Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-12 / 9. szám

1911 január 8 DÉLMAGYARORSZÁG 124 A képviselőház ülése. — Megkezdődött a bankuita. — (Saját tudósítónktól.) A Ház műsorának egyetlen pontja mától kezdve bizonytalan ideig: a bankvita, A mai előadás előtt azonban Polónyi Géza egy kis operettjelenetet rögtönzött, a csupa kellemetlenkedő tehetségének minden őszinteségével. Házszabályvitát rendezett, minden eredmény nélkül. Még csak méltányolni való eredménytelenséget se ért el. Egyszerűen Návay Lajos elnök jól megmagyarázta azt, amit Polónyi Géza rosszul értelmezett. Polónyi aztán leült. Az ellenzék különben ugy hiszi, — ha nem is általánosságban — hogy a bankvita mégis jó lesz egyre. Az ő tömörülésükre. Ez olyan ábránd, amely még nekik se használ. Hőt az önálló bank eszméjének se árt. De a mostan beállított bankkérdés már Demokles-kardnak se jó, aminthogy ez ideig: évek óta mindig az volt. Ma pedig alig érdeklődnek iránta. Eddig se annyira őszinteséggel és tudással kivánták az önálló bank fölállítását, mint inkább azért kiabálták annak a nevét, hogy uj alakulást, uj helyzetet esetleg zavart váltsanak ki a segítségével. De mert a nemzet Ítélete az uj helyzetet megteremtette, igy az ellenzék mára tisztába jött azzal, hogy uj alakulásra nem célravezető az önálló bank fölállításának örökös hangoztatása, amit —- ismételjük — nem őszintén és nem tudással hangoztatnak még ma se. Például Kossuth Ferenc, amikör ma fölszólalt a bankvita mai, első napján és mulatságosan hosszú beszédet mondott, a beszédében csupa lemondás volt. A lemondás, a gyámoltalan ábránd vonult végig vörös fonálként a beszédén. Szellemtelen mondásainak ez volt a szelleme. Ismételgette, hogy Magyarországnak nincs joga a nagyhatalmi állásra, nincs joga nagyhatalommá lenni. Ezt Kossuth Ferenc mondotta. Még pedig ma. Amikor senki nem mondta, hogy ilyesmit ismételjen. De Kossuth ismételt . . . majd elborult ködü, hideg lelki szemein át meglátá az ábrándvilága valóját, hogy azt mondja ő: „Valószínűleg Magyarország lesz az a niáglya, amelyen elég az egyfejü vagy kétfejű sas: nem tudom, melyik: az orosz, az osztrák vagy a magyar." Igy monda szószerint Kossuth Ferenc, igy jövendölte mint egy zöldleveli béka, vagy egy fiatal leányzjó, aki négylevelü lóheréből jövendöli a jövőt. Nagy humorista ez a Kossuth Ferenc. Majdnem kár, hogy olyan nagyon tragikus hősnek ismerték meg. A mai ülésen Návay Lajos elnökölt. Jegyzők: Vermes Zoltán, Rudnyánssky György, Beszkid Antal. Fölolvassák az interpellációs-könyvet, melybe a következőket jegyezték be ujabban: 1. Preszly Elemér: A gyógypedagógiai tanárok státusrendezése tárgyában a közoktatásügyi miniszterhez. 2. Kovács János: A Közép-Duna szabályozása tárgyában a földmivelésügyi miniszterhez. 3. Ábrahám Dezső: A só árának fölemelése tárgyában a földmivelésügyi miniszterhez. A Ház ugy határoz, hogy délután fél két órakor tér át az interpellációkra. Ezután harmadszori olvasásban is elfogadják a szerb kereskedelmi szerződést. A törvényjavaslatot átküldik a főrendiházhoz. (A házszabályokhoz.) Polónyi Géza: A házszabályokhoz kérek szót! A banktörvényjavaslat kilencedik szakaszában az érmeszerződésen kivül négy törvényjavaslat van tárgyalásra tűzve. Osztályrendszerre alapított házszabályaink előírjak, hogy egyszerre csak egy törvényjavaslatot lehet tárgyalni, továbbá minden tárgynak kell, hogy előadója legyen. A házszabályok értelmében a képviselők csak a tárgyhoz, de nem a tárgyakhoz szólhatnak. Továbbá előbb minden iigyet általánosságban, majd részleteiben lehet csak elfogadni. Minthogy a nyolcadik szakasz meghatalmazása négy törvényjavaslatot tartalmaz, határozat vagy fölvilágositás szükséges arra nézve, hogy miként kiránja tárgyalni a Ház ezeket. Návay Lajos elnök: A bizottságok letárgyalták a miniszteri javaslatot, a Ház megjegyzés nélkül napirendre tűzte azokat. Erre tehát megjegyzése nem lehet. Ami a vita menetét illeti, erre volt precedens a legközelebbi múltban. Az általános vitánál minden vonatkozásban lehet szólni a tárgyhoz, mint minden ügyhöz. A részletes tárgyalásnál a szakasz minden mondata megtárgyalható, a harmadszori olvasásnál pedig, amely inkább a stiláris módosításra vonatkozik, szintén nincs akadálya annak, hogy ki-ki megtegye megjegyzéseit. Polónyi Géza: Arra nézve kéri a fölvilágosítást, hogy hogyan lehet a bankszabadalmat tárgyalni, mikor az érmeszerzödés megujitva nincs? Előbb kell tárgyalni az érmeszerződést, azután lehet csak a bankszabadalomra rátérni. AB elnök: A házszabályok intézkedése szerint ezen már csak ugy lehet módosítani, ha a részletes tárgyalás kezdetekor a képviselő ur erre vonatkozólag indítványt terjeszt elő. A Ház többsége majd akkor határoz, hogy a tárgyalás milyen sorrendben történjék. (Helyeslés jobbról.) (A hankszabadalom). Wickenburg Márk gróf, a pénzügyi bizottság előadója ismerteti a törvényjavaslatot. Beszédét az ellenzék zajos közbeszólásokkal kiséri. A bank — úgymond — a legnagyobb kedvezményekkel lépett mindig Magyarország elé. Polónyi Géza: Igazolja be! (Nagy zaj. Az elnök csönget.) Wickenburg Márk gróf: Azt bizonyltja, hogy az önálló bank megdrágítaná Magyarországon a kamatlábat. A forgótőke, különösen a rövidlejáratú kölcsönöknél szintén megdrágulna, ami a mai forrongó mezőgazdasági viszonyok közt katasztrófaszerü hatással volna a magyar mezőgazdaságra. (Zaj.) Az osztrák-magyar bank mai szervezetében a paritás végre van hajtva, a magyarság minden vonalon érvényesül. Zajos fölkiáltások balról: Talán mégse! — Ez nem igaz! (Zaj.) Wickenburg Márk: Az önálló magyar bank ellen nem a jog és lehetőség szól, hanem a célszerűség. És ez elsősorban a magyar érdek. Fölkiáltások balról: Összbirodalmi érdek! Wickenburg Márk: Fölolvassa a bankjavaslat első szakaszát. Fráter Loránd: Hangosabban! Huszár Károly: Más előadót! Nem hallunk egy szót sel Az elnök (csönget): Csendet kérek! Wickenburg Márk: Olvassa az egyes pénznemek értókét és szól a paritásról. Polónyi Géza: Ez nem paritás, hanem reláció. (Zaj.) Zsivkó Bogdán: Ne szóljanak közbe. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Wickenburg Márk: Sorban veszi a javaslat szakaszait. Előadását nyugodtabban figyeli az ellenzék, csak itt-ott szól közbe Polónyi Géza. Beszédét befejeztekor a munkapárt zajosan megtapsolta. Az elnök öt percre fölfüggesztette az ülést. Szünet után Kossuth Ferenc szólásra jelentkezik. Justh Gyula : Előbb talán meg kellene nyitni az ülést. (Nagy zaj.) Fölkiáltások: Hol az elnök? (Zaj.) — Halljuk ! Halljuk ! (Kossuth Ferenc beszéde.) Kossuth Ferenc: Nem szivesen halotta az előadótól, hoay milyen terhes volna Magyarországra az önálló bank fölállítása. (Helyeslés balról.) Mert ez a tervezet az osztrák képviselőház elé is fog kerülni, ahol Magyarország érdekeit nem szivesen támogatják ós ott azt mondhatják, hogy a másik fél nem akarja az önálló bankot. Ezt még buzdításnak is vehetnék. A bank és gazdasági önállóság szoros összefüggésben vannak egymással. A gazdasági önállóságnak első és legfontosabb föltétele az önálló magyar bank. Az a párt, amelyhez tartozik, az önálló bankot nemcsak elvi, hanem gazdasági okokból is kívánja. Bár megbízást e kijelentésre nem kapott, kijelentheti, hogy aki a független magyar állam kiépítését akarja, annak a bankért is harcolnia kell. Küzdeni fog a nemzet igazáért, amely abban is áll, hogy a nemzet független legyen.* Minket a világtörténelem arra tanít, hogy csakis független nemzetek intézhetik sorsukat saját belátásuk szerint, csak azok kerülhetik ki azt a veszedelmet, hogy mások érdekeiért harcba sodortassanak ós olyan terheket viseljenek melyek felülmúlják erejüket. ' Ki mondhatja itt, hogy magyar nemzeti érdek volt az 1859-iki, 1861-iki hadjárat, vagy a boszniai okkupáció, amely Boszniát most a magyar királyi jogon annektálták, mi pedig nem tudjuk, hogy a miénk-e ez az annektált tartomány. Részesei vagyunk egy nagyhatalomnak, amelyért hat és fél milliárdot kell áldoznunk. Batthyány Pál gróf: Borzasztó! (Gúnyos derültség a baloldalon.) Kossuth Ferenc: Magyarországnak nincs joga a nagyhatalmi állásra. A nagyhatalmi állás túlságosan drága Magyarországnak és ha nagyhatalmi állásukat föntartó államok sorsához kötjük a magunkét, ezzel veszélybe sodródunk, mert a háborúk a nagyhatalmak súrlódásából keletkeznek. Nem én mondom, de tudományos fölfogás, hogy valószínűleg Magyarország lesz az a máglya, amelyen elég az egyfejü vagy kétfejű sas, nem tudom melyik: az orosz, osztrák vagy a német. Mi nem tudtuk ügyünket ugy intézni, mint Svájc, amely nagyhatalmak közé ékelve fönn tudta tartani függetlenségét. _ Ha figyeljük az ország költségvetését, ez évben már másfél milliárd büdzsével dolgozunk. Kulturális és nemzeti szükségleteink automatikus növekedése évi ötven millió korona kiadásemelkedóst követel, ami tiz óv alatt ötszáz millió koronának felel meg. Kérdi, van-e olyan boldog ember, aki elhiszi, hogy Magyarország tiz év múlva képes lesz-e két milliárdos büdzsé terheit elviselni. Egy olyan országban, hol az éghajlati viszonyok nem megfelelők, ahol kevés a tőke és az az elv, mely Franciaországot oly gazdaggá tette, nem érvényesülhet, hogy tudniillik a nagy földbirtokos kisemberek kezeiben jussanak erősen elosztva, nem remélhető' a nemzet ilyen gyors meggazdagodása. Egy amerikai iro, Carrey, azt mondja, hogy az az ország, mely élelmicikket szállit külföldre, előbb a földjót, azután az embereit viszi ki. Igy állunk mi Magyarországon is és intenzivebb gazdasági fejlődós itt csak akkor képzelhető el, ha az iparunk fejlődését biztositó önálló vámterületet létesítjük. A régi hatvanhetesek nem ugy gondolkodtak, mint a mostaniak. Kerkápoly a Deák-korszak pénzügyminisztere 1872 december másodikán jegyzéket küldött az osztrák kormányhoz, melyben egy magyar jegybank fölállítását sürgette. Ezt az indítványát egy minisztertanácson meg is ujitotta. Hivatkozik Horn Ede egykori államtitkárra, aki szintén az önálló bankért hareolt és Tisza Kálmánra, aki politikai pályája elején legalább pro forma megtudott bukni az önálló bankért. (Derültség.) Felkiáltások: Önök isi (Zaj.) Kossuth Ferenc: Igen, mi valóságban is megbuktunk . . . Rakovszky István: Még pedig alaposan! Kossuth Ferenc: ... de mindenesetre iparkodni fogunk, hogy amilyen alaposan eltűntünk, olyan alaposan távozzanak el Önök is (a jobboldalra mutat) a helyükről, hogy az önálló banknak többé semmi akadálya ne legyen (Taps a baloldalon.) Beszéde végén Kossuth határozati javaslatot I nyújtott be az önálló magyar jegybank feláliitásáról. (Egy néppárti beszéd.) Rakovszky Béla a néppárt nevében kijelenti, hogy pártja nem fogadja el a javaslatot, mert ahelyett, hogy haladást tartalmazna állami önállóságunk ós gazdasági érdekeink kielógitóse tekintetében, inkább visszaesést jelent még az eddigi állapotokkal szemben is. Azok a rendelkezések, melyek a bank tanácsának szinte alkotmányos jogokat akarnak biztosítani a készfizetések körül, valósággal megismétlik a hires isahli klauzula esetét. A Ház ezután áttért az interpellációk tárgyalására. Preszly Elemér a gyógypedagógiai intézetek tanárainak fizetósjavitását sürgette. Az ülés két órakor végződött. A delegációk munkája. Bécsből jelentik: Az osztrák delegációk elé terjesztendő javaslatok és egyéb nyomtatványok elkészítése hosszura nyúlik. Erre való tekintettel az osztrák delegáció érdemleges munkája csak február tizedike és tizenkettedike körül fog megindulhatni. A pénzügyminiszter január harmincadikán fogja megtartani ekszpozéját a pénzügyi bizottság előtt. Alfonz király Melillában. Mettlldból jelentik: Alfonz király tegnap több katonai tábort ós laktanyát szemlélt meg és automobilon Atlatenbe és Nadorba ment, ahol az ott állomá-