Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-19 / 15. szám

1911 január 18 DELMAGYARORSZÁG 9 KÖZGAZDASÁG A szegedi kiállítás. — Elmondotta Schwarcz Rudolf. — — Elolvastam Szeged nagy ós tiszteletreméltó embereinek jóindulatu véleményeit, örömmel konstatálom, hogy itt, ahol tények igazolják a józan munkálkodást, itt, ahol a lakosság minden rétegében tevékeny egyének sorakoznak o komoly munka táborában, a siker az 1914-ik évi kiállítás megoldásában biztosra, sőt fényes győzelemüre számítható. — Eltekintve attól, hogy Szeged városa, mint a nemzet ós az Alföld büszkesége már magában véve is hódit, szabadjon még hozzáfűznöm, hogy ha itt az iparososztály kellően kiveszi osztályrészét, nagy jelentőséggel bir a jövőre és kellő utat tör az ipar fejlesztésében. Ehez azonban két fö tényező elkorülhetlen, az egyik a telkesítés, a másik pedig a lelkesedés. Ha ez mog van ói mindvégig tartja magát a király szaval mindjobban teljesednek és Szeged nem volt,.hanem lesz. — Mert igenis az iparban kell megteremteni azt a biztos alapot, mely hivatva van elsősorban városunk jólétét ós fejlődésót előre vinni. Az iparban lehet csak kárpótlást találni, amikor anyagi károk sújtják a mezőgazdaságot ós mivel az ipart ébreszteni és fejleszteni csak ilyen alkalommal lehet, legjobban azt az alkalmat föl is kell használni. — Az én szerény fölfogásom az, hogy a jelenben a kisiparosokat olyképen szükséges támogatni, hogy náluk megrendeléseket tegyenek olyan kedvezmónynyel, hogy a tárgyakat a kiállítás bezárása után érnek rá szállítani. — Ebben kettős segítség rejlik, mert egyrészről az iparos biztosra nagyobb megnyugvással dolgozik, másrészről reklám neki, ha a megrendelő nevét reá Írhatja a tárgyra, ami neki esetleg ujabb megrendeléseket is helyezhet kilátásba. Megjegyzem azonban, hogy ez csakis azon kisiparosoknál szükséges, akiknek nem áll módjukban sajátjukból a befektető tőhét előállítani. — Másképen áll ez a vagyonos és nagyiparosoknál. Itt a lelkesités a fődolog és ahogy én Szeged vezérembereit ismerem, nem is fognak késni az akciót mihamarabb megkezdeni. — Milyen aggodalma lehet egy város lakosainak a kiállítás kérdósében, ahol egy Lázár György dr a polgárság vezetője, aki ennek a városnak minden mozdulatát ismeri. Vagy talán Szarvady Lajos kamarai elnök és Perjéssy László kamarai titkár nem eléggé tanújelét adták már minden alkalommal, mit képesek és mit szoktak iparügyekben tenni és ezeknél a munkáknál Szabó Gyula kamarai másodtitkár nagy buzgalommal dolgozik ós dolgozott velük nsryütt. — Itt van még egy fáradságot és anyagi áldozatot nem kimólő iparpártoló szövetség, amely folyton fáradozik az iparfejlesztési ügyekben és ha most, ehez még hozzászámítjuk a mx ipartestületünk vezetőségét: Rainer Károly testületi elnök, Pálfy Dániel, Szakáll József alelnökök és Bózsó János titkárral az é en semmi kétség, hogy a kiállítás ipari osztálya eredményes sikerrel fog járni. Ami most már a kiállítás más irányú intézkedését illeti, újra csak azt mondom: vannak nekünk olyan vezetőinek, akik elég bölcsek és szivüket helyén hordjak, bizzuk azt reájuk, mi pcd.g töiuna telhetőleg mutassuk meg, hogy Sze£ed D.ÖP° akar és tud dolgozni. Kezdjük meg tehát e nagy mUnkát az ország halha'atlan nagy emberének jelszavával: Szeged népe a nemzei büszkesége. (-) A szabadkai fejlődése. Négy hónappal ezelőtt alakult meg Szabadkán a leszámítoló pénzintézet 08 a pénzintézet igazgatójának, Heisler Vilmosnak kitűnő ügyvezetése következtében alig négy hónap múlva a bank rendkivül nagyot fejlődött. Heisler Vilmos igazgató, amióta közbizalom folytán a pénzintézet vezetését átvette, olyan reális üzleteket teremtett, hogy a pénzintézet most: négy hónapi működés után alaptőkéjót kétszeresre emeli. Még pedig ötszázezer korondról egymillió koronára emeli a szabadkai leszámítoló pénzintézet a részvénytőkéjét. A részvónyaláirási fölhivást már kiírták és a bejegyzések olyan nagy arányokban folynak, az érdeklődés olyan osztatlanul nagy, hogy túljegyzés lesz. A szabadkai leszámítoló pénzintézet lendületes fejlődéséhez tartozik az is, hogy megvásárolta Podmaniczky bárónak két nagy bérházát, nagy kiterjedésű telkével együtt, kótszázharmincezer koronáért. Ilyen nagyarányú fejlődés mellett természetesen rendkivül sokat várnak a szabadkai leszámítoló pénzintézet jövőjétől. (—) Harmincmilliód tőkeemelés. Bécsből táviratozzák, hogy az Oesterreichische Creditanstalt igazgatósága elhatározta, hogy részvénytőkéjét harminc millióval, százbuszról százötvenmillió koronára fölemeli. Ebből a célból az intézet március másodikára rendkívüli közgyűlésre hivta össze részvényeseit. Tőzsdei hirek szerint minden négy részvényre jut egy uj, melynek árfolyama hatszázharminc körül lesz. Az osztrák hitelrészvény mai árfolyama hatszáznyolcvankét-hatszáznyolcvanöt korona között mozgott. (—) A nagyvárad—debreceni vasút. A nagyvárad—debreceni helyiérdekű vasút megnyitását január huszonnyolcadikára halasztották. A régóta várt közvetlen összeköttetés Debrecen ós Nagyvárad városok között nemsokára megnyílik, bár eredetileg korábbi időpontra tervezték a vasút megnyitását. A rövid halasztás csak üzemi akadályok miatt történt. Az utAtvótel huszadikán, a műszaki bejárás huszonhetedikén lesz. A megnyitáson a kereskedelmi minisztérium részéről Stetiina József államtitkár vesz részt. (—) Életbelép az nj cnkorkartel. A cukorkartel dolgában szorgalmasan tárgyalnak Bécsben az érdekeltek. Nagyjában kész a megegyezés ós a beavatottak véleménye szerint március elsején életbeléphet az uj cukorkartel. Négy kartelenkivül álló finomító-vállalattal kell még megállapodásra jutni, miután a többiek már rendbejöttek az egyes vállalatok számára kijelölt kontingens tekintetében. Most küldték el utóbbiaknak a kartelszerzödésre vonatkozó okiratokat aláírás végett. (—) Uj flydr Szegeden. Hatalmas uj gyár van Szegeden keletkezőben. Lindenfeld Bertalan, akinek a Kárász-utcában van cukorkagyára, most a Petőfi Sándor-sugáruton háromemeletes hatalmas uj gyárat épit, amely minden tekintetben modern lesz. A gyárat a legújabb gépekkel szerelik föl, a munkások részére közös étkezőt, konyhát és fürdőket rendeznek be. Az uj gyárban százhúsz munkás nyer alkalmazást, ami Szeged gyáriparának ujabb, hatalmas fejlődését jelenti. ( ) A város bérföldjei. Szeged város gazdasági szakbizottsága azt a javaslatot teszi a város tanácsának, hogy az 1912. évben hatezer hold föld lejáró bérletét háromezer holdra nézve már az 1911. évben ujitsa meg, hogy igy következtetni lehessen a költségvetés részére az uj bérlet emelkedő eredményéről. ( ) A bázbéradó-főlebbezések. A szegedi közigazgatási bizottság decemberi üléséből bizottságot küldött ki a házbéradó-fölebbezések, illetve a becsük felülbírálására. Ez a bizottság vasárnap megkezdte munkáját a városházán s ma este folytatta az árvaszéken, Pálfy József dr, árvaszéki elnök elnőklésóvel. A bizottság eljárásának eredményéről jelentést fog tenni a közigazgatási bizottságnak. (—) A bodomi bérlők szőlői. A város bodomi réti birtokán állami konyhakertószetet fognak kultiválni s ezért ott sok bérlőnek fölmondták a bórletet. A bérlők a minap küldöttségileg arra kérték a polgármestert, hogy hagyja meg őket bérleteikben, mert ott nagyértókü szőlőgazdaságokat létesítettek. A kérelmet Kószó István dr, törvényhatósági bizottsági tag konkrét indítványban is a törvényhatóság elé terjesztette. Lázár György dr, polgármester szerdán délben helyszíni szemlót tartott a bodomi réten és szemléje eredményéről igy véleményezi a kérvényezők ügyének elintézését: — A I'iczik-tó környékén ós a Holt-Tisza mellett jelentékeny, nyolc-kilenc évesnek látszó szőlőültetvények vannak ; a város érdekeinek sérelme nélkül méltányos megoldás kívánatos. (-) Tenyészbikák beszerzése állami pénzen. A szegedi gazdasági egyesület tudvalevőleg azt ajánlotta a város tanácsának, hogy az állattenyésztési célokra előirányzott kétmilliós állami költségből kérjen segélyt, hogy a belterületi csordagazdaság részére tenyészbikákat lehessen beszerezni. Az egyesület átiratát ma letárgyalta a gazdasági szakbizottság s annak értelmében föliratot javasol küldeni a földmivolésügyi kormányhoz. A januári közgyűlés is erro az álláspontra fog helyezkedni. (—) A szegcdi piaci árak. Szerdán, a szegedi piacon igy alakult az egységár: Hizott liba darabja 12—15, sovány liba egy pár 12—15, sovány kacsa egy pár 6—7, csirke egy pár 320—3'60, pulyka egy pár 14—18, káposztafej száza 20—24, krumpli kilója 06—0'7, gyökér kilója 0'16, sárgarépa kilója 016, torma kilója 120, foghagyma kilója 0 44, vöröshagyma kilója 010, marhahús sütni kilója 176, marhahús levesnek kilója 160, marhahús paprikásnak kilója 144, borjúhús eleje kilója 2, borjúhús hátulja kilója 2'40, sertéshús kilója 1*80, zsir kilója 1-80, juhhus kilója 130, tej literje 016— 0-20, tojás darabja 0 6—0 7, fehérkenyér kilója 0 24, barnakenyér kilója 0 20, disznó élő súlyban I. rendű 124, disznó élő súlyban II. rendű 1'18 korona. magyar tudományos Csütörtökön, január 19-én: fl modern sportok. Két részben, 120 színesen vetített képpel és 10 mozgófényképpel. Kozdeffi este Ml is kilenc Urakor. Ai Uránia telefonszáma 872. szítéitit^yJZMte Jbx&X ^AtírZ A sm^/a^asZf/rnfru/M* f&uuf+ayttzA