Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-19 / 15. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 19Ü január 19 A kelengye-divat. A divat a fehérnemüek dolgában is gyorsan változik. Az életviszonyok és izlós megváltozá­sával ma már as a praktikus, ami szép és kel­lemes hatást tesz. És tényleg képtelenség az, hogy például egy világos fehér blúzt olyan ing fölé vegyenek föl, melynek régi fajta ujjai vannak. Ez egyszerűen tönkretenné az egész toilettet. Muszáj hát az ing ujjait eltávolítani ós entredeua-el pótolni, mely az ingnek egész kivágásán körülfusson s a ruhához illő szines szalaggal, mely aztán mindkét oldalon kecsesen megkötve, lecsüng. Ez ma divatos s még elegánsabb — világosan hímzett vagy csipkemintás tüllbetéttel ellátni, mely aztán keskeny szalaggal köttetik meg ugy, hogy az elől hat-nyolc csokrot kópozzen. Szintén igen elegáns garnitúra-kombináció a valenciennes-betét, bevágásokkal a szalag ke­resztülhuzásúra s kivarrott széles csipkével. Mindkét esetben csakis selyemszalagok tartják össze az inget a vállak fölött. Ha pedig valaki betótnélküli, csak kézimunkával díszített inget akar viselni, ugy leghelyesebb az ing fölött batiszt mellénykét hordani, mely éppen ugy diszittetik, mint a föntebb leirt ingek, csak azzal a különbséggel, hogy itt a garnirozás elölről egész az övig terjed. Az alsónadrágnak természetesen megfelelő­nek kell lenni az inghez vagy mellénykéhez s szintén szalaggal látják el. Az alsónadrág most olyan széles, hogy alsószoknyához hasonlit. A körülményekhez képeit az alsószoknya egészen el is marad s azért az alsónadrágot egészen szélesre ós hosszura csinálják. Természetes, hogy a fekete vagy szines csipkebluzhoz ha­sonló szinü inget is kell választani, mert roppant rut és Ízléstelen dolog lenne, ha például egy szürke vagy kék csipkebluz alól fehér ing kandi­kálna elő. Ha valaki azt mondaná, hogy a szi­nes ingek viselése költséges, ugy tanácsolható, hogy ez esetben inkább mondjon le a szines csipke- vagy tüllbluzok viseléséről. A szines ingeknek különben nem kell okvetlenül se­lyemből kószülniök. Igen alkalmas anyag erre a francia batiszt, csipkével. Igen bájosak a mostani női hálóingek. Ezek nem végződnek, mint korábban — mellesleg megjegyezve, jgen egészségtelenül és kényel­metlenül — a nyaknál, hanem egy kis, négy­szögletes kivágással, mely aztán csipkével, ir guipuréval vagy himzett tüllbordürral szegé­lyeztetik. Természetesen e ruhadarabnál is a selyemszalag játszsza a főszerepet, amely a modern fehérnemütői egyáltalában — elválaszt­hatatlan. Nagyon gyakori emellett a körben kivágott női hálóing is, erös chantecler-gal­lórral plissirozott batisztból vagy csipkéből, elől teljes szalagdiszszel. Az ujjak ugy egyik­nél, mint másiknál félhosszuak és nyitottak. Néha a hálóing szövete egészen plissirozva van s ereponból készül. Reform-fehérneműt az idén igen keveset s leginkább csak sportcélokra vi­selnek. Ami a zsebkendőt illeti, elegáns toiletthez leg­alkalmasabb a fehér vászonból való. Lehet a zsebkendő továbbá valódi batisztból tüllcsipke széllel, vagy tisztán batiszt, keskeny bordűr­rel. A monogramm mindig kicsiny és alig lát­ható. Utcára alkalmas a selyem zsebkendő, tüz­vörös, kanárisárga színben vagy a fehér, de ez szines és diszkrét mintájú szegélyzettel. Az asztalnemű terén a divatos izlés mind­inkább a tiszta fehér szin felé törekszik. A szi­nes széllel ellátott damaszt-teritök kezdenek egészen kimenni a divatból. A fehér damaszt mellett divatos még a fehér lenvászonból való saját diszitéssel a szegélyzeten. A futókat illető­leg a házimunkáé az elsőség. A legelegánsabb asztalterítő a csipke-motivumokkal és á-jour­munkával diszitett, Biedermeier-stylben. Az ágyn e mű - f é 1 ó k b o n az egyszerűség a fő most, de a finom egyszerűség. Sima, finom kelme, de kivarrással, á-jour szélekkel. Tehát csak látszólagos az egyszerűség, mert a meg­kívánt házimunka igen lassú ós drága. Akinek erre való pénze nincs, vagy ideje, liogy maga csinálja meg odahaza, az jobban teszi, ha megelégszik az egyszerű batiszt-volanttal el­látott fejvánkossal vagy plumeauvul és a step­pelt paplannal, ötször-hatszor steppelve. Mert ezek is divatosak és sikkesek. Általában megjegyzendő, liogy a mi valódi, finom és szép, az drága is. De nem szabad el­feledni, hogy a mai fejlett iparban már igen szép és divatos imitációk is vannak . . . BUDAPESTI UTMUTATO Mit játszanak ma a színházakban: Magyar Királyi Operaház: Hercegkisasszony. Kezdete fél nyolc órakor. Nemzeti Szinház: Az ember tragédiája. Kez­dete fél nyolc órakor. Várszínház: Miss Hobbs. Kezdote fél nyolc órakor. Vígszínház: A testőr. Kezdete fél nyolc érakor. Király Szinház: Cigányszerelem. Kezdete fél nyolc órakor. Magyar Szinház: Karenin Anna. Kezdete fél nyolc órakor. Fővárosi Városligeti Szinház: A halhatatlan lump. Kezdete fél nyolc órakor. Uránia Szinház: A vasút. Kezdető fél nyolc órakor. erzsebet-kübut 13. telefon 110—m. sz. Minden este pont 8 órakor a remek januári uj műsor. Komái Berta ^kbíSf"'^^^r^t^lbe-: Operett. Irta Lotliar Rudolf. Zenéjét Strauaz Osekár. A prima­donna. DSrmann Féli* bohózata. — Továbbá: Collins and Ilart. %moly I. Móric és öcscse,^^rkd^r°n^!r,naiom A bankpénztáros, Belasco drámája. Solti, Szécsi, Sarkadi, Némot Toncsi teljesen uj szólókkal. Uj cirkusz. A kis harang. Pesti házépités. A népszámliló. Hej, hej, hej! Nézlek, nézlek és még 12 legelsörangu uj attrakció. Délutáni eltfudduok > Minden csütörtökón, vasár- és ünnep­napon két elóadás. Délutánfél négy órakor mérsékelt, este nyolc órakor rendes helyárakkal. A télikertben Royal-kabaret. Csupa uj, nagyszerű ének- és táncszám. — A legvidámabb budapesti hely. Kovács-kávéliáz, Andrássy-ut (Oktogon-tér), szegediek találkozóhelye. Szimplon-kávéház (üzletvezető Hajdú József) József-körut 8. Bodé-kávéház, József-körut 56. István-király szálló, Podmanitzky-utca. Ké­nyelmes szobák. Mérsékelt árak. Kittner Mihály éttermei Erzsébet-körut 13. Reményi Mihály, Magyar királyi zeneakadé­miai hangszerkészítő, Király-utca 58. Szénást és Kardos r.-t. részletfizetésre is szállít zsebórákat, fegyvereket, hangszereket stb. VI. Andrássy-ut 1. Dr. Fabinyi, volt kórházi orvos Rákóczi-ut 8 gyökeresen gyógyítja a nemi betegségeket. szolon hősién és hoksz leg­jobb beszer­zési forrósa; JUTKOVICS GÉZA fn- és széntelepe, Kossuth Lajos-sugárul 41. szóm. Telefon 686. : (a rókusi templommal szemben.) : Telefon 686 TÖRVÉNYKEZÉS § Wallburg bárót elítélték. Nyolc év előtt lett ismeretessé Wallburg báró neve, azon a réven, liogy állítólag finom szálak fűzik az ud­varhoz. Közben volt Budapesten főpincér is, legutóbb pedig olajügynöksóggel foglalkozott. Fenyves Péter olajkoreskodőnok gyűjtött meg­rendeléseket husz százalék provízióért. Feny­ves Péter a műit évben följelentette Wallburg bárót csalásért, mert hamisított megrendelé­sekkel jutalékokat szedett föl. Az ügyészség vád nlá helyezte a bárót, akinek az ügye ma került a budapesti törvényszéken tárgyalás alá. Wallburg báró beismerte, hogy négy esetben állított ki hamis megrendeléseket s összesen nyolcvannégy korona províziót kapott. Ez kü­lönben szokás volt, amikor Fenyves uton volt és nekem pénzre volt szükségem. Olyankor a személyzettől nem kapott előleget, tehát ebben a formában vett föl pénzt. Fenyves azért jelen­tette föl, mert más céghez ment. A biróság az ügyész vádja után, aki maga is enyhe Ítéletet kórt, elítélte Wallburgot csalás vétsége miatt egy napi fogházra és husz korona pénzbirságra. § A kecskeméti hus. Kecskemétről jelentik: Egy kecskeméti újságíró, Henter Gyula állott tegnap az itteni törvényszók előtt. Huszonnégy mészáros és hentes vádolta be az újságírót rá­galmazásért ós becsületsértésért. Henter cikke­ket irt a Kecskeméti Lapok-ba a mészárosokról és megírta róluk, hogy romlott hust adnak el drága pénzen s megmérgezik a kecskeméti közönséget. Gyilkosoknak, gazembereknek ne­vezte azokat az élelmiszer-árusokat, akik ha­szonlesésbői nem elégednek meg az amúgy is magas húsárakkal, hanem romlott hússal mér­gezik meg a szegény népet. A kecskeméti mészárosok és hentesek a cikkek miatt rágal­mazási és becsületsértési pört inditottak az újságíró ellen. A tegnapi tárgyaláson a vádlott beismerte, hogy a cikkeket ő irta, de mert a gyilkos ós gazember kifejezéseket jogos fölhá­horodásában használta azok ellen, akik romlott élelmiszerekkel üzletszerűen veszélyeztetik a közönség egészségét, kérte a törvényszéket, hogy engedje meg a valódiság bizonyítását. A büntetőtanács helyt adott e kérelemnek, mire Henter hivatalos aktákból bobizonyitotta, hogy a kecskeméti rendőrség hónapokon keresztül szinte naponta megbírságolt henteseket és mészárosokat romlott hus árusítása miatt. A kihallgatott hatósági személyek s állatorvosok hasonlóképen vallottak, ezért a törvényszék Hentert a huszonnégy rendbeli rágalmazás vádja alól fölmentette. Az itólet indokolása kimondja, hogy a vádlottat nem lehetett elitélni, mert mint a lap munkatársa közérdekből irta cikkeit és annak erősebb kifejezéseire a kecskeméti husárusok rászolgáltak. Az Ítélet a városban feltűnést keltett. § A fehérpecsenye. Husztról jelentik: A magyarcsékei járásbiró szakácsnője fehérpecse­nyét akart vásárolni az ottani mészárosnál. A mészárosnak nem volt fehérpecsenyéje, ezért a szakácsnő megfenyegette, hogy ebből nagybaja lehet. Nemsokára följelentették a mészárost és a főbíró állategészségügyi kihágásért háromszáz koronára büntette meg, ezt a büntetést a fő­ispán most száz koronára szállította le. A mé­száros bezárta boltját, mert a csékei járásbiró szakácsnőjének egyszer nem tudott fehérpecse­nyével szolgálni. r MÚSOR: ""I Szembalon ti vasárnap kél tldadis. (: Newyork-kávéház. Kitűnő ==' cigányzene. A 159-es bérkocsi, természetes. — Mindenes kerestetik, humoros. — Leforrázna és megfőzne, humoros. — A nap leánya, dráma. — A látszat és nalóság, humoros. — Apa és Hu. humoros. — A prémvadász, nagyhatású szines dráma. Hetenként négyszer n} műsor < Vasárnap, liét­fűn, szerdán és szombaton. Hldag buBtl. • Szíven pártfogást kát Palkovits Andor, Newyork-káyés,

Next

/
Thumbnails
Contents