Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-06 / 165. szám

6 DELMÄGYARORSZÄG 1910 december 4 Az angol választások. Londonból jelentik: Ma délig ötvenkét liberális, harmincöt unionista, öt Redmond-párti és három munkáspárti jelöltet választottak képviselővé. Ha az unionisták térhódítása ugyanoly mértékben folyik tovább, mint tegnap, akkor a kormány veszedelmes helyzetbe kerül és valószínűen kénytelen less lemondani. A Mikulásról. Kérdés: Mi a Mikulás? Felelet: A Mikulás az egy ünnep. Akis gyermekek ünnepe. Kérdés: És a nagyoknak ? Felelet: A nagyoknak kevésbé ünnep. A nagyoknak csupán jelentékeny kiadás. Kérdés: Hogy-hogy ? Felelet: Ami a kicsiknek ünnep, az a nagyoknak mindig kiadás. Mert a kicsinyeknek csak akkor van ünnepük, ha ajándékokkal megterhelten hozzájuk eresztik a nagyokat. Kérdés: Miféle ajándékok szokásak Mikuláskor? Felelet: Előszűr is maga a Mikulás. Ez egy nagyszakállú puttonyos vén ember, vagy pediglen egy nyelvét öltögető ördög. (Ami mindegy. A vén ember ördögöt se ér.) De ez csak jelkép. Az a Mikulás, aki az igazi ajándékot hozza. Kérdés: Es mi ez az igazi ajándék? Felelet: Ez többféle. Vagy virgács, vagy cukor. Kérdés: Ugy-e, a virgácsot a rossz gyerek kapja, a cukrokat a jó gyerek? Felelet: Hm. így szokták mondani, de nem így szokták cselekedni. Először is minden gyerek rossz bizonyos tekintetben ós bízonyo8 mértékben s minden gyerek jó, —néha. Azután az ajándék sohase a gyerektől függ, aki kapja hanem mindig az apától vagy nem apától, aki adja. Kérdés: Igaz ez ? Félelet: De igaz ám. A papa, amikor cukorral jön haza, még nem tudja, hogy a gyerek Jó volt-e, vagy rossz. Hanem hozott cukrot, mert neki volt jó napja. S aztán az ölébe veszj a gyereket, megveregeti a pufók arcát s azt mondja : „Mivel jó voltál, fiacskám, hoztam neked jó, finom cukrot." S ad a gyereknek jó, finom cukrot. (De a felét ő maga eszi meg.) Ha pedig rossz napja volt a papának, akkor bizonyos, hogy rossz volt a bubi. És se szó, se beszéd, megkapja a virgácsot. Kérdés: De hisz ez igazságtalanság ? Felelet: Nem az. A gyerek mindig rászolgál a büntetésre is, a jutalomra is. S mivel évköz, ben nem mindig alkalomszerűen osztják be a cukrot és a virgácsot, Mikulás-napkor kijut a gyermeknek mind a kettőből. Szépen kitétetik vele a topánkáit az ajtó vagy az ablak elé g az egyiket megtöltik cukorral, a másikat megtöltik nyírfáról való seprüvesszővel. Kérdés : S van ennek valami különös jelentősége ? Felelet: Dehogy is van. Csak szokás. A kis gyerekekkel és a „nagy" politikusokkal igy szoktak elbánni. Kérdés: És megijednek a szájas gyerekek j Felelet: Meg. De nem mutatják. Azaz a fő Mikulás-gyerek: Polónyi Géza, már meg se ijed. ő rá nem lehet ráijeszteni. Tudniillik — ¿i tőle se fél az ördög se. Kérdés: A politikusokkal? Hát van a politikában is Mikulás napja? Felelet: De van ám. Főkép ilyenkor, a nagy Polónyi Gézák meg a kis polónyigézák gyönyörű kudarcán. A politikában is, amikor »agyon rosszalkodnak az ilyen gyerekek, mutogatnak nekik különféle Mikulásokat. Száznegyvenezerkoronásbirság. Az Egyesült Fővárosi Takarékpénztárt elitélték. (Saját tudósítónktól.) Az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár cimü, előkelő budapesti pónz_ intézetet november 26-án száznegyvenezer ko. rona bírságra ítélte a közigazgatási biróság. Az ítélet eldugodt helyen, legapróbb betűkben jelent meg a lapokban, elfordított tényállással, melyet hivatalos kommünikében adott ki a bank. Ez a tényállás hamis és rosszhiszemű. Szándékosan érthetetlenül fogalmazták meg, hogy az olvasó ne értse meg a tartalmát. A följelentő Kovács Gyula, az Egyesült Fővárosi volt főkönyvelője, aki tizennyolc éven keresztül szolgált a takarékpénztár értékpapírosztályában. Két év előtt bocsátották el, a bank szerint nagy adósságai miatt, Kovács szerint azért, mert beteg, tiidővószes és többé nem tudott eléggé dolgozni. Távozás után Kovács Gyula följelentette az Egyesült Fővárosit, hogy értékpapírok adóját eltitkolta és évek óta ezrekkel károsította meg a kincstárt. A följelentés elmondja, hogy a „kosztba adott" értékpapírok után az Egyesült Fővárosi nem fizetett rendesen adót. Törvény ós szokás szerint minden prolongációnál (médio ós ultimo) forgalmi adó fizetendő. Azaz, ha valaki ötven közúti részvényt ad kosztba, az értékpapírokat minden elsején ós tizenötödikén prolongálni kell s a prolongáció után forgalmi adó fizetendő. Ha valaki kilenc hónapig hagyja kosztban a papirosait, akkor tizennyolcszor kell prolongálni az értékeket és tizennyolcszor kelll forgalmi adót fizetni utána. Az Egyesült Fővárosi a feleknek föl is számította az adót tizennyolcszor, ellenben a kincstár előtt eltitkolta és csak kétszer fizetett, először, amikor a papirt kosztba adták, másodszor, amikor a kosztból kivették. Hát ez egyszerű csalás, adóeltitkolás volt s a följelentés alapján a dij- és ílletékszabási hivatal vizsgálatot indított az ügyben. A vizsgálat megállapította, hogy a följelentés igen alapos. Öt esztendő alatt huszonkétezer korona adót titkolt el az Egyesült Fővárosi s ennek hetvenötszörösére, azaz százötvenhatezer koronára ítélték. A takarékpénztár megfölebbezte az ítéletet s a közigazgatási biróság, mely november huszonhatodikán foglalkozott az ügygyei, szakértők meghallgatása után helybenhagyta, csak körülbelül tizenkétezer koronával szállította le. Marad tehát az Egyesült Fővárosi büntetése száznegyvenezer korona. Ez a tény. Ezt a tényt a lapok elferdítve, a bírság tapintatos elhallgatásával közölték. A takarókpénztár kegyelmi uton a biróság enyhítését kórheti a pénzügyminisztertől és valószínű, hogy kérni is fogja. Erre vall az intézet hivatalos kommünikéjének utolsó sora, mely igy szól : „a bírság elengedése a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik." A följelentő Kovács Gyula, aki jelenleg kávés Budán, a Pálffy-kávéház -tulajdonosa, törvény szerint a bírság egyharmadát igényelheti a kincstártól. Szóval Kovácsnak jár ebből a büntetésből negyvennyolcezer korona. llráA magyar tudományos Hétfőn december 5-én, kedden 6-án és szerdán 7-én: 1. Volendani kikötő (természeti fölvétel). 2. Megérdemelt reggeli (komikus). 3. A faodu (dráma). 4. Bivaly vadászat Indöch inában (természeti fölvétel). 5. A hűtlen (dráma). 6. Megzavart találka (humoros). 7. Szórakozott Maxi (humoros). 8. Éjjeli őr leánya (dráma). Kezdete este liél és Kilenc órator. Ai Uránia toleMia m NAPI_HIREK Jelöltek arcképe. Papp Róbert dr. A megtestesült szerénység. Szeged város közügyeinek nagy szolgálatokat tett, pedig még fiatal ember. Meggyőződésből ekszponált tagja a függetlenségi pártnak, de politikai ellenfelei is nagyra tartják jogi készültségét ós helyes ítélőképességét. Azok, akik közelebb állanak hozzá, mindenkor az elragadtatás hangján beszélnek róla. Hat év óta tagja a törvényhatósági bizottságnak ; a közgyűléseken elmondott beszédei sokszor feltűnést keltettek. Mindig a város érdekeit tartotta szem előtt és erősen ostorozta a közügy rovására történt magáncsoportosulásokat. Papp Róbert dr-nak több fontos índitványát fogadta el a városi közgyűlés, igy a bejelentő-hivatal eszméjét ő vetette föl elsőnek ós az ő indítványára határozták el a városi szabályrendeletek összegyűjtését ós kiadását is. .Jelentékeny szerepet Visz a közgazdasági életben. Egyik főrészvényese és ügyésze a Szeged-Alföldi Takarékpénztárnak, amely tudvalevőleg több kereskedelmi és iparvállalatot finanszíroz. Ennek a virágzó pénzintézetnek a létesítésében is oroszlánrésze van Papp Róbertnek. Most a harmadik kerületben jelölték, amelyet eddig is képviselt közmegelégedésre a kitűnő városatya. Érdemeire való tekintettel bizonyára ismét beválasztják a törvényhatósági bizottságba, ahol eddig is érdemes munkásságot fejtett ki és nem tartozott azok közé, akik a függetlenségi frázisokból táplálkoznak. A nemzeti munkapárt jelölő-bizottsága is minden bízonynyal ezekre volt tekintettel, amikor Papp Róbert dr nevét bevette a hivatalos listába. I- Dessewffy püspök emléke. Vasárnap volt Dessewffy Sándor csanádegyházmegyei püspök halálának évfordulója. Jászai Géza apátplébános ez alkalomból hétfőn gyászmisét szolgáltatott a szegedi belvárosi katolikus templomban az elhunyt főpásztor lelkíüdvóért. — Snlyos vád Kossuth Ferenc ellen. A Budapestetr Abendblatt ma esti száma cikket közöl, amelyben súlyos váddal illeti Kossuth Ferencet. Azt állítja róla, hogy amikor édesapja, Kossuth Lajos, Turinban meghalt és Károlyi Gábor gróf és Eötvös Károly gyűjtés utján százhatvanezer koronát szedtek össze a nemzettől, Kossuth Ferenc ezt az összeget nem a temetésre, hanem adósságainak a törlesztésére fordította. Károlyi ós Eötvös a Kossuth-fiuk kezébe olvasták le a pénzt, amelyet Kossuth Ferenc tett el, de nem arra a célra, amelyre a nemzet szárda. Ezzel a hírrel szemben Kossuth Ferenc a következő kijelentést tette a Délmagyar ország budapesti tudósitója előtt: — Amikor édesatyám Turinban meghalt, nálam járt Károlyi Gábor gróf és Eötvös Károly és a temetési költségekre fölajánlottak nem százhatvanezer, hanem ötvenezer koronát.Én ezt az összegeta leghatározottabban visszautasítottam. Később azonban Károlyi kapacitált, hogy ha nem az egészet, de valamennyit fogadnak el belőle, mert a nemzet ajándéka. Én elfogadtam ebből a pénzből valamennyit, de az sokkal kevesebb volt, mint ötvenezer korona. Ennek az összegnek egy részén ekszhumáltattam édesanyámnak ós a nővéremnek a sirját és hazaszállittattam hamvaikat Génuából. Az átadott összeg másrészét az atyám körül foglalatoskodó orvosok közt osztottam szét honorárium fejében, egy kisebb részét pedig Ruttkayné Kossuth Lujzának adtam át, hogy szükségleteit fedezhesse. Nem igaz az sem, hogy a pénzt mindjárt másnap vettem ál, nem is voltam akkor itthon, mert amint édesatyám komoly állapotáról értesítettek, rögtön Turinba utaztam ós onnan nem is mozdultam el. Kijelentem, hogy abban az idő.