Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-31 / 185. szám

1910 december 29 DÉLHAQYARORSZAG 3 számítva húszat meghaladta az aviatika áldozatainak' száma. A véletlen mentette meg az amerikai Wellman léghajós-ekszpedícióját az Atlanti-óceánon való repülése közben a teljes pusztulástól s nem egyszer ki volt téve ennek a veszedelemuek a mi hadseregünk Parsevcd léghajója is, mely az ősz elején sikerrel vendégszerepelt Budapesten is. A Bonarcl-féle léghajóutazás a francia partoktól Angliáig azonban az aviatika ez évi sikereinek egyik legérdekesebb eredményei közé tartozik. * A nagyobbszabásu és figyelemreméltóbb világesemények műsorát ezzel körülbelül kimerítettük. Irodalom, művészet, szinház teréu szenzációsabb jelenségek sem külföldön, sem itthon nem mutatkoztak, a tudomány világában történt azonban egy olyan fölfedezés, melyről még ezután is sokat fognak beszélni ós vitázni. Ez az Ehrlich tanár által fölfedezett vérbajgyógyszer. Ujévtől-ujévig az idei év legkimagaslóbb eseményeit ilyen adatok és tények jellemezték. A magyar élet egy évi hullámzásának voltak azonban tarka-barka mozzanatai is, mint például a Roosevelt tavaszi látogatása, a kertészeti kiállítás, a tömeges lakósztrájkok,, az élelmiszerdrágaság iránt indított tüntetések és az apróbb eseményeknek egyéb sorozata, melyekkel, ahogy kezdődött, ugyanugy záródik is az év, hogy a következőnek a megszületését elősegítse. A tó helyeit házak. üj városrész a Rókus-áliomás körül. (Saját tudósítónktól.) A szeged-rókusi vasúti állomás mellett elterülő úgynevezett rókusi tó tudvalevőleg nemsokára eltűnik a föld színéről. A nagy területet feltöltik és házhelyeknek parcellázzák. Az államvasutak szegedi üzletvezetősége most figyelmezteti a város tanácsát, hogy a rókusi tó feltöltésével a szeged-rókusi állomás vizlevezetése lehetetlenné van téve s ezért kéri a városi csatornahálózatnak a rókusi állomásig való kivezetését. Az üzletvezetőség alább ismertetett átirata közelebbről magyarázza meg a kérdést, mely épen olyan fontos, mint amilyen sürgős annak a kivitele. A rókusi állomás csapadók- és egyéb vize eddig mind a rókusi tóba nyert lefolyást s hogy most a tó megszűnik, igen nagy fontossággal bir az állomásra a vizlevezetés kérdése. Az üzletvezetőség átirata ez: Szeged város november havi közgyűlésén a rókusi tó feltöltése megszavaztatott. Ezen határozat végrehajtása esetén a Szeged-Rókus állomásunkon levő összes épületek, a félreeső helyek és mozdony-tisztitógödrök vizlevezetése, amelynek csatornái jelenleg mind a rókusi tóba torkolódnak, lehetetlenné válnék. 1910 évi október hó 8-án kelt átiratunkban már emiitettük, hogy a Szeged-Rókus állomástól kivezető csatornáinknak azoknak negyvenkét-negyveuhárom éves használata folytán a szolgalmat a víz levezetésére megszerezzük, tekintettel arra, hogy Szeged szabad királyi város már állomás létesítésekor tűrte, hogy az állomás vizeit a rókusi tóba vezettük és későbben létesített csatornák vizeinek odavezetése ellen sem tiltakozott. Ebből kifolyólag kérjük a tanácsot, miszerint még a rókusi tó feltöltése előtt intézkedni szíveskedjék, hogy a Szeged-Rókus állomásunkon összegyűlő vizek a városi csatornákban lefolyást találjanak, illetve a városi csatorna idejekorán az állomásig meghosszabbíttassák. Ez alkalommal megjegyezzük, hogy az esővizeken kívül óránkint tíz köbméter viz 2'5_ méter mélységben levezetendő lesz, az esővíz óránkinti mennyfségét pedig kétszázötven köbméterben állapítottuk meg, nagyobb nyári zivatart föltéve. Szíveskedjék a városi esatornák tervezése alkalmával fönti adatokra tekintettel lenni és elhatározásáról bennünket értesíteni. Szeged, 1910. december 21-én. TJray Zoltán, üzletvezető-helyettes. A tanács az átiratot átteszi a városi mérnökség csatornázási osztályához és utasítást ad Farkas Árpád osztályvezető mérnöknek, hogy a szeged-rókusi vasúti állomás csatornáját mihamar tervezze meg ós készíttesse el. Kaas ív/or báró a ravatalon. (Saját tudósítónktól.) Hatvannyolc éves korában halt meg, ugy, hogy halála sem váratlanul, sem igazságtalanul nem jött. Kis szünetekkel majdnem három év óta húzódó betegség előzte meg halálát s ha nagy a szerencséje, legföljebb még pár évig élhetett volna. De kérdés, hogy ezért a bizonytalan pár esztendőért érdemes lett volna bénán, betegen avagy élő-halott módon esetleg élnie. Ajándék volt a gondviseléstől számára az az életkor is, melyet tegnapig eltöltött Kaas Ivor báró s ha matematikusan latolgatjuk negyven esztendei működésének összegét, ebben a hosszú pályafutásban el nem végzett föladatokat, ki nem mondott meggyőződéseket vagy szárnyára nem bocsátott dalokat alig találunk. Elvégzett mindent, ami kötelessége volt, illetőleg nem hagyott semmit elintézetlenül azokból a szerepekből, melyeket vállalt. A vére, a temperamentuma és egész szellemi diszpor ziciója publicisztikai és agitátori hivatásra predesztinálták s holta napjáig mindezekből egyetlenegy vonást őrzött meg épségben és sértetlenül: a forradalmiságot. Minden, ami nemesen lángoló, epesztő^ és izgató volt talentumában, vagy munkájában, annyira a nap aktuális jegyeihez kapcsolódott, hogy külön lapon az emlékezet könyvében fönnmaradni aligha fog. Az ilyen hivatásnak már a természete azt rendeli, hogy a személylyel együtt, mint a színész munkája, megszűnik eleven hatása a következő nemzedékre, üjságerdők rengetegében vesznek el névtelenül ezek a nevezetes dokumentumok. De mi hódolattal adjuk meg végső tisztesség gyanánt a búcsúzó cikket a körünkből távozó bátor, nemes és becsületes katonának, aki még tévedéseiben is az első harcvonalban küzdött évtizedeken át a nemzeti ideálokért. A forradalom politikusa volt: más jelző nem is kell Kaas lvor báró halotti írása mellé. azon temetőben örök nyugalomra helyeztetni, Budapest, 1010. december 29-én. Áldás, béke drága poraira! A katolikus irók és hirlapirók ^Országos Pázmány-Egyesülete, amelynek Kaas Ivor báró disztagja volt, ma délben tizenkét órakor Mihályfi Ákos dr elnöklésével rendkívüli választmányi ülést tartott. Az elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg Kaas Ivorról és bejelentette, hogy a sírnál az egyesület nevében Prohászka Ottokár dr székesfehérvári megyéspüspök mond beszédet. Az egyesület január tizenkettedik! közgyűlésén Túri Béla, az Alkotmány szerkesztője mond emlékbeszédet Kaas Ivor báróról. A magyar újságírás nagy halottjának, Kaas Ivor bárónak holttestét ma reggel helyezték ravatalra a fővárosi, kerepesi-uti temető halót tas-házának középső nagy ravatalos termében. A holttestet este zöldszinü érc szarkofágban szállították a halottas-házba. A halottat vivő kocsit az elhunyt fia, Kaas Albert báró, két nevelt fia és Viczián főmérnök kisérte. A ravatalos teremben, amelyet egészen bevontak feketével, magas katafalkra helyezték a koporsót, diszes baldakin alatt gyertyáktól és délszaki növényektől körülvéve. A halott fekete szalonruhában pihen, összekulcsolt kezébe ezüst feszületet tart. A ravatalra már délelőtt igen sok koszorút küldöttek. A többi között a család tagjai, az Otthon irók és hirlapirók köre, a Budapesti Újságírók Egyesülete, a Magyarországi Hirlaplapirók Nyugdijegyesülete, az Országos Pázmány-Egyesület, a Petőfi-Társaság, a napilapok szerkesztőségei és igen sokan mások. A halottat szombaton délután három órakor áldja meg Raffay Sándor evangélikus lelkész. Az egyházi áldás után Rákosi Jenő az ujságiró egyesületek nevében, Prohászka Ottokár dr, püspök a Pázmány-Eegyesület nevében búcsúztatja el a halottat. Kaas Ivor bárót a kerepesi temetőben helyezik örök nyugalomra, a székesfőváros által adományozott díszsírhelyen. A család ezt a gyászjelentést adta ki: Özvegy reventlaui Kaas Ivorné báróné, született nagylónyai és vásárosnaményi Lónyai Ilona a maga, gyermekei: Clémence, Albert és Rózsa, valamint ' az elhunytnak testvérei: özvegy Matolcsy Károlyné, Kaas Meianie, bárónő, Kaas Stefánia bárónő, özvegy Viczián Adámné, Kaas Irma bárónő, úgyszintén az összes unokaöcscsök, a sógorság ós rokonság nevében fájdalommal jelenti, hogy szeretett férje, reventlaui Kaas Ivor báró hirlapiró, volt országgyűlési és Budapest városi képviselő, munkás életének hatvankilencedik évében, hosszú és kinos betegség után, Isten kegyelmében bízva, meghalt, A boldogult hült tetemei e hónap 31-én délután három órakor fognak a Kerepesi-ut melletti temető halottasházában az ágostai evangélikus egyház szertartása szerint megáldatni és ugyanA népszámlálás Szegeden. — Az adatok ismertetése. — (Saját tudósítónktól.) Zombory Antal nyugalmazott városi tanácsos, a szegedi népszámlálás vezetője, teljesen előkészítette már a népszámlálás nagy munkáját. A népszámlálási biztosok ugy a városi, mint a külterületi lakosság körében szétosztották az utasítást a népszámláló lapok kitöltéséhez és példákat is adtak nyomtatásban minden családfőnek. A számláló lapok kitöltése nagyon egyszerű s ez az oka, hogy a népszámlálás effekció munkájával tiz nap alatt végezni lehet. A hamis statisztikai adatok bevallóját kihágásért perbe fogják ós nagy bírsággal sújtják. A népszámlálás eredményéről a város tanácsa jelentést tesz a januári közgyűlésnek, az pedig a belügyminiszternek. Az összes népszámlálási adatokat tartalmazó ismertetés bő kivonata az alábbiakban foglalható össze : A népszámlálás hatósági szervezése már télies A politikai törvényhatóságok hirdetrnenyekkel, az egyházi főhatóságok lelkészeik utján ÜCTelmeztették a népet a népszámlálás fontosságára s arra, hogy csak a valóság pontos bevallásával használnak az ügynek s e pontos bevallásból semmi hátrányuk nem lesz, mert illetéktelen szemek nem pillanthatnak be a népszámlálás anyagába s törvény tiltja a népszámlálási eredményeknek adóztatasi célra való használását is. A népszámlálásnak legfontosabb nyomtatványa természetesen a számlálólap amelyet mindenkiről ki kell tölteni, aki december 31-ike és január 1-seje közti éjfél időpontjában elt A számlálólap kérdéseinek szama mas külföldi országéhoz viszonyítva, talan soknak tetszik de ennek magyarázata az, hogy a mi sok nvelvü ós a társadalmi átalakulás stadiumaban levő országunkban több közérdekű viszonyra kell világot vetnünk, mint másutt. ...... Nagyfontosságú a számlálólapon a szuletesi időre vonatkozó kérdés, mert az életkor adatai eddig mindig elég hiányosak voltak Aki csak teheti, szerezzen be valami okmányt (születési bizonyítványt vagy egyebet), amiből szuletesenek idejét pontosan meg lehessen allapitam. Az egyházi főhatóságok dieséretremelto keszséggeT utasították a lelkészkedő papsagot az életkorra vonatkozó adatoknak az anyakönyvből való kijegyzésére. A gyermekek szamat azért kérdezik, hogy a házasságok termekenyséréről s igv a sokat vitatott egy gyermekrendszerről nyerjenek adatokat, Ebből következik hogy mindenkinek csak a sajat hazassao-ából'származott, édes gyermekeit kell a maga számlálólapján kimutatni, a mostoha gyermekeket nem. . , . , , A foglalkozási kérdések kepezik a legterjedelmesebb részét a számlálólapnak, ami termeszetes is, mert a népességnek foglalkozas szerint való tagozódása a legkomplikáltabb s másfelől a gazdasági fejlődés megítélésére a legtanulságosabb is. . Tudakolják azt is, hogy van-e haza, toldje, még pedig mekkora földje az illetőnek; ez is a gazdasági állás megítéléséhez szükseges. Szegeden e kérdésben még az is benne van, hogy háztelke van-e, miután itt esetleg az üres háztelkek is vagyont képviselhetnek. A műveltségi kérdés most már nem elegszik meg az írás-olvasás ismeretének t.udakolásával, hanem a magasabb iskolai képzettségre is kiterjeszkedik. A vallásra, anyanyelvre, az anyanyelven kivül beszélt egyéb nyelvre s a honosságra vonatkozó kérdések alig szorulnak magyarázatra; a születési helyet és külön a lakóhelyet, továbbá a lakóhelyen és az esetleg ettől eitérő összeirási helyen töltött időt azért kell megtudnunk, hogy világot vethessünk a