Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-14 / 11. szám

1911 január 12 DELMAGYARORSZÁG 9 TÖRVÉNYKEZÉS Pör az aradi román püspük ellen. (Saját tudósítónktól.) Egy Lúgoson ólt dúsgazdag ember rokonai port indítottak az aradi román püspökség ellen azért, mert nem teljesítette a lugosi nábob utolsó kívánságait, aki pedig félmillió koronát hagyományozott még huszonhárom év előtt különböző egyházi célokra. A rokonok többször sürgették a püspökséget a végrendelet végrehajtására, de sohasem kaptak egyebet ígéretnél. Most már nem tudtak várni tovább és kénytelenek voltak megindítani a pört, mely az érdekesebb jogesetek közé tartozik. A pör előzményei ezek: Papp Tódor, aki Gyulán született, mintegy félszázad előtt elszármazott szülővárosából ós Lúgoson telepedett le, ahol szorgalmával, szerencsés spekulációival igen tekintélyes vagyonra tett szert. Mint buzgó vallásos ember, már életében is nem egyszer adományozott nagyobb összegeket jótékony és görög-keleti egyházi célokra. Ez érzületének végrendeletében is kife jezóst adott. Kél százötvenezer forintot, azaz félmillió koronát hagyott az aradi román püspökségnek azzal a rendeltetéssel, hogy belőle iskolákat állítsanak föl és tehetséges, szegény román ifjakat segélyezzenek tanulmányaik közBen. Az örökhagyó ellenszolgáltatás gyanánt mindössze annyit kért, hogy a püspökség építsen szülővárosában, Gyulán egy egyszerű sírboltot és hamvait szállítsa haza. Ez még huszonhárom óv előtt történt. Azóta Papp Tódor hamvai háborítatlanul nyugosznak a lugosi temetőben, mert az aradi püspökség Papp utolsó kívánságát nem teljesítette. A gyulai rokonok, akik tudnak Papp kívánságáról, évekig vártak, de nem törtónt semmi. Ekkor kérdést intéztek a püspökséghez nom is egyszer, nem is kétszer, de mindig csak azt a rövid választ kapták, hogy: — Meg lesz, meg lesz. Csak várjanak egy kicsit. Hiszen nem olyan sürgős a dolog. A rokonok vártak, vártak, harmadszor is vártak, de hiába. Mikor a mostani püspök, Pap L János elfoglalta a püspöki széket, azt hittök, hogy ő elintézi a dolgot. Azonban le akarta beszólni őket az egészről: — Minek háborgassuk azokat a drága hamvakat. Kár azt a régi sirt megbolygatni. Jól fekszik ő a lugosi temetőben is! A rokonok nem igy gondolkoztak. Fölkeresték a napokban Simonka György dr gyulai ügyvédet, aki fiatalabb korában görög keleti teológus volt Aradon, — most pedig buzgó Wve a református egyháznak. Az ügyvéd a napokban keresetet adott be a lugosi törvényssékhez a püspökség ellen ós kéri, hogy a biróság Kényszerítse a végrendeleti összeg visszafizetésére, mert a kikötött föltételnek nem tett eleget. § Metternich gróf és aPÍa' A hamÍB Kártyázás miatt letartóztatott Metternich gróf atyja tegnap Berlinben hosszasan értekezett a vizsgálóbíróval. Az öreg grófnak állítólag az a szándéka, hogy fiát, egy már meglevő elmeorvosi szakértői vélemény alapján beszámíthatatlan nak nyilváníttatja. Az öreg gróf a vizsgálóbíró jelenlétében fiával is beszélt, aki erélyesen tiltakozott atyjának a szándóka ellen, hanem az eljárás folytatását kivánja, hogy ártatlanságát bebizonyíthassa. Metternich gróf egnap nejével is értekezett. Kifutófiú fe1^ Délmagyarország kiadóhivatalában. Newyork-kávéház. Kitünö = r— Sz°mba(°" . . „_„ I M ! SOK I vasárnap két cigányzene. I I eicadés. Kedvencei által megmentve, életkép. — A kisorsolt asszony, humor. — A furfangos rablók, dráma. — Az ördög mulat, humor. — A gyilkos, dráma. — A háború és a tánc, életkép. — A viláyitó-terony őre, nagyhatású dráma. Hetenként négyszer uj műsor s Vasárnap, hétfőn, szerdán és szombaton. Hideg bufTet. Szives pártfogást kér Palkoviis Andor, Newyork-káués. MA, SZOMBATON LTOMBOLA a ROYALBAN síÉíi hősién és KQKSI leiiM lesifirlési forrósa: JUTKOYICS GÉZA ín- és síéntelepn, Kossuíii Lajös-snpüi 41. síim. Telefon 686. : (a rókusi templommal szemben.) : Telefon 686 KÖZGAZDASÁG (—) Szeged város téglagyára. Szeged városában oly sok középitkezés van folyamatban, hogy nagyon okszerű dolog lenne városi téglagyárat létesíteni. Bokor Pál polgármester-helyettes indítványozta is a városi téglagyár létesítését, sőt ez az indítvány egy év óta járja már a külömböző fórumokat. Balogh Károly pénzügyi tanácsos a tanács pénteki ülésében bejelentette, hogy a budapesti Ganz-gyár már beadta a városi téglagyár létesítésére vonatkozó müleirást, mely azonos a városi főmérnök műleírásával. A Ganz-gyár műszaki közegeinek véleménye szerint Újszegeden, a Kdllay-ligetfél szomszédos, minden idegen anyagtól mentes földterület alkalmas a téglagyár helyéül. Viszont a laibachi Widitz-féle műszaki cég szerint lehetetlen Újszegeden elhelyezni a városi téglagyárat, — mert erre legalkalmasabb a felsővárosi kiszemelt terület. Szó esett a tanácsülésben arról is, hogy abban az esetben, ha a város a tégla ezrét huszonhárom koronánál drágábban birja csak előállítani, akkor nem lehet városig téglagyárat létesíteni, mert igy a város ráfizet a vállalkozásra. Egyébként határozatilag kimondta a tanács, hogy a laibachi Widitz-féle cég műszaki leírásának beérkezése után érdemileg foglalkozik a városi téglagyár ügyével és azt közgyűlés elé viszi. (—) A szegedi munkaadók téglagyára. A szegedi munkaadók szövetsége folyamodott a város tanácsához, hogy engedjen át részére téglaégetési célokra tiz hold területet s adjon egyben engedélyt téglaégetésre. A tanács pénteken tárgyalta a kérelmet és bizottságot küldött ki a telek kijelölésére. A bizottságnak Bokor Pál polgármester-helyettes az elnöke, tagjai pedig Fajka János főszámvevő, Völgyesy János gazdász, Kiss Gyula ós Regdon Sándor törvényhatósági bizottsági tagok, továbbá a mérnöki hivatal közegei. (—) Kereskedelmi utazók nagygyűlése. A magyarországi kereskedelmi utazók egyesületének szegedi kerülete január tizenötödikén délelőtt féltizenegy órakor tartja harmadik évi összgyülését a Tisza-szálló üvegtermében, amelyen a választmány mult évi működéséről számol be, megállapítja az eltelt esztendőre vonatkozó zárószámadást és az 1911. óvi költségvetést. Azonkívül a választmánynak kisorsolás folytán kilépő egyharmadát választja. Erre az alkalomra a budapesti központi egyesületből Breuer Mór alelnök vezetésével nagyobb küldöttség jön le Szegedre, hogy a szegedi kerület működését és fejlődését közvetlenül szemügyre vehesse. (—) Szeged kataszteri jövedelme. A szegedi királyi pénzügyigazgatóság Szeged város kataszteri tiszta jövedelmét 42,800 koronával magasabb összegben állapította meg az eddigi jövedelemnél. Az uj megállapítás a város száznegyvenezer holdnyi területén beállott művelési ágváltozás eredménye. A város tanácsa nagyon méltányosnak tartja ezt a" megállapítást és az ellen nem tesz kifogást. (—) A szikvizgyártós ellenőrzése. A fogyasztási illeték kezelésére vonatkozólag a mai napon elrendelte Szeged város tanácsa, hogy a szikvizgyártásnál az igazolt kivitelek esetén a már befizetett fogyasztási illeték visszatérítését a fél által bemutatott s okmányilag igazolt kimutatások alapján — melyek hetenként is beadhatók — utalvány nyal téríti visaza és a jövőben nem engedi meg azt az eddig követett eljárást, hogy a kivitelként jelzett mennyiséggel többet gyárthasson a szikvizgyáros. A visszaélések megszüntetése céljából elrendelte a város tanácsa, hogy a jövőben a gépeknek nem a kerekei és csapjai, hanem a tápvezeték zárandó el ólomzárral, nmi által az ellenőrzés nélkül való gyártás lehetőségét teljesen kizárják. (—) A szegedi tranzité-raktár. A tranzité raktárengedélylyel biró szegedi terménynagykeieskedők kérése folytán Szeged város tanácsa pénteki ülésén kiegészítette az engedélyezés alapjául szolgáló föitótoleket, határozottan figyelmeztette őket, hogy a közfogyasztásra nom szolgáló terményeket a tranzitóraktárba beraktározni tilos ós e tilalom megszegése esetén a jogot meg fogja tőlük vonni. A tranzitó kedvezmény csupán az ideiglenes fogyasztási körzetből behozott árukra vonatkozik és ezeken az árukon kivül egyebet a tranzité-raktárba raktározni nem szabad, mert különben az ötven fillérnyi kezelési dijat ezért is kötelesek lesznek megfizetni. A helyben vásárolt áruk után nem kell kezelési dijat fizetni. A kedvezmény elszámolására vonatkozó hat havi határidő a kivitel igazolásától számit s a raktárban visszamaradt áruk kiviteli kedvezménye továbbra is érvényben marad s a kiviteltől számított hat hónapon belül azok is kedvezményben részesülnek. (—) A Máv — pernyertes. A Máv az utóbbi években a legtöbb pőrét elvesztette és ennek okát már-már a hiányos védelemnek kezdték tulajdonítani. Most azután végre nyertes lett a Máv olyan pörben, amelynek elvesztése több milliós károsodását jelentette volna. Milliókra menő követeléseket érvényesítettek a Máv ellen, mert az Ausztriába érkező küldeményeknél az osztrák államvasút javára állomási illetéket szedett, amelynek fölszámitását több magyar biróság, köztük a kereskedelmi törvényszék is jogtalannak talált. A Kúria a vasút javára döntött és kimondta, hogy az illetéket jogosan számították föl. Ez a döntés az osztrák kincstárra nézve is igen nagy horderejű, egyrészt pénzügyi kihatásánál fogva, másrészt pedig, mert több ezerre menő pörnek vet véget. Felelős szerkesztő Pásztor József Lapkiadó-tulajdonos a Délmagyarország hirlap- ós nyomdavállalat Nyomtatta a Délmagyarország hirlap- és nyomdavállalat Szegeden, Korona-utca 15. (Bokor-palota.)