Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-25 / 181. szám

1910 december 25 *. á DELMAGYARORSZAG 43 Félszegliy Ferencnek hasonnevű fia Kolozsmegye tiszteletbeli szolgabirája. A szegedi üzletvezető valamikor titkára volt az országos mórnők- és ópitészegyesiiletnek, itt Szegeden pedig alelnöke a mérnökegyesületnek, választmányi tagja a kaszinónak, stb. A brüsszeli világkiállítás alkalmával, mint a kereskedelemügyi minisztérium iparfejlesztést osztályának képviselője, királyi elismerésben részesült. Kruspér Pál as üllamépitésseti hivatal főnöke, Kruspér Pál műszaki tanácsos Miskolcon született, 1850-ben. Középiskoláit Budán végezte, azután a József-műegyetemen mérnöki oklevelet nyert. 1873-ban az akkori keleti vasútnál vállalt szolgálatot mint mérnök-gyakornok. a következő évben a főváros mérnöki hivatalába került, 1877-ben pedig az államépitészeti hivatalban nyert alkalmazást. Szolgált Segesvárott és egyebütt, 1897 óta pedig Szegeden működik, mint hivatalfőnök. A király 1904-ben műszaki tanácsossá nevezte ki Kruspér Pált, aki tagja a szegedi és a hódmezővásárhelyi közigazgatási bizottságnak. Igen szeretetreméltó tagja Szeged város társadalmának. Villax Béla, « leszámoló főnöke. Nem régen jött Szegedre Villás Béla, de - hivatalát nagy jártassággal vezeti, mert vérbeli vasutas, aki a középiskolából a vasúthoz ment s hosszú éveken át a vonalon teljesített külső szolgálatot. Vűlax Béla a sopronmegyei Csornán született 1857-ben. A középiskolát Magyaróvárott és Budapesten végezte. 1876-ban már vasutas volt s tizenkét éven át teljesített a vonalon külszolgálatot. A vasúti szolgálat kezdő pontjáról a felügyelőségig vitte s mint az államvasutak igazgatóságának bevitel-ellenőrzési szakosztály főnökhelyettese működött legutóbb. Onnan került Szegedre, a leszámoló hivatal élére. A szegedi uj vasutas-palota kiépítése körül nagy feladatok várnak Villax Bélára. Védfy Győző, postafőnök. Mikor boldogult Gulyás Ferenc, a szegedi posta-, távíró- és távbeszélő hivatal főnöke nyugdíjba ment, a kereskedelemügyi kormány Védfy Győző posta- és táviró-fölügyelőt nevezte ki utódjává, megbízván őt a nagyforgalmu szegedi posta-, távíró- és távbeszélő-hivatal vezetésével. Védfy Győző 1861 december huszonkilencedikén született Temesvárott. Középiskoláit és jogi tanulmányait Nagyszebenben végezte s 1879 december tizenhatodikán lépett postai szolgálatba. 1881-ben postatiszt lett s 1884-ben Nagyszebenből Budapestre került, az akkori délkeleti pályaudvar postahivatalának átrovatoló osztályához. Egy év múlva a budapesti főpostánál működött, 1885-ben pedig megbízták az Akadémia-utcai postahivatal vezetésével. 1891-ben berendelték a kereskedelemügyi minisztériumba, ahol két évig működött. 1893-ban Kolozsvárra került, mint kerületi biztos, 1902-ben pedig megbízták a brassói posta- és táviróhivatal vezetésével, 1908-ban áthelyezték a budapesti postaigazgatósághoz, 1910 május elsejétől pedig szegedi hivatalfőnök. Védfy Győzőt tíz évvel ezelőtt a király a fölügyelői címmel és jelleggel tüntette kí s még abban az évben valóságos fölügyelő lett. A szegedi postahivatal élén máris nagy népszerűségre tett szert s hogy a budapesti igazgatóság előtt mily nagy a tekintélye, arra az a bizonyság, hogy amikor Dernény Károly főigazgató több napon át időzött Szegeden, megelégedéssel konstatálta, hogy Védfy Győző mintaszerűen vezeti a gondjaira bizott hivatalt. Katonaság. Kiss Zsigmond, altábornagy. A szegedi második számú honvédkerület parancsnoka: Kiss Zsigmond altábornagy, mint a neve is mutatja, magyar ember. A vármegyei Nagyölbőn született, 1850. november huszonnyolcadikán. Szombathelyen végezte a polgári iskolát s 1871-ben a magyar királyi honvédség kötelékébe lépett. A következő évben hadnagy lett s öt évvel később a pécsi gyalogdandár segédtisztje. 1878-ban elvégezte a honvédségi felsőbb tiszti tanfolyamot, 1879-ben pedig főhadnaggyá lépett elő. 1881-től 1883-ig elvégezte a hadi iskolát, 1884-ben pedig tanára volt a Ludoviceumnak. Századossá 1887-ben nevezte ki a király, 1890-ben pedig Szegedre került, „mint a honvédkerület vezérkari főnöke. Őrnagy 1893-ban, alezredes 1896-ban lett, 1899-ben pedig már a pozsonyi honvédgyalogezred parancsnokává nevezte ki a király. Dandárparancsnok is Pozsonyban volt s mint, ilyen került a főparancsnoksághoz, tábornoki helyre. Innen került Szegedre, itt vezérőrnagyi minőségben kapta meg a honvédkerület parancsnokságát. Az idén lett altábornagy. Tulajdonosa a katonai érdemkeresztnek s a vaskorona rendnek. Kiss Zsigmond Juhi Gusztáv után került a szegedi honvédkerület élére. A mostani adlátus helyét temperamentummal tölti be s Szeged társadalma épp ugy kedveli őt, mint elődjét. Pászthy Káimán, vezérőrnagy. A szegedi honvédkerületi parancsnokság' beosztott tábornoka, generális. Pászthy Kálmán régi ember Szegeden és sokáig volt a szegedi huszárezred parancsnoka. Adán született 1852ben s mint fiatal huszárhadnagy már a szegedon szolgált. Százados koráig volt az ezred tisztikarának tagja s ekkor a. központi lovasiskola tanára lett. Ebből a pozícióból Aradra került, mint a szegedi huszárezred állami osztályának parancsnoka. Innen visszatért a központi lovasiskoiához, de már mint parancsnok. Alezredes korában innen kinevezték az első honvédhuszárezred parancsnokává, rövidesen, 1903-ban pedig a szegedi huszárezred parancsnoka lett. Mint ilyen nyerte el az ezredesi rangot, az idén pedig a szegedi honvédkerülethez került, mint beosztott tábornok, ezredesi rangban. Most novemberben lépett elő vezérőrnagy gyá. Adai Pászthy Kálmán Szeged uri társadalmában jelentős szerepet visz. Tagja a kaszinónak és számos kulturegyesületnek. Fia, ifjabb Pászthy Kálmán, főhadnagy az apja ezredében, leánya pedig felesége Milassin dr topolyai közjegyző-helyettesnek. Szentgyörgyi József, ezredes. A szegedi negyvenhatodik gyalogezred parancsnoka: Szentgyörgyi József ezredes színmagyar ember. Baranyavármegye székhelyén. Pécsett született 1858-ban, tehát mindössze ötvenkét éves. Kisgyerek kora óta katona, amennyiben már tizenkét éves korában kadét volt. Hadapród kora óta gyorsan haladt a katonai pályán s őrnagy korában, 1900-tól 1904-ig a kamenitzai katonai hadapródiskola parancsnoka volt. Mint törzstiszt a 48., majd a 68. gyalogezred kötelékében szolgált, az utóbbinál mint önálló zászlóaljparancsnok. Onnan helyezték mint ezredest 1907 júniusában Szegedre, amikor a király a szegedi 46. gyalogezred parancsnoki működéséért a király az idén a vaskorona-renddel tüntette ki, a katonai érdemkeresztnek pedig már régebb idő óta tulajdonosa. Birtokában van a hadi éremnek is, melyet a bosnyák okkupáció idején szerzett. Szentgyörgyi József ezredes igen népszerű tisztjei körében, mert szigorúságával párosul a parancsnoki korrektség. Nem sokára dandár parancsnok lesz s a jövő évben minden valószínűség szerint megkapja a tábornoki rangot is. Szeged társadalma nagyon kedveli a kitűnő ezredparancsnokot. Gaugl József alezredes. Ezt az idegen hangzású nevet a szegedi tizennegyedik utász-zászlóalj kitűnő parancsnoka viseli. De bár a neve idegen, öt év alatt, mióta Szegeden működik, jó magyarérzésü ember lett belőle. Gaugl József a felső-ausztriai Braunauban született, 1859-ben. Hat gimnáziális osztályt végzett Salzburgban, azután a hainburgi utászhadapród iskolában megkezdte katonai tanulmányait, 1876-br.n. A hadsereg kötelékébe 1880. óta tartozik s szolgált valamennyi monarchiabeli utász-zászlóaljban. 1881-ben lett hadnagy s végigjárván a monarchiát, 1905-ben került Szegedre, az itteni utász-zászlóalj élére. A mult évben lett alezredes s már korábban megkapta a katonai érdemérmet. Gaugl József a szegedi helyőrségben nagyon népszerű s alárendelt tisztjei nagyrabecsülik benne a derék parancsnokot. Orvosok. Faragó Ödön dr, tiszti főorvos. A város tiszti főorvosa a szomszéd Csanádmegye székhelyén, Makón született, 1858. november tizedikén. Egyetemes orvostudori oklevelének megszerzése után a budapesti szent János-kórházban működött, előbb mint orvosgyakornok, aztán mint segédorvos s végül mint másodorvos e kórház összes osztályain. Öt éven át, 1890-ig a szegedi kerületi börtön s mindkét törvényszéki fogháznál rendes orvos volt most husz esztendeje nevezték ki Szeged város törvényhatósági főorvosává. Öt esetben érte miniszteri s egyszer királyi kitüntetés, amikor is bihari előnévvel a magyar nemességet kapta. Két izben fejtett ki nagy tevékenységet, mint kolera-orvos. Az egyik kolera-epidémia főorvossága alatt folyt le s tapintatos orvosi vezetésével csakhamar elhárította Szegedről a veszedelmet. A városnak most is köztiszteletben álló főorvosa. Egy huszárhadnagy és egy jogászfia van. Tárcsán yt Imre dr, az állami gyermekmenkély igazgató-főorvosa. Turcsányi Imre dr 1807-ben, Trencsénben született, orvosi tanulmányait Budapesten, majd Berlinben és Prágában végezte el. Turcsányi dr a gyermekvédelem egyik legrégibb munkása Magyarországon. M unkálkodását ebben az irányban már 1892-ben kezdte meg, tehát abban az időben, amidőn a ma már egész Európában kitűnőnek elismert és legliberálisabb gyermekvédelmi rendszerünk még- csak embrionális stádiumában volt. Az európai gyermekvédelmi intézmények nagy részét személyes tapasztalatok alapján ösmeri és e szakban már hosszabb idő óta irodalmi tevékenységet fejt ki. Megjelent müvei közül fölemiitjük: Az elhagyatott gyermekek védelme Olasz- és Angolországban. (1903.) Az elhagyatott gyermekek Franciaországban. (1906.) Szociológiai jegyzetek a gyermekvédelem köréből. (1904.) Lelencek és lelencházak. (1900.) Irányelvek a gyermekvédelem fejlődéséről. (1905.) Az oroszországi lelencházak.e (1897.) stb. Munkatársa volt a folyó évben a belügyminiszter által kiadott Az elhagyott gyermekek joga és védelmi rendszere Magyarországon cím ti francia nyelven megjelent munkának, amelyben „A gyermekmenhelyek belső közigazgatási rendszere" című fejezetét dolgozta iöl. A budapesti állami gyermekmenhelynek éveken át másodorvosa, majd helyettes igazgató-főorvosa volt. 1903 jultusában Kecskeméten igazgató-főorvos lett. Miután a kecskeméti állami gyermekmenhely szervezését és berendezését befejezte, a belüggminiszter 1903 november 24-én, eddigi sikeres szolgálatainak elismerése mellett, hasonló minőségében a szegedi gyermekmenhelyhez helyezte át. A szegedi bábaképző csecsemőanyagának gyermekorvosi ellátásával a vallásés közoktatásügyi miniszter őt bizta meg. A szegedi kerületi betegsególyzö-pénztár rendelőintézetének gyermekgyógyászali /. 1,orvosa. Élénk részt vesz minden társadalmi gyermekvédelmi akcióban. A gyermeknap rendezése és annak sikere érdekében minden évben fáradozik.