Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-25 / 181. szám

Í910 decdmber 25 DELMA6YAR0RSZÁ6 41 Szeged kis lexikona. (Saját tudósítónktól.) A közéletileg. intézményileg', népesség és szépség tekintetében egyre gyarapodó Szegedről nyitunk itt uj rovatot, amely — azt hisszük — a napi aktualitások uj ós szines szolgálása mellett egykor bőséges és kitűnő adatokat fog szolgáltatni Szeged buzgó krónikásának is. Teljesen álljuk ma is azt a véleményünket, aminek már több alkalommal kifejezést adtunk, hogy a rekonstrukció óta erősen fejlődő Szeged a mostani években ér jelentős fordulóhoz. A Széchényi-tértől minden irányban hatalmasan fejlődő város külső képe és belső élete a következő években minden bizonynyal jelentősen és örvendetesen átalakul és megteszi az első nagy lépést abban az irányban, hogy föltétlenül kiemelkedjék a nagy vidéki városok sorából ós az alföldi metropolisból európai értelemben vett igazi kultur, kereskedő és iparos város legyen. Az uj képet véglegesen kialakítja az 1914-re tervezett országos kiállítás, amikorra meg akarják valósítani azokat az összes intézményeket, amelyek Szegednek az eddiginél jóval nagyobb jelentőséget, nevezetességet, keresettséget, forgalmat és szint adnak. Fölépül 1914-ig a hatalmas uj kórház, a fogadalmi templom, a kenderakadémia, a téli kikötő, a felső ipariskola, elkészülnek a Fehértó hasznosításával, a belterület rendezésével, még számos tervbe vett közintézmény: a tanyai vasút, a bejelentő hivatal, a vásár-, husós halcsarnok létesítésével. A város köztereit diszitő szobrok egész sokasága fog akkor már állani Szeged minden pontján és a megsokasodott gyárak kéményeiből fölszálló füst hirdeti a lakosok jólétének, egyre való gyarapodásának nagyobb lehetőségót és bőségét. Az uj alakulásokhoz és fejlődésében uj határokig eljutott Szeged mai állapotát akarjuk megrögzíteni. Hogy kik vannak jelentősebb hivatali pozícióban, milyen a város gazdasága, kulturája, irodalma, művészete és kik reprezentálják ezeket annyi sikerrel, hogy országos jelentőséget is tudnak adni annak, ami szegedi. Szóval: a mai Szeged Kis Lekszikonjá-t nyitjuk itt meg, az ólén azzal az emberrel, aki az egész város élén áll: Lázár György dr polgármesterrel. Város. Lázár György dr, polgármester. A város első polgára. A jövő év tavaszán lesz hét esztendeje, hogy szülővárosának törvényhatósága nagy lelkesedéssel polgármesterré választotta s azóta a közbizalom csak fokozódott iránta. Lázár György dr Szegeden született, a felsővároson, 1851 április tizenkettedikén. Már fiatal jogász korában élénken érdeklődött a város közigazgatása iránt s Mikszáth Kálmán „a kis okos-"nak hivta. A nagy iró még az árviz előtt megjósolta, hogy valaha Lázár György lesz Szeged város polgármestere. Ügyvédi oklevelet szerezvén, 1877-től ügyvédi gyakorlatot folytatott s mint ilyen, titkára volt a szegedi ügyvédi kamarának. Az árviz idején, mint tartalékos hadnagy részt vett a mentési munkálatokban s meg is van örökítve Vágó Pál árvizképén. 1884 április harmadikán lépett Szeged város közigazgatásának szolgálatába, mint városi tiszti főügyész. Ugyanekkor alelnöke lett az ügyvédi kamarának. A híres kriminalista hírében állott fiskálisból a város főfiskálisa lett egészen 1891 november huszonötödikéig, amikor helyettes-polgármesterré és közművelődési tanácsossá választották. Az öreg Pálffy Ferenc polgármester mellett már akkor ő vitte a város ügyeit s oly népszerűségre tett szert, hogy 1898 április huszonhetedikén, Tisza Lajos halála után. megválasztották Szeged város első kerületének országgyűlési képviselőjévé. Mint a város követe roppant sokat dolgozott Szegedért s Pálffy Ferenc lemondása után, rajongó szeretet és közbizalom hivta őt meg a polgármesteri székbe. 1904 április huszonhetedikén választották meg polgármesterré, legutóbb pedig 1908 április huszonegyedikén, a tisztújításon, amikor ellenjelöltje nem is volt. Hasábos írás kerülne ki csak abból, hányféle egyesületnek, társulatnak és körnek a diszelnöke, tiszteletbeli elnöke és elnöke. Egy ízben miniszteri, két izben királyi elismerést kapott Lázár és kinevezték, még helyettes polgármester korában, királyi tanácsossá. Somogyi Szilveszter dr, rendőrfőkapitány. Szegeden született 1872 január elsején. Iskoláit Szegeden, majd Budapesten végezte. 1895 február másodikán a törvényszékhez joggyakornokká, 1896-ban aljegyzővé nevezték ki. 1898-ban táblai tanácsjegyző lett, aljárásbiróvá pedig az 1899. évben nevezték ki. 1902-ben királyi alíigyész lett. Szeged város szolgálatába 1907 decemberben lépett, amikor Kelemen Béla dr főispán Szeged szabad királyi város főkapitányává nevezte ki. Rövid működése óta valósággal uj rendőrséget adott Szegednek, teljesen a legapróbb részletekig újjászervezte azt. Az újjászervezés munkáját a legénység létszámának emelésével kezdette. Behozta a legénység rendszeres oktatását. Az ő nevéhez fűződik a vegyvizsgáló állomás fejlesztése, neki köszönhetjük elsősorban, ha rövidesen meglesz a bejelentő hivatal. Somogyi Szilveszter dr érdeme a csapatkórház lebontása és a térnek piaccá való fölhasználása. Az ő ideje óta van meg az uj menedékház, a külterületi laktanya létesítése, a laktanyák praktikus, uj beosztása, köztük hogy a vasúti állomásokon is rendőrök vannak állandóan, uj hatósági orvosi állás szervezése, a sertésvásárnak uj helyre, a vágóhid elé való helyezése, a rendőrtísztviselöknek uniformissal való ellátása, ezeken kivül még igen sok életre való ujitás megvalósítása fűződik az ő nevéhez. Minden olyan mozgalomban részt vesz Somogyi Szilveszter, amely a közjóért, ajhaladásért van. Elnöke a szegedi jótékonysági egyesületnek, az önkéntes tűzoltók egyesületének, választmányi tagja a vöröskereszt egyesületnek, a katolikuskörnek, a gyermekvédő Liga szegedi bizottságának, a szépművészeti egyesületnek, az iparos inasotthon felügyelőbizottságának; levelező tagja a kereskedelmi és iparkamarának; hivatalból elnöke az egészségügyi bizottságnak, tagja a közélelmezési bizottságnak ésatöbbi, a legtöbb egyesületnek. Páratlanul népszerű, tekintélyes vezetőember Szeged társadalmi és hatósági életében, ugy, hogy ha egy-egy ujitássál, inditványnyal előáll, rögtön mellé állanak ós tervét megvalósítják. Taschler Endre, főjegyző. Negyvennyolc éves és a szegedi aranyifjuságnak ma is szeretett tagja, sőt adandó alkalmakkor vezére. Pedig főjegyzője ennek a nagy közigazgatással működő városnak, tehát az a tisztviselő, akinek kezén a város minden dolga keresztül megy. A szegedi járásbíróságnál joggyakornok volt Taschler Endre, miglen Kállay Albert főispán 1889ben városi osztályjegyzői állásra hivta meg. Egy évvel később a város első alkapitányává nevezték ki s tizenkét évig működött ebben a felelősségteljes állásban. 1902-ben, a tisztújításon, tanácsossá választották s mint a város pénzügyi előadója fejtett ki ettől az időtől nagy munkásságot, Tóth Pál dr nyugalomba vonulása után, 1907-ben főjegyzővé választották s az 1908-adiki tisztújításon erre az állásra újból egyhangúlag megválasztották. Taschler Endre nagy munkaerejéhez nagy műveltség, sok tudás járul. A közigazgatásban igen nagy a jártassága s ez könynyiti meg a főjegyzői tisztséggel járó roppant sok munkának aránylag gyorsan való elvégzését. Jó indulatu felebbvaló, a segédhivatalok alkalmazottai nagy szeretettel veszik körül. A tanácsban nagy súlya van a szavának, mert alapos tudásával kikorrigál mindent, a rendes nyomba terel minden kényes iigyet. A társadalomban előkelő helyet foglal el, uri modorával, fejlett ízlésével és mindig derűs kedélyével. Bokor Pál, polgármester-helyettes. A város mostani polgármester-helyettese Lázár Györgygyei egy időben, 1884-ben lépett a város szolgálatába s fokozatosan emelkedve, a törzsökös szegedi magyar emberből a szülőváros polgármester-helyettese lett. Bokor Pál Szegeden született 1855 május ötödikén. Jogász, majd katona lett s mint tartalékos tiszt a főhadnagyságig vitte. Közigazgatási szolgálata előtt ügyvédjelölt volt Szegeden és Budapesten. A város szolgálatába mint községi biró került, 1884-ben s ebben az állásban működött tizennégy esztendőn át. 1898-ban lett tanácsos s tiz évvel később, 1908-ban, polgármester-helyettessé választották. Tanáesossága óta 5 vezeti a város gazdasági ügyeit. Hossza időn át titkára volt a szegedi gazdasági egyesületnek. Vagy öt óv óta elnöke ennek az egyesületnek s nagy érdeme van a szegedi lóversenyek felelevenítése s a nagytribiin létesítése körül. Bokor Pál az egyenesség, az intaktság mintaképe s a legutóbbi választás alkalmával ezek az irigyelt jellembeli sajátságok szerezték neki az impozáns választási többséget. Szekerke Lajos, tanácsos. Régebben katonaügyi, most adóügyi tanácsos a városnál Szekerke Lajos, aki gazdag családnak a sarja. Az idősebb tanácstagok közül való. 1856-ban született s 1884-ben került Szeged város szolgálatába mint jegyző. Tizenhat évig volt egyazon állásban s az összes ügyosztályoknál működött. 1902-ben tanácsossá választották s azóta tagja a szenátusnak. Szekerke Lajos hosszú közigazgatási szolgálata alatt a mult évben ülte meg jubileumát. Mint katonai tanácsost, névtelen levélben visszaéléssel vádolták meg s az akkori főispán eljárást indított ellene. A vizsgálat igazolta Szekerkót és a hajszára válaszolt a jubileum, meg ennek a melegsége. Azóta az adóhivatalt vezeti Szekerke Lajos, vagyis azt a hivatalt, amelynek vezetése sok ellenséget szerezhet. De Szekerke Lajosnak nincs ellensége, becsüli benne mindenki az öntudatos hivatalfőnököt s a derék tisztviselőt. Graál Endre dr, tanácsos. Szeged közművelődési ügyeinek az intézője. Okleveles ügyvéd, aki diplomáját már a város szolgálatában szerezte. Régi nemeii családból származik s 1887-től van Szeged város szolgálatában. Itt született Szegeden 1861 október tizedikén. Mint helyettes osztályjegyző került a városhoz s ebbe az állásba meg is választatták 1888-ban. 1895-től kezdve 1899-ig anyakönyvvezető volt s ekkor tanácsossá választották. Azóta minden tisztújításon egyhangúlag újra megválasztották. A város közművelődési ügyeit nagy körültekintéssel intézi. Előadásai mindig kidolgozottak, amit referál, azt a leg-