Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-31 / 185. szám

1910 december 29 DÉLHAQYARORSZAG 3 számítva húszat meghaladta az aviatika áldo­zatainak' száma. A véletlen mentette meg az amerikai Wellman léghajós-ekszpedícióját az Atlanti-óceánon való repülése közben a teljes pusztulástól s nem egyszer ki volt téve ennek a veszedelemuek a mi hadseregünk Parsevcd léghajója is, mely az ősz elején sikerrel ven­dégszerepelt Budapesten is. A Bonarcl-féle lég­hajóutazás a francia partoktól Angliáig azon­ban az aviatika ez évi sikereinek egyik leg­érdekesebb eredményei közé tartozik. * A nagyobbszabásu és figyelemreméltóbb vi­lágesemények műsorát ezzel körülbelül kimerí­tettük. Irodalom, művészet, szinház teréu szen­zációsabb jelenségek sem külföldön, sem itthon nem mutatkoztak, a tudomány világában tör­tént azonban egy olyan fölfedezés, melyről még ezután is sokat fognak beszélni ós vitázni. Ez az Ehrlich tanár által fölfedezett vérbaj­gyógyszer. Ujévtől-ujévig az idei év legkimagaslóbb ese­ményeit ilyen adatok és tények jellemezték. A magyar élet egy évi hullámzásának voltak azon­ban tarka-barka mozzanatai is, mint például a Roosevelt tavaszi látogatása, a kertészeti ki­állítás, a tömeges lakósztrájkok,, az élelmiszer­drágaság iránt indított tüntetések és az apróbb eseményeknek egyéb sorozata, melyekkel, ahogy kezdődött, ugyanugy záródik is az év, hogy a következőnek a megszületését elő­segítse. A tó helyeit házak. üj városrész a Rókus-áliomás körül. (Saját tudósítónktól.) A szeged-rókusi vasúti állomás mellett elterülő úgynevezett rókusi tó tudvalevőleg nemsokára eltűnik a föld színé­ről. A nagy területet feltöltik és házhelyeknek parcellázzák. Az államvasutak szegedi üzlet­vezetősége most figyelmezteti a város tanácsát, hogy a rókusi tó feltöltésével a szeged-rókusi állomás vizlevezetése lehetetlenné van téve s ezért kéri a városi csatornahálózatnak a rókusi állomásig való kivezetését. Az üzletvezetőség alább ismertetett átirata közelebbről magyarázza meg a kérdést, mely épen olyan fontos, mint amilyen sürgős annak a kivitele. A rókusi állomás csapadók- és egyéb vize eddig mind a rókusi tóba nyert lefolyást s hogy most a tó megszűnik, igen nagy fon­tossággal bir az állomásra a vizlevezetés kérdése. Az üzletvezetőség átirata ez: Szeged város november havi közgyűlésén a rókusi tó feltöltése megszavaztatott. Ezen ha­tározat végrehajtása esetén a Szeged-Rókus állomásunkon levő összes épületek, a félreeső helyek és mozdony-tisztitógödrök vizlevezetése, amelynek csatornái jelenleg mind a rókusi tóba torkolódnak, lehetetlenné válnék. 1910 évi októ­ber hó 8-án kelt átiratunkban már emiitettük, hogy a Szeged-Rókus állomástól kivezető csa­tornáinknak azoknak negyvenkét-negyveuhárom éves használata folytán a szolgalmat a víz le­vezetésére megszerezzük, tekintettel arra, hogy Szeged szabad királyi város már állomás léte­sítésekor tűrte, hogy az állomás vizeit a rókusi tóba vezettük és későbben létesített csatornák vizeinek odavezetése ellen sem tiltakozott. Ebből kifolyólag kérjük a tanácsot, miszerint még a rókusi tó feltöltése előtt intézkedni szíveskedjék, hogy a Szeged-Rókus állomásun­kon összegyűlő vizek a városi csatornákban lefolyást találjanak, illetve a városi csatorna idejekorán az állomásig meghosszabbíttassák. Ez alkalommal megjegyezzük, hogy az esővize­ken kívül óránkint tíz köbméter viz 2'5_ méter mélységben levezetendő lesz, az esővíz óránkinti mennyfségét pedig kétszázötven köbméterben állapítottuk meg, nagyobb nyári zivatart föl­téve. Szíveskedjék a városi esatornák tervezése alkalmával fönti adatokra tekintettel lenni és elhatározásáról bennünket értesíteni. Szeged, 1910. december 21-én. TJray Zoltán, üzletvezető-helyettes. A tanács az átiratot átteszi a városi mér­nökség csatornázási osztályához és utasítást ad Farkas Árpád osztályvezető mérnöknek, hogy a szeged-rókusi vasúti állomás csatorná­ját mihamar tervezze meg ós készíttesse el. Kaas ív/or báró a ravatalon. (Saját tudósítónktól.) Hatvannyolc éves korában halt meg, ugy, hogy halála sem váratlanul, sem igazságtalanul nem jött. Kis szünetekkel majdnem három év óta húzódó betegség előzte meg halálát s ha nagy a szerencséje, legföljebb még pár évig élhetett volna. De kérdés, hogy ezért a bizonytalan pár esztendőért érdemes lett volna bénán, betegen avagy élő-halott módon esetleg élnie. Ajándék volt a gondviseléstől számára az az életkor is, melyet tegnapig eltöltött Kaas Ivor báró s ha mate­matikusan latolgatjuk negyven esztendei működésének összegét, ebben a hosszú pálya­futásban el nem végzett föladatokat, ki nem mondott meggyőződéseket vagy szárnyára nem bocsátott dalokat alig találunk. Elvég­zett mindent, ami kötelessége volt, illetőleg nem hagyott semmit elintézetlenül azokból a szerepekből, melyeket vállalt. A vére, a temperamentuma és egész szellemi diszpor ziciója publicisztikai és agitátori hivatásra predesztinálták s holta napjáig mindezekből egyetlenegy vonást őrzött meg épségben és sértetlenül: a forradalmiságot. Minden, ami nemesen lángoló, epesztő^ és izgató volt talentumában, vagy munkájá­ban, annyira a nap aktuális jegyeihez kap­csolódott, hogy külön lapon az emlékezet könyvében fönnmaradni aligha fog. Az ilyen hivatásnak már a természete azt rendeli, hogy a személylyel együtt, mint a színész munkája, megszűnik eleven hatása a követ­kező nemzedékre, üjságerdők rengetegében vesznek el névtelenül ezek a nevezetes do­kumentumok. De mi hódolattal adjuk meg végső tisztesség gyanánt a búcsúzó cikket a körünkből távozó bátor, nemes és becsü­letes katonának, aki még tévedéseiben is az első harcvonalban küzdött évtizedeken át a nemzeti ideálokért. A forradalom politikusa volt: más jelző nem is kell Kaas lvor báró halotti írása mellé. azon temetőben örök nyugalomra helyeztetni, Budapest, 1010. december 29-én. Áldás, béke drága poraira! A katolikus irók és hirlapirók ^Országos Pázmány-Egyesülete, amelynek Kaas Ivor báró disztagja volt, ma délben tizenkét órakor Mi­hályfi Ákos dr elnöklésével rendkívüli választ­mányi ülést tartott. Az elnök kegyeletes sza­vakkal emlékezett meg Kaas Ivorról és beje­lentette, hogy a sírnál az egyesület nevében Prohászka Ottokár dr székesfehérvári megyés­püspök mond beszédet. Az egyesület január tizenkettedik! közgyűlésén Túri Béla, az Alkot­mány szerkesztője mond emlékbeszédet Kaas Ivor báróról. A magyar újságírás nagy halottjának, Kaas Ivor bárónak holttestét ma reggel helyezték ravatalra a fővárosi, kerepesi-uti temető halót tas-házának középső nagy ravatalos termében. A holttestet este zöldszinü érc szarkofágban szállították a halottas-házba. A halottat vivő kocsit az elhunyt fia, Kaas Albert báró, két nevelt fia és Viczián főmérnök kisérte. A ravatalos teremben, amelyet egészen be­vontak feketével, magas katafalkra helyezték a koporsót, diszes baldakin alatt gyertyáktól és délszaki növényektől körülvéve. A halott fekete szalonruhában pihen, összekulcsolt kezébe ezüst feszületet tart. A ravatalra már délelőtt igen sok koszorút küldöttek. A többi között a család tagjai, az Otthon irók és hirlapirók köre, a Budapesti Új­ságírók Egyesülete, a Magyarországi Hirlap­lapirók Nyugdijegyesülete, az Országos Páz­mány-Egyesület, a Petőfi-Társaság, a napilapok szerkesztőségei és igen sokan mások. A halottat szombaton délután három órakor áldja meg Raffay Sándor evangélikus lelkész. Az egyházi áldás után Rákosi Jenő az ujságiró egyesületek nevében, Prohászka Ottokár dr, püspök a Pázmány-Eegyesület nevében búcsúz­tatja el a halottat. Kaas Ivor bárót a kerepesi temetőben helyezik örök nyugalomra, a székes­főváros által adományozott díszsírhelyen. A család ezt a gyászjelentést adta ki: Özvegy reventlaui Kaas Ivorné báróné, szüle­tett nagylónyai és vásárosnaményi Lónyai Ilona a maga, gyermekei: Clémence, Albert és Rózsa, valamint ' az elhunytnak testvérei: özvegy Matolcsy Károlyné, Kaas Meianie, bárónő, Kaas Stefánia bárónő, özvegy Viczián Adámné, Kaas Irma bárónő, úgyszintén az összes unoka­öcscsök, a sógorság ós rokonság nevében fáj­dalommal jelenti, hogy szeretett férje, reventlaui Kaas Ivor báró hirlapiró, volt országgyűlési és Budapest városi képviselő, munkás életének hatvankilencedik évében, hosszú és kinos be­tegség után, Isten kegyelmében bízva, meghalt, A boldogult hült tetemei e hónap 31-én délután három órakor fognak a Kerepesi-ut melletti temető halottasházában az ágostai evangélikus egyház szertartása szerint megáldatni és ugyan­A népszámlálás Szegeden. — Az adatok ismertetése. — (Saját tudósítónktól.) Zombory Antal nyugal­mazott városi tanácsos, a szegedi népszámlálás vezetője, teljesen előkészítette már a népszám­lálás nagy munkáját. A népszámlálási biztosok ugy a városi, mint a külterületi lakosság kö­rében szétosztották az utasítást a népszámláló lapok kitöltéséhez és példákat is adtak nyom­tatásban minden családfőnek. A számláló lapok kitöltése nagyon egyszerű s ez az oka, hogy a népszámlálás effekció munkájával tiz nap alatt végezni lehet. A hamis statisztikai adatok be­vallóját kihágásért perbe fogják ós nagy bír­sággal sújtják. A népszámlálás eredményéről a város tanácsa jelentést tesz a januári közgyű­lésnek, az pedig a belügyminiszternek. Az összes népszámlálási adatokat tartalmazó ismertetés bő kivonata az alábbiakban foglal­ható össze : A népszámlálás hatósági szervezése már tél­ies A politikai törvényhatóságok hirdetrne­nyekkel, az egyházi főhatóságok lelkészeik utján ÜCTelmeztették a népet a népszámlálás fontos­ságára s arra, hogy csak a valóság pontos be­vallásával használnak az ügynek s e pontos bevallásból semmi hátrányuk nem lesz, mert illetéktelen szemek nem pillanthatnak be a népszámlálás anyagába s törvény tiltja a nép­számlálási eredményeknek adóztatasi célra való használását is. A népszámlálásnak legfontosabb nyomtat­ványa természetesen a számlálólap amelyet mindenkiről ki kell tölteni, aki december 31-ike és január 1-seje közti éjfél időpontjában elt A számlálólap kérdéseinek szama mas kül­földi országéhoz viszonyítva, talan soknak tet­szik de ennek magyarázata az, hogy a mi sok nvelvü ós a társadalmi átalakulás stadiumaban levő országunkban több közérdekű viszonyra kell világot vetnünk, mint másutt. ...... Nagyfontosságú a számlálólapon a szuletesi időre vonatkozó kérdés, mert az életkor adatai eddig mindig elég hiányosak voltak Aki csak teheti, szerezzen be valami okmányt (születési bizonyítványt vagy egyebet), amiből szuletese­nek idejét pontosan meg lehessen allapitam. Az egyházi főhatóságok dieséretremelto kesz­séggeT utasították a lelkészkedő papsagot az életkorra vonatkozó adatoknak az anyakönyv­ből való kijegyzésére. A gyermekek szamat azért kérdezik, hogy a házasságok termekeny­séréről s igv a sokat vitatott egy gyermek­rendszerről nyerjenek adatokat, Ebből követ­kezik hogy mindenkinek csak a sajat hazassa­o-ából'származott, édes gyermekeit kell a maga számlálólapján kimutatni, a mostoha gyermeke­ket nem. . , . , , A foglalkozási kérdések kepezik a legterjedel­mesebb részét a számlálólapnak, ami termesze­tes is, mert a népességnek foglalkozas szerint való tagozódása a legkomplikáltabb s másfelől a gazdasági fejlődés megítélésére a legtanul­ságosabb is. . Tudakolják azt is, hogy van-e haza, toldje, még pedig mekkora földje az illetőnek; ez is a gazdasági állás megítéléséhez szükseges. Sze­geden e kérdésben még az is benne van, hogy háztelke van-e, miután itt esetleg az üres háztelkek is vagyont képviselhetnek. A műveltségi kérdés most már nem elegszik meg az írás-olvasás ismeretének t.udakolásával, hanem a magasabb iskolai képzettségre is ki­terjeszkedik. A vallásra, anyanyelvre, az anya­nyelven kivül beszélt egyéb nyelvre s a ho­nosságra vonatkozó kérdések alig szorulnak magyarázatra; a születési helyet és külön a lakóhelyet, továbbá a lakóhelyen és az esetleg ettől eitérő összeirási helyen töltött időt azért kell megtudnunk, hogy világot vethessünk a

Next

/
Thumbnails
Contents