Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-06 / 165. szám

4 DÉI, MAGYARORSZÁG 1910 december 1 gyógyszertárakban. Miután a szer nagy méreg, természetesen csak orvosi rendelésre szabad kiadni. Nagyon olcsó lesz az ára, félgrammos dózis két márkába fog kerülni. Olcsón is adható mert maga az anyag nem kerül többe tiz fillér, nél. Annál drágábbak azonban a befecskende­zéshez szükséges műszerek. Ezeket egy berlini cér Edgár Hirsch árusítja. Magam is vettem egy Ehrlich-fecskendőt, kilencvenöt márkát fi. zettem érte, tehát elég drága. — Eddig számos visszaélés törtónt az egyes cégektől forgalor b.„ hozott Ehrlich-gyógyszerek körül. Értóktele. dolgokat drágán adtak el a közönségnek, holott a szer csak magától Ehrlich" t-ől szerezhető be addig, amíg nem bocsátja a közforgalomba. Ezeket mondotta el Cserey Zsigmond dr a berlini Virkhof-kórházban szerzett tapasz­talatairól. Kapcsolatban ezzel, nem mulaszt­hatjuk el fölhívni a város figyelmét, hogy küldje ki berlini tanulmányútra a szegedi kórház bujákór-ososztályának egyik orvosát. A világ minden részéből naponkint tömege­sen keresik föl Wechselmann dr-t a kór­házi orvosok, jogos tehát az a figyelmezte­tés, hogy Szeged is járuljon hozzá némi­képen az emberiség fertőzöttjeinek meg­mentéséhez. SZÍNHÁZ,_MŰVÉSZET Színházi műsor. December 6, kedd d. u.: A nőiparegyesület gyermek­kabaréja. „ 6, kedd este: Gyerekasszony, népszínmű. Gróf Csákyné, Barna Manci vendégfölléptévei. (Páros l/,-os bérlet.) „ 7, szerda d. u.: A nőiparegyesület gyer­mek-kabaréja. „ 7, szerda este: Sasfiók. (Páratlan 3/,-os béri) „ 8, csütörtök d. u.: Obsitos. „ 8, „ este: Luxemburg grófja. Gallovich Jenöné lölléptével. (Páros 7,-os bérlet.) „ 9, péntek: A balga szüz. (Páratlan V3-os bérlet.) „ 10, szombat: A kis szökevény. (Páros 7,-os bérlet.) „ 11, vasárnap d. 11.: A balkáni hercegnő. ,, 11, „ este; A kis szökevény. (Pá­ratlan 3/s~os bérlet.) „ 12, hétfő: Egy szegény ifjú története. (Páros 7,-os bérlet.) „ 13, kedd: Vándorlegény. (Páratlan 7,-os bérlet) „ 14, szerda: A balga gzüz. (Páros 7,-os bérlet) „ 15, csütörtök:A. kis szökevény. (Páratlan 7,-os bérlet) „ 16, péntek: Karenin Anna. Bemutató. (Páros 7,-os bérlet.) „ 17, szombat: Karenin Anna. (Páratlan 3/,-os bérlet.) ,, 18, vasárnap d. u.: A kormánybiztos. „ 19, ,, este: Karenin Anna. (Páros 7,-os bérlet.) A kabarék alkonya. (Fővárosi munkatársunktól.) Egész nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a kabarék kipusztulnak­Ez az uj formája a könnyű múzsának, vagy tudja az ördög, hogy minek, épen olyan hamar népszerűtlenné vált, mint ahogy divatba jött. Most már nem kell félniök a színházaknak, mo­ziknak, orfeumoknak akonkurrenciától. A kabaré eredetileg francia találmány. Mint ilyen, évekkel ezelőtt kezdődött. Páris egyik kis züllött kávé­házából — ahol állandóan bohém elemek ta­nyáztak — indult világgá a kabaré. A lumpoló művészek a saját szórakozásukra rendeztek a kávéházakban kabaré-előadásokat. Rendszerint a kassza mellett, egy emelvényen történtek az ilyen „müvész"-események. A költő elszavalt^ legújabb versét, a zeneszerző kompozícióiból játszott, a színészek pedig előadtak egy-egy énekszámot, vagy egyebet. A kabaré lassankint óriási népszerűségre tett szert Párisban. A müvésznegyed csaknem min­den kávéházában rendeztek kabaré-előadásokat, de csak addig, amíg meg nem nyilt az első kabaré-szinház. Magyarországon ezt az újdonságot állítólag Fedák Sári honosította meg és határozottan Nagy Endre tette népszerűvé. Ez az ember az, aki saját bevallása szerint aííért született a világra, hogy Magyarországon megteremtse az úgynevezett francia esprit. Medgyaszcii Vilma, Sajó Máhr Nándor, Nycírai Antal, Szalai Ká­roly, Romai Berta, Vágó Géza és még igen sokan, a legszélsőbb modernség felé hajlamma1 bíró írók és színészek a fő tettesek. Ők tették a kabarét azzá, ami lett. És most, mint idővel mindén, a kabaré is — a múlté. Hiába» a publikum elfelejti hamar a forró, lázas estéket, a pazar ötleteket, aforiz­mákat, a bájos kabaré művésznőket, humoros művészeket és minden feledésbe megy. Ilyen a tömeg lélektana. Akit ma bálványul emel, holnapra porba döntheti. (Lásd Barabás Béla esetét, aki most nemrégiben bukott ki Aradon a városi törvényhatósági bizottságból. Ő is jó kabaré-szinész volt.) Most nap-nap után becsuknak egy-egy ka­barét ós ugylátszik, hogy ismét visszapártol a közönség a hűtlenül hagyott orfeumhoz, amely semmivel sefai produkál kétesebb értékű művé­szetet, mint testvére, a kabaré. A kabaré-művészek pedig részben színpadra, részben tönkremennek. Legtöbben tönkre. Nap­nap után irnak a lapok arról, hogy egyik vagy másik nevesebb kabaré-szinész tönkrement. Csak nemrégiben történt, hogy Szűcs Laci, a volt szegedi kabaré-igazgató — pincér, Veres Sándor, a kabaré magyar népdalosa pedig — portás lett. Gyöngyi Izsó a színházi sugó ne­héz kenyei'ét választotta megélhetéséül, Weiser> a hires impresszárió, aki fél Európán keresztül hordozott egy-egy kabaré-truppot, jelenleg a Willax-kávéban utazik. Göndör Aurélnak egy­általában nincs foglalkozása, de valószínű, hogy követi Weiser példáját és utazó lesz. E személyek révén kétségtelen, hogy a ka­baré beadta a derekát. Bizonyára nem jó üzlet mert a művészekből lámpabél-, cipőkenőcs­vigócek és pineérek lettek. * Hangverseny Aradoh. Az Aradi Magán­tisztviselők Egyesülete december 8-áii, csütör­tökön este Aradon, a Eehér Kereszt-szálló dísz­termében hallgVersenyt és azután táncestélyt rendez. A hangversenyen közreműködnek: Fuchs Leó dr, Szalay Aranka, Huszár Károly. Kiemel­kedik a műsor többi számából Klein Böbyke ós Heller Böske zongora-négykezese, akik Chovan. Magyar táncok-at adják elő és akiknek előre­láthatólag nagy sikerük lesz. * Vendégszereplés. Csákyné Barna Manci szubrett- és népszínmű-szerepeket játszana a szegedi színpadon, ha szerződtetné. Almássy Endre, aki eddigi vendégszerepeltetéseivel ugyancsak szerencsétlen kezű embernek bizo­nyult. Lehet, hogy a művezető sietne is ezzel a szerződtetéssel. Hiszen már az elmúlt pénte­ken be kellett volna mutatnia az uj társulat névsorát és a pontos, a szigorú Almássy csak most kísérletezik az egyik legfontosabb szerep­kör betöltésével. Nem háborít föl bennünket ez a dolog, hiszen nem a legelső a művezető és igazgató nagyhatalmasság vakmerőségei kö­zül. A vendégszereplő úrasszonyról nem tudunk végleges véleményt mondani. Ma ugy láttuk, hogy kevés egyénisége van, a sablon-primadon­nák iskolájába járt. A játékában van bizonyos szabatosság és kedvesség, de nem annyi, hogy énekének nagy fogyatékosságait feledtetni tudná. Tapsot eleget kapott és ma jobban lát­tuk, mint valaha, hogy a magasabb régiókban klakk működik, amely megbizatását olyan kö­röktől nyerte, amelyeknek nagy érdeke, hogy a színházban állandóan tapsnak vihara szánt­son a szegény földszinti publikum feje és füle fölött. Végül hogy mennyire demokrata a sze­gedi publikum : feltűnően csekély számban ment el a grófi primadonna vendégszerepléséhez. * A Mai Színlap szépségversenye. A szépségverseny a befejezéshez közeledik. Az érdeklődés napról-napra fokozódik. Tegnap a vendégként föllépő gróf Csákyné Barna Manci is kapott 6 szavazatot. A szavazatok aránya ma ez : Tóvölgyi Margit 1501, íodor Ella 1323, Várnay Janka 1296, Lendvay Míci 1031, Felhő Rózsi '339, Dobó Katica 254, Kende Paula 154, Nagy Aranka 135, Csige Rózsi 45, Nagy Irén 39, Békefiné 37, Szűcs Irén 37, Utasi Alfonza 30, Koháriné 20, Virághátyné 13, Básó Ida 11, Csikyné 7, Szabó Károlyné 4, Juhássné 4, Nagy Dezsőné 2. * A bécsi operai sztrájk. Bécsből jelentik: Az udvari opera igazgatósága kommünikét tesz közzé, amely szerint a férfikar tagjait, akik szombaton a Lohmgr'tn előadása közben pasz­szív rözisátenciát követték el azzal, hogy hal= kan énekeltek, elbocsátotta az operaház köte­lékéből. Az elbocsátott kóristák száma negyven­nyolc. Az opera igazgatósága egyelőre oly ope­rákat szándékozik előadatni, amelyeknél kó­rusra nincsen szűkség. * Károlyi Lajos kiállítása. Az országos hírű, kiváló szegedi festő, Károlyi Lajos, leg­közelebb kollektív kiállítást rendez a szegedi kultúrpalota több termében, Külön kiállításon mutatja be Károlyi Lajos a muíikáit. Á kiváló festő a mult évben jött Szegedre vissza, több hónapig tartó külföldi tanulmányútjáról, azóta hihetetlen energiával festett, készült az uj be­mutatójára; A szegedi képzőművészeti egyesület választmánya a legutóbb megtartott ülésén foglalkozott azzal a tervvel, hogy kollektív kiállítások sorozatát rendezi, bemutatja a törekvő, küzdő és tehetséges ifjú festőket is, lehetővé teszi az erkölcsi sikeren kívül az anya­git is. Hogy milyen nagyjelentőségű az egye­nletnek ez a legújabb terve, az mindenki előtt nyilvánváló. Annak pedig örülhí lehet^ hög^ Károlyi Lajos munkáival kezdik meg a szegedi kollektív kiállítások sorozatát. * Kolozsvárott két színházban játszanak. Janovics Jenő dr, a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója, érdekes és Kolozsvár színházi éle­tének nívóját nagy mértékben emelő ujitássftl lepi meg a közönséget. A magyar vidéki váro­sok közül Kolozsvár lesz as egyedüli, ahol egy este két színházban fognak élőadást tartani. A most már teljesen befejezett uj színkörben pénteken fogják megkezdeni az előadásokat. Hogy Janovics Jenő mennyire önzetlenül, csakis Kolozsvár érdekében határozta el a párhuza­mos előadásokat, semmi sem igazolhatja job­ban, mint az a tény, hogy ez az újítás érzé­keny költségtöbbletet jelent, Ugyanis az igaz­gató körlevélbeit értesítette a színház összes művészeti és technikai személyzetét, hogy mindazok, akik a színkörben az előadások nap­ján el lesznek foglalva^ külön napidijat kapnak, A színkörben péntekén lesz a megnyitó-előadás,, amikor Lehár nagysikerű operettje, a Cigány szerelem fog szinrekerülni. A szinkör helyárai ugyanazok maradnak; amelyek a nyári előadá­sok alatt voltak. Kálmán Gusztáv bncsuja. Zsolnáról je­lentik: Kálmán Gusztáv kereskedelmi állam­titkár, aki a zsolna-rajeci választókerület mandá­tumáról lemondott, szombaton éjjel nagyszámú kísérettel Zsolnára érkezett. Vasárnap délelőtt tizenegy órakor a zsolnai nemzeti munkapárt nagygyűlést tartott a városházán, ahol az állam­titkáron ós kíséretén kívül megjelentek Sza­lavszky Gyula főispán, a kerület díszpolgára, Elek Pál udvari tanácsos és Baross Jusztin alispán. Stern József dr, a kerületi munkapárt elnöke üdvözölte és búcsúztatta a város nevé­ben a kerület képviselőjét, Kálmán Gusztávot, aki meghatottan köszönte meg a lelkes ovációt, amelyben választói részesítették. — Ha visszapillantok — mondotta — azokra a szűkebb kapcsokra, amelyek bennünket, ha csak rövid időre is, összefűztek, látom, hogy az a ragaszkodás, amely akkor vert gyökeret szivemben, mikor legelőször jártam körükben, az önök szivében visszhangra talált és ezért fáj nekem isten hozzádot mondani önöknek, akik a legelsők között voltak azok közül, akik zászlót bontottak. A kormánynak és a nemzeti munkapártnak szemére vetik, hogy nem dolgo­zott eleget. Hát kérem, nekünk nagy munkát kellett végeznünk, amiről ellenfeleink tudni sem akarnak. El kellett előbb takarítani a ro" mokat, hogy azután megalapozhassuk a jövőt. Kérem önöket, maradjanak hívek eszméikhez és segítsék diadalra Hencz Károlyt, akinek át­nyújtom azt a lobogót, amelylyel engem meg­tiszteltek. Újból hálás köszönet; nem bucsu ez örökre, hanem bucsu — a viszontlátásra! Az államtitkár szavait percekig tartó taps és éljenzés kisérte ; ezután az elnök fölkérte Hencz Károlyt programbeszéde megtartására. Hencz Károly kijelentette, hogy az ö liberális politi­kája a legtisztább liberálizmus, mely az egyéni

Next

/
Thumbnails
Contents