Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-25 / 181. szám

42 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 december 2fc apróbb részletig alaposan ismeri. Szerzője az egyetemi memorandumnak s mint ilyenhez, a király ezt a kérdést intézte 1908-ban: — Hát szeretnék az egyetemet? — Nagyon, felséges uram, — felelt Gaál Endre dr s azóta egyre dolgozik az egyetem kérdésében, a nagy kórház ügyében, a fogadalmi templom dolgában s más fontos városi kérdésekben. A város tanácsát a legtöbb esetben Gaál Endre dr reprezentálja, akit országszerte gavallér urnák ismernek. Ügyosztálya élén — Bárdos Béla jegyzővel — nagyon sok ügyet intéz. Koczor János, tanácsos. Ü a legfiatalabb tanácsosa Szeged városának. A katonai ügyosztályt vezeti, ami érthető, mert hiszen Kocsor János szolgálatonkivüli viszonyban levő honvédszázados. A város legújabb történetében jelentős nevet szerzett. Hosszú ideig volt helyettes-főkapitány és kihágási biró s a hivatalát Koczorbirósdg-nsik hivták. Ez a köztudatba is átment s mikor 1908-ban tanácsossá választották, azt mondták az emberek, hogy vége a Koczor-biróságnak. 1884 óta van a város szolgálatában. Kórházbiztos volt az első időben, két év múlva pedig osztályjegyzővé választották. Négy év múlva első alkapitány lett, majd a következő évben helyettes-főkapitány és rendőrbiró. Hires rendőrbiró volt, országszerte ismerték. A főkapitányi állásra — Rainer és Baksa Lajos után — kétszer is pályázott. Mellőzése bizonyosfoku elkeseredést keltett benne, a tanácsosságra pályázott és a közgyűlés megválasztotta. A tanácsban gazdag tapasztalatokat érvényesit s szintén azok közé tartozik, akiknek a szava sokszor dönt. Ivoczor János a szegedi társadalomnak is nagyrabecsttlt, szinpatikus tagja. Balogh Károly, tanácsos. Szeged városának ezidőszerint való pénzügyi tanácsosa pátricius szegedi családból származik. A szegedi ember minden sajátsága meg is van ő benne magában is. Erős elhatározásu, keményfáju szegedi magyar ember, akinek a világos eszejárása ugy áttekinti Szeged város pénzügyeit, mint senkisem a torony alatt. Ha Balogh Károly könyvnólkül számadásba kezd, dobálózik a milliókkal s minden számadata kvadrál. 1889 óta áll a város szolgálatában. Volt számtiszt, kapitányi levéltáros, rendőrségi jegyző, alszámvevő, tiszteletbeli főszámvevő s 1907 óta tanácsos. Nagy dolgok vannak a kezében. A tanyai vasút is nála nyer hatósági előkészítést s ez az ügy is azok közül való, amelyekben személyileg is a véksőkig ekszponálja magát. A pénzügyi dolgok óriás kavarodásában mindig megtalálja a kivezető utat, de emellett éppúgy ismeri az egyéb ügyosztályok dolgait, mint a saját tenger aktáját. A tanácsban ő képviseli az ellenzéket, de oly erővel és készültséggel, hogy álláspontja majdnem mindig győz. Bárki ambíciójának a legkissebb liozzányulása nélkül meg lehet állapítani Balogh Károlyról, hogy a városi tanácsnak nála temperamentumosabb tagja nincs. Egyidős Taschler főjegyzővel: negyvennyolc esztendős. Turócsy Mihály dr, főügyész. Egészen fiatalember és máris tiszti főügyész. Nyolc éve szolgálja a várost s nagynevű elődjének: Ivdnkovics Sándor dr-nak nyugalomba vonulása után őt választották meg főügyésszé, lvánkovics Sándor dr jó véleménnyel volt és van róla, bár a törvényhatóságban hangok hallatszottak ellene. A többség ennek ellenére újból a főügyészi székbe ültette őt az 1908-adiki tisztújításon. A tanácsnak jogi tanácsadója. A főügyészi vélemény amellett, hogy mindig akceptábilis, jóindulatu is. Ez a jóindulat benne van a fegyelmi indítványokban is, amióta Turóczy Mihály dr a főügyész, azóta a fegyelmi esetek lehetőleg enyhe befejezést nyernek. Viszont főbenjáró eseteknél nem ismer irgalmat, elnézést. Nagy ügyosztály, fontos hivatal élén áll s fiatalsága dacára nem egyszer nyerte meg a közelismerést. Rokonszenves egyénisége városszerte nagy népszerűséget szerzett számára. Még csak negyvenegy éves. Pálfy József dr, árvaszéki elnök. Született 1874 március 19-ón Szegeden. Tősgyökeres szegedi család sarja. Atyja Pálfy János gyáros, anyja Bus Julianna, életben vannak. Fivére Pálfy Dániel szegedi gyáros, jelentékeny közéleti süerepet vivő férfi. Középiskolai tanulmányait a szegedi piarista gimnáziumban végezte. Ügyvédi pályára készült, de 1897 április hónapban szülővárosa szolgálatába lépett, ahol megválasztatott osztályjegyzőnek. 1899-ben Budapesten megszerezte az államtudományi, majd a jogtudományi doktori oklevelet. Az uj bűnvádi eljárás életbeléptetése alkalmából 1900 március 7-én alkapitánnnyá, majd 1902 junius 17-ón első lcapitánynyá nevezte ki az akkori főispán, Küllay Albert. A rendőrségnél a bünügyi osztályt vezette, amellett a munkás ügyeket végzi és a közgyűlés által a rendőrbiró állandó helyettesítésére rendeltetik ki. 1904-ben árvaszéki ülnökké, majd 1906 május 30-án árvaszéki elnökké választja meg a közgyűlés nagy szótöbbséggel, mig az 1907-iki általános tisztujitáskor más ellenfél nélkül, egyhangú választással ültetik az elnöki székbe. A megválasztott tisztikar nevében a közgyűléshez intézett beszéde feltűnést kelt. Hivatalánál fogva tagja a közgyűlésnek és a közigazgatási bizottságnak. A rendőri ügyek s az intézmény fejlesztése iránt állandó, élénk érdeklődéssel viseltetik. 1905-ben alaposan indokolt indítványt terjeszt a közgyűlés elé, a külterületi csendőrség, a kerületi kapitányságok, a rendőrtisztek egyenruhája, a bejelentő hivatal és a biztosi intézmény átszervezése tárgyában. A közgyűlés magáévá is tette mindezen indítványokat s miként köztudomásu, azokat ma már nagyrészben meg is valósította. Erős kézzel, fiatalos ambícióval rendbehozza a hivatalát. Hivatalának elfoglalásakor első törekvése, hogy kiküszöbölje onnan az elavult ósdi szellemet. Megrendszabályozza a közgyámi hivatalt, szigorítja az ellenőrzést, a tanácsülések számát szaporítja, a restanciákat földolgozza, a felekkeli érintkezést szabályozza, az árvaszéki és gyámpónztári szabályrendeleteket modern alapokon átdolgozza, egészséges, friss szellemet visz a hivatalba, mely rövid időn belül a közigazgatás mintahivatalává emelkedett. Különös tevékenységet fejt ki a gyermekvédelem terén, de vezető szerepet visz társadalmi, közgazdasági és közjótékonysági ügyekben, mint számos társaság és egyesület elnöke, alelnöke, igazgatósági-, felügyelő-bizottsági és választmányi tagja. Fajka János, főszámvevő. A ma szolgálatban levő városi tisztviselők között Fajka János szolgálja legrégebben a várost. Negyvenkét éve városi hivatalnok és harminckét esztendeje főszámvevő. Annak a hivatalnak az élén áll, amelyet folyton zaklatnak s ő még sem öregedett meg. Hatvanegy éves már, de még fiatal s felsőtanyai szőlőjében együtt dolgozik a szőlőmunkásokkal. Régi, hü, kipróbált szolgája a városnak. Tóth Mihály, főmérnök. Az árviz előtti évben tiszteletbeli főmérnöke lett Szeged városának, az árviz alatt ós után pedig jelentős szolgálatokat tett a városnak. Harminc éve áll a város szolgálatában s huszonhat év óta városi főmérnök. Öt esetben részesült elismerésben, egyszer a király részéről is. A városi mérnöki hivatal ügyeit nagy jártassággal vezeti. A mellé rendelt személyzet szereti benne ugy a hivatalfőnököt, mint az embert. Hatvanöt éves már Tóth Mihály, de fiatalos hévvel munkál a város javán. Mintaképe a kitűnő hivatalnok-embernek. Biró Benő, hétyettes-főmérn ök, Biró Benő a tolnamegyei Regölyőn született 1861 november 15-ón. A vártüzérségnél szolgált, mint önkéntes s 1870 május 14-én lépett Szeged város szolgálatába felmérő mérnökként. Mióta a város szolgálatában van, a mérnökség minden osztályánál megfordult s évekig volt külterületi mérnök is. Már hosszabb ideje helyettes-főmérnök s a város egyéb ügyei iránt való érdeklődésének honorálásául a harmadik közigazgatási kerület most négy éve törvényhatósági bizottsági taggá választotta. A városrendezés körül nagy érdemei vannak s a közgyűlésben is a városfejlesztés szószólója. r Állami hivatalok. Kray István, az ítélőtábla elnöke. Kray István, a szegedi tábla elnöke, 1850 augusztus 3-án született a szepesmegyei Csontfalu községben. Középiskoláit Kassán és Eperjesen, a jogot pedig Egerben végezte. Prakszisba lépve, előbb ügyvédi irodában dolgozott, 1872-ben pedig joggyakornok lett a lőcsei királyi törvényszéknél. 1874-ben letette a köz- és váltóügyvédi vizsgálatot, majd 1876-ban királyi alügyészszé nevezték ki a lőcsei, azután a miskolci ós kősőbb a sátoraljaújhelyi királyi ügyészséghez. Szilágyi Dezső, akkori igazságügyminiszter 1890-ben fölhívta, hogy foglalja el a balassagyarmati királyi törvényszék elnöki állását. Ezt a szép állását addig töltötte be, amíg az egész pozsonyi királyi ügyészséget, föl nem állították. A bűnvádi pörrendtartás életbeléptetésével ugyanis 1900 január elsején a pozsonyi királyi ítélőtábla mellett is, de attól természetesen függetlenül, királyi főügyészséget szerveztek, melynek működési köre ugyanazon területre terjed ki, mint a tábláé. Az igazságügyminiszter ekkor királyi főügyészszé Kray Istvánt, a balassagyarmati törvényszók elnökét nevezte ki. Onnan került Kray Szegedre és pedig 1909 juniusában, amikor is az igazságügyminiszter a szegedi tábla elnökévé nevezte ki. A Kray-család igen régi, nemesi família. Kray István elődjei Szepesmegye szerepvivői közé tartoztak mindenkor. Egyik elődjét, Kray Jakabot, Késmárk város bíráját 1709-ben Heister osztrák tábornok lefejeztette azért, mert II. Rákóczi Ferenc egyik leglelkesebb hive volt. A család egyik büszkesége volt Kray Pál táborszernagy, aki a napoleoni háborúk alatt Mantua bevételével fényes harci dicsőséget aratott, amiért a Mária Terézia-rendet kapta, majd később a bárói méltóságra emelték. A család bárói ága kihalt ugyan, de a király a jeles katona emlékére 1888-ban a császári és királyi 67. gyalogezrednek örök időkre a báró Kray nevet adta. Felsxeghy Ferenc, üzletvezető. A magyar királyi államvasutak szegedi üzletvezetősógének főnöke: Felszeghy Ferenc máv. üzletvezető közkedvelt úriember Szegeden. Nagyenyeden, Alsófejórmegyében született, 1856-ban s középiskoláit Nagyszebenben, a műegyetemet Budapesten végezte. Mérnöki oklevele birtokában 1882-ben az állam szolgálatába lépett s a zimonyi vasút építésénél két évet töltött Szabadkán. Később Kolozsvárott, majd Brassóban működött osztálymérnökkónt, majd 1892-től 1898-ig a budapest-jobbparti üzletvezetőség kötelékében állott. Azután a kereskedelemügyi minisztériumba hivták be iparfelügyelőnek s onnan az igazgatóság anyagbeszerzési osztályához került, 1904-ben a budapest-balparti üzletvezetőség helyettes főnöke lett s mint ilyent, 1906-ban Szegedre helyezték, üzletvezetőhelyettesnek. Stelczel Frigyes nyugalomba vonulása után, 1908-ban kinevezték szegedi üzletvezetővé.