Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-03 / 163. szám

12 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 december 2 jegybanknak is megadni — a kormá­nyok kezdeményezési joga természete­sen sértetlen marad — mivel a jegy­bank főtanácsa a kérdést a politikai térre át nem tereli, hanem pénzügyi nézőpontokból fogja elbírálni. Odáig megy a javaslat, hogy a főtanácsban iilő kormánybiztosoknak még a hozzá­szólási jogot sem adja meg egy ilyen indítványhoz. Még ha államérdekre hivatkoznának, akkor sem szólhatnak! A két állam országgyűlései elé a készfizetés fölvételét célzó előterjesz­tést azután tudomásvétel céljából fog­ják terjeszteni. Hogy azonban valutarendezésünk ez utolsó lépésének megtétele lehetőleg ne késleltessék és az alkalmas időpontot el ne mulaszszák, a javaslat ugy intéz­kedik, hogy amennyiben az előterjesz­tés fölött az országgyűlés valamelyik háza négy hét alatt nem határoz, ugy a javaslat az illető fórum által jóvá­hagyottnak lesz tekintendő. A tervezetnek ez az intézkedése látszik pillanatnyilag az ütközőpontnak. Aggodalmat hallottunk az ellen, hogy az országgyűlés határozatának termi­nust szabnak. Holott aggodalomra való­ban nincsen ok. Hiszen az országgyű­lés, ha ezt a javaslatot elfogadja, ugy Magyarországban, mint Ausztriában, már teljességgel hozzájárult a készfizetések fölvételéhez. Ha majd annak idején a kormány előterjesztéssel járul az ország­. gyűlés elé, melyben tudomásulvételét kéri annak, hogy a készfizetéseket for­mailag is megkezdi, tulajdonképen csak azt közli az országgyűléssel, hogy a törvényhozás szuverén akaratának ele­get tesz. Ez az aktus már csak formai karakterű ; a lényeg a tegnap benyúj­tott törvényjavaslat elfogadása. A kész­fizetések megkezdése pedig annak csak szükségszerű következménye. Érezte ezt mindenki a parlamentben, de azon­kívül is mindenki tudja, hogy ünnepi nap volt a tegnapi a képviselőházban, után ezt tétette a feje alá. Törje meg a dacos férfit, kínozza. Ne sajnálja. Látja, akkor elmondhatja valamikor, hogy: én éltem! — Nem is bün a szabadszerelem. Azok a vétkesek, akik megtiltják. Régi tény, hogy a házasság a férfi rut önzése. A tiltott gyü­mölcs amúgy is édesebb. Mért vonakodik tehát? — Szeretem és ön is szeret. Nincs köz­tünk semmi akadály. Akarom, akarom, hogy az enyém legyen. Es maga is akarja. Érzem, tudom. Nézzen a szemembe! Ugy-e, nem mer ? Mondja, hogy hazudok. Nos ? Fe­leljen. — Nem, nem lehet. — Még csak egy pillanatra. — Nézze, jön már a férje. Feleljen ! Gyorsan. Holnap el­várom. A templom előtt. Ott lesz? — Njem. Hagyjon! — Kényszerítem. Az ön és az én boldog­ságom nevében. — Nos?! Ott lesz? — Igen. Fölébredt. A kályhában még égett a tüz. Csönd volt. Az ablakon keresztül beszűrődött a szobába az utcai gázlámpa fehér fénye és beezüs­tözte az asszony kibomlott fekete haját. Izgatottan vert a szive. . . . Künn havazni kezdett. Lassan, imbolvogva hullottak a fehér pely­hek. Szép este volt. hisz ekkor nyújtotta be a pénzügymi­niszter állami életünkre vonatkozó egyik nagyfontosságú javaslatát. A pénzügyminiszter a bankszafoaclalom­pól. Lukács László pénzügyminiszter a bank­szabadalomról szóló törvényjavaslatról a követ, kező fölvilágosítást adta: — Akárki mit mond, bizonyos, hogy ez a ja­vaslat biztosítja a készfizetés lényegét. Az Osztrák és Magyar Bank köteles minden ren­delkezésére álló eszközzel gondoskodni arról, hogy jegyeinek a külföldi váltók árfolyamában kifejezésre jutó arany-egyenértéke a korona­érték. törvényes pénzlába paritásának megfele­lően állandóan biztosítva maradjon. Ez a lé­nyeg, a többi csak formaság. Igaz, hogy a pari­tásról eddig is gondoskodott a közös bank, de nem volt kötelessége ezt megtenni. Most azon­ban a javaslat következtében kötelessége a paritás föntartásáról gondoskodni, mert ha nem teszi meg, elveszíti a szabadalmat. Itt tehát a megtorlásról is gondoskodik a törvény. Azzal a kötelezettséggel tehát, hogy az arany­egyenérték a paritásnak megfelelően biztosít­tatik és a javaslat a büntetőeljárást is meg­állapítja, a készfizetés lényegét is biztosí­tottam, mert kétségtelen, hogy a bank sza­badalmának fönállása érdekében is végre fogja hajtani a törvény intézkedését, a maga érdekeit tehát okvetlenül biztosítani fogja. Hátra volna még a formai rész : a készfizetés meg­kezdésének kötelező biztosítása. Kétségtelen azonban, hogy a bank maga fogja kérni a köte­lező készfizetést. Hogy miért, azt is megmondom. Mert a közönségnek és maguknak az osztrák pénzügyi köröknek is aggodalmuk lesz a készfizetés megkezdése dolgában és sürgetni fogják a készfizetés tényleges megkezdését. És e szorgalmazás elől a bank ki nem tér­het, mert ez a bank megbízhatóságának kérdése. A bank tehát alkalmasint maga fogja kérni a készfizetés kötelező megkezdését, amire nézve kedvező a javaslatnak abbeli intézkedése is, hogy a kormányzótanács elhatározásába a két kormánybiztosnak semmi beleszólása sincs. Erről a két kormány három nap alatt értesiti a parlamenteket, melyeknek négy hét alatt kell határozniok a bank javaslatáról. Tisztán és kizáróan tárgyilagos alapra kellett helyez­kedni. Ez a szerencsésnek mondható fordulat megtörtént és az a meggyőződésem, hogy a készfizetés kötelező megkezdését sikeresebben biztosítani nem lehetett. A képviselőház ülése. — Zajos vita az indemnitásróí. — (Saját tudósítónktól.) Az ellenzék az in demnitási vita során két embert állított a csatasor élére. Az első volt Egry Béla. Hogy mennyi értéket tulajdonithat az or szág beszédének, azt bizonyítja az, hogy az ő beszéde alatt korteskedtek a dicső ellen­zékiek ujabb szónokokért, ami ugy, ahogy, sikerült is. Egry? bajtársai biztatására, húzta is a beszédet, ahogy csak tudta és Baranya vármegye legapróbb közigazgatási ügyei is az ország szine elé kerültek, csakhogy az indemnitás vitája idő előtt meg ne rekedjen. Esterházy Mihály gróf nagy hangon mondta el a szokásos ellenzéki frázisokat. Nem lehet csodálni. Fiatal még nagyon a nemes gróf. Komoly sikere volt Farkas Pál­nak, aki fölhasználta az alkalmat arra, hogy Pop Csicsó István tegnapi fölszólalása kap csán a román kérdésre terelje a Ház figyel mét. Ez sikerült is neki és minden oldalról nagy figyelemmel hallgatott beszédében ér­dekes részleteket adott elő azokból a vesze­delmes izgatásokból, amelyekkel a román lapok és agitátorok nyugtalanítják a kisebb­ségben levő magyarságot. Negyedtizenegykor kezdődött a mai ülés. Elnök: Berzeviczy Albert. Jegyzők: Nyegre László, Szász Károly, Zlin szky István. A mult ülés jegyzökönyvének hitelesítése után Papp Géza a pénzügyi bizottság nevében je lentést tesz a Szerbiával kötött szerződésről. Egry Béla (pártonkívüli függetlenségi) tá­madja az indemnitást, amelyet nem szavaz meg, miután a rendezetlen költségvetési viszonyok­nak a kormány, illetőleg a munkapárt az oka. A pénzügyi bizottság nem volt határozatképes, mikor az indemnitásra vonatkozó törvény­javaslatot elfogadta. Bizalmatlansági szempont­ból sem szavazza meg az índemnitási javasla­tot. Tegnap beterjesztette a kormány a bank­szabadalom megújításáról szóló törvényjavas­latot, amely nem egyéb, mint a második ischli klauzula. Nem volt alkalmam még az egész javaslattal foglalkozni, de legyen szabad föl­olvasnom itt a javaslat ötödik szakaszát . . . Mikosevics Kanut: Később nyilatkozzék erről! Justh János : Talán a választásokról beszél­jen? ! Az elnök (csönget): Kérem a képviselő ura­kat, tartózkodjanak a közbeszólásoktól. Egry Béla fölolvassa a b'ankszabadalomról szóló törvényjavaslat V. szakaszát. Az elnök (csönget): Kéri Egryt, hogy ne ol­vasson föl bizottság elé utalt törvényjavaslatot. Egry Béla : A bankszabadalomról szóló tör­vényjavaslattal is akarja igazolni bizalmatlan­ságát a kormány iránt. (Válasz a nemzetiségieknek.) Farkas Pál: Reflektál Pop Cs. István teg­napi beszédére, melyben az a nemzetiségek állapotáról szólt. Nem akart, mint fiatal kép­viselő, belemenni e fontos kérdés tárgyalásába, de Pop Cs. beszéde készteti, hogy szóba hozza az ügyet. — Tény az, hogy Erdélyben — mint Pop Cs. István mondta — kivételes állapot van, de ez a kivételes állapot az, hogy ott lehetetlenül féktelen, mórtéket nem ismerő nemzetiségi iz. gatás folyik. Szemelvényeket olvas föl az oláh „Libertate" című lapból. A szemelvényekből határozottan megállapítható a gyilkosságra való fölbujtás Hivatalos községi bizonyítványokat olvas föl, ame­lyekből kitűnik, hogy milyen hihetetlen terro­rizmussal járnak el a román nemzetiségi izga­tók azok ellen a magyardk, oláhok és szászok ellen, akik nem szavaztak a román nemzeti­ségi jelöltre. Fölolvassa egy román pópának közjegyző előtt tett nyilatkozatát, melyben el van mondva^ hogy a pópát azért verték ki hívei a község­ből, mert a magyar jelöltre szavazott. Rátér a celnai vérengzés történetére, amelyről Pop Cs. István beszélt tegnap. Alsófehérmegye te­rületén húszezer korona kárt okoztak azoknak a románoknak, akik a magyar jelöltre szavaz­tak. Nem egy párt jelöltjére, hanem a magyar jelöltre, mert itt minden magyar egy pártban van és minden román egy pártban van. — Augusztusban történt, hogy Celnán három csendőr találkozott román legényekkel, akik nemzetiségi dalokat énekeltek és kokárdákat viseltek. A csendőrök fölszólították őket, hogy vegyék le a kokárdákat. A legények megtá­madták őket, egyik csendőrnek darabokra tör­ték a fegyverét, ugy, hogy a többiek lőni vol­tak kénytelenek. A szászvárosi területen augusz­tus folyamán tervszerűen folyt az izgatás. Mihályi Tivadar: Ez rágalom, uram! Ne mondjon ilyet! (Nagy zaj.) Az elnök rendreidasitja Mihályi Tivadart. Farkas Pál: Nem tudom, ki a rágalmazó, az, aki tényeket ad elő, vagy az, aki a külföld1 sajtót téveszti meg. Az indemnitással kapcso­latban teljes bizalommal viseltetik a kormány nemzetiségi politikája iránt, épen azért, amit Pop Csicsó István rekriminált, hogy nem az izgatókkal, hanem a békés és komoly elemek­kel tárgyalt. Az indemnitást megszavazza, (Al talános helyeslés. A szónokot sokan üdvözlik. 1 (A kuruc Esterházy.) Esterházy Mihály gróf (Justh-párti) a kor­mánypolitika örök szégyenfoltjának tartja az ellenzék lebecsmérlését a sajtóban és közélet­ben. Önök nemcsak hogy nem jobbak a koalí­ciónál, de hazafiatlanság dolgában felülmúlják az összes eddigi kormányokat. Mikosevics Kanut: Nagyon fiatal még, hogy ilyeneket beszéljen ! (Nagy zaj.) Esterházy Mihály : Az ellenzék majd meg­találja a módját, hogy érvényt szerezzen a koalíció védelmének. Követeli az általános, titkos választójogot, ellenzi a pénzügyminiszter által javasolt monopóliumok behozatalát. A ja­vaslatot nem szavazza meg. Az elnök tíz percre felfüggeszti az ülést.

Next

/
Thumbnails
Contents