Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-12 / 9. szám

125 10 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 január 12 sózó csapatok fölött szemlót tartott. A királyt a benszülött lakosság élénk ovációkban részesítette. Délután Alfonz király két iskola fölavatásán és a kereskedelmi kamarák ünnepies ülésén vett részt. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Jannárl2, csütörtök: Carmen,opera.Páros2/,bérlet. „ 13, péntek: Carmen, opera. (Páratlan '/, bérlet.) „ 14, szombat: Virágfakadás, vígjáték. — Meguntam Margitot, vígjáték. (Páros Vs bérlet.) Bemutató. „ 15, vasárnap d. u.: A víg özvegy, operett. „ 15, „ este: Virágfakadás. — Meguntam Margitot. (Páratlan 2/, bérlet.) Víg tervek a Vígszínházban. (Fővárosi munkatársunktól). Az utóbbi napok sajnálatos eseményei némileg megzavarták a Vígszínház munkarendjét. Kétséges volt, hogy a Varsányi Irón betegsége miatt a Medikus-1 műsorra tüzhetik-e. Bródy Sándor már-már elvesztette az ö szép hidegvérét ós azt találta mondani Faliidi Miklósnak: — Ha nem akarjátok a darabomat előadni, nem bánom. Fizessetek és ón itt, nyomban, összetépem a kéziratot. — Tudod mit — felelte Faludi — még akkor is előadatom, ha — te fizetnél százezer koronát. Most aztán Varsányi Irén, bár még mindig gyöngélkedve, késznek nyilatkozott, hogy holnaptól kezdve, részt vesz a Medikus próbáin. Ezzel minden a rendes kerékvágásba zökkent. A szinház gyöngéd érzésű vehetői tekintetbe veszik, a kitűnő művésznő zaklatott kedólyállapotát, mindent kerülni akarnak, ami rá izgatólag hatna: ezért a holnapi próbán mellőzik a szokásos „fogadtatást" s ha — már legközelebb — ismét színpadra lép, nem fogják ezt sem kommünikében, sem a szinpadon jelezni. A Medikus próbái alatt Falus Elek, a Próféta szenzációs díszleteinek tervezője ráér azoknak készülését Berlinben ellenőrizni. Elutazása előtt valaki megkérdezte: — Hát Ausztráliába nem mégy? — Mit keresnéjt ott? — Nos, hogy a Lengyel Menyus darabjának tűzhányójához tanulmányokat tégy ! — Légy nyugodt! Láttam a Vezúv kitörését. Azt vettem mintául. Egyelőre a Testőr-1 minden nap telt ház előtt adják. Nem ártott a „botrány". — Itt nem ártott — jegyezte meg Komor dr, a népszerű titkár — Bécsben pedig határozottan használt. — Hogy-hogy? — kérdezték. — Csak ugy, hogy a Deutsclies Volkstheaterben február tizenhetedikén kellett volna Molnár darabját adni és ujabban — elsejére tűzték ki a bemutatót. * Kende Paula A testőr-ben. Első sorban tartoztunk azok közé mindig, akik Kende Paula fényes kvalitásának a legnagyobb elismeréssel adóztunk. Ép ugy kárhoztattuk a művezetést azért, hogy Kende Paulát elengedi, mint egyéb és sok más botlásáért. Mégis hibáztatnunk kell, hogy A testőr színésznő szerepét ma vele játszatták. Annyi a botrány, a hiba, a botrányos hiba a szinház vezetésében, hogy keresni se merjük ennek a teljesen szükségtelen ujitásnak az okát. Fodor Ella beteg? Várni kellett volna, amig fölgyógyul. A társulat tagjainak annyi és oly nagy elfoglaltságuk van, hogy az ilyen esetben alakban való kettős szereposztásnak semmi jogosultsága sincs. Azok a kiválóságok, amelyek Kende Paulában megvannak, nem olyanok, amelyek az ilyen szerepek kvalitásos eljátszására képesitik. Szépen beszélt, igyekezett, hogy minél többet adjon a szerep lényegéből. Hogy ez nem sikerült, igazán nem tehet róla. Nem tudott anynyira fölényes, meleg és ravasz lenni, mint ez az — asszony. És egyéb, épen nemjlényegtelen dolgokban sem reprezentálta kellőkép a szinész feleségót, a nagy szinésznőt. Virágkosarat, csokrot is kapott tisztelőitől. Kár, hogy erre a kitüntetésre a ma1 estét választották ki. Ha a művezetőnek kegyeskednék (amint nom kegyeskedik) Kende Paulának parádés szerepeiből egyet kiosztani, az bizonyos siker és a virágok nyomán minden bizonynyal zajosan nyilvánulna meg az egész közönség véleményét reprezantáló meleg tüntetés. Opportumitása ugyan ennek se lett volna, a közönség hiába tüntet kedvencei mellett, a művezető ur semmibe se veszi. És a vele kötött szerződés fői nem bontható — egyelőre. Ő elbocsálja Kendét ép ugy, mint Fodor Ellát, aki A Testőr színésznő szerepót a negyedik előadáson a legteljesebb megértéssel és annyi művészi kiválósággal játszotta meg, aminőre ma a vidék egyetlen drámai szendéje sem képes. Bizony van ennél a társulatnál pár szinész, akikkel más igazgató országos sikerekkel fölérő helyi sikereket érne el. A mienk nem. * Beregi Oszkár Zomborbati. Beregi Oszkár, a Nemzeti Szinház művésze, e hónap tizenötödikén és tizenhetedikén ismét vendége lesz a zombori színháznak. Első este Julius Caesart játssza, harmadnap pedig Ruttkay György Sötétség cimü színmüvében vendégszerepel. Első vendégjátéka napján délután a zombori liceum meghívása folytán előadást tart az ifjúságnak a liceum dísztermében. * A DMKE nagy hangversenye. A délmagyarországi magyar közművelődési egyesület a magyar tengerparton — Cirkvenicán — gyermeküdülöházat és tanuló-otthont létesített és e gyönyörű célú intézmény javára január 18-án fényes nagy hangversenyt rendez a fővárosi Vigadó termeiben. E müvészest védnöke Auguszta főhercegasszony, aki József királyi herceggel együtt személyesen is meg fog jelenni a miivészestén. A hangversenyen közreműködik: Szoyer Ilonka, Ternovszky Margit, Váradi Ily, Margittay Tihamérné, Bartos Gyuláné, Meer Margit, Sasvári Piroska, Z. Molnár Gyula, Rátkai Márton, Kertész Mihály és Dienzl Oszkár. A DMKE hölgybizottsága Dániel Ernőné báróné elnöklésóvel gyűlést tartott, amelyen a fényes hangversenyre tette meg utolsó előkészületeit és megállapították a főhercegi pár fogadtatására szükséges intézkedéseket. * Godowsky Szegeden. Godowsky zongoraművész mai, csütörtöki hangversenye igen érdekesnek Ígérkezik. A gondosan összeállított műsor és a jegyek iránt való lázas érdeklődés azt látszanak bizonyítani, hogy ez lesz az idei hangverseny szezon leglátogatottabb müvészestje. A rendezőség kéri a t. közönséget, hogy a nyolc órai kezdetre pontosan megérkezni szíveskedjék, mert a zeneszámok alaít a terem zárva lesz. A még mérsékelt számban meglévő jegyek Várnay könyvkereskedésében válthatók. * Meguntam Margitot. — Virágfakadás. Pierre Wolff és Georges Courteline háromfölvonásos vigjátéka a szinház legközelebbi újdonsága, amelynek magyar cime: Meguntam Margitot. Ezzel egy estén kerül szinre Murai Károlynak egyfölvonásos vigjátéka, a Virágfakadás. * Székelyország az Urániában. A szegedi Uránia szinházban Lajos Dénes tanulságos és különösen érdekes darabját, Székelyországot, adják csütörtökön este a rendes csütörtöki tudományos előadások sorozatában. Hazánknak ezt a kedvesen kies és pittoreszk vidékét és népét lesz alkalmunk százhatvan szinesen vetített képen és számos mozgófényképen megismerhetni. A mozgóképek közül ki kell emelnünk a következőket: Idill a kapu előtt, A csürdöngölő (eredeti székely tánc), Bivalycsorda, Faipar székelyföldön, Hogyan készül a székely szőttes? Székely medvevadászat, Aratás Székelyföldön. Kiválóan élvezetes bemutatója lesz a mai gyönyörű előadás az Urániának. Nagyon hisszük, hogy Szegeden is oly nagy sikere lesz Székelyországnak, mint Budapesten volt. A fölolvasó, mint rendesen, az Uránia titkára, Nagy József dr lesz. Back Bernát fölolvasása. — Előadás Franz Halsról. — (Saját, tudósítónktól.) A szegedi képzőművészeti egyesület előadásai során Back Bernát szerdán szerepelt harmadízben a németalföldi művészetről tartott folytatólagos fölolvasásával. Back Bernát előadása iránt ma is nagy érdeklődést tanúsított a művészetet pártoló szegedi közönség, amely az Uránia-szinház helyiségót zsúfolásig megtöltötte. Back Bernát ezúttal Franz Hals életéről és müveiről tartott tartalmas előadást, szembeállítva Hals művészetét Rembrandtéval. Az előadást vetitett képek kisérték. Back Bernát előadása elején a németalföldi festészet dekadenciájával kapcsolatban Mókussal foglalkozott, akinek a müvein az olasz mesterek hatása feltűnően észrevehető. Mobus addig, amig az olasz reneszánsz-szal meg nem ismerkedett, egyéni uton kezdett fejlődni, de olaszországi utja után teljesen utánzóvá vált. Az olasz nagy művészek alkotásait vesztére ismerteti meg, Michel Angolot és Rafaelt utánozta, de csak a külsőségeiben. Rafael alakjait rajzolta meg, de minden anatómiai tudás nélkül. Nevezetesebb festménye a Palermóban lévő madonna-kép, amelyen az olasz hatás még nem igen érezhető, de a további festményein üres modirosságot, pózoló gesztusokat találunk, annyira, hogy valósággal rabja lett az olasz művészektől ellesett külsőségeknek. Alakjai affektáltak ós természetellenesek. Mobusnak különben Szegeden is van egy festménye, a Szent-család. Back Bernát ezután a németalföldi festészet virágkorára tért át, amely a tizenhatodik század végén volt. Ekkor éltek a legnagyobb mesterek, mint Rembrandt és Rubens. De ebben az időben találjuk a legtöbb festőművészt is Hollandiában. Szinte elképzelhetetlennek látszik, hogy az a kicsiny nép hogyan tudott eltartani annyi festőművészt és hogyan tudtak azok megélni. Ennek a magyarázata az, hogy Hollandiában a polgári-, iparos- és paraszt-osztály pártolta a legnagyobb mértékben a művészetet. Antwerpen táján több, mint háromszáz festő ólt akkor, a pékek száma ellenben félannyi, a mészárosoké pedig negyedannyi volt. Különös viszonyok kellettek ahoz, hogy ez a sok festő megélhessen. A nép, amely a festményeknek a legjobb vásárlója volt, a festészetet mesterségnek tekintette és a vásárokon a képekkel ép ugy kereskedett, mint bármely más árucikkel. A festők festő-céhet alkottak és a mesterek inasokat és segédeket tartottak. Minden stelicben naponta két festmény is elkészült, mert a kép kidolgozását, a mester utasitása szerint, a segédek és inasok végezték. A mester mondotta meg, hogy az egyes részek kidolgozásánál milyen szineket kell keverni. A képek igen olcsón keltek. Volt eset rá, hogy tizenhárom képet huszonhét hollandi forintért adott el egy művész. Az • akkori idők átlagos árfolyama szerint négy forinton lehetett egy képet vásárolni. Kiszámították, hogy mibe kerül a vászon, a keret, a festék, szóval az anyag és eszerint fizették a képeket. A festők jövedelme mégis négy-öt koronát tett ki naponként, amiből, tekintve, hogy akkor az élelmiszerek ára feleannyi volt, mint ma, szépecskén meglehetett élni. A legegyszerűbb polgárember, a legszerényebb paraszt is igen sok képet tartott a szobájában, néhol egyetlen szabad hely nem volt a falon a sok festménytől. A képeket tökének tekintették, korcsmákban például igen sok művész elkészített festményekkel fizetett. Sőt volt eset rá, hogy a vőlegény több száz képet kapott hozomány fejében. Az ismert festők nagy csoportjából kimagaslik Franz Ilals alakja. 1579-ben született Antwerpenben, Harlenböl való régi patrícius