Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-03 / 163. szám

1910 dficember 3 DELMAGYARORSZAG Ö(1fm,ek a s*«net "tán mondott hosszadalmas horvát beszédét az elnök félbe­szakította Úgyszólván az egész Ház nevében testvéries bizalommal azt a kérést intézi hozzá, i^ni r , - h°F ne é'Íen azzal a li'i,-mt ^ horvát nyelv számára a tör­vény biztosit. A Ház tagjai közül senki se érti, H, »T el,lö£ is k('I,tole" ellenőrizni, -k -rí ? y a- Ház ta«'^kozásképességét akarja lehetetlenné tenni, az elnök kénytelen lesz azzal a korlátozással élni vele szemben, melyet szamara a házszabályok biztosítanak Az elnök figyelmeztetését a Ház minden ol­dalról zajos helyeslés kisérte s ugylútszík, Lu kinicscsal szemben is meg volt a foganatja, mert par mondat után bevégezte beszédét ' Bakonyi Samu a hadiköltségek szaporítását panaszolja tol, melyek csak a ten jórészétnél száznyolcvan millióra rúgnak. Ezzel szemben a kormány az uj katonai perrendtartásban akarja úgynevezett koncessziókkal kiegyenlí­tem a nemzetet. Gazdasági téren a banksza­badalom meghosszabbításáról s a készfizeté­sekről tegnap beterjesztett javaslattal nyílt vallomast tett politikájáról. Az elnök figyelmeztette a szónokot, hogy a bankjavaslat kritikáját majd a javaslat tár­gyalása alkalmával mondhatja el, most az indemnitasró! van szó. Az elnök figyelmeztetését a Justh-párt persze eros zajongással fogadta. - Joga van beszélni erről is! Nem tért el a tárgytól! A bizalmatlanságát okolja meg! kiáltoztak -- Jogod van beszélni - biztatta Bakonyit Justh Gyula is. Az elnök kijelentetíe, hogy nem akarja a szonokot kritikajaban korlátozni, csak fiA-el­tTsÍra kÍVánta biZ0n.V0s határok megtar­, Éaf»y\ Sapiu: A választójog dolgában a S!y eS többség; halogató magatartása illojalis az uralkodóval szemben. Bizalmatlan a !lZrny S "em szavazza nu'S a javas­Az elnök bejelentette, hogy a péuzügyminisz­tei a holnapi ülésen fog válaszolni Polónyi Géza interpellációjára az ötszáz millióskölcsön dolgában. Az ülés két órakor végződött. l/iaehoviís János rendőrkapitány a szegedi tábla előtt — Elrendelték a bizonyítás kiegészítését. — (Saját tudósítónktól.) Szenzációs fordulat tör t-ént a halottlopással vádolt nagykikindai rend" őrkapitány iigyébén a szegedi Ítélőtábla előtt. A mai tárgyalásra a törvényszéki ítélettel már elítélt Vlachovits János védelmére az ország egyik legkítünőbbhirü védőügyvédé: Edvi Illés Károly jött Szegedre és a vádlott javára sike­rült megnyernie a szegedi főügyészséget is érveivel. Kimutatta és meg is győzte a pör itélőbiráit, a főügyészséget arról, hogy az eddig vezetett nyomozás adatai nemcsak hiányosak és rejtélyesen homályosak, hanem hogy azokból a opást a vádlott rendőrkapitány terhére meg­állapítani nem lehet, A fordulat után nem ma­radt egyéb hátra, minthogy a tábla abbahagyta a tárgyalást és elrendelte a bizonyítás kiégéséi_ lését, azaz teljesen uj nyomozást folytatnak le ebben a rendkívül érdekes és csupa meglepe­tést adó bűnügyben. Vlachovits János bünügye teljesen ismeretes mar minden olvasó előtt, elsősorban a Dél­magyarország olvasói előtt, mert cikkekben a legapróbb részletekig, minden fordulatról be­számoltunk olvasóinknak. A mai, szegedi tár­gyalás iránt nem annyira Szegedről, mint inkább Nagykikindáról mutatkozott osztatlan érdek­lődés és átjöttek a tárgyalásra többek között a védő Edvi Illés Károlyon kivül Vlachovits nagykikindai védője, Türk Marcell dr, aztán Dus Sándor nagykikindai főügyész és Jankovits Imre dr nagykikindai ügyvéd és még többen. A büntetőtanács elnöke Buday János táblai tanács­elnök volt, előadó Dahnay Pál, a tanács többi tagjai pedig Perjéssy Mihály dr, Molnár Elemér es Móga Ödön. A jegyzőkönyvet Sáfár József dr tanácsjegyző vezette. Dálmay Pál előadó fölolvasta a vádiratot. Eszerint Vlachovits János nagykikindai volt rendőrkapitány azzal van vádolva, bogy az 1910 április huszonhatodikán szivszélhüdésben elhalt .Toanovics István udvari tanácsos bőrönd­jéből harminckétezer korona értékű különíóle sorsjegyet ellopott, A nagykikindai törvényszék a vádat bizonyítottnak látta és ezért a vád­ottat lopás büntette miatt két évi és két eS hat esztendei hivatalvesz­Uli! > !' A y^'ati fogságból'a bíróság nyolc hetet számított a büntetésbe. Az ítélet után, amelyet augusztus tizedikén mondott ki 77,Т{ ,Ппа\ !r(5sás'- Vlachovitsot, védője, Türk Marcell dr indítványára, rögtön szabad ™ ^ Esybon a védö, mint az Iához est nyújtott be a szegedi táb­Dahnay Pál előadó ismerteti ezután a nyo­mozás lefolyását. Az elhalt Joanovics István K»m,'i-t!!"aCSOr a!!érí ui*™Ú Budapestről Nagykikindara, hogy birtokait megszemlélje ÍNagykikiedan a pár héttel előbb elhunyt öz­vegy nővére házában szállt meg, amelvre Ve­szel, novits Vera házvezetőnő figyelt föl.' Joano­yicsot a megérkezés napján este gutaütés érte es meghalt. VAZ eiI!""j;t szobájában egy sárga bőrönd is volt. Állítólag ebből tűntek el a harminckét­ezer korona értéket képviselő értékpapírok A temetés után egy héttel özvegy Joanovicsné Dunperszky Olga levelet irt Veszelinovits Verának, amelyben kérdezi, nem tud-e arról hogy negy darab Szeged-Csongrádi részvény maradt abban a sárga bőröndben, amelyet az elhalalozas alkalmával még ott láthatott az elhunyt szobájában? Veszelinovits válaszában azt, irta, hogy nem tud. Az özvegy erre bűn­ügyi följelentést tett a nagykikindai törvény széknél, hogy tizenhét darab értékpapírt isme­retlen tettes ellopott. Közben Vlachovits rendőrkapitány érintke­zésbe lepett Joanovics István Ügynökkel, aki­tol megkerdezte, hol lehetne sorsjegyeket legjobban értékesíteni. Joanovits azt vála szólta, hogy Szegeden. Erre Joanovics Vlacho­vits megbízásából Szegedre utazott és itt a ¡szegedi Hitelbankban az egyik sorsjegyet négy­száz koronáért elzálogosította. Joanovits vallo­masaban elmondta azt is, hogy amikor meg­kerdezte Vlachovitsot, kinek a sorsjegyeiről van szo, ez azt felelte, hogy a Veráéról (\ eszehnovits), aki nem akarja, hogy tudjanak az értékpapírjairól. Azért fordult Vlachovits utján hozzá. Joanovics vallomásából ezután azokat a rész­leteket olvasták föl a mai tárgyaláson, amelyek Vlachovits es az ügynök budapesti útjaira vo­"a^(oznak- Vlachovits előbb az ügynököt küldte fol ket darab Szeged-Csongrádi rész­venynyel es miután ezeket nyolcezer koronáért Joanovics egy budapesti bankban értékesítette visszautazott Nagykikindára, az ősszeggel elszámolt Vlachovitsnak, aki négyszáz ko­rona jutalékot fizetett neki. Vlachovits ezután azt mondta Joanovicsnak, hogy vigye a két darab Szeged-Csongrádi rész­vényt а kereskedelmi Részvénytársasághoz és vagy adja el vagy tegye zálogba, ügy beszélték meg hogy Vlachovits addig a „Savoy'-szállóban várakozik az ügynökre. Az ügynök rövid idő múlva fölkereste Vlachovitsot. Tudtára adta hogy a részvények rendőrileg le vannak tiltva! Vlachovits még aznap éjjel visszautazott Nagy­kikindara, ahol a megérkezés éjjelén a rendőr­seg fölkereste a lakásán és letartóztatta A nagykikindai rendőrség segítséget kért a iovarositol, hogy a nyomozást sikerrel folvtat­Budapestről Schön Jeremiás detektívet küldtek ki, aki Vlachovitsot a vizsgálati fog­ság alatt többször kihallgatta. Állítólag éjjel­nappal zaklatta és kijelentette Vlachovitsnak hogy ha beismerő vallomást tesz, eltússolja az ügyet, Vlachovits Schön detektív faggatására egy éjjel így kiáltott föl: — Hagyjon bókén, megőrülök! A tábla a mai tárgyaláson beigazoltnak látta, hogy a kihallgatások éjjel történtek és vád­lottat a kiallott izgalmak nagyon elcsigázták. A nagykiKindai főtárgyaláson Joanovicson és Schön Jeremiáson kivül még több tanút hall­gattak k. Ezek közül a legfontosabb volt Veszelinovits Vera, a házvezetőnő és Wittner János házmester vallomása. A bizonyítási anyag fölolvasása ma délután ket oraig tartott, A tábla tanácselnöke dél­után negy órára halasztotta a tárgyalást amikor Dahnay Pál előadó fölolvasta Vlacho­vitsnak a szegedi táblához intézett kórvényét Ebben \ lachovits elmondja budapesti utazásai­nak az okát. A nyilvános tárgyalásokon azért nem akart erről vallomást tenni, mert benső csaladi ügyekről van szó, amelyben egy buda­pesti kúriai bíró és annak családja is szerepel Igazolni tudja, hogy tisztán ebből а célból utazott fol több ízben Budapestre, azt a vádat tehát, amely szerint a részvényeket akarta eladni Joanovics utján, nem ismeri be Mikor másodszor Budapestre utazott, az Andrássy­uton véletlenül találkozott Joanovics-csal de egyéb dolga nem volt vele. Üdvözölték egy­mást, azután ismét elváltak. Bizonyítani tudia hogy járt az illető kúriai bírónál, akinek a nevet is megnevezi. 3 A tábla elrendelte a kúriai bíró kihallgatását. Ezután Edvi Illés Károly, Vlachovits vtdője, 'nditványt terjesztett a tábla elé. Beszéde ele­ién arra hivatkozott, hogy a bizonyítás eddigi része hézagos, egyes adatok szinte rejtélyesség látszatát keltik. Véleménye szerint a lopás cselekménye nincs beigazolva. Vannak még olyan tisztázatlanul álló körülmények, amelyek jelentéktelennek tetszenek, de' közelebbről vizsgálva ezeket, nagyon fontos szereppol bír­nak a bizonyításnál. így hiányos a nyomozás abban az irányban, hogy tulajclonképen hol Is voltak azok az értékpapírok, a bőröndIron-e, vagy másutt? Az is hiba, hogy az elhunyt udvari taná­csos szokásairól és tulajdonságairól nincsen semmi adat. Nincs meg a bőrönd Ieirásasem. Milyen volt, rekeszekkel volt-e ellátva, kisebb vagy na­gyobb lehetett ? Ezekre a kérdésekre egyetlen adat sem felel, mert a nyomozás ezekben az irányokban nem terjedt ki, De arra sem terjedt k>\ hogy hogyan tűntek el az értékpapírok ? Budapesttől Nagykikindáig igen hosszú utat tett meg Joanovics István. Nincs kizárva, hogy az értékpapírok útközben vesztek el. Ezek elmondása után Edvi Illés előterjesztette az indítványát, amely tíz pontból áll. Meg­emliti bennük azokat az egyéneket, akiket eddig kihallgattak és akiknek a kihallgatása ezután válik szükségessé. A tábla elrendelte a bizonyítás újból való letárgyalását, illetve ki­egészítését, ameiylyel Kovács Gusztáv dr nagy­kikindai törvényszéki birót bízta meg. Kihall­gatás céljából megidézi özvegy Joanovics István. nót, Joanovics Zsófiát, Kajtár Jenő nagykikindai főkapitányt és Sztanojlovits Jenő rendőrtisztet, Szabó Gyula főügyészhelyettes szintén hozzá­járul a bizonyítás kiegészítéséhez, mert előtte is hézagosnak tűnik föl az eddigi nyomozás. A büntetőtanács ezután vjsszavonult és fél­órai tanácskozás után Buday János tanácsel­nök kihirdette a tábla határozatát, amely sze­rint elrendelte a bizonyítási eljárás folytatását. Szabadiskola Szegeden. A Társadalomtudományi Társaság munka­programja. — (Saját tudósitóntdól.) Az első évek erős, inten­zív munkássága óta állandó figyelemmel' kisér» Szeged közönsége a Szegedi Társadalomtudo­mányi Társaság munkásságát, Ma, amikor ez a Társaság közreadta idei téli Szabadiskolájá­nak a programját, nem lehet kritika nélkül hagyni azt, ami az utolsó években a társaság életében véghezment. Túlhaladott dolog arról írni, hogy micsoda nagy jelentősége van a Szabadiskolának, különösen ha olyan nagy ko­molysággal ós szakértelemmel rendezik azt, mint eddig a Társadalomtudományi Társaság. Az idei programról persze még nem mondha­tunk kritikát, legföljebb annyit, bogy több sokat igérő név és téma szerepel benne. Való­színűnek tartjuk, hogy fokozott szorgalommal 'ogja látogatni Szeged közönség*} ezeket az elő­adásokat, amelyeknek kulturprogramja és nagy látogatottsága a tudás iránt való érdeklődés és a komoly tanulás vágyának diadalát jelen­tené. Ugy hisszük azonban, hogy a programmal kissé későn jelentkezett a Társadalomtudományi Társaság, aminthogy későn, csak december ki­lencedikén kezdi meg előadásait. Ez már bai aminthogy baj az is, hogy a Szabadiskola tartásán kivül semmi egyébbel nem ad életjelt ez a komoly, kulturális munka szorgalmas és si­keres teljesítésére hivatott testület. Itt emiitjük meg, hogy a Társadalomtudományi Társaság Szabadiskolájának keretében a szociáldemo­krata párt is nagyszabású előadásokat, rendez a munkásság számára. Az idei programot Hollós József dr, a Társa­ság.kitűnő és nagytudásu főtitkára ártotta össze, akinek nagy agilitása és Üszőmet« minden bizonynyal valóra váltja azokat a nagy ígéreteket, amelyeket ennek a Társaságnak munkásságához fűznek. Az előadásokat a

Next

/
Thumbnails
Contents