Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-06 / 165. szám

1910 december 6 DELHAŰYARORSZÁG ós a legteljesebb lelkiismereti szabadság jegyé­ben született. Az ö liberalizmusa államjogi szempontból az állampolgárok államjog! egyenlő­ségében és a vallásfelekezetek egyenlőségében és viszonosságában van. A Leányegyesület vasárnapja. — Megnyitották a ggermekek népkonyháját. — {Saját tudósítónktól.) Kedves, lelkeket meg" kapó ünnepség keretében nyitotta meg a Szegedi Leányegyesület népkonyháját, a gyer­mekek számára. És ezzel a mozzanattal, ezzel a kivivott sikerrel újra gyarapította a Leány­egyesület eddigi eredményeinek seregét, újra hangoztathatjuk, hogy Szeged társadalmi életé­nek büszkesége lehet a szegedi szép leányok egyesülete. Vasárnap délben nyitották meg az egyesület népkonyháját. A zsidó népiskolában történt a megnyitás. Nyolcvan, népiskolába járó flu és leányka sereglett össze. Kipirult az éhes arcuk az örömtől. Köszöntötték a teremben rájuk váró ariasszonyokat, leányokat. Többek között meg­jelent a Leányegyesület diszelnöke, Singer Je­nőné, elnöknője, Fener Erzsi és titkára, Kállai Emil dr. Megjelentek a „hetes kisasszonyok", tudniillik, mindig, hetenkint fölváltva három­három urileány fog az éhes szegényeknek föl­szolgálni étkezés közben. Most Goldburger Boriska, Gömöri Sári, Schaffer Rózsi és Zeisler Irón voltak a hetesek, de a tanulmányozó-íöL szolgálásnál megjelentek Fülöp Boriska, Gottlieb Margit, Grosso• Böske, Berezeg Rózsi, Schwarts Olga, Szivessy Boriska és Zeisler Margit, a Leányegyesület tagjai. Tizenegy óra után elhelyezkedtek a gyerme­kek. Tányérok, evőeszközök, kék bádog ivó­poharuk szép sorjában előttük állott az aszta­,on. Pirosra sült kis cipó kísértett minden gyer­mek előtt, Örömükben zajongtak. — Csönd legyen, gyerekek, mindjárt eszünk — mondotta a kedves elnöknő-kísasszony és a gyerekek ránevettek. De csönd lett. Singer Jénőné, diszelnöknő, kiadta a parancsot: — Kezdjük, lányok ! És a leányok megkezdték az ételek fölhor dását. Némelyik szegény, főtt ételt talán alig tívő gyermeknek meg is kellett mutatni, mint használja a kanalat, villát. Némelyik éhes na gyon mohón ette a forró levest, megégette kissé a száját. Ezeket is oktatni kellett. Má sok előre megették a kis cipót. Es az uri leá­nyok anyáskodó dorgálással, végtelen kedves­séggel teremtették rendet. A paprikáshus föl­hordása előtt megkérdezték : — Kis liu (vagy kis leány), kis adag kell vagy nagy adag V Természetesen mind nagy adagot kért. Csak az egyik sápadt liu mondotta : — Én nem eszem hust. Soha se eszek liust. A többi kicsinyek nevettek. — Milyen buta a Gyurka ! Nem eszik hust. Egy nagyobb flu hangosan kacagott: — Mudern flu á Gyurka. Nem köll néki a hus. Vegetál . . . — Mit csinál? — Végétál, de tik nem értetek ehöz. Tik még a Gyurkánál is butábbak vagytok. — Csönd legyen, na nézd, — mondta rögtön az egyik szép kisasszony. És csöud lett. Tovább ebédeltek. Az egyik feketeszemű, kicsi gyerek hirtelen fölkapta a kis arcát, járt a kis maszatos szája : — Kérem, kisasszony, ón nem eszem meg ezt a nagy adagot, hanem hazaviszem a két kis öcsémnek . . . otthon vannak. Oszt éhesek. Megengedték, hogy vigyenek haza adagot a kis éheseknek, mindennap. Mert a Leányegyesü­let nem zár ki egy éhest sem. Dacára, hogy kimondottan a gyermekek számára alapították ezt a népkonyhát, mégis felnőtteket, öregeket is ellátnak ebéddel. Singer Jenőné diszelnöknő mondotta el munkatársunk kérdéseire, hogy aki éhes csak jön, az mind ebédet kap. — Most nyolcvan gyerek van a népkonyhán ebédre — mondotta. — D& több is lesz. Ez a nyolcvan mind népiskolai tanuló, első, második, harmadik ós negyedik osztályos, elemi iskolás­De inasfiuk, varróleányok, gimnázisták és pol­gári iskolások szintén élelmet kapnak. Ha jön szegény családapa, vagy anya, akkor hazavihet­nek ebédet maguknak ós éhező gyermekeik­nek. Ha utas, vándor érkezik, szintén meg­ebédelhetnek. A Leányegyesület gondoskodik az anyagi kiadásokról. Sok gondunk van, mert rendkívül kevés tagsági dijunk alapösszege, amit egy-egy rendes- vagy pártoló-tagnak fizetnie kell. Azért rendezünk koncertet, bált, azok mindig gyönyörűen sikerülnek nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is, aztán uri családok is adnak ajándékot, így aztán mégis összeszed­jük, ami kell a nagyon szegényeknek, a na­gyon éheseknek. Különben a Leányegyesület, amióta működik, huszonhárom esztendő óta\ mindig ellátott élelemmel egyes éhezőket. Most azután megnyithattuk népkonyhánkat is. Ezt mondotta el Singer Jenőné, az egyesület diszelnöke, aki különben az életével, működé­sével szinte összeforrt a Leányegyesülettel, an­nak kezdetben alelnöke, elnöke, majd diszel­nöke lett. A fáradságot, az elcsüggedést soha nem ismerte, amint nem ismeri a mostani elnök, Feuer Erzsi se. Amióta a kisasszonyt válasz­tották meg a szegedi urileányok elnöknőjükké, azóta lendületes fejlődésnek indult ez a humá­nus egyesület. Feuer Erzsi és a szegedi uri­leányok igazán annyi ötlettel, annyi munkás­sággal fáradoztak az egyesületért, hogy arra minden dicsérő szó is kevés volna. Most sem ismerik a csüggedést. Uj meg uj, megvalósításra váró ötletet vetettek föl azon a gyűlésen is, amelyet most vasárnap délután tartottak meg, Feuer Erzsi elnöklésével, a Leányegyesület tagjainak élénk érdeklődésével. Elhatározták, hogy december 17-ikén dél­után babakiállitást, este pedig parasztbált ren­deznek. A kiállítás délután öt órától hétig, a parasztbál pedig este kilenc órától kezdve lesz a Tisza-szálló nagytermében. Érdekes, ked­ves napja lesz ez a szegedi közönségnek. A baba­kiállitáson a szegedi urilányok egy-egy babát öltöztetnek föl, külön-külön. Minden urileány a baba mellett lesz ós a babának neve is lesz­És a baba eladó lesz. Amelyik babát nem ve­szik meg, azt kisorsolják a közönség között. Minden belépőjegy számozott lesz ós minden jegy nyerhet egy babát, A parasztbál előrelát­hatólag méltó lesz a Leányegyesület eddigi báli estéihez. A pénzügyi bizottság iilé»e. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma délután hat órakor Khuen miniszterelnök, Lukács pénzügyminiszter részvételével és Láng Lajos elnöklésével ülést tartott, amelynek napirendjére a kisebb tár­cákról és a kultusztárcáról szóló költségvetés volt kitűzve. Az ülés a kisebb tárcák költ­ségvetését ugy általánosságban, mint részletei­ben elfogadta. Batthyány Tivadar gróf ésApponyi Albert gróf szólaltak föl az ülés folyamán a 48-a& honvédek özvegyei részére állandó nyugdijai^ kérdésében. Hóderváry gróf reflektált e fölszó­lalásokra és kijelentette, hogy nem zárkó­zik el a fölvetett eszme elöl, sőt olyan javaslatot fog előterjeszteni, amely szerint azo« özvegyek is részesüljenek nyugdíjban, akiket-a negyvennyolcas honvédek a szabadságharc után vettek nőül. Hazai Samu mandátuma. NyitrárSl jelen­tik- Thuróczy Vilmosnak számszéki elnökké választásával megüresédik a nyitrjú választó­kerület. A város polgársága Hazai Samu hon­védelmi minisztert jelöli. A minisztert a legkö­zelebb küldöttség fogja fölkeresni. Az esztergomi uiaudátum. Esztergomból jelentik: A pártok erősen szervezkednek a kö­zeli választásra. A nemzeti munkapárt ma dél­után jelölő-gyűlést tartott, amelyen Széchenyi Emil grófot kiáltották ki képviselő jelöltté. Megválasztása bizonyosra vehető. A kereskedelmi alkalmazottak nagygyűlése. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délután a Dél­vidék kereskedelmi alkalmazottai nagygyűlést tartottak Szegeden, a városháza nagytermében. A gyűlést szegediek készítették elő és hívták össze. Az előkészítés munkájában nagy része volt Paál Jób hírlapírónak, aki a nagygyűlésen az ügynek előadója volt és a határozati javas­latot előterjesztette. A jó szándók és a lelkes munka azonban majdnem csődöt mondott. Márkus Miksa temesvári kiküldött ugya,nis ellenezte, hogy ezt a délvidéki központot Sze­geden megalakítsák, mert ilyen egyesület Te­mesvárott ól és sikeresen működik. A békés­csabaiak kiküldöttje is a javaslat ellen, beszélt. Már a kora délutáni órákban, jóval a nagy­gyűlés megkezdése előtt, tömegesen érkeztek a kereskedelmi alkalmazottak a szegedi város­háza közgyűlési termébe. A vidék is képviselve volt, amennyiben a békéscsabai, temesvári, szen­tesi,' hódmezővásárhelyi egyesületek megbízotta­kat küldtek. Több egyesület pedig meleghangú levélben jelentették be a mozgalomhoz való csatlakozását. Kevéssel félnégy előtt a szegedi kereskedőifjak egyesülete testületileg vonult föl a nagygyűlés színhelyére. i„ Hauser Rezső Sándor, a szegedi kereskedő­ifjak egyesületének elnöke, az előkészítő-bizott­ság nevében üdvözölte a nagyszámban meg­jelent kereskedelmi alkalmazottakat. Elmondta, hogy a kereskedelmi alkalmazottak tudatára ébredtek annak, hogy egyesült erővel ós szö­vetkezve tudják csak kivívni helyzetük javita­sát. Ajánlja, hogy a nagygyűlés vezetésére Weiner Miksa kereskedelmi tanácsost, a ka­mara kereskedelmi osztályának elnökét, jegyzőül pedig Funk Zsigmondot és Engel Jánost válasz­szák meg. A nagygyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadta az indítványt. Weiner Miksa éljenzés között foglalta el az elnöki széket. Örömmel üdvözli a megjelente­ket, mert látja, hogy e mozgalom nem szalma­láng lesz, hanem komoly eredményeket is fog elérni. A kereskedelmi alkalmazottaknak — úgymond — van már egy országos egyesületük Budapesten, amely azonban a vidékiek érdeké­ben mindeddig nem tett semmit. Itt az ideje, hogy a vidéki alkalmazottak is szövetségbe tömörüljenek, mert csak egyesült erővel tud­nak célt elérni. A nagygyűlést ezennel meg­nyitja és fölkéri Paál Jóbot, hogy ismertesse a mozgalmat és a határozati javaslatot ter­jessze elő. Paál Jób, az ügy előadója beszólt ezután es határozati javaslatot terjesztett be, amely sze­rint szükségesnek mondja ki a nagygyűlés a kereskedelmi alkalmazottak délvidéki szövetségé­nek Szeged központtal leendő megalakítását s a további teendők megtétele céljából bizottságot küldjön ki. A gyakran zajos éljenzóssel és tetszessel félbeszakított beszéd után Schulhof Antal emel­kedett szólásra ós lelkes szavakkal buzdította összetartásra a kereskedelmi alkalmazottakat. Beszélt a nyugdíjintézmény létesítéséről is, azonban javaslatát a szövetség megalakulása után lehet tárgyalni. Márkus Gyula a temesváriak nevében öröm­mel üdvözölte ezt a mozgalmat. A határozati javaslathoz módosítást nyújt be, amelylyel oly­kópen óhajtja létrehozni a szövetséget, hogy, nem mint a határozati javaslatban említve volt, Délvidéki Szövetségnek, hanem Vidéki Keres­kedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségének neveztessék él. Káldor Miksa, a békéscsabaiak megbízottja, szintén kívánatosnak tartja, hogy ez a szövet­ség az egész országra terjedje.! ki ós abba az összes vidéki egyesületeket bevonják. Baáb Izsóba szegedi kereekedőifjak egyesü­letének igazgatója; elmondja, hogy a szesrediok már régebben megindították a mozga.^iat a szövetség megteremtésére. Hozzájárul a maga részéről ahoz, hogy a határozati javaslatot oly­kópen módosítsák, hogy a szövetség az összes vidéki városokra terjedjen ki. Simonyi Győző fölszólalása után a nagygyű­lés elfogadta a határozati javaslatot azzal a módosítással, hogy az uj szövetség Magyar­ország összes'vidéki városai alkalmazottait tó­tYbÖVÜSC» A nagygyűlés ezután Hauser Rezső Sándor elnöklésével egy bizottságot küldött ki az elő­munkálatok elvégzésére. Weiner Miksa meg­köszönte a vidéki küldötteknek, Perjéssy László kereskedelmi ós iparkamarai titkárnak, valamint Holtser Aladárnak ós az összes, szin­tén megjelenteknek az érdeklődósét. Ezzel az ülést bezárta,

Next

/
Thumbnails
Contents