte újból tudósítónk. •— A korrupció ós az államhivatalnokok, — felelt D'Oliveira, — és ez fogja a köztársaságot is megbuktatni Önöknek fogalmuk sincs arról, hogy mi minden mehet végbe egy ország állam­életében, amig betekintést nem nyertek Portu­gália belső ügyeibe. Bár ón szívvel-lélekkel ro­jalista vagyok, kijelenthetem, hogy a király sze­mélyének végzetes szerepe volt a királyság bu­kásában. Amint tudja, Don Mánuel szerencsét­len körülmények folytán korült a trónra, népe és személye között mindig véres árnyókként kisértett az atyjának ós a néhai trónörökös fivérnek véres teste, na meg a „jóindulatu" ta­nácsadók ós államférfiak kétes serege, akik nem engedték behegedni a gyógyulásnak indult sebe­ket, szüntelen ébren tartották a gyűlöletet és a félelmet és végre teljesen kiölték a nép és a király közti lelki közösséget. A király nem tu­dott az állam életéről semmit. Jobban érdekelték őt a mulatságok, a nők és a hadsereg, különö­sen a tengerészet öltözete. Erre elég világos­ságot fog vetni, ha megemlítem, hogy Don Mánuel három hónap leforgása alatt kétszer változtatta meg a tiszti egyenruha szinét és sza­bását, hogy a szabójának ós az érdekelt szál­lítóknak kedvezzen. — Mit gondol, képviselő ur, tartós uralma lesz-e a köztársaságnak ? D'Oliveira kicsinylően elhúzta a szája szélét s nagyot villant sötét szeme. — Nem ! Nem hiszem sennor ! Hiszen a ja­vítók ugyanabban a hibában leiedzenek, mint a kijavítottak. Ezeknek az embereknek fejükbe szállt a brazíliai dicsőség, hatalomra vágytak ez az egész ! Aki pedig a közjóért szállt sikra, azt nem engedik szóhoz jutni és ha sokat okoskodik, hát egy hazaárulási pört akasz­tanak a nyakába. Hiszen tudja Lima ós a többi is. — Talán a Braganza-házat tartja D'Oliveira ur kívánatosnak Portugália számára ? — Én rojalista vagyok — mondta D'Oliveria — a szó legszorosabb értelmében. Én nem az egyént, hanem az egyén által megteremtett állapotot vizsgálom ós az a meggyőződésem, miután látom a jelen helyzetet, hogy Portu­gália nem érett meg a köztársasági állam­formára. Újra vissza fog térni a korona Por­tugáliába az bizonyos, hogy kinek a fején, az bizonytalan. Ezzel be is végződött az érdekes beszélgetés. A jegybank f ©tanácsülése. Bécsből je­lentik: Az Osztrák-Magyar Bank főtanácsa ma délelőtt ülést tartott Popovics Sándor bankkormányzó elnöklésével. Pranger ve­zértitkár jelentésében hangsúlyozta, hogy a nyugati jegybankok is tartózkodó álláspon­tot foglalnak el és ezért a főtanács most nem lát okot a kamatláb kérdésének tár­gyalására. Az ülésen a közgyűlésre kerülő ügyeket intéztek el. A szabadalmi tanács elnöke. A keres­kedelmi minisztérium ipari-, közigazgatási- és munkásvédelmi osztályának tisztikara Téglássy István miniszteri tanácsos tiszteletére abból az alkalomból, hogy a szabadalmi tanács elnökévé nevezték ki, pénteken este bankettet rendezett Budapesten. A banketten Basch Árpád dr, mi­niszteri tanácsos és Bartos Andor dr, szak­osztályvezetö-fönökhelyettes mondottak fel­köszöntőt. Gondoskodás az altisztekről. Bécsből je­lentik: A hadügyi kormány illetékes helyen latbavetette szavát, hogy az igazolványos al­tisztekről, ha kikerülnek a katonai szolgálatból az eddiginél nagyobb mértékben gondoskod­hassék. Igy merült föl az a terv és valóra is vált, hogy az Osztrák-Magyar Bankkal megkö­tendő uj szerződésben lesz egy kikötés, amely utasítja a jegybankot, hogy ezentúl a főinté­zetnól és a fiókoknál a szolgai állásokat kizá­rólag igazolványos altisztekkel tartozik betöl­teni. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Szinházi műsor. Január 21, szombat : „ 22, vasárnap » 22, . „ 23, hétfő: 24, kedd: „ 25, szerda: „ 26, csütörtök: „ 27, péntek: „ 28, szombat: „ 29, vasárnap » 29, „ 30, hétfő: „ 31, kedd : Február 1, szerda: „ 2, csütörtök: p n !) „ 3, péntek: „ 4, szombat : „ 5, vasárnap A szent liget. (Páratlan J/3-os bérlet.) d. u.: A cigánybáró-. este: A szent liget (Páros '/3-os bérlet.) A szabin nők elrablása, bohózat. (Páratlan '/» bérlet.) A muzsikus leány, operett, (Pá­ros '/„-ós bérlet). A testőr, vigjáték. (Páratlan ®/3-os bérlet.) Karenin Anna, dráma. (Páros V,-os bérlet.) Cigányszerelem, operett. (Bemu­tató) (Páratlan '/,-os bérlet.) Cigányszerelem, operett. (Páros V3-os bérlet.) d. u.: A cégér, népszínmű, este: Cigányszerelem, operett. Bérletszünetben. Cigányszerelem, operett. (Pá­ratlan '/3-os bérlet.) Cigányszerelem operett. (Páros 2/3-OS bérlet.) Á sasfiók, szinmü. (Páratlan '/3-os bérlet.) d. u.: A postás fiu és a huga. este: A kis lord. (Páros */, bérlet.) A kis lord. (Páratlan '/3 bérlet.) Cigányszerelem, operett. (Páros '/j-os bérlet.) d. u.: Virágfakadás. — Megun­tam Margitot, vígjátékok, este: Cigányszerelem, operett. (Páratlan '/>-08 bérlet.) * A szent liget. (Bemutató előadás. Flers és Caillavet három fölvonásos vígjátéka. Fordí­tották: Molnár Ferenc és Heltai Jenő.) A francia vigjátékiparosok a régi recipe szerint formálták meg a darabjukat: egy porció bohó­zatba átcsapó fajsúly nélküli párisi esprit és két porció kiszámított raffinériával elhe­lyezett hatásvadászat. A meseanyag olyan vékonypónzü, színtelen kis jószág, hogy ge­rincet kihámozni belőle, meddő fáradság forog akörül, hogy egy unatkozó, gyermektelen, modernségetmimelő asszonyság FranciueMargue­rie magányos óráiban regény Írással szóra­kozik. A torz figuráju „irónő" férje, möszjő Paul, egy gyámoltalan, tedd-ide tedd-oda, úgynevezett „jó fiu" „irónő" fele­sége valamennyi bóhózatját helyesli az összes vonalokon. Marguerie asszony szívből meg­veti a földi hiúságokat, minden elismeréstől távol tartja magát, amikor azonban arról érte­sül, hogy egyik irónő társát a becsületrend szalagjával akarják kitüntetni, föllobban benne az örök emberi hiúság és a kitüntetést a maga számára ambicionálja. A „szent ligetben", ahogy egyik regényében a köeoktatásügyi miniszté­rium szépművészeti osztályát elnevezte, kezdi meg az ostromot. Az államtitkártól reméli ügye kedvező elintézését, de épen nála rontja el a dolgot, a pártfogó ur tulgyöngód bizalmas­kodásaira csattanós választ ad. Amikor csüggedten már vesztettnek látja az ügyet, egy váratlanul jött ötletnek engedve, rábírja a férjét, hogy csábítsa el az államtitkár kikapós asszonyát és ily módon juttassa őt a veszendő becsületrend birtokába. Paul húzódozik a furcsa taktikától, a végén azonban mégis csak ostrom­hoz lát. A dolog sikerül, az irónő megkapja a kitüntetést, sőt a végén pusztulásnak indult családi életét is, a férje hűségét. Ha a darabnak komoly kvalitásai volnánakirodalmifölszereléssel, gúnyos nyelvű szatíra válhatnék belőle, az emberi hiúság, — mert ez nem az asszony-iró specialitása — ostorozója. Igy azonban szimpla bohózattá vedlik, ami nem szolgál egyéb célt, minthogy a publikumot néhány órán át hangos derültségben tartsa, ami teljes mértékben sikerül is. Az irónő szerepót Kende Paula adja ízléssel és bájos megjelenésének illúziót keltő raffinmentjá­val. Az irónő férje, Almássy Endre. Ma sem keve­sebb, de nem is több, mint Almássy Endre. Champorel államtitkárt Oláh Ferenc ábrázolja találóan, higgadt ós megfontolt alakító kész­séggel. Felesége, Fodor Ella kvalitásosán, fris­sen, szines hangulatot ébresztve rögzíti meg a kedves, párisi asszony lobbanékonyságát. Lugossy ügyesen, detótos accentuaval játszsza az£olasz-oroszg Zakuskin gróf bizarr szerepét, jó még Mihó László, Virágháty az epizódszerepekben. És mégis: az egész darab a kezdetlegesség be­nyomását teszi. Mintha valami kutyabagosi arénában volna az ember, nem pedig egy nagy magyar város komolynak vélt müintózetében. A rendezés sutasága, a díszletek stílustalan vásári volta furcsa impressziót ébresztget a szemlélőben. Hérói munka a színészektől való­ban, hogy ilyen primitív körülmények köze­pette, amikor legtöbbnyire talentumuknak meg nem felelő szerepkörben kénytelenek alakítani, még ennyit is tudnak produkálni. Mert hogy ugylátszik a szegedi szinház direkciójának a mottója: minél több haszon és minél kevesebb művészet. (gm.) * Cigány-szerelem. A jövő héten kerül be­mutatóra Lehár legújabb operettje a Cigány­szerelem, amely hetek óta foglalkoztatja a tár­sulat énekes személyzetét. * A szinügyi bizottság. A szinügyi bizott­ság mai ülésén az elnökön, Gaál Endre dr-on, a jegyzőn, Bárdoss Bélán kivül csak három tag jelent meg. Meák Gyula, Weiner Miksa ós Wimmer Fülöp. No ós megjelent még Almássy Endre, a nagyhatalmú művezető, a jövő min­denható direktora. Ez fontos, mert ha igy hala­dunk, Almássy nemsokára el sem megy a szinügyi bizottság ülésére, hanem csak egyszerűen elküldi a műsort (ha ugyan elküldi) és megizeni a szolgájával, hogy: nesztek, itt van, ezt a ki­váló, kitűnő, országra szóló, művészi szenzá­ciókban bővelkedő (Almássy állandóan legalább igy beszél magáról ós a működéséről) méltóz­tattam összeállítani. Csakhogy ezt a műsort ós müküdóst nagyon, de nagyon kifogásolták ma is. És jogosan ós sok alappal, okosan. Wimmer Fülöp méltán kifogásolta, hogy selejtes, szegényes a műsor. Nagyon sok jó darabról a művezető-igazgató tudomást sem vesz, mig sorra fárasztja színészeit az olyan darabokkal, mint A szent liget, vagy az olyanok­kal, mint a Meguntam Margitot csak azért, hogy sikerüljön egy elöadilson megbuknia. Persze Almássy Endre azt hiszi, de nemcsak hiszi, hanem állítani, vitatni is meri, hogy a mű­sor jó, hogy jobb darabokat be nem szerezhet. Alap nélkül való, nagyképű kijelentését nyom­ban megcáfolták. A budapesti Magyar Szinház­ban nagy sikert aratott. Az orvosok minden valamire való vidéki színpadát bejártak, a sze­gedi szinházban nem adták. Wimmer Fülöp szóba hozta, hogy micsoda botrányos slandrián­sággal kerülnek szinre az operettreprizek. Föl­említette a Ripp van Winkle tegnapi előadá­sát, amelyért fogházbüntetést kellene adni min­den igazgatónak. Gaál Endre dr is meg­jegyezte, hogy az operettreprizek mellőzését kérte már az igazgatótól, annyira hanyagul mennek. Almássy Endre ezekre mit válaszolt: Hogy a reprizek egészen jól mennek, a Ripp van Winkle előadása egészen jó volt. Igen, Almássy Endre van olyan bátor ember, hogy ezt mondta. Ennyi történt a szinügyi bizottság ülésén 1911 január huszadikán, délután. Ilyen kevés és mégis olyan sok, de olyan sok. * Bucsuclőadások a zombori szinházban. A Magyar Szinház két nagysikerű újdonsága, Biró Lajos Sárga liliom ós Tolstoj Karenin Anna eimü színmüve került szinre a napokban Polgár Károly az uj pozsonyi igazgató Zomborban mű­ködő színtársulatánál, amely darabokban a drámai személyzet vett bucsut a zombori kö­zönségtől. Különösen nagy sikere volt Sz. Rosos Gizellának, a Karenin Anna címszerepében. A szerető, szenvedő, tönkretett asszonyt igaz mű­vészettel alakitotta. Kivüle Szomori Miklós nyújtott tökéletes alakítást Biró Sárga liliom eimü színmüvében, mint Peredy doktor és a Karenin Annában mint Karenin gróf. De a többi szereplök is kitettek magukért, igy Báródi Kató a kitűnő naiva, Gózon Béla, továbbá Ti­hanyi, Somogyi, Kozma és Halmos. A közönség

Next

/
Thumbnails
Contents